Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-29 / 17. szám
Thursday, April 29, 1965 AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 HÁROM BÉKEHARCOS MEGHURCOLTATÁSA A Women Strike for Peace két vezetője, Mrs. Dagmar Wilson és Mrs. Donna Allen, valamint a National Guardian hetilap szerkesztője Russ Nixon, a fellebbezési bírósághoz folyamodnak az ellenük hozott Ítélet megfellebbezéséért. Kétnapos tárgyalás után április 4-én a washingtoni körzeti bíróság a kongresszussal szemben tanúsított tiszteletlenség vádja alapján bűnösnek nyilvánította őket. Az ügy abból indult ki, hogy 1963 nyarán Yasui professzor, a japán Hősei egyetem jogi karának dékánja és a “Japán Szövetség az A és H bomba ellen” elnöke, elfogadta a Guardian hetilap meghívását, hogy a lapnak akkor, novemberben tartandó bankettjén beszédet mondjon. Szándékában volt külön előadást is tartani U.S.-ban. A State Dept. halogatta a vizűm kiadását azon érv alapján, hogy Yasui professzor a McCarran-Walter törvény értelmében nem léphet be az országba. Csak akkor térhet el a törvény betartásáról ha megállapítást nyer hét, hogy a látogatás elősegíti a U.S. érdekeit. A Yasui Vendéglátó Bizottság kérvényezte a State Dept.-nál, hogy engedje meg a látogatást. A kérvényezők között volt az akkori szenátor Hubert Humphrey neve is és az American Civil Liberties Union. Mrs. Wilson, Mrs. Allen és Mr. Nixon személyesen jelentek meg a State Dept, hivatalában és sürgették a vizűm kiadását Yasui professzornak. 1964 novemberében mind a hármat beidézték a House Un-American Avtivities Committee elé kihallgatásra, a State Dept-nál tett látogatásukból kifolyólag. Mind a három beidézett egyén kérelmezte a nyilvános kihallgatást, mivel nem privát ügyben, hanem mindenkit érdeklő közügy érdekében folyamodtak a külügyminisztériumhoz. A kérelmet a HUAC elutasította; a zárt ajtók mögött tartott kihallgatáson mind a hárman megtagadták a választ a feltett kérdésekre. A HUAC tiszteletlenség vádját emelte ellenük (Contempt of Congress), amit a házelnök helybenhagyott, annak ellenére, hogy a ház akkor éppen nem ülésezett. Az igazságügyminisztérium nyomban a szövetségi esküdtszék elé vitte az ügyet. A tárgyaláson a három vádlott mellett tett tanúvallomást dr. Linus Pauling, kétszeres Nobel-dijas tudós, dr. Benjamin Spock közismert gyermekorvos és békeharcos, és Mrs. Cyrus S. Eaton, a liberális clevelandi nagyiparos felesége, aki maga is támogatója a békemozgalomnak. Az államügyész csak egy tanút idézett be ellenük: a HUAC egyik vezetőjét. Mindhármukat “bűnösnek” találták. Phillip Burton Calif, dem. képviselő januárban benyújtott egy törvényjavaslatot, amely előirja, hogy a kongresszusi bizottságokhoz beidézett tanuk ellen csak akkor lehet tiszteletlenségi eljárást megindítani, ha a ház többsége azt helybenhagyja. A törvény visszamenőleg 1964 október 4-i kezdettel lépne életbe és érvénytelenítené a három egyén ellen hozott Ítéletet. Több más képviselő nyújtott be hasonló javaslatokat. tevékenységének lelepleződéséről, öngyilkosságot követett el. “Minden egyéb híresztelés és kommentár légből kapott koholmány és rosszindulatú hírverés Bulgária és álamvezetői ellen.” Kína készen áll Vietnam segítésére A Kínai Népköztársaság nemzeti népkongresz- szusának állandó bizottsága határozatot hozott, amely szerint Kina segítségét ajánlja fel a vietnami népnek. Felhívja az ország különböző szervezeteit, tegyenek előkészületeket, hogy saját önkénteseiket küldhessék Vietnamba, hogy velük együttesen kiűzzék az Egyesült Államok agressziós csapatait”... “Abban az esetben, ha az Egyesült Államok imperialistái kiterjesztik az agressziós háborús és a vietnami nép segítségre szorul”, számíthat a kínai nép maradéktalan segítségére. A népkongresszus állandó bizottsága újból megerősítette Észak-Vietnam négy pontból álló javaslatának támogatását, amely követeli a U.S. csapatok kivonását Dél-Vietnamból. A határozat kijelentette: “A vietnami néppel egyetemben, határozottan ellenezzük az U.S. imperialisták részéről felajánlott ‘béketárgyalási’ cselszövést és határozottan ellenzünk mindenfajta megvetendő összejátszást az Egyesült Államok imperialistáival, amely elárulja a vietnami nép alapvető érdekeit.” A határozat kimondja: “A vietnami népnek kijár minden segítség, amit a szocialista országok népei számára megadhatnak.” Ugyanakkor a dél-vietnami Nemzeti Felszabadító Front központi bizottságának elnöksége nyilatkozatot adott ki, amelyben újból megerősíti a népfront abbeli eltökéltségét, hogy mindvégig folytatja a küzdelmet a U.S. imperialistái ellen. A nyilatkozat kijelenti, hogy “bármiféle békéltetési próbálkozás, amely nem tekinti legelső alapkövetelménynek az Egyesült Államok csapatainak kivonását Dél-Vietnamból, hasznavehetetlen ajánlat, vagy egyenesen összejátszás a U.S. imperialisták kalóz-szerű agressziójával.” Előzőleg Kosygin szovjet miniszterelnök is hasonló nyilatkozatot tett kormánya részéről, amelyben biztosította Észak-Vietnam kormányát, hogy a Szovjetunió megad minden segítséget, amire az ország védelme érdekében szükség van. Elszabadult radioaktív sugárzás Az Atomic Energy Commission jelentette, hogy bizonyos mennyiségű radioaktivitás szabadult el a légkörben április 14-én, amikor Nevadában földalatti próbarobbantásokat végeztek. Az AEC szakértője úgy nyilatkozott, hogy a kísérlet nem szegte meg az atomcsendegyezmény szabályait, mivel “nincs semmi jele annak, hogy a U.S. területén kívül radioaktiv kicsapódást idézett volna elő.” Azt is mondotta, hogy olyan kismeny- nyiségü radioaktivitás szabadult el, amely az egészségre nem jelent veszedelmet. : A 23-IK UTCA • • és a 7-ik Avenue sarkán, a teherautója melS lett állt a sofőrje: hat láb magas, széles vállu, • jóvágásu néger. Ott állt és énekelt. Akik { messziről hallották, azt hitték, hogy fonog• ráf-lemezen Carusot hallják, de nem Caruso • volt, hanem a szép szál néger sofőr. Először operaáriákat énekelt, azután spiri• tuálékat. Nem törődött vele, hogy ki hallgat• ja, ki nem. Saját magának énekelt, örömé• ben énekelt, hogy él, hogy a nap sütött és munkája van, teherautót vezet és gondoskod- hatik családjáról. Énekelt, hálából, hogy erős és egészséges. Bizonyos, hogy annak is örült volna, ha az emberek megálltak volna, hacsak egy röpke percre is. Ha tapsoltak volna és bátorították volna az éneklésre. Ha jelét adták volna, hogy élvezték gyönyörű hangját és jelét adták volna a véleményüknek, hogy ilyen hanggal, ilyen tehetséggel nem az utcasarkon, a teherautó mellett, hanem a Metropolitan Opera színpadán lenne a helye. De nem állt meg senki. Senki nem tapsolt, senki bátorítást nem adott. Mert ez New York, ahol senki, soha nem ér rá, ahol mindenki fut a dolga után, a dollár után. Ahol megölhetnek valakit anélkül, hogy segítségre számithatna. így a néger továbbra is önmagának énekelt. A mosoly az arcán talán azt jelentette, hogy megérti és sajnálja az embereket, akiknek semmire nincs idejük, csak lótásra, futásra és hajszára a dollár után ... Híradás Mexikóból MEXIKÓ. — Április 10-én rögtönzött tiltakozási felvonulást rendeztek főleg a közép- és felsőiskolai tanulók az amerikai beavatkozás ellen Vietnamban és a béke mellett. A városi, állami és különleges rendőrség alig tudta szétverni a tömeget, mielőtt az “üvegház”-szerü követségi palotát elérték volna. Ezt persze azzal az ürüggyel tették, mint Selma, Ala.-ban, vagyis hogy nem volt engedélyük a felvonulásra. Április 17-re is terveztek egy jobban megszervezett és több csoport bevonásával rendezendő felvonulást, összhangban az amerikai csoportok április 17-re tervezett tüntetésével. Ennek megelőzésére a különleges és állami rendőrség a kommunista párt, a Független Mezőgazdasági Szervezet és a Független Szavazók szervezetének központjait meg szállta és letartóztattak 30 vezetőt, köztük tiz nőt. Elkobozták az ott talált irodalmat, amire ráfogják, hogy az állam békéjét akarja megzavarni. Azzal vádolják őket, hogy a nép békéjét, nyugalmát tervezték megzavarni, amit ők kötelességüknek tartanak megvédeni. (Ezzel kapcsolatban van egy törvény, mely szerint tíztől 15 évig bebörtönözhetnek és már be is börtönöztek kommunista vezetőket.) Persze sem a rendőrség, sem a lapok egy szóval nem említik, hogy a bürokraták, a CIA és más ügynökök nyugalmát, békéjét védik, no meg azt a nagyon szép, de törékeny, üvegpalotát. Csak azt hangoztatják, hogy a fenti szervezetek zavarják a békét, a nyugalmat, persze leginkább az amerikai tőkésekkel szövetkezett mexikói kapitalisták, az amerikaiak kegyeit kereső tisztviselők emésztési nyugalmát. Az amerikai láthatatlan kormány lángeszű vezérei agyafúrtan csapdákat állítanak fel nemcsak az országon belül a kommunista párt részére, hanem Kongóban és mostanában Észak-Vietnam ellen. Az országon belül a McCarran-törvény alapján arra akarják kényszeríteni a KP tagjait, hogy a régen emelt, be nem bizonyítható vádakat saját beismerésük alapján, írásban igazolják, vagyis hogy ők “külföldi hatalom ügynökei”. így próbálnak nyerni minden áron, mert ha nem regisztrálnak, mint ilyenek, akkor tiz évig terjedő börtön várna rájuk, ha pedig regisztrálnak, akkor még több büntetés, esetleg a Rosenberg-házaspár sorsa várná őket. A Kongóban misszionáriusokat, CIA-ügynököket használtak csaláteknek, hogy bezárhassák a csapdát a felszabadító harcosok körül, leverhessék a partizán harcosokat, akik már-már nagy sikereket értek el. Most legújabban pedig Észak-Vietnam részére állítanak csapdát. Itt is azokat a hamis vádakat akarják beismertetni az északvietnami kormánnyal, hogy ők szervezik, vezetik a Vietcong néven ismert szabadságharcosokat. Ezt sem lehet bebizonyítani, igy a barbár bombázásokkal akarják elérni) hogy az észak-vietnami kormány ismerje be, hogy csakis rajtuk múlik a dél-vietnami harcok folytatása. Nemcsak hamisan vádolják, hanem már elitélték és szakadatlanul büntetik Észak-Vietnam népét, napalm- és más bombákkal gyilkolva őket, kijelentve, hogy ezt mindaddig csinálják, amig be nem szüntetik a Dél-Vietnam elleni támadást, s vissza nem rendelik onnan a kommunistákat. Bár lehet, hogy mennek önkéntesek az északról segíteni a délvietnamiakat, de bebizonyított tény, hogy a délvietnami lakosság 80 százaléka a felszabadítók mellett áll, a fegyvereknek is közel 90 százalékát az amerikaiak szállították oda, s a kormánycsapatoktól szedték el, vagy azok átállva a szabadság- harcosokhoz, magukkal vitték azokat. Az utóbbi két évben több mint 82 ezer ember állt át a forradalmárokhoz. Minden nap nagyobb eshetőség van arra, hogy a felszabaditási harcot sikeresen befejezik és ezeket a harcokat Észak-Vietnam akkor sem tudná lefújni, ha a nagy veszteségek következtében akarná. De az egész világ forradalmi tömegei, országai mind nagyobb segítséget Ígérnek és adnak úgy Észak-Vietnamnak, mint a felszabadulásért harcolóknak a délen. így nem is tudják a demokratikus észak-vietnami kormányt térdre kényszeríteni és nem hajthatják az amerikai titkos kormány malmára a vizet. Pedig a csapda bezárása nagyon is sürgős volna az Egyesült Államoknak, mert májusban megkezdődik a viharos-esős időszak Vietnamban, amikor a repülőgépek, helikopterek, tankok, hadihajók nem használhatók sikeresen, amiben olyan nagy előnyben vannak. Ezzel szemben a sárban, vízben harcoló szabadságharcosok annál biztosabban kivívhatják a végső győzelmet, a felszabadulást. Vi. Cáfol a Bolgár Távirati Iroda Az állítólagos bulgáriai puccskísérletről szállongó hírekkel kapcsolatban a Bolgár Távirati Iroda a következő közleményt adta ki: “A nyugati hírügynökségek, rádióállomások és lapok az utóbbi időben önkényesen olyan híreket terjesztettek, hogy Bulgáriában állítólag nagy összeesküvést lepleztek le, amely a belső rendet s a népi kormány stabilitását fenyegette. Egyes hírügynökségek és lapok, ezen túlmenően, sok letartóztatásról, gyilkosságról és szökésről, valamint arról számoltak be, hogy az ország egyes területein rendkívüli állapotot vezettek be. “Ezek a híresztelések célzatosak és távol állnak a valóságtól. Bulgáriában nem történt kísérlet államcsíny elkövetésére, nem voltak kivégzések és szökések. Az országban nyugalom uralkodik, a kormány élvezi a nép támogatását. Bulgária határait nem zárták le, és nincs is erre irányuló szándék. A Bolgár Távirati Iroda mértékadó forrásokból szerzett értesülései szerint az ország törvényeinek megsértése miatt előzetes letartóztatásba helyeztek bizonyos személyeket, akik ellen a nyomozás folyamatban van. Letartóztatták Colo Krisztevet, a külügyminisztérium munkatársát és Cvetko Anev tábornokot, Szófia katonai parancsnokát. Ivan Todorov-Gorunya, a vízgazdálkodási főigazgatóság elnöke, tudomást szerezve bűnös
