Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-29 / 17. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 29, 1965 II SZÉIJEOYZETEK |[ A hiszékeny emberek gyakran babonásak is. Sokan hisznek az un. "lánc-leveíerésben," amely szerencsét hoz, ha a szöveget továbbítják, de bajt okuz, nem Tovabtitás cserén. Sít van ejy ilyen levél, amely ezzel az "imádsággal" kezdődik: "Bízzál az Urban és mindig veled !e:z." Folytatódik azzai a mesével, hogy a levél, amely eredetileg Hollandiából érkezett, szerencsét hoz négy nappal a ké.besiíé e után. A "szerencse" postán érkezik es ez nem né.a, de a levéi-pé'dányí továbbítani ke I, megtartása bajt jelent. 95 órán belül 20 olyan embernek a címére kell küldeni, akiknek jó szerencsére van szükségük. Hegy a dolog nem tréla, annak bizonyítására megemlíti a levél, hogy Adams tábornok a levél ve.e.e után 46/ ezer dollárt "kapott". Egy másik, Patton r.evü U.S. tábornok százezer dollárt "kapott", de elveszítette a feleségét, mert a Fülöp szigeieken — megtörte a láncot. • • • Babona az is, hogy villám nem üt kétszer ugyanarra a helyre. A newyorki Empire State épületébe évenkint átlag 40 Ízben üt villám. És babona, hogy közeli fa megóvja a házat villámcsapástól. Az igazság, hogy amikor villám csap a fába, onnan rendszerint átugrik a házra, amely jobb levezető. És az is mese, hogy a városi házak biztosabbak villámcsapás ellen, mint a vidéki házak, hacsak a ház nincsen magas épület közelében, mert ilyen eset- lsen a villámcsapás a magas épületet éri. • • • Amikor Luis Munoz Marin 16 évi kormányzás után Puerto Rico-ban visszavonult, a tőkés lapok nagy elismeréssel Írtak róla és példaként állították a többi latin ország elé. Főként azt Írták javára, hogy barátsággal fogadott minden külföldi befektetést. Magyarul ez azt jelenti — de ezt az amerikai lapok nem írták meg —, hogy Marin Puerto Rico iparát külföldi tőkéseknek adta el. Hogy a porto- ricoi nép továbbra is földhözragadt szegény maradt, azt meg pláne nem volt érdemes hangoztatni. A harrisburgi The Evening News irta, hogy akik jövedelmi adójukat csak úgy tudták kifizetni, hogy kölcsönt vettek fel, — nem kell szégyenkezniük, mert hiszen a mi bevallottan többszörös milliomos elnökünk, Lyndon B. Johnson is kénytelen volt szorult helyzetében kölcsönért folyamodni, hogy az adóját kifizethesse. A kölcsönző intézetek, amelyek tiz (vagy magasabb) százalékot számítanak kölcsönök után, valamint a kisebb-nagyobb bankok egybehangzó jelentése szerint, a március hónap a megszorult adófizetők jóvoltából, rekordtörő volt a kölcsönök terén. A nevezett újság — és a kérdéssel foglalkozó többi újság — egy csekélységet elfelejtett megemlíteni. Azt, hogy Johnson elnök könnyen fizeti a kölcsön kamatját, mert milliói vannak olyan befektetésekben, amelyek a kölcsön után járó százaléknál magasabb jövedelmet jelentenek. Viszont azok a kisemberek, akik adójukat csak kölcsön felvétele után tudják megfizetni, kénytelenek ezt tenni, mert egyszerűen nincsen pénzük, holott dolgoznak és “prosperitást" élveznek. Ez pedig nagy különbség. • • • Pennsylvania állam Bucks megyéjében a Commonwealth bíróság arra utasította a yardley-i Charles Lee borbélyt, hogy 10 napon belül adja magyarázatát: miért nem veti magát alá a Human Relations Commission ama döntésének, hogy mesterségét gyakorolja a hozzáforduló négereken, kik üzletét hajvágási óhajjal keresik fel? A Commission a bírósághoz fordult, mert Lee borbélymester a döntés ellenére sem volt hajlandó négerek kiszolgálására. A környékbeli négerek kiváncsiak, hogy lesz-e hatása a bírósági utasításnak ott, ahol a commission döntése nem használt? Az ország többi része és a külföld pedig arra kiváncsi, hogy hasonló szégyenitő megkülönböztetések mikor szűnnek meg a világ legnagyobb demokráciájában? • • • Akik lakodalmakon, eljegyzéseken, születésvagy névnapi összejöveteleken, vagy bármilyen más ünnepélyes alkalmakon vendégeik tüdejét különleges módon kivánják mérgezni — erre kitűnő módot nyújt az a 44-oldalas katalógus, amelyet ingyen és bérmentve newyorki újságokban elhelyezett hirdetések kínálnak az érdekelteknek. A katalógus kék, zöld. sárga, vörös, fekete, róLETAGADJÁK A U.S. VESZTESÉGEKET VIETNAMBAN Az amerikai sajtóban a vietnami U.S. veszteségekről szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak. A “The Miami Herald” hírlap ügyvezető igazgatója, az Associated Press Managing Editors Assn, elnöke, George Beebe szerint az amerikai közönség elől elrejtik a vietnami háború valóságos részleteit. Felhívta a figyelmet arra az “aggasztó körülményre”, hogy a vietnami katonai tudósítások kibocsátásával a United States Information Ageney-t (USIA) bizták meg. “Nincs kifogásunk az ellen, hogy meg akarják védeni országunk és csapataink biztonságát, de a szerkesztők kifogásolják az ellentmondásokat, a félrevezetéseket és a féligazságokat, amelyeket úgy Washingtonban, mint Saigonban a sajtónak kibocsátanak”, mondotta Mr. Beebe. Úgy nyilatkozott, hogy “a ki nem mondott háborúban a U.S. sajtó Vietnamban nagyobb megszigorításokkal áll szemben, mint a kimondott háborúkban . . .egyes esetek kivételével, a sajtó mindig azon az állásponton volt, hogy katonai ügyekben a katonaság adja meg a tájékoztatást. A sajtó kifogásolja, hogy az USIA csak kísérők jelenlétében engedi meg a katonákkal való interjút.” — “. . . a U.S. által a vietnami fejleményekről kibocsátott információ nem kielégítő és gyakran félrevezető. . . az Egyesült Államok népének joga van ahhoz, hogy he’yes tájékoztatást kapjon ebben a krízisben, tekintet nélkül arra, hogy a hűek milyen kezvezőtlenek és attól tartunk, nincs tisztában sem a teljes igazsággal, sem a valósággal a jelen helyzetben.” Dél-Vietnamban az USIA-nak az a megbízatása, hogy az Egyesült Államok szerepét a lehető legjobb megvilágításban tüntesse fel az onnan jövő hírszolgálatokban. Ez a hivatal két héttel ezelőtt a légitámadási hirszolgálatok megszigorítására 20 rendszabályt adott ki. Ezek megtiltják a tudósítást az indulásra készülő repülőkről, azok kiindulási helyéről, stb. Emellett azonban megtiltják azt is, hogy a tudósítás beszámoljon mennyi repülő sérült meg vagy pusztult el és milyen nagy volt a légi ellenállás. A lezuhant repülőgépekről csak akkor jelenthetnek, amikor a felderitő-mentővizs- gálatok már megtörténtek. Több repülőgép pusztult el, mint amire számítottak Cikk jelent meg a fenti cim alatt az I. F. Stone’s Weekly április 19 i számában, amelyet itt idézünk: “Már néhány hete arról beszélnek Washingtonban, hogy vésztjóslóan nagyszámú U.S. repülőgép pusztul el Vietnamban. Nincs mód arra. hogy erről szavahihető információt lehessen beszerezni, de feltűnően nagy az eltérés a veszteség nagyságában az ellenség jelentése s a hivatalosan kiadott adatok közt. Most John G. Norris, a “Washington Post” pentagoni tudósítója, sajtójelentést küldött be lapjához április 11-én, amely megerősíti azt a tényt, hogy repülőgépekben a U.S. váratlanul nagy veszteséget szenvedett. Beszámolt arról, hogy legalább 35 U.S. és dél- vietnami repülőt (az ellenfél 100-at jelentett) lelőttek és hogy ezek a veszteségek ‘a támadásokhoz képest olyan arányban történtek, amelyek megfelelnek a II. világháború alatti amerikai légi-veszteségeknek a legjobb német és japán légi védelemmel szemben’. Norris szerint a több mint 30 lelőtt U.S. jet- repülőt, kettő kivételével, a földről irányított lég- elháritó felszereléssel lőtték le, amelyek sokkal hatásosabbnak bizonyultak, mint ahogyan a U.S. vezetőség azt elvárta. Idézi a U.S. Légierők szószólóit is, akik azt mondották, hogy Hanoi körül 37 mm-es és 57 mm-es ágyuk vannak elhelyezve, melyeket még nem vettek igénybe. Ezeket radar irá- nvitja és a felhők mögötti repülőket is képesek lelőni. ‘A Légierők parancsnokait — jelenti Norris — különösen kínosan érinti, hogy két legújabb tipusu F-105 bombázót idejétmúlt, szovjet gyártmányú MIG-gépekről lőttek le. Az egyik tisztet idézi, aki kijelentette: ‘Valami nem volt rendben a mieinkkel, de amazok aztán értettek a móreshoz’. Ugylátszik, hogy még a szovjet SAM távlövegek nélkül is Hanoi drágán megfizettetheti az ellene irányított támadásokat.” Egy más helyen a hetilap a következőket idézi a St. Louis Post-Dispatch április 7-i számából: “A w^wvwv(vv>Mm»WiWVWWi/vvvwwi« zsaszin, stb. szinü cigarettákat kinál kétszázas dobozokban, valamennyit egy szinben, vagy vegyesen a szivárvány összes színeiben. Micsoda élvezet lehet a fehér cigaretták helyett színesekkel kitenni rák-veszedelemnek a vendégek tüdejét! A fekete cigarettát valóban stilszerünek tartjuk, mint “koporsószögnek” megfelelőt. sajtótájékoztatási technika még mindig megakadályozza, hogy az amerikai közönség, sőt még hogy Johnson elnök is megtudhassa a valóságot a vietnami háborúról... A Washingtonba küldött hivatalos jelentéseket gyakran megszépítik Amerika ottani működéséről, hogy a rossz hírek jobb szinben tűnjenek fel. . . Johnson valószínűleg, megtudja a meztelen igazságot a vietnami mindennapi katonai helyzetről, de... a gazdasági segély- programról szó.ó jelentést előzőleg gondosan kijavították, hogy á helyzet kedvezőbbnek tűnjön fel. Kihagyták belőle azt, hogy ... a vietnami vezetők között milyen elterjedt a korrupció és hogy nem tudják megnyerni a nép jóindulatát. A tartományi elöljárók gyakran a földe mrak ügynökeiként működtek a Yietcong-tól újonnan visszafoglalt területeken. Ezek a hivatalnokok a hadsereggel együtt vonultak be és azonnal elkezdték a föidbérek he- kcllektálását, amit a gerillák megszállása alatt nem íizeitek... A vidéki tartományokban levő amerikaiak jelentései őszinték es gyakran elkeseredettek. de ezek csak erősen felhígított állapotban jutnak el Washingtonba.” Freeman kereskedelmei akar a Szovjetunióval Orville L. Freeman, földművelésügyi miniszter a képviselőház egyik albizottsága előtt kijelentette, hogy véleménye szerint szükséges lenne, hogy a szovjet-blokk országoknak bármit szállítsunk, “amit esznek, isznak, vagy dohányoznak.” Mr. Freeman a termelők nyomására foglalt állást a ke- reskede’mi megszigorítás beszüntetése ellen. Ezek szeretnének nagymennyiségű búzát eladni a szocialista országoknak. A megszigorítások miatt kevés lehetőség van a kereskedelem kiterjesztésére ezekkel az országokkal. A jelenlegi szabályok szerint a Szovjetunióba való buzaszállitási engedélyt csak abban az esetben adják ki. ha a gabona felét amerikai hajókon szállítják. A teherszállítás többe kerül az amerikai hajókon, mint más külföldi jármüveken és ez megdrágítja. versenyképtelenné teszi az amerikai búzát. “Az oroszok nem fognak tőlünk vásárolni és többet fizetni a szállításért a világkereskedelmi áraknál”, mondotta Mr. Freeman. Nemrégen a Great Plains Wheat, Inc gabonaügynökség követelte a megszigorítás beszüntetését. A napokban 10 szenátor, közöttük Mike Mansfield, (demokrata, Montana) levélben hívta fel Johnson elnököt, hogy ejtse el a megszigoritási követelményt. A szakértők szerint a fennálló szabályok az Egyesült Államok kereskedelmét évi 100 millió dollár kereseti lehetőségtől fosztják meg. A múlt évben 50 százalékkal kevesebb búzát adtak el a U.S.-ban a Szovjetuniónak, mint amennyire kilátás volt. ELLENTMONDÁS Ha lapunkban a hasáb végén üres hely ma- ] | rád, amit másra már nem lehet felhasználni, J J akkor kis jelszavakat helyezünk oda, mint < | pl. "ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS í ! ELŐFIZETŐ". J Ha figyelmesen olvassuk a polgári sajtót, j l észre kell vennünk, hogy hol nyiltan, hol bur- J [ koltan, de folytonosan azt prédikálják, hogy J [ "BETTER DEAD THAN RED." De mig a lapunkban megjelenő jelszóban ( ► rámutatunk egy bizonyos ellentmondásra, ad- ! f dig a polgári sajtó az ellentmondásra nem J 1 mutat rá. j | Ezekben a cikkekben azt olvashatjuk, hogy J J 1 a kommunisták nem férnek meg egymás * mellett; j [ 2. a kommunista világ visszafejlődik a kapi- t talisfa termelésre és életmódra. } i Ha ez Így van, akkor miért kell ilyen elke- j I seredetten harcolni a kommunizmus ellen? J | Miért kell inkább a halált választani, mint J | "vörös"-nek lenni? Ha a "vörösök" tényleg « ► visszafejlődnek a szép kapitalista rendszerre « * és életmódra, akkor miért kell a halált válasz- ] ► tani? Csak türelmesen ki kell várni és az j ! egész világ újból a gyönyörű kapitalista rend- J [ szert fogja felkarolni. J Kérdjük: nincs ebben ellentmondás? Tér- < ► mészetesen ezt a kérdést inkább a fegyver- < I gyárosokhoz kellene intéznünk! J MAAlVMWWlAWVtfUIIWWWimfVAWWWAAMVVWv'
