Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-03-18 / 11. szám

Thursday, March 18, 1965____________________AMERIKA» MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD u Két évtized: Dokumentumok, szemelvények, adatok és tények alapján a felsza­badult Magyarország történetéből Lesz magyar újjászületés! Ezt az írásunkat egy hosszabb sorozat beveze­tésének szántuk. Hosszabb időn át a fenti cím alatt összeállításokat találnak olvasóink, amelyek e két évtized eseményeit, emlékeit idézik fel. Eseményekről, emlékekről beszélünk és nem a történelem szót használjuk sorozatunk jellegé­nek meghatározására. Nem történelemirásra vál­lalkozunk, semmiképpen sem gondoljuk, hogy so­rozatunk pótolhatná a Magyarország felszabadulá sa óta eltelt két évtizednek a tudományos értéke­lését. A magyar nép, amely — mindenekelőtt elnyo­mó urai bűnéből — el-elmaradozott a történelmi fejlődés országütján, 1945-től kezdve büszke ön­tudattal, erejébe .^vetett hittel, a maga képére kezdte el formálni világát. Azzal, hogy a Nagy Október gyermekei és küldöttei felszabadítók­ként magyar földre léptek, uj korszak nyílt meg a magyar történelemben: A!z elnyomott és ki­semmizett milliók nehéz harcban a hatalom bir­tokosaivá váltak, és a hatalom birtokosainak fe­lelősségével, egy társadalmilag igazságosabb és fejlettebb életformát hoztak létre. Ez az átala­kulási folyamat nem kerülte el az országnak egyetlen területét, az országnak egyetlen zugát sem. Forradalmi idők voltak, a forradalmak gyö­keresen ujitó minden ósdiságnak hadat üzenő, régi és uj kérdéseket uj módon megoldó jótékony forgatagával! Mohács óta nem volt olyan tragikus helyzetben Magyarország, mint 1944 szeptembere és 1945 áp­rilisa között! Két Magyarország létezett: az egyik, a felsza­badított terület ugyan napról napra növekedett, de a másik országrészben, amely a megszállók és magyar cinkosaik rémuralmát nyögte, minden nap fokozta a borzalmakat, növelte a pusztítást. A honfoglalás óta nem élt át olyan sorsdöntő időket, olyan hatalmas változásokat a magyar nép, mint 1944 szeptembere és 1945 áprilisa kö­zött! Az első lépések A fasiszta sereget üldöző Vörös Hadsereg fel­szabadítóként lépett a magyar földre. A Vörös Hadsereg parancsnoksága október első napjaiban kiáltványt intézett a magyar néphez: “Magyarok: A Vörös Hadsereg felszólít ben­neteket, hogy maradjatok helyeteken és foly­tassátok békés munkátokat! Gondoskodjatok az ipari, kereskedelmi, községi és egyéb üze­mek, valamint a hatóságok zavartalan műkö­déséről. A lelkészek és hívők akadálytalanul végezhetik vallásos szertartásaikat. Hitler-Né- metország elvesztette a háborút.” (A Vörös hadsereg parancsnokságának 1944. október 7-i kiáltványából.) A felszabadult országrészekben már a szovjet csapatok megjelenésének másnapján megindult az élet, az újjáépítés. Néhány szemelvény az első napok lázas tevékenységéből: SZEGED: “Elsőnek az a kérdés vetődött fel, hogy ki vezesse az üzemeket, mivel a volt vezetők elmenekültek. A helyi szakszervezeti vezetők értekezlete kimondotta, hogy a munkásság öt— HA MIAMIBA JÖN NYARALNI, keresse fel a Magyar Amerikai Kultur Klubot 3901 N. W. Second Avenue Az egész ország magyarságának találkozó helye • Kitűnő magyar konyha • Minden vasárnap előadások. • Cigányzene, tánc! • Nyitva kedd, csütörtök, szombat és vasárnap Telefon: PL 1-9453 kilenc tagú üzemi tanácsot választ. Ennek köte­lessége, hogy a munkát megszervezze, az anyag- és élelmiszerellátást biztosítsa és az üzem dolgo­zóit a városi és a városparancsnoki szervek előtt képviselje.” (Egy szegedi veterán emlékezetei­ből.) BORSODNÁDASD: “Alighogy a fasiszta csapa­tok eltakarodtak, jóformán az egész lakosság ki­vonult a felrobbantott hidak helyreállításához.. Annyian voltunk egy-egy hídnál, hogy alig fér­tünk egymástól. Pedig senki sem hajtotta az em­bereket. A hidak megépítése fontos volt a felsza­badító csapatok továbbhaladása szempontjából is. (Bakos Gyula visszaemlékezéséből.) Az elvetélt kiugrás Miközben az ország délkeleti területe már sza­badon lélegzett, Horthyék még öt perccel 12 előtt is haboztak. A magyar uralkodó osztályok, ame­lyek a legsúlyosabb katasztrófába sodorták az or­szágot, 1944 októberében valamit törleszthették volna bűneikből, ha szembefordulnak a nácikkal. De népgyülöletük, szovjetellenességük, buta rö­vidlátásuk oda vezetett, hogy az 1944 október 15- iki kiugrási kísérletük kudarcot vallott és a nyi­lasok előtt nyitotta meg az utat. Hogy menyire meggyőződés nélkül, őszintétle- nül szánta rá magát Horthy Miklós a kiugrásra, s hogy ezért mennyire eleve elvetélt volt a kísér­let, azt bizonyítja a Koronatanács 1944. október 15-i titkos ülésen elmondott megjegyzése: . .“A kormányzó reméli, hogy ha ma kötünk a szövetségesekkel fegyverszünetet, akkor az oroszokkal együtt vagy bevonulásuk után rög­tön angol és amerikai komissziók is el fognak jönni Budapestre. A földművelésügyi minisz­ter attól tart, hogy az oroszokkal együtt jön­nek kommunista agitátorok, ami egy csiráiban itt úgyis meglevő erős kommunista mozgalom­nak lesz okozója... A kormányzó véleménye szerint elég erő lesz ennek megfékezésére.” (Az Országos Levéltár okmánytára.) A Magyar Frontnak, a Magyar Demokratikus Pártok Antifasiszta Szövetségének képviselőit a kiugrási kísérlet előtt fogadta a kormányzó. Hor­thy azonban becsapta a munkások küldötteit. Megállapodtak, hogy október 17-én lesz a kiug­rás, amikorra a párt általános sztrájkot szervez és felfegyverzi a munkásokat. A Magyar Front készült is erre, a röplapok nyomása is megkezdő­dött, Horthy nem adott fegyvereket, és idő előtt főleg pedig a Magyar Front mozgósítása előtt maga értesítette tervéről a németeket. Teljesen megfelel tehát a valóságnak a kommunista párt 1944 október végén kiadott röplapjában közölt megállapitás: “Horthyék végzetes korlátoltsága és az a reakciós elképzelésük, hogy rendszerüket át­menthetik, ha a demokratikus erők közreműkö­dése nélkül kísérleteznek, vezetett október 15-e katasztrófájához.” (Párttörténeti Intézet röp­lap gyűjteménye.) Fegyverrel a hazáért! Horthyék árulása nagy károkat okozott a ki­bontakozott ellenállási mozgalomnak, és visszave­tette azt. De a kommunisták, erejüktől tellően azonnal keresték a lehetőséget, hogy ellenállásra és fegyveres harcra tömöritsék a dolgozó tömege­ket. A nyilas hatalomátvételt követően az alábbi felhívással fordultak a magyar néphez: “Sorsdöntő időben fordulunk hozzátok. Az óra elütötte a tizenkettőt. Hazánk, népünk fennmaradásáról vagy pusztulásáról van szó. Szálasi, a német kém, hungarista nyilas bandá­jával, hátba támadta a nemzetet. SS német hordák és sváb legények segítségével hatalmá­ba kerítette a budapesti rádiót, kormányzónak kiáltotta ki magát. A megvert német hordák szuronyaira támaszkodva tovább akarja foly­tatni a háborút. Ragadjatok fegyvert, és ve­lünk, magyar partizánokkal és hazánkhoz s a néphez hü katonasággal összefogva pusztítsuk őket, ahol találjuk. Gyertek közénk vagy ve­rődjetek uj partizánosztagokba.” (Párttörté­neti Intézet röpiratgyüjteménye.) Az első nagyobb szabású katonai akciókat Nóg­rádi Sándor csoportja hajtotta végre. Az egység október elején érkezett Dél-Szlovákiából Magyar- országra. Zömében emigráns kommunistákból és a Szovjetunióban kiképzett magyar hadifoglyok­ból állt. Később a helyi lakosság köréből kiegé­szült. A salgótarjáni medencében tevékenyke­dett. Legjelentősebb ütközetét december 27-én vívta, amikor éjjel megtámadott egy SS-osztagot és csaknem teljesen megsemmisítette azt. Az Úszta Gyula vezette Rákóczi csapat, amely előzőleg a szovjet partizánvezér Fjodorov csapa­tában küzdött, Kárpát-Ukrajnából kiindulva har­colt. A csoport létszáma három hét alatt 22-ről 160 főre emelkedett. 1944 szeptemberétől az év végéig a kommunis­ta párt vezetésével főleg a nagyobb városokban fegyveres ellnállási csoportok alakultak. A Bu­dapesten megszervezett egységek irányítását a párt Központi Bizottsága Fehér Lajosra bizta. A Marót-csoport (Padányi Mihály vezetésével) ok­tóber 6-án felrobbantotta Gömbös Gyulának, a német fasizmussal való szövetség atyjának szob­rát. December 3-án bombák robbantak a nyilasok tömeggyülésén a Városi Színházban. Nagyszabá­sú akciókat hajtottak végre az újpesti partizánok és a Szir-csoport is. A hazafias németellenes polgái'i erők — köztük magas rangú Hoi-thy-tisztek is — megtalálták a kapcsolatot a fasizmus ellen harcoló munkások­hoz, parasztokhoz. Megalakították a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát, és 1944 novemberében kiáltványt intéztek a magyar néphez. A polgái'i ellenállás legkimagaslóbb alakja Baj­csy-Zsilinszky Endi'e volt. Sajnos, árulás követ­keztében ő és a Nemzeti Felkelés hái'om katonai vezetője, Kiss János altábornagy, Nagy Jenő ez- í-edes és Tai'tsay Vilmos vezérkari százados, mie­lőtt éi'demleges akcióba kezdhettek volna, a nyila­sok kezébe kei'ült. A hős hazafiakat kivégezték. Bajcsy-Zsilinszky Endre együtt, egy órában halt meg Sopi'onkőhidán a kommunista hazafiakkal, Pataki Istvánnal, Kreutz Róbeiitel és Pesti Bar­nabással. “Bajcsy-Zsilinszky bátran, emelt fővel, ment a katonák között. A kivégzés színhelyére érve, a hadbíróság elnöke, Dominich felolvasta az Ítéletet: kötél általi halál. Bajcsy-Zsilinszky nyugodtan végighallgatta, majd a hadbíróság felé fordult, és csak ennyit mondott: “Uraim! A történelem engem fog igazolni. Isten min­dent lát. Én jó ügyért halok meg.” (Bárdosi Jenő, a sopi’onkőhidai fegyintézet evangélikus lelkésznek visszaemlékezése.) A magyar ellenállási mozgalom, a partizánok nem tudták megváltoztatni a katonai helyzetet, nem tudtak alapvetően hozzájárulni Magyaror­szág felszabadulásához. De hősi harcuk és vérál­dozatuk nem volt hiábavaló: a felszabadulás utá­ni gyoi's demokratikus kibontakozásban az ő tet­teik, az ő példájuk is megtestesül. A nácik és nyilas bérenceik az előrenyomuló szovjet csapatok elöl menekülve általános kiürí­tést í'endeltek el. Romot és pusztaságot akartak maguk mögött hagyni, hogy ezzel is késleltessék a szovjet hadsereg előrenyomulását, és a magyar értékek Németországba való szállításával támo­gassák Hitler elveszett ügyét. A fasiszta kiürítési pai'ancsokkal szembeni el­lenállásnak nagy jelentősége volt nemcsak nem­zeti értékek megmentésééi't, hanem az egész or­szág későbbi demoki-atikus átalakításáért, folyó küzdelemben is. Budapest nyilas polgái-mestere, dr Farkas, igy panaszkodott november 8-án a belügyminiszter­hez küldött átiratában: “A legnagyobb megdöbbenéssel tapasztaltam hogy a székesfőváros lakosságának nagy része a mai súlyos időkben megfeledkezett hazafias kötelességéről, és nem tett eleget felhívásom­nak. Sajnálattal kell azonban jelentenem, hogy e szomorú helyzeten rendészeti szervek hiá­nyában semmit nem áll módomban változtat­ni.” CJövő heti folytatásunk: Erőszak ellen erőszakot. Mit mond és cselekszik Csepel népe) CINCÁR HOME SERVICE 7661 FOUNTAIN AVENUE, LOS ANGELES, CAL. Telefon: 876-3350 or 936-4627 — Julius Cincar, mgr. Remodeling — Carpentry — Plumbing — Electricals Kitchens — Bathrooms — Painting — Garage work

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom