Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-07-23 / 30. szám

Thursday, July 23, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 ft uo gw fin én-Cátom... z rja :EHTST Vezetünk, vezetünk... Hónapokon keresztül türelmesen és elnézően hallgattam azoknak a kérdéseit, akik a saját álla­mukat szeretnék vezető szerepben feltüntetni. Né­masággal válaszoltam azoknak, akik azt állították, hogy New Yorkban több patkány, több és nagyobb lyukak vannak az úttesteken, mint California bár­melyik városában. Nem volt szavam azokhoz, akik azzal kérkedtek, hogy bizonyos déli államokban több harapós rendőr-kutyát tartanak készenlétben jogos követeléseik mellett tüntető ártatlan pol­gárok ellen, mint a legnépesebb nyugati állam­ban. Türelmesen hallgattam, mert New Yorktól a patkányokat és a lyukakat, déli államoktól a rend- őrkutyákat nem irigyeltük. Legyen nekik is egy kis örömük, — gondoltuk nagylelkűen. Lehetünk elnézőek és megértők mi, akik majdnem minden­ben vezetünk Californiában, az örök tavasz álla­mában. Mindennek van határa, még a türelmes hall­gatásnak is. Most, hogy a hősöknek szentelt nap is elmúlt, türelmem véget ért és rá kell mutatnom egy és más dologra, amelyekben vezető állam vol­tunk, vagyunk és.egy kis szerencsével valószínűleg maradunk is. Kezdem azzal, hogy a Hősök Napjának keresz­telt május 30-iki weekenden California megint le­pipálta az országot s automobil szerencsétlenségek­ből kifolyólag több embert küldött a másvilágra, mint akármelyik rekordra törekvő más állam. Ez többek között arra mutat, hogy egy ilyen hősi week-enden több autót tudunk forgalomba hozni, több gazolint elfogyasztani, mint a többi 49 állam bármelyike. Kilátás van arra, hogy 1964-ben az Egyesült Államok dicső történetében először, több mint kilenc millió automobilt regisztrálunk Cali­forniában. A második helyen New York áll öt és fél millióval, a harmadik helyen pedig Texas, va­lami csekéllyel ötmillión felül. Az is valami?! Ez a week-end nem volt kivételes, aminek bizo­nyítására emlékeztetőnek felemlítem, hogy a tava­lyi év folyamán Californiában 4,100 emberélet pusztult el és 184 ezer szenvedett sérüléseket auto­mobil balesetek következtében. Melyik állam tud (vagy akar) ezen tultenni? Ezzel a sok automobillal az ország gazdasági fej­lődését is segítjük úgy, hogy egy év alatt hat és fél BILLIÓ gallon gazolint fogyasztunk el. New York és Texas államok persze utánunk kullognak 4 és negyed billió galonnal. Ilyen alapon nji gyártjuk a legtöbb és legkiadósabb smog-ot és csak idő kér­dése, hogy ezt a könnyfacsaró gyártmányt milyen hasznos célokra tudjuk felhasználni a köz érdeké­ben. A 4,100 halottra a temetkezési vállalatok, a 184 ezer sebesültre a kórházak és az orvosok sem fizet­nek rá Gazdaságunk fejlődik, a baleseteken vég­eredményben mindenki keres, csak azok nem kiket eltemettek, de viszont nekik már minden mind­egy. .. Majdnem azt mondtam, hogy őket “életük­ben” először nem érdekli a profit. Három kimutatás van előttem és mindegyik California vezető szerepét hirdeti. Az első bűnözé­sekről szól. A tavalyi év folyamán hazánk terüle­tén első Ízben követtek el több mint kétmillió sú­lyos bűntényt. Egy kis számítás: minden órában 60 perc van; 24 órában 1,440 perc; 365 napban 525,600 perc. Ez azt jelenti, hogy gonosztevő hon­fitársainknak — a gyilkosoknak, rablóknak, nők megerőszakolóinak, utcai támadóknak, betörők­nek, sikkasztóknak, automobil-tolvajoknak —, igyekezni kell percenkint átlag négy bűntényt el­követni, nehogy az idén lecsússzanak a két milliós szám alá. Igaz, hogy a bűnözések az ország minden ré­szében emelkedtek, még hozzá jóval gyorsabb arányban, mint a népesség szaporodása, de csak California büszkélkedhetik azzal, hogy az emelke­dés kilenc százalék volt, több mint bárhol. Külön említésre érdemes, hogy sehol, sehol az egész or­szágban, még New Yorkban sem volt annyi bank­rablás, mint nálunk. Ez megint arra mutat, hogy vezetünk: nálunk van a legtöbb pénz, nálunk van a legtöbb bank, amely őrzi a pénzünket és ez a körülmény csábítja a legtöbb rablót, mert itt az­tán érdemes holdappolni! A második kimutatást a Federal Home Loan Bank bocsátotta ki, amely intézmény a nemzet 4,300 szövetségi biztosítást élvező betét-bankját ellenőrzi. Ők aztán ismerik a dörgést és amit ők mondanak, azt el lehet hinni. Ök mondják és bízó- nyitják, hogy Californiában és főként az állam déli részeiben a megzápult jelzálog kölcsönök szá­ma kétszer olyan magas, mint az országos átlag. Vezetünk ,ezen a téren is vezetünk... A harmadik kimutatás az állam északi területé­re, különösképpen annak legnépesebb városára, San Franciscora tereli a figyelmet. Ennek nagyon örülünk, mert nem szeretnénk kapzsi színben fel­tűnni és minden babért learatni Los Angelesben, az állam déli nagyvárosában és az ország harlna- dik legnépesebb városában. Azt mondja ez a kimutatás, hogy ha valakinek kedve támad végigjárni a san-franciscoi utcákon, minden tiz személy közül, akikkel találkozik, leg­alább egy idült alkoholizmusban szenved. Az aranykapu városa körülbelül 77 ezer ilyen szeren­csétlennel dicsekszik, amikor nincsen más dicse­kedni valója. Mi az oka annak, hogy pont ebben az érdekes és sok tekintetben különleges californiai városban van ilyen nagyszámú alkoholista? A válasz nagyon egyszerű: mert ott isznak a legtöbbet! Évente 3 millió gallon szeszes italt fogyasztanak el san-fran­ciscoi tisztelt polgártársaink, ami azt jelenti, hogy ebben a városban minden lélekre négy gallon sze­szes ital jut, — beleszámítva férfit, nőt és gyerme­ket. Feltételezzük, hogy az ivást még San Fran­ciscóban sem kezdik el csecsemőkorban, avagy zsenge gyermekkorban, igy az ő porciójukat is fel­nőtteknek, a férfiaknak és a nőknek kell elfogyasz tani. Ezzel a felnőttek évi átlaga valahol az 5 és 6 gallon között ingadozik, mint ahogyan a fogyasz­tóik is ingadoznak, mert ez két és háromszorosa az országos átlagnak. Csoda-e, hogy ezzel Califor­nia megint csak vezet és sok viszkinek kellene le­folyni a Hudsonon és a Rio Granden ahhoz, hogy ezen a rekordon a newyorki vagy texasi alkoholis­• 12345678901011121314151617181920212242233456789097 • | A SZÁMOK BESZÉLNEK I | írja Eörsi Béla § ^ 00 • 12345678901011121314151617181920212242233456789097 • Kalifornia és a mexikói bevándorlás Ismert tény, hogy Kalifornia a nagybirtok ha­zája. A nagybirtok földnélküli munkásokat teremt; közöttük a legalacsonyabb fokon állnak a nagybir­tok megmüvelői. Ide kerültek háború előtt az okla- homai porvihar áldozatai, a kisbirtokosok, akiknek földjét a nagytőke vagy bank elnyelte. Ide kerül­tek a “hobó-k”, az élet hajótöröttjei, akik nem akartak hideg éghajlatban dideregni. A világhábo­rú alatt ezek a hadiiparba mentek dolgozni és he­lyüket a mexikói peonok foglalták el, akik vagy törvényes utón, vagy a Rio Grande-t átúszva kerül­tek az Egyesült Államokba. 1962-ben a talán több mint félmillió földmunkás száma leapadt, mert he­lyükbe gépek kerültek. Kaliforniában a gyapot 100 százalékra gépesí­tett és igy évről-évre kevesebb munkást foglalkoz­tat. 1961-ben 327,300 embert foglalkoztattak a me­zőgazdaságban, 1962-ben 3,400-al kevesebbet, ho­lott a mezőgazdaság erősen fejlődik. A farmokon dolgozó munkás-családok évi jövedelme $1,200 dollár, vagy annál is kevesebb- Ne felejtsük el azonban, hogy a mezőgazdaság idénymunka és hogy a mexikói családokban a gyermekek is dol­goznak a földeken. A felnőtt munkás, állítólag sok helyen megkapja az $1.20 órabért, viszont nem kap társadalom- és munkanélküli biztosítást és túl­óra bért. Ennek dacára a mexikói szegényember áldásnak tekinti, ha ennyi jövedelemhez is juthat. A munkanélküliek nagy száma az Egyesült Álla­mokban arra kényszeríti a kormányt, hogy a mexi­kóiak bevándorlását adminisztrációs nehézségek­kel megakadályozza. Az amerikai bevándorlási törvény szérint Mexi­kó állampolgárai kvóta nélkül jöhetnek be az Egye­sült Államokba, de be kell bizonyítaniuk, hogy a U.S. kormány támogatására nem lesz szükségük. Ezt az u.n. “affidavit of support” okmánnyal, vagy más bizonyítékkal a U.S. hatóságok 1957-ig elfo­gadták. Attól kezdve az amerikai konzul nem fo­gadta el a bizonyítékokat, hanem 1,000 dollár ér­tékű U.S. Treasury Bond (kincstári utalvány) letét­be helyezését követelte. Abban reménykedett az amerikai adminisztráció, hogy ezt a szegény “peon”-ok nem fogják tudni letenni. Az olcsó mun­kaerőért való harcot a nagybirtokosok folytatták és a kormány meglepetésére, a koldus-szegény mexikói peonok letették az óvadékul megkövetelt bondot. 1960-ban a kormány belátta, hogy erélyesebb ták tultegyenek. Persze ez a san-franciscoi rekord más irigylésre aligha méltó rekordot von maga után. így pl. eb­ben a városban háromszor magasabb az öngyilkos­ságok száma, mint az ország alacsonynak nem mondható átlaga. Minden százezer lakos közül 220 kerül börtönbe iszákossági alapon, szemben a San Franciscoi környező kis városokkal, ahol ez a szám a 18 és 46 között váltakozik. Az alkoholistáknak köszönhető, hogy a szeszes ital árusítók állandóan emelik alkalmazottaik szá­mát; közöttük munkanélküli nincsen. A letartózta­tások száma, amely tavaly 30 ezret tett ki, egyre emelkedik, azzal több-és-több rendőr foglalatos­kodik; a bíróságokon, ahol az előállítások történ­nek, emelni kell az alkalmazottak számát. így a munkanélküliek száma csökkent és a gazdasági helyzetet igen előnyösen befolyásolja az a körül­mény, hogy az alkoholisták eggyel több rekordot teremtettek államunk területén . írhatnék még arról hogy amig New Yorkban lakáshiány van és ezen a címen a régi tenement- házak és patkányfészkek tulajdonosait némiképpen korlátozzák a lakók kiuzsorázásában — addig Los Angelesben és környékén annyi üres lakás van, hogy néhány százezer családot könnyen elhelyez­hetnénk —, feltéve, hogy a pályázó családok ké­pesek lennének a felhőkbe nyúló házbéreket meg­fizetni. írhatnék aztán arról is, hogy az ifjúkori bűnözé­sek, az iskolarombolások szintén rekordmagasság­ra emelkednek és még más californiai rekordok­ról, de nem szeretném felkelteni más államokban lakó olvasóink féltékenységét. Azért abbahagyom államunk méltatását, de csak addig, amig valaki megint megkockáztat olyan állításokat, amelyekkel azt a látszatot akarja kelteni, hogy az ő állama túl­tesz Californián. Az örök tavasz és a rekordok ál­lamán ... intézkedésre van szükség. Most már igazolni kel­lett, hogy a bevándorlónak munkaszerződése van (ami maga törvényellenes). A szerződőtől pedig bank-igazolást, hitel-jelentést (amely a Dun and Bradstreet-nél $20-ba kerül) és más bizonyítékokat kívántak. 1963 julius óta, látván, hogy mé" *»- hatása — már azt kell bebizonyítani, nogy Ameri­kának szüksége van ilyenfajta munkaerőre... Az erről szóló Írást 9 példányban kell elkészíteni és az összes iratok négy hivatalba kerülnek, (nem egy­szerre, hanem egymás után, amellyel a folyamat igazi hivatalos “huzavonáivá válik). Ha három hi­vatal hosszú idő után átengedi az illetőt, akkor a San Francisco Federal Employment Security Hi­vatal egyszerűen nem hagyja jóvá. Az ilyen ügy­irat eldöntése rendszerint 2 évig tart. Mi lesz ennek az eljárásnak az eredménye, mely a “non-quota” törvényt megsemmisíti? Elsősorban az, hogy csak a jómódú mexikói jöhet be, mint tu­rista. Azután Kalifornia elveszíti a jó, képzett me­zőgazdasági munkásokat és helyettük talán a mun­kanélküli iparosokat, vagy bányászokat kell majd alkalmazni, kik viszont $1.25 órabérért (alkás nél­kül) nem fognak dolgozni. így vagy kevesebb lesz a termés, vagy ez jó ürügy lesz a termékek árának további emelésére. Mexikó állam a szomszédunk. Ezek az igazság­talanságok nem enyhítik a yankee-k elleni gyű­löletet. A mexikói munkás-kérdés nemcsak a nagy­birtok érdeke, hanem a fogyasztóé is. Ezt láttuk a kaliforniai japán kertészek koncen­trációs táborba való küldésének idején 1942-ben, amikor máról holnapra nem volt elég zöldség és főzelékféle, az árak pedig a régi árak kétszeresére emelkedtek, úgyszólván napokon belül. V*%V*AV*VWWW*WWWW%%WWWWWWWVWVWWWV* KÉS KELL CSOMAGOLNI! \ NEM KELL VÁMOT FIZETNI! , A legrövidebb idörí belül segithe- ' . ti rokonait IKKA-csomagokkal! i : <í > Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” t megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját köny- < I veit Magy&rCSSlSjoól kihozhatja áltahmk ' y < > KÉRJEN ÁRJEGYZÉKÉT i ]: JOSEPH BROWNFIELD } I 15 Park Row New York 38, N.Y. , > Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyé , j \> Telefon: BA 7-11M-7 ► é.!- -VA A AAA A A A Ad !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom