Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-04 / 9. szám
lü A magyar Teli Vilmos Bár az íjászat népszerűsége nem veheti fel a versenyt a modern céllövő és vivósportokkal, s a nyillövés az olimpiai számok között sem kap helyet, ennek az ősi sportnak mégis sok hódolója van. Meghízható adatok szerint Magyarországon 1,200-ra tehető a szenvedélyes íjászok száma. Tokió helyett nemrég az egyik pesti gyakorló- pályán keltek versenyre a magyar Íjászok. A céltábla ezúttal a fekete körös papírlap helyett egy jonathán alma volt, amit 70 méter távolságról kellett telibe találni.Az almalövés legutóbb Teli Vilmosnak sikerült, a legenda szerint neki is csak 40 méter távolságról. Igaz, hogy ott nagyobb volt a tét. mert azt az almát a nagy Íjász gyermekének fejéről lőtte le. Úgy látszik, hogy a mai pesti Íjászok legalább olyan biztos kezdek, mint nagy példaképük, legalábbis elmondható ez Pap Józsefről, a válogatott ijászkeret edzőjéről, aki az almát az első lövésre telibe találta. Igazi bravúrja csak ezután következett: hat tartalékalmát is egymás után a céltáblára függesztettek és Pap József egyetlen lövése sem tévesztett célt. A hét nyílvessző a hét almába fúródott. A páratlan eredmény után a biz- toskezü íjászt sporttársai szerencsekivánatokkal halmozták el. Egy magyar film - a tanuk padján Nemrégiben különlegesen érdekes filmet mutattak be Magyarországon, Kovács András rendezte, s a film cime: Nehéz emberek. Nem játékfilm, hanem a cinéma verité eszközeivel készült doku- mentum-jellegü alkotás, amelyben öt feltaláló — öt “nehéz ember” — mondja el találmánya sorsát és küzdelmeit a találmány értékesítéséért. Az egyik feltaláló: Szabó István különleges ekét konstruált, amely jelentősen fokozza a termelékenységet és csökkenti a költségeket. Találmánya bevezetéséért azonban — mint a filmen elmondotta — még mindig harcolnia kell, sőt a találmány körül per is kerekedett a feltaláló és az egyik állami gazdaság között. A per azért indult, hogy szak- vélemények alapján eldöntsék: jár-e találmányi dij a feltalálónak. A feltaláló a per megindításakor Rázsó Imre professzort, az egyik legnagyobb mezőgazdasági gépszakértőt is megidéztette a tárgyalásra tanúnak, időközben azonban a professzor meghalt. Megmaradt azonban a Nehéz emberek cimii film, amelyben éppen Rázsó professzor méltatta az újfajta eke előnyeit és jelentősnek tartotta bevezető sét. A feltaláló jogtanácsosa az elhunyt szakértő helyett — a filmet idéztette meg tanúnak, s ez az első eset a magyar jogszolgáltatásban, hogy a film, mint bizonyító tényező, bevonult egy tárgyalásra. A jogtanácsos kérésének eleget tettek, a bíróság terme azonban nem volt alkalmas hangosfilm leve- titésére, ezért vetítés helyett Rázsó professzornak a forgatókönyvben pontosan lefektetett szavait olvasták fel. A tárgyaláson ítélet is született: a különleges eke szerkesztőjének találmányi dijat Ítéltek meg. j Május 21-én nyílik Budapesten az idei Nemzetközi Vásár A Budapesti Nemzetközi Vásár évek óta a hazai és a külföldi ipar nagy találkozója. Évről évre nem csak több anyagot mutat be, hanem nemzetközi jelentősége is állandóan emelkedik. Az illetékesek most úgy döntöttek, hogy az 1965. évi Budapesti Nemzetközi Vásárt május 21 és 31 között rendezik meg szokott helyén, a budapesti Városligetben. Jóllehet a kiállítás időpontját csak most állapították meg, eddig már 33 ország jelentette be részvételét. Hétszázmillió duplafeketét ivott meg a magyar közönség Feketekávéban Magyarország a nagyfogyasztók közé tartozik, s különösen az utóbbi években emelkedett a megivott kávé mennyisége. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy 1961-ben jelentősen leszállították a kávé árát. Ennek hatására elsősorban a magán-kávéfőzés céljait szolgáló, bolti kávéAMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD ■■rm vásárlás szökött fel. 1962-ben a vendéglátóiparban 89 vagon kávé fogyott, ugyanakkor a boltokban 194 vagonnal adtak el. 1964-ben a bolti kávéforgalom már kb. 440 vagon volt — vagyis a két év előtti mennyiségnek több mint kétszerese — a vendéglátóipari kávéfogyasztás pedig alig több mint 25%-kal növekedve, mintegy 104 vagonra emelkedett. Ha a vagontételeket “cseppfolyósra” fordítjuk le, akkor az 1964-ben felhasznált szemeskávé kb. 700 millió dupla feketekávénak felel meg. Két kanadai magyar kertész ajándékai a szegedi s a vácrátóti botanikusoknak A kanadai Burlingtonban élő Fürdős György és Szabó István virágkertész rendszeres kapcsolatot tart az óhazával. A kaposvári származású Fürdős György, akinek rokonai a Szegeddel határos Tápé községben élnek, feleségével együtt négy— ötévenként hazalátogat. Ilyenkor mindig felkeresik a világhírű szegedi egyetemi füvészkertet, ahol napokat töltenek el. Ajándékokkal is kedveskednek, különböző virágkülönlegességekkel gyarapítják az intézmény gyűjteményét. Szabó István, aki kivándorlása óta nem járt Magyarországon, Fiirdőséktől ismeri a szegedi füvészkertet. Az “I. Szabó Violets” cég — ez üzletének jelzése — különleges, teltszirmu japán krizantémokat és fokföldi ibolyákat küldött repülőpostával. Ugyancsak ő egy másik botanikuskert, a vácrátóti anyagát pedig ritka gyűjteménnyel gazdagította. Szabó István fokföldi ibolyái közül egy példányt átadtak az egyik szegedi óvodának, ahol a gyermekek különleges gondozásban részesítik a növényt, amely most hozta meg első lüáskék virágait. A szegedi egyetemi füvészkert rendszeres levelező kapcsolatot tart a Kanadába származott honfitársakkal, akiknek érdeklődésére beszámolnak az arborétum fejlődéséről, nemzetközi kapcsolatairól. Az értékes ajándékokért pedig viszonzásul, valamint emlékeztetőül az óhazára, hazai növények legszebbjeit küldik el részükre. Magyar könyvek kiállítása világszerte Külföldön élő honfitársaink változatlan érdeklődést tanúsítanak a magyar nyelv, a magyar irodalom iránt. Az elmúlt évben olyan rendelkezések jelentek meg nálunk, amelyeknek eredményeként a külföldön élő magyarok könnyen hozzájuthatnak irodalmi, szakmai müvekhez vagy nyelvkönyvekhez. Ez a lehetőség szerte a világban még jobban fokozta az érdeklődést a magyar könyvek iránt. Ezt a fejlődést tükrözi az is, hogy a budapesti Kultúra Külkereskedelmi Vállalat az utóbbi évek során jelentősen fejleszthette külföldi hálózatát. Napjainkban 25 nyugati országban rendelkezik képviselettel a vállalat, s külföldi kirendeltségeinél bármily magyar könyv, hanglemez s újság megrendelhető. Csupán az Egyesült Államokban 12, a Német Szövetségi Köztársaságban pedig 11 ilyen kulturális képviselet működik. Ezeken a helyeken honfitásaink rendszeres tájékoztatást kaphatnak arról is, milyen uj könyvek, hanglemezek, újságok jelentek meg az óhazában. A Kultúrához gyakran fordulnak kulturális cikkekért külföldi magyar egyesületek is. Ennek eredményeként az idén a Franciaországban és Belgiumban működő magyar egyesületek könyvkiálli- tást rendeznek, s ezeken az utóbbi évek szépirodalmának és szakirodaimának termékeit mutatják be. A magyar vállalat egyébként magyarnyelvű könyvkiállitást készít elő a többi között Genfben, Koppenhágában, Frankfurtban, Jeruzsálemben és Bolognában. A vállalat nagyszabású nemzetközi idegennyelvü könyvkiállitásokon is megjelenik, s a legjobb magyar müvek fordításait tárja a külföldi olvasók elé. Ilyen nagy könyv-seregszemlén mutatkozik be a magyar Kultúra Amsterdamban, Milánóban, Washingtonban és az év folyamán három alkalommal is Tokióban. A Canadian Library Association tavaly első Ízben rendezett fiókkönyvtáraiban magyar könyvkiállitást, s ezek sikerén felbuzdulva 1965-re igen gazdag programot állított össze. A magyar könyveket 17 kanadai könyvtárban mutatják be s a múlt évi kiállítási anyagot a magyar könyvkiadás Mt TönTéniK ** &H42.&BAN _ legfrissebb termékeivel egészítik ki. A kiállításokat követően a nagy kanadai könyvtár több fiókjának nemzetközi termében — ahol különböző nemzetek sajátnyelvü irodalma található meg —• magyar részlegeket rendeznek be. A kanadai magyarságnak más alkalmak is kínálkoznak az óhaza könyvkiadásának megismeréséhez, mivel a Forum Books, a magyar könyvek és folyóiratok árusításával foglalkozó torontói könyv- kereskedés szintén több árusítással egybekötött könyvkiállitást rendez. Az első ilyen kiállításra Windsorban kerül sor, majd áprilisban hasonló kiállításokat rendeznek Montrealban, Wellandon, Torontóban és Ottawában. (MTI) RÖVIDEN *^A Jászság első női tanácselnöke volt Rimóczi Jánosné, aki hét évig állt a környék legnagyobb községének, Jászdózsának az élén. Falujában az 1963-as tavaszi árvíz mintegy 130 családi házat döntött le és a népszerű tanácselnöknőnek oroszlánrésze volt abban, hogy a házakat egy éven belül újjáépítették. Rimócziné most nyugdíjba vonult, ez alkalommal meleg szeretettel búcsúztatták a község és a környék lakói. C*J> u* Minden hajdúsági tanyai iskolában van már televízió. Az ifjúságnak szóló műsorokat a gyermekek közösen nézik meg, esténként pedig a környék lakói gyűlnek össze a tantermekben, hogy a felnőtteknek szóló műsort megtekintsék. Bessenyei György bécsi szobrát, Róna József alkotását a Művelődésügyi Minisztérium hazahozatta az osztrák fővárosból. A szobor Bécsben a régi testőrségi palotában állt. A fehér márványból készült, 16 mázsás műalkotást a nyíregyházi tanárképző főiskola előcsarnokában állították fel. V Az ötezredik üveg tokaji bort helyezték el a Sző lészeti Kutató Intézet tarcali gazdaságának bormu- zeumába. A múzeumot a történelmi nevezetességű Rákóczi-pincében rendezték be. Itt évjáratok és fajták szerint osztályozva őrzik a borokat. Ennek az a célja, hogy 20—25 év múlva megállapítsák: milyen változáson megy át a tokaji bor, meddig tartja meg eredeti jellegét, mikor öregszik el. Az idén is megrendezik a szegedi szabadtéri játékokat. Az egy hónapig tartó fesztivál julius 24- én kezdődik. Színre kerül többek között uj rendezésben, uj szereposztásban és uj díszletekkel Madách: Az ember tragédiája; Puccini népszerű operája: a Turandot. Lovasiskolát szervezett gyermekek részére a Szilvásváradi Állami Gazdaság. Az ifjú lovasoknak öt kis póniló áll rendelkezésükre. A póniklub tagjai már ötéves korukban elkezdik a lovaglást, s télen-nyáron hetenként háromszor vesznek lovaglóleckéket. v* A szegedi Móra Ferenc Muzeum a közelmúltban értékes irodalmi dokumentumokat kapott Afrikából, a Rabatban élő Miklós Jutkától. Az Írónő, aki a váradi Holnaposok csoportjához tartozott, a szegedi múzeumnak ajándékozta néhány versének kéziratát, fényképét, magyar írók hozzá dedikált köteteit, s azt a magnetofon-szalagot, amely a Hol- naposoktól a rabati rádióban tartott francianyelvü előadásának szövegét rögzíti. Az értékes dokumentumokat a szegedi múzeumban kiállították. v* Megkezdték a kislibák keltetését az olaszliszkai viziszárnyas-telepen. A nagy teljesítményű elektromos gépekben az idén mintegy kétmillió csibét, kacsát, libát keltetnek. MÉG KAPHATÓ AZ 1S65-ÖS MAGYAR NAPTÁR 168 oldalas, kitűnő Írásokkal, elbeszélésekkel, versekkel, tudományos cikkekkel Ára csak $1.50 Megrendelhető a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003 Thursday, March 4, 1965
