Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-03-11 / 10. szám

Vo!. XIV. No. 10. Thursday, March 11, 1965 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon: AL 4-0397 KT1M - SMS1PFI HCL VAN AMERIKA BAT0RS4fifl? ÚJSÁGHÍR: Jackson, Miss.-ben W. Harold Cox körzeti szö­vetségi biró elejtette a bűnvádi eljárást 17 személy ellen, kiket három fiatal polgárjogi önkéntes meggyilkolásával kapcsolat­ban helyeztek vád alá. A vádlottak, már ezen vád alapján is,i a LEGROSSZABB ESETBEN csak 10 évi börtön és 5 ezer dollár pénzbüntetést kaphattak volna, amiből természetesen elengedhetnék annak egyharmadát 'jó magaviselet' cimén. Az elsőfokú gyilkosság vádja alól már egy előző tárgyaláson felmentették őket. A biró csak egy régi törvény megszegése alapján emelt KIHÁGÁS vádját hagyta fennállni az illetők ellen. Az igazságügyminisztérium bejelentette, hogy felleb­bezést nyújt be a legfelsőbb bírósághoz. A beadványban a kormány részletesen felsorolja az érveket, hogy miért tartja jónak a vádak helyreállítását. ÚJSÁGHÍR: 150 amerikai repülőgép napokon belül már másodízben intézett bombatámadást észak-vietnami gócpontok ellen. Egy későbbi hir szerint amerikai repülők Laoszban bombázták az un. Ho Chi Minh útvonalat. Megállapították, hogy a támadások “sikeresek" voltak: nagy pusztítást okoz­tak az észak-vietnami területeken. A kormány leplezetlen őszinteséggel kinyilvánította, hogy az újabb akciók nem a Vietcong támadásainak megtorlását szolgálják, hanem min­dentől függetlenül megmutatják az Egyesült Államok vasök­lét, hogy nem gyenge báb, hanem kemény határozottságnál, megadásra kényszeríti az ellenfelet, a ki nem mondott hábo­rúban. ★ Miss isfipp'ben a kormány csigalassúsággal jár el. Körül­tekintő gondossággal vizsgálja meg mindazokat a TÖRVÉ­NYES lehetőségeket, amelyek rendelkezésére állnak és amely- lyel a látszat szerint eleget tesz az igazságosséq követelmé­nyeinek. ISTEN ŐRIZZ HOGY ERŐSZAKOT ALKALMAZZON! AZT A JOGOS ÉS ALKOTMÁNYOS HATALMAT. AMELY- LYEL KÖTELESSÉGSZERÜEN EGYSZER S MINDENKORRA véget vethetne a néger polgárok ellen alkalmazott terror­nak Mississippiben és minden más déli, vagy északi állam ban. Nem kellene hozzá más, csak ANNAK AZ ALAPELV> NEK A BETARTÁSA, amelyért az ország megalapítói életü­ket adták és amelyet az alkotmányban lefektettek. A kor­mánynak teljes jogában áll, hogy katonaságot küldjön olyan helyekre, ahol az egyének élete és szabadsága veszélyeztetve1 van. Ilyenkor azonban, politikai meqgondo'ásokból a kor­mány tiszteletben tartja az egyes államok jogait (states rights), j ha mégannyira reakciós kezekben van is az államok kor-j mányzata. Annál gyorsabban áll készen az Egyesült Államok hatal­ma, ha Délkelet-Ázsia szerencsétlen, sokat szenvedett népéről van szó. OTT NEM VEZÉRLIK A KORMÁNYT A TÖRVÉ NYESSÉG MINDEN LEHETŐSÉGÉT KIMERÍTŐ MEGGON DOLÁSOK. Ott mutatja meg “bátorságát", a felszabadulás­ért küzdő keleti néppel szemben és hátat fordít a világ kü-| lönböző részeiről megindított béketárgyalási kísérleteknek, beleértve U Thant ENSZ-főtitkár javaslatát is. Ázsiában, Afrikában és mindenütt, ahol felszabadulásuk­ért harcoló és az újonnan felszabadult népek élnek — a ma­ga valójában felismerik az Egyesült Államok efféle “bátorsá­gát" és levonják a megfelelő tanulságot belőle. A kérdés az, hogy a népeknek alkalmuk lesz-e arra, hogy a levont tanul­ságot hasznosíthassák, mielőtt az amerikai "bátorság" nyomán bekövetkezhető világkatasztrófa adja meg rá a feleletet. A Medicare a házbizottság előtt U Thant tárgyalásokat ajánl %-Ék vietnami kérdésben Tengerészek partraszálltak. — Aggodalom Angliában U Thant, az ENSZ főtitkára felhívást küldött hét állam kormányához, amelyben a vi­etnami háború megszüntetésé­re szolgáló konferencia össze­hívását ajánlotta. A felhívást az Egyesült Államokhoz, a S z o v jetunióhoz, Angliához, Franciaországhoz, a Kínai Nép köztársasághoz és Észak- és Dél-Vietnam kormányaihoz in-1 tézte. A javaslatban azt indít­ványozta, hogy a konferencia egy későbbi, magasabb szín­vonalú és több tagból álló for­mális megbeszélés előkészíté­seként szolgáljon. Ez a hét állam, Laosszal és Kam bodzsával egyetemben vett részt az 1954-ben tartott genfi konferencián, amely az indokinai háborúban fegyver- szünetre vezetett és Vietna­mot két részre osztotta a 17. szélességi vonalnál. ' Lapzártakor Mr. Thant még nem kaoott választ a felhívá­sokra. Kevés lehetőség mutat­kozik arra, hogy az Egyesült Államok közreműködjön a i kon fereneia megtartásában, mivel a kormány Vietnamban j az agresszív, háborús politika j kiterjesztése mellett döntött! és egyre több katonaságot, felszerelést szállít a vietnami i szintérre. Amerikai tengerészek Vietnamban Hétfőn megkezdődött az amerikai tengerészeti katona­ság két zászlóaljának partra­szállása a Danang-tól északra fekvő öbölben. A dél-vietnami Danang-ban van az Egyesült Államok egyik legnagyobb jet- repülő bázisa. Avval az indo­kolással küldi a kormány a 3,500 főből álló katonaságot Vietnamba, hogy az amerikai repülőtelep biztonságára fel­ügyeljenek és csak támadás esetén harcolnak. Mind Észak-Vietnam, mind a Kínai Népköztársaság kor­mánya tiltakozott az amerikai tengerészeti katonaság Dél- Vietnamba való kirendelése ellen. A kínai tiltakozás a partraszállást a Johnson-kor- mánynak a háború fokozatos kiterjesztésére irányuló újabb lépésének nevezte. A Hanoi-i rádióban leadott nyilatkozat szerint a partraszállás “egyre jobban veszélyezteti ennek a világrésznek a békéjét és biz­tonságát” és a következmé­nyekért “az Egyesült Államo­kat terheli a felelősség.” Az angol közvélemény béketárgyalásokat sürget a válság megoldására A Wilson-kormány a leg­mélyebb hallgatásba burkoló­zik a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen intézett újabb bomb atámadásokkal í kapcsolatban, de mértékadó hírmagyarázók nem titkolják: I a brit vezető köröket a legsú­lyosabb aggodalmakkal tölti | el Johnson politikája. Az angol lapok hangsúlyoz- i zák: az amerikai kormány í most már a látszattal sem tö-1 rődik, és a keddi bombatáma­dást nem is próbálta “megtor­lásnak” álcázni, mint korábbi támadásait. A Times rámutat: “Amerika szövetségesei körében türel­metlenséget és rémületet kel­tenek az Észak-Vietnam ellen intézett bombatámadások, me­lyek a jelek szerint folytatód­ni fognak. A türelmetlenség és rémület nagy részét ugyan diplomáciai finomságokba cso­magolva adják elő, de remél­nünk kell: az amerikai kor­mány sem teheti meg, hogy a végtelenségig semmibe ve­gye szövetségesei vélemé­nyét.” A Times elismeri, hogy az angol bírálatot “erősen le- tompitja” az a körülmény, hogy “párhuzamos érdekekről van szó Nagy-Britannia malay- siai és az Egyesült Államok dél-vietnami elkötelezettségé­ben.” A Főbiróság határozata A legfelsőbb bíróság hely­benhagyta az igazságügymi­nisztérium azon jogát, hogy az egyes államokat beperel­hesse a négerek szavazójogá­nak védelmében, í A legfelsőbb bíróság hatá­rozatának értelmében az igaz- ; ságügyminisztérium minden további nélkül eljárást indít­hat az eeves államok ellen, ha azok bármely megyéjében megsértik a négerek szavazó­jogát. Eddig a kormány csak az egyes megyéket perelhette. Rendőrbrutalitás Alabamában A képviselőház előkészitő bizottsága (House Ways and Means Committee) a héten bo­csátja szavazás alá az aggko- ruak kórházi ellátásáról gon­doskodó Medicare törvényja­vaslatot. Várható, hogy a kongresszus hamarosan hely­benhagyja és törvényerőre emeli a már régóta esedékes közjóléti reformot, amely va­lamennyire megkönnyíti az öregkoru nyugdíjasok életét, j Johnson elnök kedden alá-1 irta az 1.1 milliárd dolláros1 Appalachia javaslatot, amely j most mint szentesített törvény kivitelezésre kerül. Most van a House Rules Committee előtt a 1.25 milliárd dolláros közoktatási-segélyezési javas­lat, amelyet a House Educa­tion and Labor Committee már előzőleg helybenhagyott. Rövid időn belül napirendre kerülnek a narkotikum meg- szigoritási és az ifjúkori bűnö­zés megakadályozására irányu­ló javaslatok; ugyancsak a U. S. Disarmament and Arms Control Agency működésének meghosszabbításához szüksé­ges pénzkiutalás megszava­zása. Az alabamai állami rendőr­ség ütlegekkel, könnygázzal s korbáccsal verte szét a Selma, Ala.-ból Birminghamba mene­telő békés felvonulást, ame­lyet a néger lakosság a szava­zójog elnyomása elleni tilta­kozásul rendezett a hét végén. George C. Wallace kormányzó tiltóparancsot adott ki a fel­vonulás ellen és ennek nyo­mán a rendőrség a legkímélet­lenebb módon járt el. Több mint 50-en megsebesültek ‘és 17 személyt kórházba szállítot­tak. Az igazságügyminisztérium a kézzelfogható és szemmel- látható rendőrbrutalitás elle­nére a már megszokott eljá­rással utasította az FBI Sel- ma-i hivatalát, hogy indítson vizsgálatokat és szerezzen bi­zonyítékokat, hogy a hatósá­gok alkalmaztak-e “szükségte­len erőszakot.” A felvonulás szétverése után a state trooperek rendőrbotok­kal, riasztólövésekkel s könny­gázzal kergették vissza laká­saikba a néger részvevőket. Előzőleg a felvonulás vezetői, John Lewis, a Student Non­violent Coordinating Commit­tee elnöke és egyik segédje (Folytatás a 2-ik oldalon) A SZÉLSŐ-JOBBOLDAL UJ ERŐRE KAP Az 1964-es elnökválasztás csúfos kudarcából a szélsőjobb oldali ultrakonzervatívok meg­lepő gyorsasággal uj tőkét ko­vácsoltak. Uj jelszavuk: “26 millió amerikai nem tévedhe­tett” és ennek a jelszónak a zászlaja alatt ujult erővel kezdtek naevszabásu szervez­kedésbe. Sajtóközegeiken ke-; resztül is érezhető az a nagy optimizmus, amellyel az ame­rikai politikai szinteret tekin­tik és abból az agresszív prog­ramból, amellyel szervezke­désbe kezdtek. Igaz, a választások eredmé- j nye azt mutatja, hogy az ame-1 rikai nép túlnyomó többsége j nemcsak Goldwatert utasította | el, hanem az őt támogató je­lölteket is: mégis, ezen a vá­lasztáson a szélsőséges jobbol­dali kisebbség elérte azt az eredményt, hogy az egyik nagy párt elnökjelöltje az ő soraikból került ki, és hatal­mába kerítette a Republiká­nus Pártot. A reakciós jobboldaliak egyet jól megtanultak a vá­lasztások alatt: azt. hogy szél­sőséges propagandájukat, mez te’enül reakciós programjukat nem veszi be az amerikai kö­(Fo.’ytatás a 2 ik oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom