Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-11 / 10. szám
lu AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Évente 11,509 budapesti lakást tataroznak 1970-re a fővárosi lakások 53 százaléka lesz uj vagy felújított Vertetics János, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága Házkezelési Igazgatóságának vezetője a kerületi HKI-igazgatók jelenlétében tájékoztatta a sajtót a házkezelés időszerű kérdéseiről, a harmadik ötéves terv lakóház-felujitási irányelveiről. 1961—1965 között ötmilliárd forinttal gazdálkodtak a házkezelőségek. 58,000 lakást ujitottak fel teljesen, 4,300 épületben végeztek részleges felujitást, s 4,000 romos, gazdaságosan fel nem ujitható lakást szanáltak. Évente 6—7 ezer cserépkályhát épitettek a bérlőknél, 3—4 ezer lakásba vezettek gázvezetéket és 800 lakást láttak el jjzvezeték-hálózattal. Ezenkivül 1870 uj lakás készült el emeletráépítés révén, a 408 budapesti műemlék lakóépületből pedig 133-at hoztak rendbe. Értékes munkát végzett a lakosság is az utóbbi időszakban. Amig 1961-ben a lakók 16 ezer szerződést kötöttek 11 millió forint értékben a házke- zelőségekkel különféle munkák elvégzésére. 1964 Végén már 48 ezer szerződésben 27 millió forint értékű társadalmi munkát vállaltak. A harmadik ötéves tervben ugyancsak kb. öt- jnilliárd forint jut a házkezelési, lakóházfelujitási és karbantartási munkálatokra. A fő feladat továbbra is az épületek teljes felújítása lesz, de az irányelvek célul tűzik ki, hogy elsősorban a gazdaságosan felújítható házakat tatarozzák. A tervidőszakban évente 11,500 bérleményt tataroznak; a felújítások révén 1970-re a budapesti lakások 53 százaléka lesz a követelményeknek megfelelő állapotban. A házkezelés fontos feladata lesz a karbantartási munkálatok költségeinek csökkentése elsősorban az anyagpazarlás megakadályozása és a megelőző karbantartási munkák révén. Készülnek a szanálási tervek is: a fővárosban jelenleg 25 ezer olyan lakás van, amelynek lebontása gazdaságosabb lenne, mint a felújítása. A harmadik ötéves terv lakásépítkezései folytán 2,200 uj lakás jut majd a szanálandó lakások bérlőinek. Az energiagazdálkodási programnak megfelelően fokozatosan áttérnek a korszerű lakásfütési módokra is. Modernizálják a központi fűtőberendezéseket, mód nyílik több ezer lakás egyedi gázfűtésére, és kidolgozzák a távfűtésbe bekapcsolható budapesti útvonalak tervét. Uj gyakorlatot vezetnek be a födémcseréknél is. fi munkálatok időtartama jelenleg átlagosan négy hónap. A jövőben arra törekednek, hogy födémcsere esetén az épület valamennyi lakásából egyszerre költöztessék el a lakókat. Másrészt, a gazdaságosság érdekében az ilyen lakások egy részéből véglegesen kiköltöztetik a lakókat, s a kijavított bérleményeket a továbbiakban átmeneti lakások céljaira használják majd fel. Tiz évvel tovább élnek a budapestiek Adatok a főváros életéből A 20 éve végétért háború üszkös romokat hagyott Budapesten . Az 1945 márciusában megtartott összeírások szerint a főváros épületeinek háromnegyed része sínylette meg a háborút. A többi között 25,800 lakószoba megsemmisült, mind a hét gyönyörű hid romokban hevert, az áram-, gáz- és vízszolgáltatás szinte teljesen megbénult, s 7,500 kórházi ágy semmisült meg. A város akkori vezetői e pusztítás láttán úgy Ítélték meg: 30—50 év szükséges Budapest teljes újjáépítéséhez. Budapest újjászülető élete alaposan rácáfolt ezekre a jóslatokra. A város lakóinak száma 20 év alatt 330,000-rel nőtt, ma már meghaladja az 1,930,000-et. Itt él az ország lakosságának kb. 19 százaléka, s itt dolgozik az ipari munkások 41 százaléka. Nagymértékben nőtt a foglalkoztatottság, s ennek megfelelően száz keresőre csupán 47 eltartott jut, szemben az 1949-es adatokkal, amikor ez az arány 82 volt. Aki Budapesten járt, tapasztalhatta, hogy a város minden pontján építkeznek. A főváros fejlesztésére fordított összes beruházásnak kb. egy- harmadát ugyanis építkezésekre költik, s az elmúlt 15 évben 28 uj lakónegyed építését fejezték be. A legutóbbi adatok szerint 1949-hez viszonyítva 114,000-rel nőtt a lakások száma, vagyis ma már eléri az 576,000-et. Ennek ellenére még távolról sem megoldott Budapesten a lakáskérdés. Néhány más érdekes adat a 20 év fejlődéséből Budapesten 7,200 orvos dolgozik, vagyis minden tízezer lakosra 37 orvos jut. A kórházi ágyak száma meghaladja a 26,000-et, 32 rendelőintézet áll a fővárosiak rendelkezésére, ahol ingyenes az orvosi vizsgálat és kezelés. Az anya- és csecsemővédelmet 81 intézmény szolgálja, s mindennek eredménye, hogy az ezer újszülöttre eső (egy éven aluli) meghalt gyermekek száma 82-ről 40-re csökkent. Ezzel azonban még mindig nem lehet elégedett a magyar egészségügy. Erőfeszítéseket tesznek, hogy ez a szám még alacsonyabb legyen. Budapest újjászületésének krónikájához tartozik az is, hogy a fertőző betegségben meghaltak (10,000 lakosra jutó) aránya 9.6-ról 3.3 főre csökkent. Az egészségi helyzet számottevő javulása a budapestiek életkorának jelentős meghosszabbodásában is tükröződik. 1950-ben a fővárosban meghalt férfiak átlagos életkora 51 év volt, a nőké pedig 56.4 esztendő. A tavalyi adatok szerint a meghalt férfiak átlagos kora már 62.3, a nőké pedig 67 esztendő. 15 év alatt tehát több mint 10 évvel hosszabbodott Budapesten az életkor. Bontják az utolsó cselédházakat Bikáiban Bontják az utolsó cselédházakat a mecseki hegyháton fekvő Bikáiban. Az udvar nélküli, jórészt vályogból épített, szalmatetős, közös konyhás és földes padlóju épületeket az állami gazdaság az elmúlt másfél évtized alatt, amennyire lehetett, átalakította és korszerűsítette. Most aztán végleg eltüntetik őket a falu közepéről és helyükre szép, modern házakat építenek, mindegyik lakás kétszobás, konyhás, kamrás és fürdőszobás lesz, villanynyal és vízvezetékkel ellátva. A szobákat parket- tázták. A gazdaság 12 dolgozója—traktorosok, gép szerelők, tehenészek és kőművesek — jut igy kényelmes otthonhoz. Az állami gazdaság másfélmillió forintot költ a régi cselédházak lebontására és az uj szolgálati lakások építésére. A lebontott, illetve a még lebontandó cselédházakat Puchner báró építtette több mint száz évvel ezelőtt, amikor az 1848/49-es szabadságharc leverésében szerzett “érdemeiért” jutalmul kapta a bikali birtokot. A hajdani császári főtiszt és földes- ur leszármazottai ma is Bikáiban élnek, az állami gazdaság szorgalmas munkásai. A két fiatal Puch- ner-testvér — Károly és Pál — villanyszerelőként, illetve asztalosként dolgozik a szocialista nagyüzemben. Ők is részt vettek a régi cselédházak lebontásában és mint a gazdaság szakmunkásai segítik az uj házak építését. Háromszintes régészeti lelet a Balaton partján XII. századbeli aranyozott bronzkeresztre buk- bantak a régészek a Balaton északi partján. A kb, 30 centiméteres, tömör, súlyos, európai viszonylatban is kimagasló értékű egyházmüvészeti lelet egy templom alapzatában feltárt sírból került a napvilágra. Ezen kívül más meglepetés is érte a régészeket; az Árpád-kori templom alatt római villa romjaira, alatta bronzkori település maradványaira bukkantak. A lelőhelyen, a szivszanatóriumáról hires Bala- tonfüred határában, országút mentén, egy régi temető sírkövei között tavaly kezdődtek meg a feltárási munkálatok. A régészek eredetileg egy középkori templomrom feltárását, restaurálását tűzték ki célul, amely a dokumentumok tanúsága szerint egy, a tihanyi Apátság birtokában levő kis jobbágyfaluban már a XIII. században is állt. Az ásatások kezdetén azonban meglepetve tapasztalták, hogy három méter mélységben rómaikori pénzek, freskó- és padlótöredékek, jellegzetesen rómaikori falazási technikáról tanúskodó romok kerülnek a felszínre. A váratlan felfedezés nyomán megállapították, hogy a templom alatt villát rejt a föld, amely a második században épült, később elpusztult, majd a negyedik században újjáépült. Végül a római réteg alatt, öt méter mélységben, jellegzetes díszítésű cserépedény-maradványok alapján bronzkori településre bukkantak. Idén, mihelyt az időjárás lehetővé teszi, tovább folytatódnak majd a feltárási munkálatok. Az évi programban, a talajsüllyesztés módszerét alkalmazva, a római villa feltárása szerepel. Az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársai, akik az ásatások irányításával és a leletek feldolgozásával foglalkoznak, lehetségesnek tartják, hogy a régi sirkert további régészeti meglepetésekkel fog szolgálni. Thursday, March 11, 1965 Százéves a magyar szinésziskola Jubilál a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola: száz esztendővel ezelőtt kezdte el működését a Szinészeti Tanoda, melynek legelső tanári karában Egressy Gábor, Paulay Ede, Szigeti József, Gyulai Pál nevére bukkanhatunk. A mostani falak között pedig már Újházi Ede, Jászai Mari, Pethes Imre és Odry Árpád tanításán ért művésszé Csortos Gyula, Törzs Jenő, Bajor Gizi és mások, így öröklődik nemzedékről nemzedékre á magyar színjátszó hagyomány — egészen napjainkig. .. A Paulay-korszak 1865 január 2-án az Újvilág utca — ma Semmelweis utca — 16 számú ház második emeletén, három piciny szobából álló helyiségben nyitja meg kapuját a Szinészeti Tanoda. A megnyitást örömmel üdvözli a kulturális és művész közvélemény. A “Fővárosi Lapok” 1865 január 13-i számában azt olvashatjuk, hogy a Nemzeti Színház kiváló mvészei azzal a kéréssel fordultak a “színházi ko- mitéhoz”: “engedtessék meg nekik, a sziniképezde drámai osztályának elméleti tanítással foglalkozó óráit látogatni.” A Főiskola százéves történetének a kiegyezés idejére eső első korszakát joggal nevezhetjük el Paulay Edéről, mert ő az, aki az intézmény megnyitásától egészen haláláig (1894) — előbb, mint titkár, később mint főigazgató — az intézmény fejlődésének irányát meghatározza. A Tanodában kezdetben ingyenes a tanítás, csak két évtized múltán vezetik be a tandijat — évi 30 forintot. (Kb. ezer mai forint.) Országos M. Kir. Színművészeti Akadémia Paulay halála után, 1894-ben Váradi Antal (müveit ember, jónevü epigonköltő, több sikeres színmű szerzője) kezébe kerül a vezetés. Igazgatásának legfontosabb eseménye, hogy 40 évi küszködés után az Akadémia végre megfelelő otthonra lel a Rákóczi ut 21 számú épületben. Az első világháború kellős közepe táján kerül Tóth Imre az Akadémia élére. A sorozások miatt egyre kevesebb a férfinövendék... 1917-ben szénhiány miatt az előadások hosszú ideig szüneteltek... a hadiözvegyek és árvák javára rendezett előadások nem pedagógiai célokat tartanak szem előtt. . . Az 1920-as, 30-as években az Akadémia szerencsés sorscsillag alatt fejlődik: előbb Plevesi Sándor igazgatja a Nemzeti Színházat — s közben a szi- nésznevetésen tartja fél szemét — majd Odry Árpád áll az Akadémia élén. A Színház- és Filmművészeti Főiskola Napjainkban a Főiskolának három fő tanszaka van: színész-, szinházrendező- és filmfőszak. Az iskola szinészhallgatói színházi fellépésükért legkevesebb 60 forintot kaphatnak, ha statisztálnak, 80 forint jár egy-egy epizódszerepért és 100 forint illeti meg őket nagyobb szerep eljátszásáért — esténként. ■ A Főiskola épületében lévő modern diákszállóban 38 hallgató lakik. A bentlakó hallgatók havi 200 forintért lakást, reggelit, ebédet, vacsorát, mosást kapnak. A szociális juttatások összege a hallgató körülményeitől és tanulmányi eredményeitől függ, s általában havi 350 forint körül mozog. Az általános ösztöndíjon kívül egyes hallgatók Népköztársasági Tanulmányi ösztöndíjban (havi 700—1,000 forint) vagy társadalmi ösztöndíjban (600—800 forint) részesülnek. A főiskola épületében orvosi rendelő, továbbá speciális szak- rendelés is van. A hallgatók díjmentes jegyet kapnak a fővárosi színházakba és mozikba. Klubszoba, olvasóterem és mintegy 30,000 kötetes könyvtár áll rendelkezésükre. ^ A jászberényi Jász Muzeum vitrinjében féltve őrzik Magyarország gyérszámu középkori kincseinek kimagasló darabját, az elenfántcsontból faragott Lehel külrtjét. A monda, amely köréje fonódik régi, maga a kürt azonban most “megduplázódott”. A Magyar Nemzeti Muzeum restaurátor műhelyében ugyanis elkészítették a művészi mestermunka tökéletes mását. Ezt a kürtöt vándorkiállításon mutatják be a Jászságban, majd az ország más vidékeire is elviszik, s ebből az alkalomból ismeretterjesztő előadásokat tartanak. ,
