Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-03-11 / 10. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 11, 1965 [széljegyzetek) A mississippi-i Mileston néger város kulturháza számára küldendő könyvek válogatása közben elő­került ifj. Gonda Béla “Jó modor — jó társaság” könyve, melynek alcime: “Az úri elegáns élet mű­vészete.” A könyvet 1920-ban adták ki, amikor Magyarország három millió koldusának éppen ez kellett. A 13-ik oldalon ezt olvassuk: “A tudásunk, a szellemünk garderobjának ajtaját ne nyissuk ki egészen akárki előtt, érdemes ember előtt is elég, ha csak annyira tárjuk ki, hogy éppen bepillant­hasson.” A könyvből is csak ennyit nyitunk ki, de a vicc kedvéért még egy idézetet megkockázta­tunk: “A jó modor bizonyos fokú iideséget kölcsö­nöz. Gondoljunk csak a diplomatákra, az előkelőbb urakra, a katonatisztekre és a klérus tagjaira, akik­kel a társas érintkezés üdülés, felfrissülés.” Végre megtudtuk, hogy mi hiányzik azoknak az uraknak, akik elégedetlenek a jelenlegi Magyar- országgal. Az “üdülés” hiányzik, amit a régi jó világban “az előkelőbb urak és a katonatisztek” kölcsönöztek. • e • Washingtonból hivatalosan jelentették és John­son elnök egyik beszédében is hivatkozott arra, hogy a Szovjetunió s a Szocialista Népi Köztársasá­gok. főként Kina, 1964-ben 400 százalékkal több segélyt nyújtottak elmaradt országoknak, mint az előző esztendő folyamán. A jelentés szerint 1962-ben ezek az országok 325 millió, 1963-ban 360 millió dollárnyi segélyt nyújtottak. Ez az összeg 1964-ben egy és egyhar- mad BILLIÓ dollárra emelkedett, amely felülmúl­ta az eddigi, 1961. évi rekordot, amikor a segély 1.1 billiót tett ki. Az amerikai jelentés nem hangsúlyozta ki, hogy ez valóban SEGÉLY volt és nem hadiszer szállítás! • • • A kongói Vöröskereszt Brazzaville-ből felhívás­sal fordult a világ Vöröskereszt szervezeteihez és segítséget kért a Leopoldville-ből odamenekültek részére. A szovjet Vöröskereszt az Aeroflot-tól ha­talmas “IL-18” repülőgépet bérelt, amellyel 5,000 kanna kondenzált tejet, nagy mennyiségű egyéb tápszert, gyógyszert, takarót és sátorponyvát szál­lított a szükségben szenvedőknek. Más Vöröske­reszt szervezetek válaszáról még nem hallottunk. • ® • Amerikaiak és minden más nemzetiségűek, akik orvosi kezelésre szorulnak, meghívott és szívesen látott vendégek az orosz szanatóriumokban és üdü­lőhelyeken a fekete-tengeri Matsesta gyógyfürdőn, a kaukázusi gyógyfürdőkön, georgiai Tsklaltubo- ban, Yalta és Odessza üdülőhelyein. Mindössze or­vosi igazolásra van szükség, hogy a látogató való­ban kezelést igényel. Mindezeken a helyeken szobát, orvos által elő­irt ellátást, laboratóriumi szolgálatot, orvosi vizs­gálatot, orvosságot, gyógyfürdőket és szállítást a szállodától a fürdőkig kapnak a betegek. Az ár: napi $6.66! A felsoroltakon kivül az útiköltségen, a beteg megérkezési helyétől a gyógytelepig, az Inturist még 45% engedményt ad ... Milyen jó lenne, ha a betegek ezért az árért valahol Amerikában ilyen kiszolgálást kapnának! • • • George Washington születésnapjának évforduló­ján sokat írtak és beszéltek az ország első elnöké­ről. Itt-ott azt is megemlítették, hogy ellenezte a más államokkal való szövetkezést. Lehet, hogy el­kerülte a figyelmünket, de lehet, hogy sehol nem említették: George Washington nem küldött volna amerikai “tanácsadókat” Dél-Vietnamba (és nem­csak azért, mert az ő korában ilyen ország nem volt); nem engedte volna, hogy “tanácsadóink” idegen földet és idegen népet bombázzanak és nem rendelte volna el Észak-Vietnam oknélküli bombázását. Washington békében és jó barátságban akart élni szomszédaival, de ellenzett volna minden fegy­veres beavatkozást Ázsiában, Afrikában és akár­hol a világon. • • • A hadügyi és kereskedelmi minisztériumok kö­zös erővel szétküldött utasításai az automobil veze­tők figyelmét felhívták az uj országúti jeltáblákra, amelyeket követni kell (akinek kedves az élete) légi atomtámadás esetén. A jeltáblák mutatják ho­vá lehet és hová nem lehet, hová szabad és hová nem szabad menni, ha beüt a bomba. Az utasításon a másvilágra vezető útjelző nem szerepel, valószi­A szélső-jobboldal uj erőre kap (Folytatás az első oldalról) zönség. Goldwater elnökjelölt tudomásul vehette, hogy az Egyesült Nemzetek becsmérlése, a társa­dalombiztosítást s más közjóléti intézményeket tá­madó kampánybeszédek, a nukleáris háborúval való fenyegetőzés nincs Ínyére az amerikai szava­zóknak. A Goldwatert támogató Birch Society még a vá­lasztások előtt hozzálátott, hogy tisztességes külsőt teremtsen szervezetének. A reakció legambiciózu- sabb kezdeményezése azonban decemberben in­dult meg, a választások után, amikor megalakult az American Conservative Union (A.C.U), avval a határozott célkitűzéssel, hogy tudományos alapok­ra fektetett elvek szerint uj külsőt teremtsen a szélsőséges jobboldali mozgalomnak. Nem véletlen, hogy az A.C.U. egyik fő szerve­zője egy un. “public relations” ember, Marvin Liebman, hivatásos vörös-faló és olyan intézmé­nyek támogatója, mint a China Lobby által szerve­zett “Committee of One Million” és a Katanga Lobby. Az ő véleménye szerint a választás meg­mutatta, hogy “a konzervatív mozgalom, szavaza­tok formájában, képtelen eredményeket felmutat­ni.” Ezért uj stratégiai célpontul tűzte ki a közvé­lemény befolyásolását a mindennapi kérdésekben. A Conservative Union vezetői Között olyan egyé­nek is vannak, mint Charles Buckley, a szélsőséges reakció ideológiai szószólója, a National Review reakciós lap szerkesztője. Az A.C.U. számos alkal­mazottal és óriási tőkével rendelkező szervezet. Célja, hogy egyesítse a szélső jobboldal különböző ágazatait és mindkét nagy politikai pártot konzer­vatív irányba terelje. A Birch Society az egész országban kiterjesztette tevékenységét. A New York Times szerint helyi szervezőik számát két év alatt 25-ről 55-re emel­ték és uj központokat állítottak fel Los Angeles, Chicago, Houston, Washington és New York kör­nyékein. Megerősítették és kiterjesztették wash­ingtoni működésűket és Reed Benson-t, Ezra Taft Benson volt miniszter fiát nevezték ki a főváros­ban működő központjuk vezetésére. Ugyanakkor a rádió és televízió programokat el­árasztják szélsőséges propagandával. Évi tízmillió dollárt fordítanak erre a célra és hetenként több, mint 7 ezer rádió és tv programon keresztül méte- lyezik meg az amerikai közvéleményt. Ezek között a kilenc legfontosabb program: a Christian Free­dom Foundation által finanszírozott Howard Kresh- ner 'hírmagyarázó programja, a Birch Soc. veze­tőjének félórás Manion Fórum nevű leadása, a Dan Smoot Report, America’s Future, Independent American Radio Edition, Life Line, Rev. Billy James Hargis kommentárjai, Church League of America, 20th Century Reformation Hour, stb. Példaképpen Rev. Hargis egyik programján a kö­vetkezőket mondotta: “Arcul ütöttük Krisztust, amikor 1945 áprilisban San Franciscóban megala­pítottuk az Egyesült Nemzeteket, éppúgy, mint ahogy a zsidók arcul ütötték Öt, elárulása estéjén, kétezer évvel ezelőtt.” Az egyre növekvő reakciós veszedelem propa­gandájának ellensúlyozására a múlt évben, még a választási kampány elején, megalakult a “Na­tional Council for Civic Responsibility” nevű szer­vezet. Elnöke Arthur Larson, Eisenhower kormá­nyának egyik volt tanácsadója és tagsága mindkét párt józanabb elemeiből, vállalkozókból és hivatás­beli, valamint egyetemi személyiségekből áll. A tagság számottevő része azelőtt távoltartotta ma­gát a politikától, de miután a reakciós propaganda olyan fokra jutott, amely komoly veszéllyel fenye­geti az ország jövőjét, elérkezettnek látták az időt a reakció leleplezésére és a józanabb vélemények kifejezésére. Jó lesz, ha tudomásul vesszük, hogy az un. vá­lasztási “győzelem” ellenére a legsötétebb, leg- reakciósabb jobboldali erők uj erőre kaptak, ki­terjesztették működésűket és újabb pénzügyi tá­mogatókra találtak. A választási vereség után — amelyben fontos eredményeket is elértek —, most ujult bizalommal tekintenek a jövőbe. Az egész országot kedvező vadászterületüknek tekintik és sokatigérő térhódításokat remélnek. A reakcióval szemben a nép ereje túlnyomó többségben van. Elengedhetetlen ebben a küzde­lemben, hogy a haladó szellemű erők felvilágo­sítsák a lakosságot, leleplezzék a reakció minden nyílt és burkolt megnyilvánulását és a haladó szellemű erők egységesítésével kiküszöböljék az amerikai politikai életből. nüleg azért, mert azt minden jelzés nélkül is meg­találják az automobil vezetők — atomtámadás ese­tén. Rendőrbrutalifás Alabamában (Folytatás az első oldalról) Hosea Williams a templomba terelte a tiltakozó­kat, akik közül sokan rendkívül felindult állapot­ban voltak a rendőrség eljárása miatt. Mr. Lewis is bevert fejjel került kórházba, de előzőleg kije­lentette az összegvülteknek: "Nem tudom megérteni, hogyan tud Johnson elnök csapatokat küldeni Vietnamba, hogyan tud csapatokat küldeni a Kongóba ... és nem tudom megérteni, hogy miért nem tud csapato­kat küldeni Selma, Aia.-ba." A néger hallgató­ság harsogó felkiáltásokkal fejezte ki egyetér­tését. A fehérek felvonulása a négerek támogatására Fehér alabamai polgárok a négerek küzdelmé­nek támogatására békés felvonulást tartottak Sel­ma, Ala.-ban. 12 utcablokkon át meneteltek a Dal­las County bírósági épületéig, ahol az utóbbi he­tekben számos szavazójogi demonstráció volt. A néger tüntetők 500 főnyi csoportja üdvözölte őket. Szedett-vedett fehér fajgyűlölők is készenlétben álltak és szitkozódó sértegetéseket kiáltottak felé­jük. Rev. Joseph Ellwanger, a birminghami néger luteránus templom fehér papja vezette a felvonu­lást, aki a bírósági épület lépcsőjén, a zavartkel- tők kiáltásai közepette kijelentette: “Mi, alabamai fehér polgárok eljöttünk Selma-ba, hogy tudomá­sul adjuk az ország népének, vannak Alabamában olyan fehérek, akik felemelik szavukat azon ese­mények ellen, amelyek itt és a környéki városok­ban megtörténtek.” Egy selmái fehér luteránus templom papja, Rév. L. James Rongstad ellenvetését fejezte ki, amiért a felvonulók “beavatkoznak” Selma város ügyei­be. A fehér felvonulók nyilatkozatot adtak ki, amelyben többek között kijelentik: “Kétségbeejt bennünket az a diktatórikus, megfélemlítő hangu­lat, amelyet a hatóságok készakarva teremtettek és amelyet fenntartanak, hogy megakadályozzák a fennálló viszonyok elleni békés gyülekezetei és til­takozást.” A fehér felvonulók az újonnan megalakult Con­cerned White Citizens of Alabama szervezet tag­jai voltak, akik elérkezettnek látták az időt, hogy a jóérzésü fehér lakosság is kifejezésre juttassa álláspontját a négerek ellen alkalmazott terrorral szemben. A szervezet tagsága között kiváló egye­temi tanárok, tanítók, vállalkozók és háziasszonyok is vánnak. Dr. Frederick Kraus, az University of Alabama professzora, mint a csoport szószólója, kijelentette: “Személyesen az a meggyőződésem, hogy eljött az ideje annak, hogy feherarcu demonstrálok is legyenek, nemcsak négerek. . . Úgy érzem, hogy evvel amit tettünk, sokkal több fehér polgár fel­bátorodik, hogy úgy a néger, mint a fehér egyen­lőség érdekében kifejezésre juttassa véleményét... sokkal többen szerettek volna velünk tartani, de féltek. Legközelebb már nem fognak félni”, mon­dotta. Szíriában államosítottak 9 olajcéget A sziriai elnöki tanács az elmúlt héten kiadott rendeletével államosított kilenc nagy olajvállala­tot. A damaszkuszi rádióban ismertetett rendelet három nagy külföldi olajvállalatot: a Socony Va- cuumot, a Shell Oilt és az Esso Standardot is érinti, a többi hat vállalat sziriai. Az állami kezelésbe vett vállalatok tulajdono­sait 15 év alatt kártalanítják 3 százalékos kamat mellett. A három külföldi vállalat kezelésében volt Szíria összkőolajszükségletének 67 százaléka. A vállalatok évi nyeresége meghaladta a tízmillió sziriai fontot (körülbelül 2,800,000 dollár), nem számítva azt a profitot, amelyet a külföldről im­portált kenőolajak eladásából nyertek. A/V\GR1KAI p /jfciqrifczr* Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ^ís2s53I?55$^84 ba egy évre 12 dollár, félévre $6.50t™|íttSg%X'

Next

/
Oldalképek
Tartalom