Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-07-02 / 27. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 2, 1964 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjává!, >nnflnnn/vMvwvwvwv)vwywwv^IA*,u>*,>l>*,,**Mtluu>*l>*ll*iUUI<>l>lu>,ll>l>luuu,<uu>,>,Ulltf>^w,w< Hozzászólás “A két világ között” vitához A “Két. Világ Között” értékelése körül kialakult vitához szólva, azzal kezdeném, hogy Gyetvai János könyve komoly visszhangra talált Magyarországon. Egyes bírálók úgy tekintenek rá, mint a magyar memoár irodalom gazdag sorozatának egyik példát mutató müvére, s kiemelik izgalmas olvasmányosságát, a történeti és irodalmi érték harmóniáját. Diószegi András (Népszabadság) szerint “E vázlatosan megirt Odisszea olyan történelmi tényeket tartalmaz, melyekre a korszak történésze is bízvást figyelhet”, hozzátéve a szerző “szerénységének sok helyen szűkszavúságát”. Anekdótázó, gyakran ironikus hangján áttör az emigráció első éveinek a pátosza; a könyv emlékmű azoknak a Horthy bitó alól elmenekült hősöknek, akik a testet-lelket ölő nélkülözések és harcok közepette megőrizték hitüket, emberi méltóságukat, s a burzsoázia fondorlatait és húsos fazekait visszautasítva küzdöttek az ügy győzelméért. Elgondolkoztató, hogy a Magyar Szó május 28-i számában megjelent rövid “könyvszemle” nem mutat a fentiekre, sőt épp a történelemmel száll vitába Göndör Ferencnek, a szociáldemokrata mozgalomba egykor beletévedt kispolgárnak értékelésével kapcsolatban. Érdemes, tanulságos ezzel a kérdéssel kissé behatóbban foglalkozni. Mindenek előtt hangsúlyozni kívánjuk, hogy a Göndör Ferenc által Bécsben kiadott Az Ember — szenzációs leleplezéseivel, jellegzetes viharzó stilusával — jelentős szerepet játszott a fehérterror elleni mozgalomban. Hozzá kívánjuk tenni, hogy az utódállamok burzsoáziája, a szociáldemokrata pártok, a szakszervezetek, a zsidó polgárság, stb- is erőteljesen állást foglaltak kezdetben Horthyékkel szemben, s — ameny- nyire lehetséges volt — a következetes antifasiszták egységes akcióra törekedtek velük. Ennek megállapítása azonban nem jelentheti a társadalmi elemzés, a differenciálás felfüggesztését, még kevésbé azt, hogy egymás mellé helyezzük a sast és a szarkát, Gábor Andort és Göndör Ferencet. Az utóbbit egész más társadalmi erők és egyéni szempontok vezették. A cseh szociáldemokrácia jobboldali vezetői, akik az entente, a románok és Horthy fegyvertársai voltak, vihart arattak a Tanácsköztársaság megdöntésével. Égett a Tisza, a Kárpátalja, egész Szlovenszkó 1919 augusztus után is. Tu- sárék mindent elkövettek a baloldal előretöréséinek megállítására, a sztrájkhullámok megállítására beleértve a nacionalista demagógiát, s egyes emigráns vezérek munkába állítását. Garami, Kunfi, Göndör és társaik az ausztro- marxismus vendégszeretét élvezve, egyszerre harcoltak a fehérek és a “vörösök” ellen. Tu- sárék felismerték ennek a. fontosságát. A szlovák ügyek minisztere rendeletben felhívta a hatóságokat, hogy segítsék elő Az Ember, a Jövő (Garami) a Világosság (Kunfi) terjesztését. Pozsonyban lap kiadását vették tervbe. (Az EHN által idézett 50 koronás “kollegiális felajánlás” Göndör részéről a Gyetvay megvásárlását célzó judáspénzként lett volna elszámolva.) A Proletár és a Bécsi Magyar Újság hamarosan rámutattak ténykedéseire. Az Ember 1920 elején több esetben igyekezett mosakodni a denunciáns és lepénzelt cseh ügynök vádakkal szemben. De- ellentámadásba is ment, gazdái intencióinak megfelelően. Felhasználva azt a tényt, hogy Hor- thyék provokátorokat csempésztek át Szlovákiába (köztük a hírhedt Hain Pétert) akik irredenta szervezést is folytattak, Göndör lapjának 1920 május 9-i számában — provokátorok vallomásaival alátámasztott — szenzációként megírta, hogy “megfizetett Horthy bérencek próbálnak bolsevik agitációt és felfordulást csinálni Szlovákiában”.. Ezt követte a Göndör által feltalált és általánosan alkalmazott “Horthy bolsevik” jelszó. A Proletár 1920 julius 22-i számában “Óvakodjunk a denunciánstól”! cimü cikkében le is leplezte Göndör provokációit. A “Horthy bolsevik” jelszó alapot adott a jobboldali csehszlovák szociáldemokrata vezérek gyalázatos bünrészességéhez a forradalmi emigránsok kiszolgáltatásában- Egy abban az időben Pozsonyban élt munkás elmondta nekem, hogy 1920 őszén a hatóságok 30—40 baloldali emigránst dobtak át Ligetfalunál a határon akiket — pár szerencsésen megmenekült kivételével — a Horthy banditák kivégeztek. Göndörék elvbarátai újabb kitoloncolásokat is terveztek, de az év végén lefolyt általános sztrájk és parlamenti interpellációk megakadályozták Tusárék gaztetteinek végrehajtását. Göndör Ferenc denunciáns volt Európában —• a Horthy ellenes handa-bandázásának spanyolfala mögött — miként ezt folytatta, természetesen más körülmények között New Yorkban. Bécsi hőstetteivel el is dicsekszik Vallomások c. könyvében. Nem csoda, hogy becsületes emberek, köztük Károlyi Mihály undorral fordultak el tőle. Dióhéjban summáztam egy alapos, dokumentációval, levéltári anyaggal alátámasztott kutató munka eredményeit. Ez is elégséges válasz EHN azon kijelentésére hogy Gyetvaiban “megvolt az igyekezet, hogy e (történeti igazságot feltáró, G. E.) feladatnak eleget tegyen, de közben súlyos hibákat követett el...” A bírálat többi elmarasztó része szőrszállha- sogatás, megvitatást sem érdemel. ,. Gárdos Emil Budapest Szerinte hibát követtünk el BELL, Calif.— 1914 óta olvasom szeretett lapunkat és nem hiszem, hogy azóta megkritizáltam volna a Szerkesztőséget. Én megrendeltem magamnak a Gyetvai könyvet, szeretettel olvastam és eszembe jutott János, mert newyorki lakos voltam és tudom, hogy ki volt ő nekünk. Az önök hibája, hogy ezt a megsértő könyvszemlét betették a lapba- EHN-nek levelet kellett volna Írni és bővebben megtudni, mi vezette rá ilyen cikket beküldeni. Én nagyban értékelem EHN munkáját. Amióta lapolvasó vagyok, én is kivettem és kiveszem a részem, a lap mindenem, de úgy a Szerkesztőségtől, mint EHN-től ezt nem hittem volna soha, hogy még ilyesmit is betesznek a lapba. Amennyit építenek, annyit letipornak. Kérem próbálják helyre hozni. Mary Tittlebach Ki tud versenyezni SearsRoebackkal? CHICAGO. — Nagyon ritkán hallunk szót a középnyugat metropolisáról. Nem mintha itt semmi sem történne az évek folyamán, de inkább annak tudható be, hogy az idős munkástársaknak nehéz a toliforgatás. Ezúttal sem írhatunk valami különösséget, inkább társadalmi rendszerünknek az általános, mindennapi jajkiáltása adja meg a témát. Ugyanis az elmúlt napokban jelentették, hogy lement a kozsegélyre szorultaknak a száma, már csak 280 ezren vannak és ezt úgy könyvelik el, mintha minden rendben lenne. Nehogy azt higgyük, hogy ide tartoznak az aggkoruak, a vakok és más állami támogatást élvezők. Nem, ez a 280 ezer lélek megyei segélyen tengeti szomorú életét a rendszer jóvoltából. Dolgozni akarnak, de mivel semmi képzettséggel nem rendelkeznek, írni, olvasni sem tudnak, nem kapnak munkát. Ez a tükör még nem ad tiszta képet mindenről, mert az emberek bőre színével is megvan a baj. Hogy kiegészítsük az alkotott képet, megállapíthatjuk, hogy az ország legnagyobb jövedelmű államai között a 4-ik helyet elfoglaló Illinois déli része az un. inségtáborba tartozik, a többi széntermelő állammal együtt. Politikai gépezete éppolyan, mint a többi “demokratikus államoké, kellő pénzzel mindig megvehető. Ez még inkább fennáll a városnál, mint az államnál. Nem lehet kihagyni a képből azokat sem, akik a kis üzletekbe menekültek. Egy részük abban a téves hitben ringatták magukat, hogy függetlenek lesznek, nem parancsol nekik senki, de tévedtek- Bizonyíték rá, hogy bármerre járunk a városban, mindenütt üres üzleteket látunk a szokásos kitűzött táblával: “kiadó”. A kis halakat felfalták a nagyok és most már az un. “service trade” üzletekbe is kezd a nagytőke bevonulni. Sears Roebuck and Co. most fekteti be 2 millió dollárt egy óriási autójavítóba, ahol majd részletfizetésre lehet javíttatni. Szabad országban élünk tessék versenyezni Sears Roebuckkal. Röviden ez a kép Chicagoról. A. M. Stone A Pápa és az üzletemberek Az üzletvilág kis csoportja látogatást tett a Vatikánban pápai kihallgatásra illetve pápai áldás kérésére. A pápa szívesen fogadta és udvariasa elbeszélgetett az üzletemberekből álló delegátusokkal, ugyanakkor keresztényi szempontból bírálta az üzletvilágnak az egyszerű dolgozó néppel szembeni viselkedését. A pápa több önzetlenségre intette őket a munkásnéppel szemben. Azt mondotta a pápa, hogy minden rendellenesség, elégedetlenség napjainkban onnan ered, hogy elfeledkezünk arról, hogy megváltozott világban élünk. Az igények az egyszerű ember részére is fejlődtek, az egyszerű emberek képviselik a munkásosztályt, mondja a pápa és ezek az emberek emberi módon kívánnak élni. , A pápa elismerését fejezte ki az ipari előrehaladásában elért eredményeket illetően, de ne legyünk önzők modotta, gondoljunk többet a munkások, az egyszerű nép szociális követelményeire. Kerüljük el azt, hogy a munkásosztály ellenséget lásson a kapitalizmusban és minden baj okozóját lássa benne. Ezek a gyönyörű intő szavak a pápától, úgy látszik nem találtak megértésre az amerikai üzletemberek soraiban. Olvastam a Health Bulletin, május 30-i számában, hogy a Vatikán sugallatára a Rom. Kath. Egyház elhatározta, hogy a szülés korlátozását előidéző pirulák kérdését (melyet egyes gyárosok ál- liltanak elő) újból át fogják vizsgálni. Arra a hírre hogy a Romai Kath. Egyház esetleg meggondolja magát a születés korlátozását illetően, a newyorki tőzsdén az ezen vegyszereket gyártó üzemek részvényeinek ára rohamosan emelkedett. G. D. Sear- le részvényei $3.50-ről $65.25-re és Johnson and Johnson $2.50-ről $102.50-re emelkedtek. Nincs ellenőrizve hogy ezek a gyárosok mint jó keresztények részt vettek-e a pápai kihallgatáson. Ha igen, úgy a pápai jóakaratu intés süket fülekre talált. Máskülönben pedig ajánlatos volna hogy napi imájukba foglalják bele hálájukat azért hogy olyan országban születtek és élnek, ahol a zsarolás nem büntetendő cselekmény. Nagy lelki szenvedéstől fog megmenekülni sok katolikus házaspár, ha végre hivatalosan is megnyugtatják a híveket, hogy a családok szabályozása miatt sen* kisem fog a pokolba jutni. Schubert Antal Sándor emlékére! Kedves, jó Barátom! j Mélységes megdöbbenéssel szereztem tudojnást az Amerikai Magyar Szó hasábjain arról, hogy életed véget ért. Elköltöztél az élők sorából. Barátságunk nem tekinthet vissza hosszú évtizedekre mindössze pár éve, hogy megösmerkedtünk, akkor amikor vetélytársak lettünk a Magyarok Világszövetsége “írja Meg” pályázatán. Nem volt hosszú a barátságunk, de a rövid barátság oly bensőséges volt, amelynél valódibb, igaz barátságot elképzelni sem lehet. Alig pár heti óhazai látogatásunk alatt olyan embert ismertem meg benned, aki elveidhez híven, magabiztosan álltad a sarat, az emberiség sötét erőivel szemben. Életed nem volt hiábavaló. Te is tettél egy téglát ahhoz a fundamentumhoz, amellyen fel fog épülni a dolgozó emberek gyönyörű világa szerte a földön. Nyugodj hát békében, kedves jó Barátunk! Emlékedet híven megőrizzük mindaddig, amig mi is a te sorsodra jutunk. • Szerető Hitvese az elhunyt jó férjnek! Nyugodjon Maga is bele a megváltozhatatlan sorsba, hiszen mindnyájan szerető férje, Sándor sorsára jutunk, ki előbb, ki utóbb, de megyünk egymásután, feltartózhatatlanul. Leljen vigasztalást Kedves Munkástársnőm gyermekeiben és unokáiban, Sándort pedig őrizze meg emlékében amig él. Miért, hogy a világ tudósai nem erre a célra használták fel tudásukat, hogy inkább az emberi élet meghosszabbításán törték volna a fejüket, ahelyett, hogy atombombát állítottak elő? De ugyebár akkor a gazdagok mindörökké élnének, csak a szegények pusztulnának el, azok akik nem tudják megfizetni a hosszú élet árát. Mi szükséges hát az emberi élet meghosszabbításához? A kapitalizmus elsöprése a föld színéről, minden szennyel együtt! Ebben segítettél Te is, jó Barátunk, de most letetted örökre tehetséged jó fegyverét. Gyászt, mélységes gyászt hagytál magad után ezáltal, szerető hitvesed, gyermekeid és barátaid számára. Magam és családom részéről legmélyebb részvétünket nyilvánítjuk ezúttal Sándor özvegyen maradt hitvesének és gyermekei, nek. _ j Drága Barátunk, nyugodj békességben! .. Hoó Bemát.
