Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-04-15 / 15. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 15, 1965 JO szövetkezet. A sok türelmet igénylő munkát az idén is folytatják. — A szép matyó mintákkal Tifestett himestojásoknak nemcsak a belföldön, hanem külföldön is nagy a keletje. Az idén mint­egy kétezer darabot festenek meg, s ennek több mint felét Hollandiába, Belgiumba és más orszá­gokba szállitják. Tengerentúlra készülődik a magyar rádió gyermekkórusa A Magyar Rádió gyermekkórusa meghivást ka­pott Japánból és az üSA-ból. Japánban a Geikyo Társaság, Amerikában pedig a Judson O’Neil cég kérte fel vendégszereplésre a magyar gyerekeket. Még az idén sor kerül mindkét vendégszereplésre. Az őszi amerikai vendégszereplésre előrelátha­tóan 40 koncertre kötnek szerződést, s 8 hét alatt fellépnek a nagyobb városok hangversenytermei­ben. A 8.—10 éves gyerekekből álló, Bartók és Ko­dály muzsikáján nevelődött kórus 70 tagú, de fenn állásának 10 éve alatt kb. 700 gyerekkel foglalkoz­tak rendszeresen. A kórus tagjai speciális zenei tagozatú általános iskolába járnak, ahol zeneelmé­letet, zenetörténetet és hangszeres zenét is tanul­nak. Műsoruk gerincét Bartók és Kodály müvei alkotják, de amerikai, angol és más nemzetek da­lait is megtanulták magnetofon-felvételek segítsé­gével. “^óktisország” a Zeugs lábánál Zengővárkonyban (Baranya megye) védetté nyil vánitották a mókusokat. A falu feletti ősgeszte- nyésben, amely az országban a legnagyobb össze­függő geszvenyeerdő, valamikor nagy számban lak­tak mókusok. Az öreg fák odvaiban ugyanis ké­nyelmes, biztos lakást, a gesztenyefákon és a kö­zelükben levő diófákon pedig bőséges táplálékot találtak. Az idők folyamán azonban a mókusok száma erősen megcsappant. A néhány év előtti “népszámlálás” alkalmával már csak 18 mókust találtak ezen a területen. Védetté nyilvánításuk óta a gesztenyefák bundás kis lakói ismét lassú sza­porodásnak indultak. Az idén és a következő évek során uj telepítésekkel tovább bővül a szelidgesz- tenye-erdő, igy tehát kilátás van arra, hogy a zen­gőaljai “mókusország” még nagyobb is lesz, mint valaha volt. Ä Tenkes-hegy oldalában fehérszőrü egércsalád tűnt fel — Kurucz Sándor turonyi szőlősgazda présházának közelében. A hó­fehér mezei egerek egy törkölyöshordó alá fész­kelték be magukat és gyakran látni, amint ki- és befutkároznak ott. Érdekes: annak ellenére, hogy a színük ennyire elüt a környezettől, nem estek zsákmányul a Tenkesen nagy számban élő rókák­nak, kóbor macskáknak és ragadozó madaraknak. A falubeliek közül azóta sokan látogatják Kurucz Sándor szőlőjét — no persze nemcsak a fehér ege­rek miatt, hanem a jó boráért is. “Pestis-levelek” Pannonhalmán Ritka és érdekes bélyeggyüjteményt találhat a látogató a Pannonhalmi Apátságban. A bélyegek mellett a levélboritékokat is megőrizték. A több­száz példányból álló gyűjtemény legrégibb darab­ja egy 1700-ból való boríték, amelyen csupán a címzés 10 sorból áll. Ritka “leletként” őrzik az úgynevezett pestis-leveleket. A pestisjárvány ide­jén tűvel szurkálták át a borítékokat és átfüstöl­ték őket, hogy igy akadályozzák a betegség terje­dését. A borítékon jól láthatók a parányi tüszurá- sok. “id a legény a csárdában?” A Magyarok Világszövetségéhez nem mindenna­pi küldemény érkezett a tengerentúlról. A feladó: Váczi István, az Egyesült Allamok-beli Trenton, N. J.-ben élő magyarszármazásu, 70 éves orvos. A ritkaértékü küldemény Munkácsy Mihály 1892- ben kelt, sajátkezű, német nyelven irt többolda­las levele, amelyet Luxemburgból küldött dr. En­gel főorvosnak Balatonfüredre. Munkácsy leve­lét kiegészíti feleségének terjedelmes Írása dr. Engel főorvoshoz. Váczi István kisérő soraiból kiderül, hogy egy Amerikában nemrégen elhunyt magyar származá­sú betege hagyta rá a leveleket — továbbá egy kisebb tanulmányfej-festményt — honoráriumkép­pen. A festmény Munkácsy “Ki a legény a csárdá­ban” című 1883-ban készült alkotásának egy rész­lete. Váczi István a Magyarok Világszövetségét arra kérte, hogy az ajándékot juttassa el valamely ma­gyar kulturális intézményhez. Részéről — ahogy írja —, ez “csekély hozzájárulás a magyar kultu­rális értékek összegyűjtéséhez; hálámnak csak sze­rény törlesztése magyar kulturális neveltetésem­ért. ..” A Magyarok Világszövetsége a messzire szakadt honfitárs értékes ajándékát eljuttatta a Nemzeti Galériának. Szál a harang Iványi István New Yorkban • élő idős amerikai magyar adományából uj harang szól a paksi refor­mátus templomban. Iványi István több évtizeddel ezelőtt, még a “régi jóvilágban” vándorolt ki Paksról az Egye­sült Államokba. Néhány évvel ezelőtt elhatározta, hogy a tulajdonában lévő paksi házát az ottani re­formátus egyháznak ajándékozza. Mivel a házban többen laktak, utóbb azt kérte, hogy adják el és az árából öntessenek harangot. Kívánsága teljesedett, s mivel a harangöntés többe került, mint amenv- nyit a házért kaptak, Iványi pótlólag elküldte a különbözeiét is. Iványi István a harangszentelőre hazalátogatott szülőföldjére. ÉLŐ NÉPSZOKÁSAINK Pingáló asszonyok külföldön A magyar népművészetnek jellegzetes mesterei a Kalocsa környékén élő falfestő, úgynevezett pin­gáló asszonyok, akiknek egyéni, érdekes művésze­tét a külföld is megcsodálta különböző kiállításo­kon. Az elmúlt esztendőben még Braziliába is elju­tottak a magyar falfestő asszonyok, akik az idén is ellátogatnak külföldre. Nemrégiben kaptak meghivást Helsinkiből, Koppenhágából és Milánó­ból, s ennek a meghívásnak még a tavasz folyamán eleget tesznek. Ahol nem volt esküvő Vas megye nyugati részén több községben szo­kás, hogy ha farsang idején nincs esküvő, akkor utolsó napján rönkhuzást rendeznek. Ez történt az idén Pinkamindszenten, ahol az elmúlt 20 évben most másodszor került sor erre az eseményre. Többszáz környékbeli, szombathelyi és körmendi érdeklődő jelenlétében zajlott le a tréfás álesküvő, ahol álarcot viselő arát és vőlegényt adott össze az alkalmi pap. Húsz nyoszolyólány, húsz vőfély és nagyszámú, különböző maskarába öltözött, jóked­vű pinkamindszenti kisérte a falun végig a lóvo- natu farönkön utazó “ifjú párt”. A szertartás után a művelődési otthonban esküvői ebéd várta a nász­népet, majd reggelig tartó vidám mulatságon szó­rakoztak a résztvevők. Húsvéti himestojás Matyóföld “fővárosában”, Mezőkövesden, a hús­véti himes tojások festésének régi hagyományát néhány esztendeje újította fel a matyó háziipari A végegyházi menyecskekórus A végegyházi menyecskekórus — Nagy Mária tanárnő vezetésével — sok érdekes régi népszo­kást keltett életre. A kórus tagjai szorgalmasan gyűjtik lakóhelyük néprajzi emlékeit. Egyik legér­dekesebb munkájuk a végegyházi lakodalmi szo­kások felelevenítése. Gyűjtő munkájukhoz nagy segítséget nyújtott Kábái Lajos, aki évtizedek óta “hivatásos” vőfélye a falunak, s igen sok eredeti kacagtató rigmust, versikét tud. A már-már fele­désbe ment régi lakodalmi táncokat a 66 éves Fa­ragó Jánosné és a hasonló korú Király Károly mu­tatta be. A végegyházi menyecskekórus a régi la­kodalmi szokásokból kétórás szórakoztató műsort állított össze, melynek bemutatását nagy örömmel fogadta a falu népe. Rozmaringolás Felsőcsatáron Évszázados farsangi hagyományt, az úgynevezett rozmaringolást elevenítették fel farsang utolsó napján a Vas megyei, német nemzetiségű Felső­csatár községben. Az osztrák határszéli faluban ezen a napon szinte az e^ész felnőtt lakosság a szőlőhegyen volt, s pincéről pincére járva, vidám zeneszóval, hangos nótázással, tánccal mulatott haj­nalig. Másnap reggel a legények csoportosan ze­nével, nótaszóval keresték fel a lányos házakat, ahol a lányok a régi népszokás szerint rozmaring­gal díszítették fel a legényeket, sonkával és borral vendégelték meg őket. Emelkedik a budapesti ingatlanforgalom. — Az elmúlt évben több mint 6,000 telket, családi házat vásároltak a budapestiek; ez a szám körülbe­lül ezerrel haladja meg az 1963-i adatot. A múlt évben vásárolt ingatlanok értéke mintegy 300 mil­lió forint volt. u* Négymilliós bevétel tojásból. — A hajdúbö­szörményi termelőszövetkezetek négy esztendővel ezelőtt közös beruházással baromfitenyésztési tár­sulást hoztak létre. A társulás rövid történetében, a kezdeti nehézségek után, az elmúlt gazdálkodási év kiváló eredményekkel zárult. A telep zárszáma­dási adatai szerint, a Böszörményi Baromfinevelő Társulás a tervezett négymilliós bevétellel zárta az 1964-es évet. C+-S v* Szovjet, csehszlovák, jugoszláv és NDK-beli mezőgazdasági üzemekben szereltek fel magyar gyártmányú korszerű lucernaliszt-száritó berende­zéseket. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gép­gyár újabb jelentős megrendeléseket kapott kül­földről különféle komplexberendozések szállítá­sára. fW v* Meggyorsították a vizsujtotta tokodi Erzsébet- akna helyreállítási munkálatait; több mint 7 mil­lió tonna, átlagosan 5,000 kalóriás szén vár itt fel- szmrehozatalra. A tervek szerint az Erzsébet-ak- nában 1966—67-ben indul meg ismét g termelés. C'KS v0 500 tonna befogadóképességű kavicsszállitó uszályt adtak át a Magyar Hajó- és Darugyár bala­tonfüredi üzemegységében a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat szakembereinek. A Budapesti Nemzetközi Vásár küföldi kiállítási anyagának első szállítmányai megérkeztek. A Szovjetunióból 15 vagon áru fu­tott be eddig, s az amerikai szál­lítmányok első része is Budapes­ten van már. Or~S> 50 mázsa halat fogtak három hét alatt a tokaji Tiszavirág Halásza­ti Termelőszövetkezet dolgozói. Több harcsa súlya elérte a 15 kilót, de akadt olyan is, amely 30 kilót nyomott. c-eJ Magyar—csehszlovák barátsági estet rendezett Debrecenben a Hazafias Népfront városi bizott­sága, Rudolf Holcik, a Csehszlo­vák Kultúra igazgatója mondott bevezetőt, majd filmeket vetítet­tek. HIRADAS A LÁGYMÁNYOSRÓL Befejezték » lakótelep építését. Már csak az útépítést és parkosítást végzik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom