Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-04 / 9. szám
Thursday, March 4, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD ii KÁDÁR JÁNOS BESZÉDE AZ ORSZÁGGYŰLÉSBEN (Befejező közlemény) i Magyar Népköztársaság harcol a békéért, népek szabadságáért és nemzeti függetlenségéért A következőkben külpolitikai kérdésekkel ki- ánok foglalkozni. A nemzetközi helyzet ellent- londások közepette alakul. Legfőbb jellemzője a mcialista országok erőinek, a kapitalista országok aladó erőinek, a gyarmati igát napjainkban vég- ápp lerázó Ázsia, Afrika és Latin-Amerika haladó főinek szakadatlan növekedése, az imperializmus álsága, befolyási övezetének zsugorodása. A Szov- ítunió, a szocialista országok fölényben levő ka- )nai ereje, a világ haladó erőinek állhatatos har- a meggátolja az imperializmust abban, hogy vi- igháborut robbantson ki. Látnunk kell azonban azt is, hogy a vezető kapi- dista országok ma, az imperializmus mélyülő ál- üános válságának időszakában is, képesek növelni azdasági és katonai erejüket, agressziv terveket mnek és agressziókat hajtanak végre a szabadsá- ukért harcoló népek, a béke ellen.- Egyesült Államok háborút visel Dél-Vietnam ellen, diverziókat támogat s provokációkat . el a Kubai Köztársaság ellen. Anglia erőket artosit és háborúval fenyegetőzik Malaysia jégében. Az imperialisták támadást szerveztek irtóháborut folytatnak Kongó népe ellen. Az nperialista provokációkra végső fokon teljes és iztos kudarc vár. Az imperialisták mégis mind jabb agressziv terveket szőnek, és a következmé- yekkel nem számolva, veszélyes lépésekkel nö- elik a nemzetközi feszültséget. A magyar közvé- ;mény mély felhyborodással értesült és mélységein elitéli, hogy amerikai repülőgépek a napok- an ismételten bombázták a Vietnami Demokrati-. us Köztársaság területét. Nem tudom, hallották-e, hogy ma délelőtt újabb, asonló támadást követtek el az amerikai imperia- sták és a dél-vietnami bábkormány katonai repü- igépei. Kormányunk nevében kérem, hogy az rszággyülés foglalkozzék külön ezekkel az agresz- dv támadásokkal, és mind saját, mind népünk evében határozottan ítélje el és tiltakozzék az merikaiak provokációs támadásai ellen. Ilyen viszonyok között az imperialisták féken jrtása, agresszióinak visszaverése, kalandor tereik meghiúsítása a népek nagyfokú éberségét, a zocialista országok erőinek növelését, minden im- erialistaellenes erő egységét és gyarapítását ki- ánja meg. Kormányunknak az az álláspontja, hogy végre ell hajtani és mindenkinek el kell ismernie az in- okinai fegyverszünetre és Vietnam békés egyesijére vonatkozó 1954. évi genfi egyezmény ren- elkezéseit, meg kell szüntetni a Laosz és Kam- odzsa belügyeibe való amerikai imperialista be- vatkozást, véget kell vetni az Amerikai Egyesült .llamok gyarmati háborújának Dél-Vietnam népe llen. Tiszteletben kell tartani a szocialista Kuba emzeti szuverenitását, népének önrendelkezési agát. Meg kell szüntetni a Kongó belügyeibe való oerialista beavatkozást. , Magyar Népköztársaság és annak kormánya tőségei szerint ma is s a jövőben is becsületkiveszi részét a békéért és a népek szabadsávért és nemzeti függetlenségéért folytatott küz- jmből. Külpolitikánk következik szocialista elünkből, az adott világ valóságos tényezőivel való Alis számvetésből, ezért fő célja a béke megőr- "e, a békés egymás mellett élés elvének érvénye- ése. ülpolitikánk alaptétele: barátság * együttműködés a szocialista országokkal ...A közelmúltban, régebbi meghívásunknak leget téve, néhány napra látogatóba hozzánk ér- ezett Brezsnyev és Podgornij elvtárs, az SZKP központi Bizottságának első titkára, illetve titkára. 1 látogatás kapcsán Nyugaton a legképtelenebb alálgatások voltak és részben vannak ma is. Arról antáziálnak, hogy váratlan ellentétek keletkeztek olna közöttünk, és legvégül arról, hogy — sok .ás mellett — a szovjet csapatok kivonásáról tár- yaltunk volna. Szeretném először megmondani, hogy sem várt, era váratlan ellentétek nem keletkeztek, és nin- senek köztünk. Másodszor — mert ez a Nyugat- zámára mindig a legérdekesebb kérdés — nem árgyaltunk a szovjet csapatok kivonásáról sem. Ezzel kapcsolatban, félreértés elkerülése céljául, szeretném megismételni ismert álláspontun- at. Az ideiglenesen Magyarországon állomásozó zovjet csapatok a Varsói Szerződés megállapodá- ainak keretében, törvényeinkkel és a nemzetközi joggal teljes összhangban tartózkodnak nálunk. Ez a dolog jogi oldala. A Szovjetunió azzal, hogy ideiglenesen itt állomásoztat meghatározott számú csapatot, óriási segítséget ad népünknek. Abban az esetben, ha ezek a szovjet csapatok nem lennének itt,, népünk az életszínvonal rovására kénytelen lenne sokkal több katonát fegyverben tartani, mert a haza a legelső. (Nagy taps.) Harmadszor — ezt is többször megmondtuk — a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának belpolitikai oka nincs. Ez kizárólag a nemzetközi helyzet függvénye. És ha a nyugati hatalmak úgy gondolják, hogy ne legyenek Magyarországon szovjet csapatok, foglalkozzanak azokkal a nagyon komoly és érdemi javaslatokkal, amelyeket a Varsói Szerződés államai nevében a Szovjetunió és több más állam tett a NATO államainak. Mi nem támogatunk egyoldalú visszavonásokat. Tárgyaljunk komolyan olyan visszavonásokról, amelyek egyik fél számára sem jelentenek eltolódást az erőviszonyokban, és a földrajzi elhelyezkedésben. Erről nem beszéltünk Brezsnyevékkel, mert ez ré- ges-rég tisztázott, megtárgyalt és világos dolog, de elhatároztam, felsorolok pár kérdést, amiről nem beszéltünk. (Derültség.) Találkozónkon, a kötetlen beszélgetések során is, mindkét oldalról és jóleső érzéssel tapasztaltuk, hogy viszonyunk őszinte és baráti. Ellenfeleink és ellenségeink találgathatnak, ha kedvük tartja, de még sokszor és sokáig lesz alkalmuk tapasztalni, hogy a' Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt elvi és politikai álláspontja azonos, pártjaink szoros egységben együtt haladnak, és a szovjet—magyar viszony jó, töretlen. Ennyit akartam mondani e “rejtélyes’* látogatásról. Tisztelt országgyűlés! Fontos esemény volt a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének néhány héttel ezelőtt Varsóban megtartott ülése. A szerződő felek képviselői megtárgyalták a béke védelmének időszerű kérdéseit, különösen az úgynevezett sokoldalú NA TO-atomütőerő létrehozására irányuló imperialista terveket, s mint ez a közleményből is kitűnik, megfelelő határozatokat hoztak. Az Amerikai Egyesült Államok kormányának, különösen a Német Szövetségi Köztársaság kormánya által támogatott, ezen terve, ha megvalósulna, gyakorlatilag az atomfegyverek további elterjesztését, a revánsvágyó nyugatnémet militarista körök atomfegyverhez juttatását jelentené, uj, súlyos akadályt emelne a német kérdés békés megoldásának útjába, növelné Európa térségében a feszültséget és a kalandor provokációk lehetőségét. A Varsói Szerződés államai ennek megfelelő határozottsággal küzdenek a tervezett többoldalú NA- TO-atomütőerő ellen. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének emlitett ülésével kapcsolatban szeretném még megemlíteni a következőket: mint tisztelt képviselőtársaim jól tudják, a szervezetnek teljes jogú tagja Albánia is, de bizonyos, köztünk keletkezett viták következtében az Albán Népköztársaság küldöttsége már jó ideje nem vesz részt a tanácsülés munkájában. Amikor ennek az ülésnek összehívását elhatároztuk, abban egyeztünk meg, hogy az Albán Népköztársaság kormányának minden megkülönböztetés nélkül, Ugyanúgy, mint bármely más félnek, meghívót kell küldeni. Ez igy is történt. Az Albán Népköztársaság kormánya különböző kifogásokkal kitért az ülésen való részvétel elől. Mi, akik részt vettünk az ülésen, ezt konstatáltuk, és arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy kizárólag az albán félen múlik, mikor kapcsolódik be a Varsói Szerződés különböző szerveinek munkájába az Albán Népköztársaság kormánya. Megemlítem azt is — ez is hozzátartozik a beszámolóhoz —, hogy az Albán Népköztársaság kormánya értésünkre adta, velünk összhangban teljes mértékben és határozottan elitéli a NATO többoldalú atomütőerejének létrehozására irányuló imperialista terveket. A továbbiakban Kádár kitért több más kérdésre. A Szovjetunióval és a szocialista országokkal fenntartott szoros baráti viszony a Magyar Nép- köztársaság külpolitikájának alaptétele. A szüntelen együttműködés jegyében találkoztunk, tárgyaltunk és kötöttünk megállapodásokat az elmúlt évben több testvéri szocialista ország vezetőivel. Ezt szolgálta Brezsnyevnek és Podgornijnak a közelmúltban Magyarországon tett nemhivatalos baráti látogatása is. Egyes nyugati sajtótalálgatásokkal ellentétben sem várt, sem váratlan ellentétek nem keletkeztek és ilyenek nincsenek. Magyarország a KGST keretében együttműködésre, gazdasági kooperációra és specializálásra törekszik a testvéri szocialista országokkal. Ez megkönnyíti mind a Magyar Népköztársaság, mind pedig a többi KGST tagország gazdasági fejlődését. A jelenlegi viták ellenére is érvényes az a régi szabály, amely szerint ha valaki egy szocialista országhoz nyúl, az valamennyivel találja szemközt magát. A Magyar Népköztársaság kormánya kész arra, hogy bővítse együttműködését minden szó- , cialista országgal, azokkal is, amelyekkel az utóbbi években a viták nyomán nem megfelelően alakultak a kapcsolatok. Kormányunk a békés egymás mellett élés elve alapján normális kapcsolatokra törekszik a tőkés államokkal is. A legutóbbi időben a magyar-osztrák és a magyar-francia viszonylatban lezajlott találkozókon történt bizonyos haladás a gazdasági és egyéb kapcsolatok fejlesztésében. A tőkés országokkal fennálló gazdasági kapcsolatok erőteljes fejlődését azonban jelenleg akadályozzák a közös piac országainak és más tőkés országoknak megkülönböztető vámtételei, vagy például az Egyesült Államok által bevezetett és más országokra is rá- kényszeritett embargo. Kádár János szólott a kommunisták és pártonki- vüliek Magyarországon kialakult politikai egységfrontjáról és arról, hogy a feladat most minél nagyobb tömegek bevonása a hatalom mindennapi gyakorlásába. Szükséges az országgyűléstől a helyi tanácsokig még elevenebbé, még szabadabbá és demokratikusabbá tenni a társadalmi szervezetek belső életét, munkáját. Mint mondotta, érdemes megvizsgálni annak lehetőségét, hogy e szervező-- tek vezetőségének megválasztásánál necsak a vezető testületek listájára szavazzanak titkosan, hanem a testületeken belül titkosan válasszanak az egyes tisztségekre is és rendszerré váljék a több személy jelölése. Amikor a további demokratizálás szükségességéről beszélünk, egyszersmind hangsúlyoznunk kell, rendszerünk nem engedheti meg az anarchiát, át kell hatnia a szocialista fegyelemnek is. Jó az, hogy a szocializmusunk humánus, de azt is látnunk kell, hogy ezt sokan félreértik és visszaélnek vele. Törvényeink megvédenék minden állampolgárt, aki azokat tiszteletben tartja, de lesújtanak mindenkire, aki szocialista államunk, népünk érdekei ellen támad. Kádár János beszédében kitért a magyarországi születési-arányszám csökkenésének problémájára is. Nem tartjuk célszerűnek a korábbi években alkalmazott kényszerintézkedéseket — mondotta —- nyilvánvaló viszont, hogy a kérdéssel komolyan kell foglalkozni. Nem utolsó sorban a társadalmi nevelés eszközével kell küzdeni az egészséges nép- szanorulati arány eléréséért. Majd Kádár az alábbiakban fejezte be beszédét: valóját: Politikai, gazdasági és társadalmi életünk általam érintett fontos kérdéseinek megoldása sok irányú munkát kíván egyrészről a kormánytól, másrészről a párttól és a különböző társadalmi szervezetektől, a Hazafias Népfronttól. E kérdések megoldásához elengedhetetlen a megfelelő közszellem kialakítása, a szocializmus, s közelebbről a szocialista közgondolkodás, a szocialista erkölcs terjesztése és elmélyítése. Szabad még valamit mondani: a szocialista optimizmus terjesztése. Mi kommunisták láttunk már cifra helyzeteket ezen a világon, de mindig optimisták voltunk. És végső fokon mindig előre is jutottunk. Ebben külön szerepe van és nagyon sokat segíthet a sajtó, a rádió, a televízió, az irodalom, a film és a színház. I Úgy tűnik, hogy közvéleményformáló szerveink programjában az eddiginél több helyet kell kapnia a szocialista eszme közvetlen és közvetett propagálásának, a tudatos harcnak az önzés, az anyagiasság, az urhatnámság ellen, a szocialista áldozatkészségért, az önzetlenségért, a szocialista erkölcsért. Gyakran van módom találkozni szocialista brigádok vezetőivel és tagjaival, kongresszusok részvevőivel, fiatalokkal, nagy müveket létrehozó munkások, termelőszövetkezeti parasztok, alkotó értelmiségek tömegével. Van nekem egy újságíró ismerősöm, aki ilven karakterek, jellemek, személyek leírásával foglal- kArra kért engem, hogy szóljak, ha érdekes emberrel találkozom. Én csak érdekes embe- el t. c ivozom. Minden ember érdekes. Meghívtam jöjjön elvelem egyszer egy vidéki útra, s ha én őt az utón annyiszor oldalba lököm, ahányszor érdekes emberrel találkozunk, akkor csak hordágyon hozhatják haza. Egyébként el is jött velem vidékre, és sok érdekes emberrel találkozott. Vannak pozitív hőseink. Vannak nagyszerű d<^ (Folytatás a 14-ik oldalon)
