Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-14 / 2. szám

Vol. XIV. No. 2. Thursday, January 14, 1965 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon: AL 44)397 a ELNÖK ÉS DÉL-KELET-ÁZSIA: A RAKPARTI MUNKÁSOK ÁLTALÁNOS SZTftJKBAN Aki hallotta elnökünk január 4-én a kongresszushoz in­tézett beszédét, az biztosan meghatottsággal és bizonyos büsz­keséggel távozott a híradó készüléktől. Nekünk is tetszett. Szép beszéd hangzott el, amelyben igen sok nemes gondolat jutott kifejezésre, mint a harc a szegénység ellen, a "nagy­szerű társadalom" alapjainak lefektetése és hogy ezt a csodá­latosan szép országot hogyan lehetne még szebbé tenni. Tetszett nekünk az is, ahogy az európai népi demokrá­ciákkal való viszonyunkat megemlítette. Ajánlotta, hogy foly­tassunk velük kereskedelmet, mélyítsük ki az államok közti kapcsolatot, legyenek kulturcserék, stb. A szép szavak egy­mást követték és az elnök részletezte, hogy mi mindent fog tenni azoknak megvalósítása érdekében: a négerek jogainak helyreállítását, a szegénység felszámolását, a Medicare tör­vénybe iktatását, a társadalombiztosítási törvény kibővítését. De voltak az elnök beszédében olyan kérdések is, ame­lyek aggodalommal töltik el mindazokat, akik ismerik hazánk csúfos szerepét Délkelet-Ázsiában. Az elnök igy fogalmazta meg ezt a gondolatot: "Célunk a béke Délkelet-Ázsiában, de ez csak akkor való­sulhat meg, ha a támadók békében hagyják szomszédaikat." Egy másik helyen ezt mondta Johnson elnök: "Aggodal­maink, érdekeink, könyörületünk és éberségünk kiterjed e zsugorodó bolygó minden sarkára." Ezzel a megközelitéssel a távoleső Délkelet-Ázsia szom­szédunkká vált, igy "jogaink" vannak és "érdekeink paran­csolják", hogy cselekedjünk ebben a világrészben. Ha Dél- keiet-Ázsia szomszédja lett az Egyesült Államoknak ezen a "zsugorodó bolygón", vajon nem inkább tekintheti szomszéd­jának a sok ezer mérfölddel közelebb eső Kina? S mit szólhat ehhez És^ak-Vietnam, melynek testéből szakították ki Dél- Vietnamot? Az elnök beszédének erre vonatkozó része visszaemlékez­tet bennünket a régi, imperialista fenyegető érvelésre: Ami nekem szabad, az neked tilos! Milyen joggal van 20,000 amerikai katona Dél-Vietnam- ban? Az amerikai kongresszus mikor szavazott meg költségve­tést erre a háborúra, vagy egyáltalán mikor üzent hadat? Mert bárhogyan is szépítik a dolgokat, háború folyik Délkelet- Ázsiában, amely bármikor kiterjedhet, hogy szenvedést és pusztulást hozzon az egész emberiségre. ★ Érdekes egy pillantást vetni ennek a jelenlegi vérontás­nak a hátterére. A második világháború idején a vietnami nemzeti felszabadító hadsereg, a Vietminh, Ho Chi Minh veze­tésével kiverte hazájából a japán imperialista hadsereget. Amikor létrejött a fegyverszünet, a volt francia gyarmatosítók újból meg akarták kaparintani maguknak a felszabadult or­szágot; vissza akarták állítani bábjukat és tovább folytatni az ország kizsákmányolását. De bárhogyan is próbálkoztak, ter­vük nem sikerült. Mellékesen megjegyezve, az Egyesült Álla­mok több mint egymiiliárd dolláros segítséggel támasztotta alá a franciák kísérletét. Sok véres harc után, a felszabadító hadsereg békekötésre kényszeritette a franciákat, akik Dien Bien Phunál olyan vere- séaet szenvedtek, amelyet a mai napig sem felejtettek el. 1954-ben egyezményt Írtak alá, melynek értelmében megala­kult a Kambodzsai Királyság és a Laoszi Királyság; Vietna­mot viszont két részre osztották, azzal az Ígérettel, hogy né­hány év múlva, általános választás megtartása után, egyesitik a két országrészt. Észak-Vietnam, Ha Chi Minh vezetésével, megkezdte az ország felépítését, mig Dél-Vietnamban egyik korrupt kor­mányzat követte a másikat. A franciák végre észbe kaptak, hogy érdekeik azt tanácsolják, hogy békében éljenek a viet­nami néppel; szerepüket Dulles külügyminisztersége idején az Egyesült Államok vette át. Több mint egy milliárd dollárt fektettünk be, hogy életben tartsuk a délvietnami kormányt és jelenleg naponta egy és fél millió dollár úszik el Dél-Viet­namban. ★ Kinek van szükség a dél-vietnami korrupt uralkodó ősz- j tályra? Hétről hétre puccsokról hallunk, a nép tiltakozása fegyveres összecsapásokban nyilvánul meg. Sem Kina, sem Észak-Vietnam nem avatkozik bele Dél-Vietnam üoyeibe. A délvietnami nép fellázadt saját elnyomói és a külföldi beavat­kozók ellen. Az Egyesült Államok átvette a népelnyomó szere­pet Franciaországtól, a régi rendet próbálja visszaállitani. Ez azonban nem könnyű. A parasztság, amely a földjéért harcol, fegyvert visel, de nem kinai fegyvert; a fegyverek az Egyesült Államokból származnak. (Sok vérbe került az nekik.) Nem Észak-Vietnam fiai tüntetnek a saigoni utcákon, hanem a saigoni munkások, diákok, értelmiségiek. S bárhogyan is erős- (Folytatás a 2-ik oldalon) Leszavazták a vezetőség által ajánlott egyezményt Az Atlanti-óceán és a Gulf- öböl rakpartjain dolgozó ra­kodó munkások leszavazták azt az egyezményt, amelyet a szakszervezeti vezetőv a-ál­dásra ajánlottak. A szavazatok száma a javaslat mellett 7,561, ellene 8,508 volt. Az egyezmény leszavazása azt jelenti, hogy a rakodó mun kasok sztrájkba lépnek és sztrájkban maradnak mindad­dig. amig olyan szerződés nem jön létre, mely megérdemli a tagság jóváhagyását. Az "egyezmény" részletei A leszavazott egyezmény 4 évre szólt. A 4 év folyamán a munkások bére a íelenlegi •S3.26-ról 36 centtel emelke­dett volna és minden munkás részére évi 1,600 munkaórát biztosított volna. A nyugdijat a jelen 100 dollárról 170 dol­lárra emelte, a kilenc fizetett ünnepnap helyett 12 fizetett ünnepnapot és négy hetes sza­badságot biztosítana azok ré­szére. akik a régi szerződés szerint csak három hetes sza­badságra voltak jogosultak. Mi a baj? Az uj szerződés-ajánlattal az a baj, hogy a szakszervezeti vezetők beadták a derekukat beleegyeztek abba hogy a mun káltatók leszállíthatják a rako­dó munkacsoportok létszá mát 20-ról 17-re. Ez az oka an­nak. hogy a tagság leszavazta az egyezmény-javaslatot, és hogy a munkások készek vol­tak sztrájkba állni, hogy a je len 20 tagból álló munkacso portot megtartsák. Ez két ok ból fontos a részükre. Az egyik a munkaütem problémája. Hr a munkacsoportot levágják nagyobb teher hárul a leszüki tett csoportra. Másodszor, s ez még az első oknál is fonto sabb, a munkacsoport leszálli tása csökkenti a munkalehető séget, növeli a munkanélküli­séget. Ez a legjobb szerződés Thomas W. Gleason, az In ternational Longshoremen’s Association elnöke, amikor a szerződés-’ elé tart a üóuv arctól a, UZ.L J1 dotta, hogy ez a szerződés a legjobb a szervezet törté­netében. Mindamellett a tag­ság leszavazta. A rakodó mun­kások utolsó sztrájkja 1962— 63-ban volt. A sztrájk 34 na­pig tartott és majdnem 1 mil­liárd dollár “kárt” okozott az ország gazdasági életében. Az American Football League 21 néger atiétája nem hajlan­dó New Orleansba menni a tervezett meccs megtartására, mert ott vendéglőkben, mula­tóhelyeken és taxisofőrök ál­tal megkülönböztetésben ré­szesülnek. Virginiai Aitken 22 éves ameri kai leány, a taiwani Hsinchu monasztériának buddhista apá­cája lett. A Ming Chueh budd­hista nevet vette fel. A cipruszi Nicosia török ne­gyedében bomba robbant feL Rauf Denktash a török lakos­■ i iveuen megseoesuueK. A dohányzás *• ’ <25 ezer halálesetet okozhat “Országos jelentés a dohány­zásról, egy évvel később” — Johnson elnök egészségügyi programja A múlt héten Johnson el­nök a kongresszushoz küldött üzenetében részletezte egész­ségügyi programját. Elsőren­dű kérdésnek tekintette az öregkoruak kórházi ellátásá­ról gondoskodó egészségi biz­tosítást, a társadalombiztosi- *ás keretén belüli “Medieare”- et. Az elnök programjának másik fontos része javaslat 32 körzeti közegészségi központ felállítására, amelyekben a legmodernebb eljárások sze­rint kezelnék a szívbajban, rákbetegségben és agyszélhü- désben szenvedőket. Ez utób­bi intézmények költsége hat éven át 1.2 millió dollár lenne. Az elnök kiterjesztett álla­mi segélyt javasolt orvostani és fogorvostani intézetek fel­állítására, azok működési költ­ségeire és a rászorult orvos- tanhallgatók támogatására. Ja­vasolta uj törvények létesíté­sét a narkotikumok gyártásá­ra és árusítására vonatkozólag. nagyobb összegek kiutalását az elmebetegség és a gyenge­elméjűség megelőzésére; aján­lotta, hogy több hangsúlyt he­lyezzenek ezekre a problé­mákra. A Medicare finanszírozásá­ra a Social Security adót fel­emelnék a jelenlegi évi első $4,800 keresetre vonatkozó 3 5/8%-os adóról az évi 5,600 dollár keresetig terjedő 5.2 százalékos adóztatásig, amely­nek felét azután is az alkal­mazott, felét az alkalmazó fi­zetné. címen számolt be dr. Luther L. Terry, U.S. közegészségügyi főorvos, azokról a tanulmá­nyokról, amelyeket az egész­ségügyi szervezet egy osztálya végzett az év folyamán. Egy évvel ezelőtt tette meg első jelentését, amelyben tudomá­nyos adatokkal bizonyította a dohányzás, de különösen a ci- garettázás káros hatását az egészségre. A mostani jelentésben dr. Terry megjósolta, hogy ebben az évben a cigarettázásból ki­folyólag legalább 125 ezer ha­láleset lesz az Egyesült Álla­mokban. A tanulmányokat végző szervezet feje Emerson Foote azt is kifejtette, hogy a dohányzás m e 1 lékhatásának következtében, évi 300 ezer halálesetre is lehet számítani. biek repülőszerencsétlenségek vagy más “balesetek” áldoza­tai lettek. 1961-ben csak egy amerikai esett el a harcokban, 1964-ben 136 harctéri halál­eset történt. A külföldi hadibázisok ellen tartott tömeggvülésen, Jakar- tában, sokezer főnyi hallgató­ság helyeslése közben, Sukar­no elnök kijelentette: “. . .né­hány nappal ezelőtt bejelentet­tem. hogy abban az esetben, ha Malaysia tagja lesz a Biz­tonsági Tanácsnak, elrende­lem. hogy Indonézia lépjen ki az Egyesült Nemzetekből. Most, miután Malaysia hiva­talosan tagja lett, ezennel ki- j jelentem Indonézia kilépését az Egyesült Nemzetekből.” Előző hírekkel ellentétben, Indonézia kilépett nemcsak az ENSZ-ből, hanem a különleges szervezeteiből is. Sukarno el- j nők az ázsiai-afrikai blokk, a Szovjetunió és U Thant elnök engesztelő kérelmével szem­ben, az ország érdekében jobb nak látta, ha Indonézia meg­szakít. minden összeköttetést a világszervezettel, annak elle­ni e. hon? az F.NSZ különle­ges szervezetei. 50 millió dol­lárt intőitek ki az orszá'z segé- (Folytatás a 6-ik oldalon) INDONÉZIA KILÉPETT AZ ENSZ-BŐI A honvédelmi mmic-normm statisztikája szerint 1961 jan. 1-től 1964 jan. 4-ig 356 halál­eset. 1,546 sebesülés történt az amerikai hadseregben Viet­namban. 19-en eltűntek a har­cokban. 246-an estek el, a töb­353 amerikai ha!o?t Dél-Vietnamban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom