Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-14 / 2. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 14, 1965 (SZÉUESYZETEK^ Az újévi jókivánságokból a Pierce Brothers te­metkezési vállalat sem akart kimaradni, ezért egész Dél-Kaliforniát elárasztotta “uj fogalmazásu” te­metkezési tervével. Aki még életében gondoskodni óhajt földi maradványainak szakszerű elföldelésé- ról, vagy elhamvasztásáról, az díjtalanul regisztrál­hat a Pierce-fivérek 21 műhelyének bármelyiké­nél és írott garanciát kaphat arra, hogy e műve­letért mindössze 300 dollárt kell fizetniök a hátra­maradottaknak. Ezért az árért az elhunyt mindent kap, amit csak kivánhat kihűlt állapotában: koporsót, templomi vagy kápolnai szertartást, zenét és automobilt. Az utóbbi feltétlenül szükséges a tulvilági boldogság­hoz. Folyamodást elfogadnak egytől 95 évig. Hogy ezen a koron túl eltávozottaknak mit kinálnak a fivérek, arról a terv nem beszél. • • • A 300 dollár nem is hangzik túl magasnak, ha figyelembe vesszük, hogy országos mozgalom in­dult meg a temetkezési vállalatok hallatlanul ma­gas árai ellen. Ruth Mulvey Harmer "The High Cost of Daying" és Jessica Miltford "The American Way of Death" c. könyvei irányították a figyelmet a temetkezési vállalatok szemforgató és csalafinta eljárására, amellyel a fájdalommal sújtott csalá­dokból annyit préselnek ki, amennyit csak lehet és gyakran — nem is lehet. Washingtonban a szenátus trösztellenes bizottsá­ga előtt még a National Funeral Directors Assn feje, B. M. Hotchkins is beismerte, hogy a tulma- gas temetkezési árak a temetkezési vállalatok pro­fitjának az emelkedését jelentik. Ugyanott Rev. H. A. Johnson, a newyorki St. John katedrális lelkésze azt ajánlotta, hogy "a ha­lottakat temessük el tisztelettel, de ne oly módon, hogy azzal szegénységbe döntsük az élőket." A halottkultusz évezredes gyakorlatáról nem könnyű leszoktatni az átlag embereket. A temet­kezési vállalatok és a virágkereskedők nagy örö­.ioupiazójj ezeq 3jauajaz3A Ses ;3es3ej b ioibtseab'Üo í k. UlUllUWMl Í1V1 IÍmaÍ - - l. . -HlXg a napilapok első oldalára került és örök életén fájlalja, hogy ez a kétes megtiszteltetés érte. A házaspárnak három fia volt. Az első kettő a második világháborúban esett el. A harmadik — az egyetlen életben maradt —, most veszítette éle­tét Dél-Vietnamban. Amikor az első két fiuk elesett, a házaspár fáj­dalmát enyhítette az a tudat, hogy fiaik a náci­fasizmus elleni nagy küzdelemben áldozták életü­ket. De most? Ugyan mi lehet a vigaszuk? Talán az, hogy utolsó fiuk — akit kívülük özvegye és három árvája gyászol —, Amerika “piszkos háborújában”, messze idegen földön halt meg, ahol harcolt — maga sem tudta miért? Vagy talán vigasz az, hogy fájdalmukat a nagy amerikai napilapok kürtölték világgá? MELANIN A NEVE -----j annak a festőanyagnak, amelynek hiánya a fehér ember bőréből okozza az alaposan el- terjedt bőrrák keletkezését. A “melanin” hiá­nya és kelleténél több napsütés okozta John­son elnök karján is a bőrrákot, amelyet nem­régen műtéttel kellett elhárítani. Minél sötétebb egy ember bőrének a szí­ne, annál valószínűbb, hogy bőrrák nem fe­nyegeti akkor sem, ha sok napsütésnek teszi ki magát. A kaukázusi (fehér) faj, annak fő­kánt szőke és vörös hajú tagjai azok, akiket a bőrrák veszélye különösen fenyeget — “me­lanin” hiánya miatt. Négereknél annál ritkább a bőrrák, minél sötétebb a bőrük. A Health, Education and Welfare minisztérium kutatói most fáradoz­nak azon, hogy megtalálják a “melanin” fes­tőanyag négerekből fehérekbe való átülteté­sének a módját. Ha ez sikerül, akkor lehetővé válik a második legelterjedtebb rákbeteg­ségnek teljes kiküszöbölése a fehérbőrüek- ből. Mississippi, Alabama. Louisiana és a többi déli állam néger-gvülölő fehér lakosai, a KKK és a Birch-társaság tagjai vajon az elsők, vagy : az utolsók lesznek-e, akik fekete szomszédaik­tól