Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-11 / 10. szám
I* ' ' " ' I" . " ' ' I I I I .1 I -■ I ——■ 1 Thursday, March 11, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WGRO Hid az életbe Halk kopogtatás, s a résnyire nyitott ajtón fiatal lány feje tűnik fel. Majd — meglátva, hogy akit keres, a szobában van — belép, s úgy mondja, mintha csak a legközelebbi hozzátartozójához szólna: “Mikor lesz műtétem főorvos ur?” S azzal mái' le is ül az orvos mellé a heverőre, cseppnyi zavar, elfogultság, szorongás nélkül. — Látja, ez a legfőbb itt: a bizalom, amelyből idővel önbizalom lesz. Ez az alapja mindennek. — így mondja dr. Barabás Csaba osztályvezető főorvos, a Miskolci Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet vezetője. S ezzel tulajdonképpen meg is mondta a rehabilitáció lényegét: súlyos üzemi, közlekedési vagy más eredetű balesetet és sérülést szenvedett embereket megmaradt, s részben uj képességek kifejlesztésével visszaadni önmaguknak, s a társadalomnak. Az intézet osztályain A fiatal lány, aki az imént nyitott be a főorvoshoz, alig három hónapja esett át az első műtéten, amelynek eredményeként máris könnyebben, a talpán tud járni. A műtét előtt csak a lábujjain volt képes erre. Másfél évvel ezelőtt görcsös bénulást kapott, amelynek egyik következménye a csipő-zsugorodás. Ezen is lehet segíteni újabb műtéttel vagy műtétek sorozatával. De közben mindig újra meg kell tanulni járni! Hihetetlen türelem, kitartás kell mindennek elviseléséhez és szilárd hit abban, hogy végül is újra ember, a társadalom számára hasznos ember lesz. Úgy kell hinni benne, mint U. T. hisz, ez a derűsen mosolygó lány. ő már eljutott idáig. A sérülés előtt egy pesti kötődében dolgozott. Most egy szövőszék előtt üldögél naponta két-hái'om órát, szines perzsákat sző. Az intézetben szövőmühely, könykötészet és üvegtechnikai műhely is van. A könyvkötészetben a kórházi könyvtár régi könyveit és folyóiratait kötik be a rehabilitációs betegek. Belépve a kis helyiségbe, az asztalon gondosan egymásra rakott, frissen kötött kötetek tűnnek szembe. Szép és gondos munka. Az üvegtechnikai műhelyben csak néhány megmaradt pipettát találunk. Ez nagyon kelendő cikk itt a kórházban. Ezenkívül két üvegfúvó berendezést és nyersanyagot: régi fénycsöveket és más üvegféléket, amelyekből a pipetták és különböző egyéb orvosi laboratóriumban használatos üvegek készülnek. Úgy látszik rosszkor jöttem. Ilyenkor ünnepek táján általában hazalátogatnak a betegek. A gerincsérültek közül most nem is találunk itt senkit. Ezért üresek a műhelyek is. “De jöjjön — invitál a főorvos — felmegyünk az emeletre.” Az emeleten a gyermekosztályon száz olyan kisgyermek van itt, akiken súlyos nyomokat hagyott a gyermekbénulás és műtétre szorulnak. Ez nem kimondottan rehabilitációs feladat, de a kicsik is kisebb-nagyobb mértékben mozgásképtelenek. Ezért ápolják itt, ebben az intézetben őket. A folyosó benyílójában mennyezetig érő fenyőfa, teli cukorral, csokoládéval, kecses üvegdiszekkel. A miskolci kórházváros valamennyi gyermekosztályának karácsonyfájára a rehabilitációs betegek készítették a díszt.., A kétszáz ágyas osztály önálló intézetként az első és egyetlen ilyen jellegű intézmény az országHA MIAMIBA JÖN NYARALNI, keresse fel a Magyar Amerikai Kultur Klubot 3901 N. W. Second Avenue Az egész ország magyarságának találkozó helye • Kitűnő magyar konyha • Minden vasárnap előadások. • Cigányzene, tánc! • Nyitva kedd, csütörtök, szombat és vasárnap Telefon: PL 1-9453 Irta: TERÉNYI ÉVA m ban. (Budapesten az egyik kórház néhány ágyas részlege foglalkozik mozgásszervi rehabilitációval.) Alig egy éve működik. Ezért gyógyultan, vagy mondjuk inkább igy, talpraállottan a dolog természeténél fogva még nem sokan távozhattak innen. Hiszen 6—8 hónap a legkevesebb, amit itt eltölt egy-egy beteg. A súlyos balesetek, kivált a gerincsérülések gyakori következménye a végtagok bénulása. Az orvosi feladat elsősorban megakadályozni az idegek zsugorodását különböző fizikoterápiás kezeléssel, és elérni, hogy a beteg megfelelő járógéppel önállóan talpra tudjon állni, legyen képes önmaga ellátására. A következő lépés pedig: azt, aki már idáig eljutott, hozzásegíteni valamilyen, képességeinek megfelelő szakma elsajátításához. Ez a munkarehabilitáció. Ám mindezzel együtt kell járnia a harmadik folyamatnak, ami nélkül elképzelhetetlen a talpraállás. Ez pedig a baleset okozta súlyos lelki megrázkódtatás nyomainak, a csökkentértéküség érzésének megszüntetése. Épp ezért az orvos munkája itt szervesen egybekapcsolódik a pszichológuséval. Sorsdöntő fordulatok Fiatal, s ugyancsak hivatásérzettől fütött ember Szilvási Lajos, az intézet pszichológusa. Gyógytornászként kezdte, s az egészségügyi pályával szomorú esemény kapcsán jegyezte el ma gát: az 1957-es gyermekbénulási járvány alkal. mával. Akkor különösen nagy szükség volt min den gyógytornászra.. t S amikor megnyílt ez a\ intézet, idejött. Most már nemcsak gyógytornásznak. — A legnagyobb dolog számomra észrevenni egy-egy beteg lelkében azt a nehezen megleshető sorsdöntő fordulatot, amely jelzi, hogy újra érzi: élnie kell, és élni tud, ha másképpen is, mint korábban — mondja elgondolkozva. — Mindjárt az intézet megnyílásakor egy 30 év körüli, életerős fiatalember, H. L. került hozzánk. A jobb karján segíteni már nem lehetett. A bénulás egy 10 évvel ezelőtti tetanuszmérgezés következménye volt. Azóta H.L. karja teljesen élhalt, s mozgásában csak gátolta. Egyetlen lehetséges megoldás volt, a kar pótlása művégtaggal. Ennek közlése különös módon egyáltalán nem váltott ki belőle újabb lelki megrázkódtatást. Az eltelt esztendőkben már végig szenvedte a lelki traumák sorát. Megdöbbentünk, amikor hosszú hónapok görcsös hallgatása után saját elbeszéléséből ismertük meg eddigi életét... Falujában élt a szerencsétlen eset után, anélkül, hogy idejében orvoshoz fordultak volna. Apja zöldségtermesztő volt, s a hetipiacx'a mindig fiát küldte. De csak éjszaka, a sötétség leple alatt vihette ki az árut, hogy ne lássák bénaságát. Később el akart helyezkedni az egyik környékbeli gyárban. De amint meglátták, elzárkóztak a felvétel elől. Amikor a miskolci intézet megnyílt, a hire eljutott hozzá is, s 10 év után először lobbant fel benne az élniakax'ás. Hozzátartozói le akarták beszélni az amputációx’ól. Szex'encsére már nem hallgatott x'ájuk. A műtét után teljesen megváltozott, visszatért életkedve. A világon minden érdekli. Itt dolgozik a kórházban liftkezelőként. “Gyógyultan távozott” Ugyancsak nemrég távozott gyógyultan egy másik fiatalember — említi Szilvási Lajos. Bányász volt, vájár. Súlyos gerincséi'ülés érte: szén omlott i’á. Talpraállását nemcsak saját akarata segítette, de azok az emberek is, akik a falujából bejöttek hozzá: “Igyekezz, Jóska a gyógyulással, mexf; nagyon várunk! Szükség van rád a tsz-iro- dán...” Talán egy hónapja, hogy Jóska dolgozik. .. Egy-egy — más ember számára apróságnak tűnő — jel, megnyilvánulás, szó itt a legnagyobb érték. Sőt: a munka értelme. És mindenki gyorsítani szeretné a lelki-testi gyógyulás folyamatát. Elsősox'ban a gyógyítás feltételeinek további javításával. Ez az, ami a kórháztól függ. A másik feltétel megtei'emtéséhez országos intézkedésre, rendeletre lenne szükség. Nevezetesen a szakmá- sitásra. Arra, hogy aki itt megtanul valamilyen mestex'séget, valamiképp elismerést, oklevelet kapjon erről. Ez megkönnyítené az elhelyezkedést, amelyhez mindenképpen az üzemek, intézmények, általában a szóba jöhető munkahelyek vezetőinek nagyobb segitségéx’e van szükség. Elismerést és tiszteletet érdemelnek azok az eredmények, amelyeket a Miskolci Rehabilitációs Intézet kollektívája alig egy év alatt ezen az utón elért. RÖVIDEN v* Negyven évvel ezelőtt, 1923 januárjában jelent meg az első rejtvény Magyarországon — mindösz- sze egy évvel a világ első rejtvényfüzete, az amerikai Cross-word Puzzle kiadása után. A “Ma este’' cimü lap egyik ifjú újságíró gyakornoka vette észre a furcsa ábrát egy angol napilapban. Nyomban fabrikált egyet, magyarul elnevezte keresztszó- rejtvénynek és közreadta az újságban. A megfejtő egy ping-pong készletet kapott ajándékba. v* Vermesi György, évek óta Hollandiában élő honfitársunk, legutóbbi magyarországi látogatásakor filmx’e vette a hazai tájakat és a felszabadulás óta született uj létesítményeket. Visszatérve Hollandiába, sikerrel mutatta be a hazai életet illusztráló fényképkiállitást. A tárlatot, amelyet magyaros motivumu kézimunkák és dísztárgyak egészítettek ki, több ezren tekintették meg. «-K9 A stockholmi Forum kiadó szerződést kötött Fejes Endre “Rozsdatemető” cimü világsikerű regényének svéd kiadására. Szabó Magda “Pilátus” cimü regénye “Und sie wusch ihre Handle” címen a frankfurti Insel Verlognál jelenik meg. Az Edi- zioni Milano Nuova olaszul jelentette nxeg Lengyel József “Keresem Kina közepét” cimü müvét. A berlini Volk und Verlag Juhász Ferenc verseiből ad ki válogatást, a müncheni Suhrkamp Verlag Sánta Ferenc “20 óra” cimü írását kötötte le. C+í v* Márciusban ismét Budapesten vendégszerepei Kónya Sándor, a newyorki Metropolitan tagja. A világhírű tenorista ezúttal uj szerepben mutatkozik be a magyar közönségnek: március 12-én az Erkel színházban Radames szerepét énekli Verdi közelmúltban felújított népszerű operája, az Aida előadásán. __________________.. __________11 A magyar irodalom világtérképe Ötvenkilenc nyelven ir, olvas egy budapesti házaspár Budapest egyik csendes kerületében él egy házaspár; arról nevezetesek, hogy ketten együtt 12 nyelvet ismernek tökéletesen s összesen 59 nyelven írnak, olvasnak, illetve értenek. A férj egy épitővállalat tervezőirodájában dolgozik, a felesége gimnáziumban tanít. Ötvenezer adat tanúskodik Demeter Tibor és felesége 18 esztendeje követi nyomon a magyar könyv útját a nagyvilágba — gyűjtenek, fordítanak, leveleznek, kutatnak, hogy feltérképezzék: a világ hány tájára jutott el eddig magyar szépirodalmi mü. Ma már 50,000 adatuk van arról, hogy a magyar irodalmat minden földrészen ismerik. Négy égtáj kiadóival, történészeivel és irodalombuváraival kooperálnak — pontosan tudják hol, mikor, milyen nyelveken jelentek meg magyar müvek külföldön. Néhány érdekes adatot tudunk meg tőlük a magyar irodalom elterjedéséről és népszerűségéről szerte a világban. Petőfi verseit például 59 nyelvre fordították le. A legnépszerűbb magyar iró külföldön Jókai Mór — müveit különösen az orosz és angol olvasók kedvelik. Madáchot tizenöt, Mórát hat nyelven olvassák. Gyulai Pál “Éji látogatás” cimü versét lefordították dán, török, román, német, francia, olasz, szei-b, szlovák nyelvekre. A spanyolok nagyon kedvelik Karinthy Frigyest, a franciák Kosztolányit... Egy gondolat bánt engemet Az irodalmi térkép adatai között számos kuriózum is található. Kiderül, hogy Berzsenyit 1825- ben fordították le először Stuttgartban, Petőfi legtöbbet fordított verse az “Egy gondolat bánt engemet”, Ady válogatott verseit 1928-ban adták ki Havannában. Manilában, a Fülöp-szigetek fővárosában ugyanez a mü 1935-ben jelent meg először tagalog nyelven! Az érdekességek között találhatók Thaly Kálmán kuruc vex'sei — japánul! 1800 és 1963 között egyébként 1,100 magyar szerző müvének 43,000 fordítását tartják számon “hivatalosan”, 59 élő és holt nyelven. Csupán Móricz Zsigmond müveiből 405 féle fordítást ismernek, József Attila verseiből 21 nyelvre fordítottak, s a “listavezető” Petőfi Sándor 770 versét (a már említett 59 nyelven) — 21,000 féle fordításban ismerik. Érdekes az is, hogy az adatok szerint a világ keleti fele a magyar verseket, nyugati fele pedig a prózát kedveli jobban. A Demetex'-házaspár birtokában lévő s a magyar ix'odalonx elterjedtségéről tanúskodó félszázezer adat jelentős tudományos érték. Hozzá hasonlé gyűjtemény kevés akad a világon.
