Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-29 / 17. szám
Thursday, April 29, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Miért? (Az április 17-én Washingtonban végbement béketüntetés a legnagyobb arányú ily jellegű tömegakció volt az Egyesült Államok történetében. A tüntetés alkalmából elhangzott szónoklatok között Staughton Lyntl, Yale egyetemi professzor beszéde egyike volt a legnagyobb hatásuaknak. Ebből közöljük a-z alanti kivonatot. Elolvasása után megértjük, hogy miért tartotta Rusk külügyminiszter szükségesnek egy héttel a tüntetés után az amerikai egyetemi tanárok tízezreit “hi- székeny”-nek, a vietnami szennyes háborúval kapcsolatos véleményüket “esztelenségnek” minősíteni. — Szerk.) “Amerikaiak gyakran teszik fel ezt a kérdést: Hogy történhetett az meg, hogy a német nép nem tett semmit (a nácik szörnyűségei ellen— Szerk.) De csak az elmúlt néhány hét folyamán tettem fel önmagámnak a kérdést: Mit is vártunk el tőlük ? Utóvégre az ő helyzetük más volt, mint a mieink... de nem nagyon más. Ők is tehetetlenül nézték, amint kormányuk férfiakat, nőket gyermekeket égetett meg. Őket is egy olyan testület képviselt, amelyik átadta a háború és béke kérdésében való döntés jogát a kormány végrehajtó ágazatának. Nekik is hazudott kormányuk, nem egyszer, nem kétszer, hanem több ízben, következetesen, a félrevezetés megfontolt tervei szerint. A mi esetünkben a mi külügyminiszterünk azt állítja — szemrebbenés nélkül — hogy egy nemzetközileg jóváhagyott megállapodás 1956-ban országos népszavazásra Vietnamban, nem volt egyéb, mint kommunista csapda! Katonákat küldtünk abba az országba, akiket “tanácsadók”-nak neveztünk. Halálos vegyszereket öntünk egy ország termőföldjére, amelyeket “dudvairtóknak” (weed killers) nevezünk. Halálos gázt használunk egy nép ellen, amelyet “veszélytelen ártalmatlanná tevő”-nek (benevolent incapacitator) nevezünk. Egy maroknyi gerilla által végrehajtott támadást, amely az éberség hiánya miatt komoly veszteséget okozott részünkre — Hanoi által kiagyalt összeesküvésnek nevezünk, amely légi bombázási megtorlást követelt. Egy héttel a bombázás után kijelentjük, hogy az nem megtorlás, hanem “válasz” (response) volt. Egy velünk név- leg békében élő ország bombázását “béke-kere- sés”-nek nevezzük. Elnökünk ünnepélyesen kijelen ti, hogy hajlandók vagyunk bárkivel tárgyalni a békéről — csak azokkal nem akikkel harcolunk! Mit kellett volna a németeknek tenniök? Február 7 óta számos amerikai viv tusát önmagával, hogy megállapítsa, miként oldhatjuk meg a felelősség kérdését. Egyetemi tanárok százai döntöttek már oly értelemben, hogy az értelmiségiek árulása (mint aminőt a német értelmiség követett el — Szerk.) ne ismétlődjön meg itt Amerikában. Ezek a tanárok megszólaltak, tiltakoztak, tiltakoznak. Tanárok és tanítványok rendkívüli vitaüláseket tartanak, éjt nappallá téve az egyetemek falain belül, hogy az Igazság el ne némuljon. Miként a franciaországi értelmiségiek az algé• A TISZTELT HÁZ • • • • hozzájárult a Titkos Szolgálat kérelméhez, • • hogy két páncélos automobilt rendeljenek, 2 • amelyek az elnök biztonságát szolgáltatnák. J 2 A két automobil árát 522 ezer dollárban álla- • § pitották meg. J • Johnson elnök nagylelkűségének újabb ta- • • nujelét adta, amikor lemondott a két páncél- • • kocsiról és elrendelte, hogy a Titkos Szolgá- « • lat vonja vissza kérelmét és megelégszik to- • • vábbra is azzal az autóval, amelyet a Ford * • társaság díjtalanul bocsátott a Titkos Szol- J • gálát rendelkezésére. Ez az az autó, amelyben • • Kennedyt megölték és amelyet a gyilkosság • • után a Ford gyár ál épített. Johnson nagylelkűségéért és takarékossá- • • gáért hálás lehet az adófizető polgárság. De a • n ég hálásabb lenre Ir» e'nökürk megfogad- • e rá a le ké'zek, a tudó ok, a müvésiek, az Írók 9 S ezieirek és a józan cnue e!< mi í óinak a ta- 2 • rácsát hogy ve en vé^ef a vietnami véres | í kalandnak, vonja v s za c ap»t‘inkát Dél- • • Vietnamból, ahol naponta milliókat keltünk • • verzede’mes és okta an há’ —rura. 0 Ez lenne az igazi takarékosrág és a tisz- o 0 tességes vise'kedés, rme'vet Amerika és a 0 0 világ népe elvár az Egye ült Államok elnö- • 2 kétől! 2 0 9 000000000 000000000 0000000000060000000000 riai háború idején úgy döntöttek, hogy a szeny- nyes háború nem olyan, amelyet lelkiismeretes emberek támogathatnak, úgy 3500 amerikai, élükön a kétszeres Nobeldijas Linus Paulinggal, Eric Frommal “Lelkiismeretbeli Nyilatkozatot” írtak alá, polgári engedetlenséget hangoztatva a vietnami háborúval szemben. Ugyanannyi pap, lelkész, rabbi bocsátott ki nyilatkozatot ‘Az Isten nevében, vessenek véget’ cim alatt. Jómagam, feleségemmel együtt elhatároztuk, hogy nem fizetünk jövedelmi adót. Mások a külügyminisztériumban folytatnak ülősztrájkot. A nácizmus elől idemenekült egyik nő halálra égette magát tiltakozásként. Ezek nevében vagyunk itt ma, az élők és a halottak nevében, mindazok nevében, akik elborzadva e szörnyű háborútól, hangjukkal és testükkel igyekeznek torlaszt állítani terjedése elé. De nemcsak ezek nevében vagyunk itt. Itt vagyunk, hogy képviseljük azok hitét, akik minden időkben, minden országban keresték annak módját, hogy a kardot ekevassá kovácsolják, hogy ne legyen több háború. Azon milliók érdekében vagyunk itt, akik szerte a világon meghökölve kiáltják: MI TÖRTÉNT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKKAL! Itt vagyunk, válaszként Jean Paul Satre- nak. Itt vagyunk számot adni azoknak, akiknek 8,000 mérföldre mitőlünk a Husvét nem a Feltámadás, nem az Élet, nem a Kiszabadulás, hanem a Halál ünnepe. ITT VAGYUNK VÁLASZADÁSRA AMA BÁTOR NÉPNEK, AMELY IMMÁR HÁROMSZOR ANNYI IDŐ ÓTA VÍVJA A MAGA SZABADSÁGHARCÁT, MINT A MI ŐSEINK VÍVTÁK A MAGUKÉT! (A vietnami gerillák a második világháború végén 1944-ben kezdték meg felszabaditási harcukat a japán megszállók ellen. A japánok után a franciák ellen folytatták harcukat, akiket Dien Bien-phunál döntő módon megvertek. A franciák után amerikai támogatással Diem zsarnokoskodott felettük és midőn ez sem birt velük, az amerikaiak nyíltan beavatkoztak. 1944—1965: HUSZONEGY ÉV. Az amerikai szabadságharc — 1775—1781 — hét évig tartott.— Szerk.) De mindenekfölött ama nők és gyermekek érdekében vagyunk itt, akik a távoli Vietnamban élnek, akiknek hazáját égő máglyává változtattuk és akik vádló szemmel néznek ránk az onnan érkező fényképekből, mintha csak azt kérdeznék tőlünk, mindegyikünktől: MIÉRT?’ Újabb puccs Dominikában Santo Domingo-ban, a Dominikai Köztársaság fővárosában katonai puccs megdöntötte Dónál Reid Cabral kormányát és uj kormányt állított tel. Az onnan érkező, egyelőre zavaros hírek szerint Rafael Molina Urena az ideiglenes elnök, de a katonaság a lehető legrövidebb időn belül vissza akarja hívni az előző palotaforradalommal Porto- Ricoba száműzött Juan Bosch volt elnököt. A lázadó katonaság parancsnokságában viszály és erő-küzdelem fejlődött ki a hatalom átvételére. Négy repülőgépet lelőttek, amikor a légierők 4 repülője fegyvertüzzel támadta meg az elnöki palotát. Mind a tengerészet, mind a légierők a maguk katonai diktatúráját akarják felállítani; a katonaság ezt ellenzi és Bosch visszahívását pártolja. Több helyen a különböző csoportok között összeütközések voltak és ágyutüzelés zaja rázta meg a várost. Juan Bosch San Jüanban kijelentette, hogy kész a hivásnak eleget tenni és az elnöki széket újból elfoglalni. A megdöntött Cabral kormányt az Egyesült Államok pártfogásával hozták létre, miután a véreskezü R. L. Trujillo diktatúrája a nép számára tűrhetetlen lett és a népforradalom veszélye egyre jobban fenyegetett. Trujillót 1961 májusában meggyilkolták és azóta ez már a nyolcadik palotaforradalom a Dominikai Köztársaságban. A U.S. csalogatja a kenyai diákokat Kenya kormánya tiltakozott az ellen, hogy az Egyesült Államok beavatkozott az ország belügyei- be, amikor az oktatásügyi minisztérium engedélye nélkül amerikai tandíjmentességet és utazási költségeket ajánlott fel 29 diáknak. A 29 diák előzőleg a Szovjetunióban végzett tanulmányokat, mint a szovjet kormány vendége, de különböző okok miatt engedetlenül és csalódottan tértek haza. John 0!e Konchellah helyette^ közoktatási miniszter a sajtónak kijelentette: “Felháborít annak a tudomásul vétele, hogy az amerikai oktatási hatóságok beavatkoznak ezen diákok ügyeibe, a minisztériumom tudomása és beleegyezése nélkül. Ez egyúttal beavatkozás az ország és a minisztérium ügyeibe is.” Korrupció az állami narkózis hivafalhair A szövetségi narkózis-felügyeleti hivatal det- floridai főnökét április 20-án letartóztatták. Azon az alapon emeltek vádat ellene, hogy megvesztegetést fogadott el egy narkotikum árusítótól. A miami-i rendőrfőnök nem bocsátkozott részletekbe, de annyit nyilvánosságra hozott, hogy havi 2 ezer dolláros megvesztegetési ügyről van szó. A Liuzzo-ügy egyik vádlottja kormánytanu A detroiti Mrs. Liuzzo polgárjogi munkás meggyilkolásával vádolt négy egyén közül az egyik, amint legújabban kiderült, az FBI szolgálatában áll. Röviddel a gyilkosság után, amely a Selma-i polgárjogi felvonulás alkalmával történt, az államrendőrség letartóztatta Eugene Thomas, Wm. O. Eaton, Joliié Le Roy Wilkins és Gary T. Rowe gyanúsítottakat, akik abban az autóban ültek, amelyből a lövéseket leadták Mrs. Liuzzo-ra. A. négy egyént csupán Mrs. Liuzzo polgárjogainak megsértéséért tartóztathatták le a szövetségi közegek, miután a gyilkosság nem tartozik a szövetségi törvények hatáskörébe. Két héttel ezelőtt az esküdtbiróság a négy személy közül hármat vád alá helyezett, de Mr. Rows ellen nem emelt vádat. Az esküdtbirósági tárgyaláson, zárt ajtók mögött Mr. Rowe azt vallotta, hogy évek óta szolgálatokat teljesit az FBI-nak és a Selma-i felvonulásnál is ilyen minőségben működött. Megbízatása szerint szoros érintkezésben volt a Ku-Klux-Klannal, mert az FBI a terrorszervezetet ott megfigyelés alatt tartotta. Ezért ült állítólag egy kocsiban az illetőkkel, de a lövést megakadályozni nem tudta. A gyilkosság másik tanúja, Leroy Moton 15 éves néger ifjú volt, aki Mrs. Liuzzo autójában ült a gyilkosság idején. Az alabamai Hayneville-ben az ottani esküdtbl- róság gyilkosság vádját emelte a 3 gyanúsított ellen. A nagyszámú néger lakosságú város esküdt- birósága kizárólag fehérekből áll. A déli államokban még egyetlen esetben sem Ítéltek el négerek vagy néger mozgalmi munkások meggyilkolásával vádolt személyeket. McNamara fenyeget (Folytatás az első oldalról) annak kiterjesztésére évente 1.5 milliárd dollárt költ. Az interjú folyamán az egyik riporter kérdést intézett a honvédelmi miniszterhez arra vonatkozólag, hogy a kormány egyszer sem jelentette ki határozottan, hogy nem fog nukleáris fegyverekhez folyamodni Vietnamban. Mr. McNamara kijelentette: “Nyilvánvaló, hogy a jelen helyzetben és az előrelátható időben nincs szükség katonailag a nukleáris fegyverekre. Arról nem érdemes spekulálni, hogy később mi következhet be.” Óriási tömegek tüntetnek a U.S. vietnami háborúja ellen Cambodia fővárosában Pnompenh-ben a polgári sajtó szerint 20 ezer diák tüntetett a US követség épülete előtt. Kövekkel, tintásüvegekkel dobálták meg az épületet és mérges jelszavakat kiáltottak, mint pl.: Le a US náci Johnsonnal!” “Ki az angolszász újságírókkal Cambodiából”. “A US State Department az oka minden bajnak Ázsiában.” A követségen egyetlen ablaküveg sem maradt épen. Tokióban 5 ezer munkás és diák a hagyományos kigyótánccal tüntetett a US követség előtL A tömeg követelte, hogy a US menjen ki Vietnamból. Hasonló tüntetések voltak Olaszországban és számos világvárosban. j A/WeRIKAI ^ w P- b'ishr 1 every week by Hungarian Word, Inc. ltO East 16th Strc»t, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ert. ?>s 2nd Cla;s Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New Y'ork városban, az Egyesült '"-"ti khan és Kanadában egy évre S10.00, félévre 50. Minden más külföldi ország- ■ ■ <, ^ ba egv évre 12 dollár, félévre $6.50. 4 TO ■■—^ ■