egy kis rák-elháritó “melanin”-t fognak kölcsönözni? Tragédia? Persze, hogy az! De csak egyetlen egy a sok közül, amelyeknek szereplői öreg szülők, fia­tal özvegyek, ártatlan gyermekek. És a mészárlás végére egyelőre nincs is kilátás. • • • Ukrajnában 38 ezer olyan férfi és nő él, akik túlhaladták a 90 éves életkort és valamennyié í egészségesek és aktivak. Érdekes, hogy négyszer annyi 90 éven felüli nő van, mint férfi és az orvos­specialisták megállapították ennek az óriási arány­nak az okát. Az ok: az ukrán nők nem dohányoznak és EZ­ÉRT vérkeringésük, szivük stüdejük sokkal jobb, mint a férfiaké, akiknek túlnyomó százaléka do­hányzik. Az amerikai nők (és férfiak) azzal vigasztalják magukat, hogy az ő cigarettájuk "szűrős". Azzal nem törődnek, vagy nem mernek arra gondolni, hogy a "szűrők" révén több cigarettát adnak el (és több tüdőbajt, rákat okoznak) a cigaretta gyá­rosok, akik számára több cigaretta, nagyobb pro­fitot jelent. • • • Romániában jelenleg már nagykövet képviseli hazánkat, mint ahogyan nagykövet képviseli Ro­mániát is Washingtonban. Ez az intézkedés újabb lépést jelentett abba az irányba, hogy a Népi Demokráciákban MINDE­NÜTT — szülőföldünkön is — nagykövetségre emelik az amerikai képviseleteket. Mert ez is jele annak, hogy az idők kerekét nem lehet hazug propagandával megállítani. • • • Néhány nappal január elseje előtt magyarorszá­gi leveleken a bélyegek négy nyelven: angolul, franciául, németül és oroszul Boldog Újévet kí­vántak a címzetteknek. Miután a négy nyelv egyi­két a legtöbb ember megérti, tulajdonképpen MINDENKINEK boldog újévet kívánnak honfitár­saink ... Még azoknak is, akik a szülőföld elleni uszítást és a magyar nép vezetőinek állandó rágalmazásai tűzték ki szomorú életük céljául. • • • Angolország, az üzletemberek egykori hazája, az italosok nemzete lett. Az angol kormány jelen­tette, hogy az utolsó 40 év folyamán angolok soha annyi italt nem fogyasztottak, mint 1964-ben. Egy év alatt nyolc és fél BILLIÓ (milliárd) pint sör tűnt el az angol polgárok edzett torkában, ami 160 pint sört jelentett minden férfi, nő és gyer­mek számára a szigetországban. Ennek tetejébe még 18 millió gallon viszkit és fél millió gallon vodkát is elfogyasztottak a szomjas angolok. A kormány nem jelentette, hogy ezt a sok sze­szes italt örömében vagy bánatában fogyasztotta-e az angol polgárság? Az elnök és Délkelet-Ázsia (Folytatás az első oldalról) ködünk, hogy az "istentelen" kommunisták csi­nálják mindezt, a tény az, hogy a saigoni hadsereg az, amely minden alkalmat felhasznál, hogy átpár­toljon a népi partizánokhoz. Annak ellenére, hogy amerikai "tanácsadók" irányítják őket a hazafiak ellen, még az amerikai polgári sajtó is bevallja, hogy nem szívesen emelnek fegyvert testvéreik ellen. Elnökünk félrevezeti az amerikai népet, amikor ezt mondja: "Ázsiában a kommunizmus agresszívabb." Az elnök tévedésben van, nem a kommunisták agresszívak, hanem mi vagyunk azok, akik ott be­avatkozunk; bennünket szolgál ki a kormány, amely vissza akarja állítani a régi kiváltságokat, annak ellenére, hogy az EGÉSZ VIETNAMI NÉP tiltakozik ellene. Ezeket az igazságokat már az amerikai nép is kezdi észrevenni. Már olyan egyének is szót emel­nek mint Mansfield szenátor. A múlt évben itt is nagy tüntetések, tiltakozások voltak. IFJÚSÁGUNK, A DIÁKSÁG, FELHÍVTA AZ AMERIKAI NÉPET, HOGY TÜNTESSEN ÁPRILIS 17-ÉN, SZOMBATON ÉS KÖVETELJE TÖBBEK KÖZÖTT, HOGY VESSÜNK VÉGET A DÉLVIET­NAMI BEAVATKOZÁSNAK. ADJUNK MEG NE­KIK MINDEN TÁMOGATÁST. Már éppen ideje, hogy kormányunk véget vessen ennek a dullest politikának. Elnökünk beszédének egyik szakaszában ezt mondta: "Magunknak nem kívánunk sem dicsére­tet, sem felelősségre vonást. Mi békét akarunk, szabadságot és az emberiség életének gazdagítá­sát, mert csak ilyen módon tudunk gyarapodni. Ilyen világot akarunk megteremteni az egész em­beriség részére.'" Egyetértünk elnökünkkel. De ezt meg is kell valósítani! NEM-POLGÁROK FIGYELMÉBE! A Bevándorlási és Polgárosodási Hivatal felhív­ja az Egyesült Államokban élő nem-polgárokat, hogy január havában kötelesek jelenlegi címüket bejelenteni az errevonatkozó törvény értelmében. A rendelet külföldön született gyermekekre is vo­natkozik. Erre a célra minden postahivatalban és bevándorlási hivatalban az I 53 számú szelvény áll az illetők rendelkezésére, amit ott helyben ki kell tölteni és a hivatalnoknak személyesen átadni. A szelvényt nem lehet levélben elküldeni. A rendelet be nem tartása büntetéssel jár. Türslem rózsát terem McNamara hadügyminiszter cikkben kért bocsá­natot, amiért felesleges hadi telepek lezárását volt kénytelen elrendelni. Mentségül hozta fel, hogy ezzel az intézkedéssel az évi hadi kiadásokat 500 millió dollárral csökkentik. Ennek tetejébe még 600 négyzetmérföld o’yan terület, amelyet jelenleg katonai célokra használ­nak, felszabadul és a jövőben polgári célokra hasz­nálhatják. Cikke megemlíti, hogy az utolsó négy év folya­mán az évi hadi kiadásokat már sikerült 568 millió dollárral csökkenteni és 1.100 négyzetmérföld te­rületet felszabadítani, amelyet azelőtt katonai cé­lokra használtak. Ezek dicséretre méltó eredmények és ha a kö­vetkező 50 év alatt hasonló ütemben történik a fe­lesleges katonai telepek lezárása, akkor majd lesz elég pénz szociális orvosi ellátásra, a munkanél­küliség megszüntetésére és a szegénység felszámo­lására. A kérdés: lesz-e türelme az amerikai népnek ad­dig várni? Ez aztán baleset! Tudomásul vettük, hogy a jósok nem csalódtak, az autóvezetők beváltották a hozzájuk fűzött re­ményeket és az áldozatok százait küldték másvi­lágra az ünnepi week-endek folyamán. A legtöbb autóbaleset rutinszerű volt: összeüt­közés, gyors fékezés, túl gyors hajtás, túl sok szesz fogyasztás. Egy santa-monicai vezető, bizonyos An­tonio Gonzalos, nem a rutinok embere. Amikor ő balesetet csinál, annak formája van, az MÁS, mint a többi. Antonio igy csinálta: elütött 3 parkolt autót, le­ütött két mérő-órát, felszaladt a járdára, belesza­ladt egy bar-ba, onnan egy másik ivóhelyiségbe és miután a 3 elütött autó közül kettőt magával ci­pelt, végül kénytelen volt megállni. Mint Pesten mondanák: ebben volt fantázia! MW<UVVVV(VUUVVVWWMWWV)MIAMUVWWVWUVWM A kiképzők brutalitása miatt újabb vizsgálat indult egy nyugatnémet ejtőernyős-alakulat ellen, amely eddig is hirdhedt volt az újoncokkal való bánás­módról. Kiderült: arra kényszerítik az újoncokat, hogy bajtársaikat verjék, könnygázzal riadóztatják őket, sőt az egyikkel csalánt is etettek, a “katonai szoktatás” jegyében. A METODISTA PAP-~j Glendale-ben, amikor arról értesült, hogy ott I az Amerikai Náci Párt hivatalos helyiséget j készül megnyitni, nem elégedett meg azzal, 1 hogy hívei előtt gyűlölet ellen prédikált. Talán eszébe jutott, hogy a náci megszállás i idején Dániában a királytól lefelé, minden ! becsületes ember a karjára tűzte a zsidók j számára előirt sárga csillagot: ő is felfűzte ; Dávid csillagát és azzal tüntetett a merénylet ! ellen, amelyet a gyülöletkufárok Glendale ; városa ellen terveztek. Az amerikai magyarok büszkék lennének, • ha lelkészeik között egyetlen egy akadna, aki | követné a glendale-i metodista pap példáját | és látható jelét adná annak, hogy a Magyar- i; ország ellen folyó gyűlölet-hadjáratot és uszí­tást elitéli. Sőt: már arra is büszkék lennének, ha akár­melyik egyház magyar teplomában ily gyűlö­let és uszítás ellen pi ódikálna a lelkész. A nagy Hock Jánosok utódai között — Rév. Gross Lászlón kívül — akadnak-e olyanok, akad-e egyetlen egy, aki hivatása magaslatá­ra emelkedik és a glendale-i pap példáját kö­vetve, maga is példát szolgáltat híveinek? KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELÓLEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom