Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-07-23 / 30. szám

-A £» wtr >•»• •• »> s-:*V(* .ay ». fiiv -i.fc»*. 10_________________________________________AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD ’ ' I 1 Ml 7okTc/lt((*z ÓHAíABAN A MAGYAR FALUK PROBLÉMÁI — Magyarországi riport — Miért kevés a tégla? A rétsági járás községeiben kevés a tégla, és emiatt a kisebb-nagyobb építőipari munkák kése­delmet szenvednek. Magyarországon — kisebb, rövid ideig tartó zökkenőktől eltekintve — a nagymérvű építkezé­sek ellenére sincs téglahiány. Hogy történhet meg akkor, hogy egy járásban 40—50 százalékkal nagyobb az igény, mint amivel az igénylő' (a me­gyei tervosztály) számolt. Nos, a rejtély nyitja egyebek közt az, hogy a megyei tervosztálynak az épitőanyagigénylést már az előző év augusztusában meg kell küldenie az országos fórumnak. Igenám, viszont azokra a tanácsülésekre, amelyeken a jövő év kisebb-na­gyobb helyi jellegű építkezései, felújításai felől döntenek, csak októberben kerül sor! Két hónap­pal azután, amikor a megye — a helyi jellegű építkezések méreteit még nem ismerve — az anyagigényt már benyújtotta!­ügy van, hogy nincs Szabvány Írja elő, hogy bizonyos terményféle­ségeket hány százalékos nedvességtartalommal vehet át a Terményforgalmi Vállalat, illetve adott-nedvességtartalom mellett, milyen árkulcs szerint fizet a termelőnek. Ennyiből is nyilvánva­ló, hogy a termény (jelen esetben például az őszi árpa) átadása előtt mindkét félnek alapvető ér­deke a nedvességtartalom megállapítása. Ami nagyon egyszerű. Feltéve persze, ha valame lyik félnek van! nedvességmérő készüléke. A józan ész az diktálná, hogy a terményforgal- minak minden körülmények között legyen. A lel- tárkö ’ '”t van is, de ezekben a napok­ban n9 ;/.uderül, hogy még sincs. Mert van, de rossz. Mert van, de javítják. Éppen most, amikor javában aratnak. És mert saját — alig pár száz forint értékű — nedvességmérő készülékhez nemigen jutnak hoz­zá a tsz-ek, ezekben a napokban motorra ül, és mintát visz a terményforgalmihoz a fél ország. És akkor kiderül — mint minap Fejérben •—, hogy ott sincs nedvességmérő. Azazhogy van, de rossz. Azaz van, de javítják. Éppen most?! Gyanítjuk: ideje volna már felállítani itt-ott egy-egy lelkiismeret-vizsgáló készüléket is! Az eső, a széna, meg a hagyomány A címben szereplő sorrend nem pontos. Nógrád megyében ugyanis előbb jön a hagyomány, aztán a széna, aztán az eső. A hagyomány azt tartja, hogy valamire való parasztember junius 10-e előtt réti szénát nem kaszál. Miután a nógrádi tsz-ek zömében fütyültek ar­ra, hogy az idei nyáron legalább másfél-két héttel előbbre jár a természet, s ragaszkodva a hagyo­mányos dátumhoz, hagyták elöregedni a füvet, tizenötödike körül jött meg az eső, amely csak a hagyományt hagyta meg, a szénát megyeszerte tönkretette. Mégpedig oly nagymértékben, hogy van jái'ás, aho) 1500 hold rét termésének 80 szá­zaléka már legfeljebb csak a lomnak felel meg az állatok alá. Vita merült fel a mezőgazdasági osztály veze­tőjével. Rendben van — mondták neki—, hogy a tagok jelentős része ragaszkodik még a (bár osto­ba) hagyományhoz. De hát a szakemberek? ők ebbe nem nyugodhatnak bele! — Ugyan! — le­gyintett némi búval az osztályvezető.— A szak­emberek is nógrádiak!... Nem elég a fát csak elültetni... A pápakovácsi Egyetértés Tsz-nek szép tábla uj telepítésű gyümölcsöse van. Azaz szép lenne, ha nem volna rendkívüli módon elhanyagolva. Az elültetett facsemeték derékig érő gazban senyvednek. A sorközöket ugyan megművelték gépekkel, de a csemeték, körüli gaz kiirtására már nem került sor. Némelyik fiatal fán máris na­gyon meglátszik, hogy elszívták tőle a tápanya­got az óriásira nőtt gyomnövények. Ha továbbra is így marad ez a tábla, tönkremegy a gyümölcsös, kárbavész a talaj előkészítésére és a csemeték be­szerzésére, valamint az elültetésére fordított költ­ség és fáradtság. A pápakovácsi Egyetértés Tsz tagjai és veze­tői is nyilván megszólnák azt, aki pénzt dob ki az ablakon a sárba. Márpedig a gyümölcsös is ilyen sárba dobott pénz, lesz, ha a tsz tagjai és vezetői gyorsan elejét nem veszik a további ká­rosodásnak. , jj . j^i Tárolóhely vagy ócskavastelep? Nagy halom tetőcserepet láttunk a hévizgyörki Dózsa Tsz székházának udvarán. Az értékes épí­tőanyagra azonban ócskavas-rudakat és egyéb limlomot dobáltak rá, s ettől sok cserép eltört. Ha továbbra is igy marad, még ezután is sok tönkremehet belőle, mert nemcsak az ócskavasak nyomásától repedeznek meg a tetőcserepek, ha­nem az önsúlytól is, mivel rosszul, szakszerűtlenül rakták össze. . Aki belép a tsz székházának kapuján, hirtelen nem is tudja megállapítani, hogy az udvarnak ez a része építőanyag tárolóhely, vagy pedig ócska­vas telep. Köztudomású, hogy a nagy építkezések miatt igen keresett cikk az építőanyag. Jobban meg kellene tehát becsülni, és tegyük hozzá, hogy egy termelőszövetkezetben a rend és a tisztaság sem elhanyagolható követelmény. Nyitva van az aranykapu Sokan ismerik a mesét, amikor a mesebeli kislányt azzal bízták meg, hogy vigyen is, meg ne is ajándékot a királynak. A kislány kitünően ol­dotta meg a nehéz feladatot. Egy galambot vitt s mikor a király elé ért, eleresztette és az kire­pült a palota ablakán. Ilyenforma megoldást alkal­mazott a Hatvan és Környéke Építő és Javító Ktsz is, hogy szerződésszegésért meg ne támad­hassa a horti Kossuth Tsz. A szerződés szerint ebben a közös gazdaságban junius elsején kellett volna megkezdeni egy 60 vagonos magtár építését. Nos, a ktsz meg is kezdte, meg nem is.' Néhány fuvar épitő-anyagot az építkezés színhelyére odaszállítottak, és azóta egyetlen épitőmunkás sem dolgozik az építkezé­sen. Tehát a munkát megkezdték ugyan, de abba is hagyták. Azt a bizonyos aranykaput előrelátha­tóan biztosították. Mi lenne abban az esetben, ha per esetén mégsem nyílna ki ez a kiskapu? Isten neki, majd kinyílik, a másik, amely a kö­vetkező szöveggel szerepel a szerződésben: “Amennyiben 1. pontban felsorolt anyagok vissza­igazolása, illetve leszállítása 1964 junius 1-ig megérkezne, úgy a november 30-i határidőt (ez a befejezési határidő) kivitelező magára nézve kö­telezően elismeri.’’ A tsz-nek nagyon kellene a magtár. A tsz ve­zetői bosszankodnak, kötbért emlegetnek. Ám hiába. Ott vannak az elmésen megszerkesztett kiskapuk, amelyeken ki lehet bújni a szerződés kötelezettség alól. A ktsz. az év elején nyilván tervet készített. Ehhez ismernie kellett, hogy mi­lyen anyagi eszközökre számíthat és mikor. Ha ezeket ismerte, akkor minek kellettek a szerző­désben a kiskapuk, ha meg nem ismerte, akkor mire kellenek a határidők? Még Bögötén sem! ... “Hallgassatok! Ti még gyerekek vagytok!” így válaszol a bögötei tsz-elnök, ha a fiatalok sérel­mük orvoslását keresik. Véleményüket nem hall­gatja meg, sőt a jó szó, a segítség helyett inkább fenyegetődzik az elnök. Az egyik tsz-tag fiatal például, aki'özvegy édesanyját tartja el, a tsz vezetőség üldözése elől kénytelen volt elhagyni a községet. Azért nem volt megállása a vezetőség előtt, mert panasszal élt a járási tanácsnál. Most egy másik fiatal foglalkozik hasonló gon­dolattal. Beteg édesanyját gyakran kell kórházba szállítani, segítséget azonban sohasem kap. Az ebből származó szóváltás után a tsz-elnök 400 négyszöggel csökkentette a háztáji földjét, majd magyarázatként hozzáfűzte: “ha nem tet­szik, akár el is mehet!” A fiatalember nem hagyhatja el beteg édesany­ját, boldogulását is megtalálná a szövetkezetben, ha csak egy kicsit is törődnének vele. A tsz-köz- gyüléssel is hiába kísérletezett, mert az elnök le­szavaztatta a fiatalok problémájával kapcsolatos megbeszélni valót. Ebből adódik, hogy a fiatalok napról-napra bizalmatlanabbak, és még akkor is gyanakodnak, amikor egyik-másik vezető valóban jó szándékkal igyekszik beszélgetni velük. Szerencsére nem országos jelenségről van szó, mégis szóvá tesszük, mert a fiatalokkal még Bö­götén sem bánhatnak igy. Vezetők nélkül — dologidőben A technika egyszer majd talán lehetővé teszi, hogy a gépjármüvek vezető nélkül közlekedhes­senek. Egyelőre azonban ez nem lehetséges. Kép­zeljük el: mi lenne, ha mondjuk, a gyorsvonatról induláskor leszállna a mozdonyvezető, s nélküle robogna tova a vonat? Valami hasonlót tapasztaltunk a bagi Vörös Csillag Tsz-ben. Hogy haladnak az aratással? — ez érdekelt bennünket, amikor néhány napja be­tértünk a tsz irodájába. Ám beszélni csak a fő­könyvelővél, Gárdonyi Lászlónéval tudtunk. • Az elnök, az agronómus talán kint a határban irányí­totta a gabonabetakaritás munkáját? Úgy lett volna helyes — de nem úgy volt. Az elnök tanult, napok óta készült a vizsgáira, feléje se tudott nézni az aratásnak. Az agronó- must pedig behívták háromhónapos nyári gya­korlatra. A tsz-ben 620 hold vár betakarításra, s nyakukon egy-csomó növényápolási munka is. A főkönyvelő egyedül tartja a frontot, persze csak bent az irodán, hiszen a saját munkáját sem ha­nyagolhatja el. Jó, ha az elnök tovább képzi magát, tanul. Az agronómus se vonhatja ki magát állampolgári kö­telezettsége alól. Hanem, hogy egyszerre mindkét tő, és éppen az aratás kellős közepén hiányozzék a tsz éléről —az semmiképp se helyes. Ha min­denképpen akadályoztatva vannak, miért nem gondoskodnak megfelelően a helyettesítésükről ? S ha ez nekik nem jutott eszükbe, miért nem jutott eszébe valakinek a járásnál? Akárhogyan, de va­lamit tenniük kellett volna. Mert mozdonyvezető nélkül nem lehet útjára engedni a vonatot. így, ha “kisiklás” fordulna elő a bagi Vörös Csillag Tsz aratási munkálatainál, azon se csodálkozzunk. Reflektorfény, önműködő Öntöző­berendezés a Margitszigeten A Fővárosi Kertészeti Vállalat néhány meglepe­tést tartogat Budapest közönségének. Julius végé­től a Margitszigeten néhány platán- és nyárfacso­portot reklektorfénybe öltöztetnek, a facsoporto­kat alkotnyattól éjfélig megvilágítják. Ha a fény- effektus megnyeri a közönség tetszését, a Városli­getben és több más nagy parkban is hasonlókép­pen világítják meg a több száz éves, dús lombozatu facsoportokat. A másik uj megoldás az önműködő öntözőberen­dezés, amelyet ugyancsak a Margitszigeten, a vi­rágkertben próbálnak ki. Egyetlen kapcsolásra a virágágyakból száztíz szórófej emelkedik ki, való­ságos szökőkutrendszer, s egyszerre három hek­tárnyi területet öntöz. Ez lesz nálunk az első önmű­ködő öntözőberendezés, amely látványosságnak is beillik. Magyar borok versenye Budatétényben Huszonnégy ország ezer nevezője a “bor-olimpián” A Kertészeti Kút. Intézet budatétényi központ­jában a napokban rendezik meg az országos bor­versenyt, amelyre a 12 megyében nemrég lezaj­lott versenyek 800 legjobb borát küldték el. A mezőny igen erős, különösen az 1963-as évjárat adott a szokottnál is több “szép bort.“ <s«| Csak az országos verseny "bajnokai” kerülhet­nek be majd az augusztus 10-én Budapesten kez­dődő “bor olimpiára”, ahol négy világrész legjobb legszebb boraival mérkőznek. Magyarországon rendezett eddigi nemzetközi borversenyeket az idei minden tekintetben túl­szárnyalja. Az 1962. évi legutóbbi nagy vetélke­dőn 300 hazai és 669 külföldi bor rajtolt. Most viszont már eddig 1046 borral nevezett be négy világrész 24 országa. A nagyszabású nemzetközi verseny után az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállításon nemzetközi bor­pavilon működik majd, ahol — magyar borok cseréjével szerzett készletekből — a látogató-kö­zönség számára borkóstolót rendeznek: emblémá­val ellátott kis poharakban mérik a földkerekség legjobb borait, körülbelül 4 forintos áron, s a po­harakat emlékül adják a borok kedvelőinek. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! £<* rft*T • > . J*r" Thursday, July 23, 1964

Next

/
Oldalképek
Tartalom