Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-11-26 / 48. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 26, 1964 11 ÉRDEMESE A HOLDBA MENNI? Dollármilliárdokat költünk a légür rejtélyeinek megfejtésére, Holdunk megismerésére, hogy miképpen lehetne megfigyelő, vagy kémállomást létesíteni rajta. Mert ez érdekli a legjobban az ultrákat úgy a kormányban, mint a hadiiparban, úgy a Pentagonban, mint a kongresszusban. Céljuk “mindent megadni a militarizmus erősítésére”, mert csak ebben látják vezető szerepük biztosítását. A tudományos célok csak másodrendüek, azokra nem költenének 40—50 milliárdot.- Vajon mi folytotta el a nép forrongását Argentínában, Brazíliában? Hány katonai junta ül ma a nép nyakán? Számuk sok tucatra rúg és ezek szolgálnak példaként a mi ultráinknak is. Nem idegen országoktól félnek, hanem az itthoni néptől, mert a nép egy napon felébredhet és elsöpörheti őket, mint a forgószél az erdőtüzet. Ez ellen kell a katonaság. A kongresszus mindig többet szavaz meg nekik, mint amennyit kérnek, vagy amennyit el tudnak költeni. Ezért azután majdnem dupla árat fizetnek sok mindenért és pénzügyi vizsgálatokra, bírósági eljárásokra van szükség a busás összegek visz- szatéritésére a kapzsi társulatoktól. De a betegségek okainak, jobb gyógymódoknak kikutatására nincs pénz, sem a Medicare-re és más népet segé- yező célokra; azt a szegény munkásokból, mint adományt akarják kikunyerálni. Pedig ezek az urak, ha csak kicsit gyengélkednek, máris szaladnak a tengerészet által fenntartott ingyenes kórházba, holott nekik volna miből fizetni kórházat, orvost. De a népnek nem ingyenes az, főként azoknak, akiknek semmijük sincs. Ha nem tudja az óriásira emelt orvosi és kórházi árakat megfizetni, s nem hajlandó magát millió kérdésnek, kutatásnak, zaklatásnak alávetni, akkor meg is halhat. Vannak, akik a kórház előtt halnak meg, minden segítség nélkül, akkor azután jön a kivizsgálás. De minden marad a régiben, esetleg keresnek egy bűnbakot, aki az előírás betartásával vétkezett. Azt azután elbocsátják állásából és így a rendszer tisztára van mosva. Nincs elég orvos, mert az orvosok szövetsége nem akar konkurrenciát teremteni saját soraiban. Ezért millió dollárok elköltésével meg tudta akadályozni, hogy az egyetemek egy bizonyos előre meghatározott számnál többet felvegyenek. így tudják a magas díjszabást megvédeni kongresszusi kijáró szervükön keresztül. A szegény nép pedig nyomorog és szenved és meghal. A kongresszusba csak gazdagok, vagy azok pártfogoltjai kerülhetnek be, mert sok pénz kell ahhoz. A kongresszus nem is a nép érdekeit szolgálja, néhány szenátor és képviselő kivételével, akiknek tisztelet és becsület jár. Elsők akarnak lenni a Holdon úgy a nyugatiak, mint a keletiek, versenyeznek egymással, mert a Föld népei még ott is az “enyém” mércét akarják használni, vagyis aki először tűzi ki ott a zászlaját, az lesz a Hold tulajdonosa és ha a másik mer rálépni, akkor a mai “enyém”-rendszer szerint lesz ok a háborúra. Legalább is a régi rendszerben nevelkedett ember igy látja a dolgokat. Amig nem lesz teljes leszerelés, addig a Holdra jutás csak több viszályt teremthet, mint ahogy a franciák előretörése az atombomba terén is arra vezet. Most azután Kina is felrobbantotta a bombát, tehát nem a leszerelés falé haladunk hanem a még nagyobb öldöklő szerszámok szerkesztésének módjait kutatjuk. Milyen lehet a Hold? Persze tudományos szempontból sok, ma még nem tudott ismeret birtokába juthatunk, ha sikerül a Holdra elmenni és csakis ebből a szempontból érne meg sok pénzt és fáradságot. Eddig még senki sem tudja biztosan, hogy milyen szilárd a talaja. Egyesek úgy vélik, hogy vastag por fedi a felületét, ami lehetséges, ha nincs vize és levegője és kicsi a vonzóereje. Volt-e valaha vize, levegője, s ez milyen nyomokat hagyott, ha volt? Hogyan képződtek hegyei? Vulkánikus eredetüek-e, vagy torlódás okozta azokat? Ha el tudnának jutni a Holdra, sok kérdésre kapnánk választ és egy lépéssel előbbre jutnánk a világ és naprendszer titkainak felfedezésében. 1964 julius- és augusztusában újságcikkek azt a szenzációs hirt hozták, hogy két csillagász külön- külön a Holdat figyelve egy mély völgyben gőzhöz, vagy ködhöz hasonló képződményt látott. Még korai volna ebből következtetéseket levonni, majd csak a tüzetesebb vizsgálat fogja eldönteni, hogy mi is történik a Holdon. Előnyös volna egy csillagászati állomást létesíteni rajta, de nem a kémszolgálat szorgalmazására, hanem csakis tudományos vizsgálat céljából. Jobban meg lehetne állapítani a kozmikus sugarak irányát, eredetét; a nap ibolyántúli és a fekete sugarai minőségét, s a világ rendjében és működéséhez szükséges más jelenségeket, azokat is, amelyek a kiégett, végétért csillagokat, bolygókat porfelhővé, esetleg gázfelhővé morzsolják a világűrben, hogy azután soksok milliárd év múlva — földi évek — újra ciklusukba állítsák őket. Először meg kell tudni, hogy a felszerelt űrhajót elhagyhatja-e az ember, mert a viz, levegőhiányt nem lesz könnyű leküzdeni. Lehetséges, hogy a Holdon lévő por olyan vastag és laza, hogy lehetetlen lesz járni és bármit is csinálni rajta. Sok-sok év nehéz küzdelme vár még reánk, amig az ottani helyzetnek megfelelő felszereléseket el tudjuk oda juttatni. Szép lehet az élet a Földön A Földön megvannak a természeti és anyagi lehetőségek a szép élet kifejlődésére, ha le tudjuk küzdeni az önző érdekeket, az azokat szolgáló tanításokat, intézményeket és törvényeket. Ettől azonban még nagyon messze vagyunk. Talán nem kell hozzá annyi idő, mint amennyi felépítésükhöz volt szükséges. Az első egyiptomi piramis 3000 évvel Krisztus előtt épült, ehhez hozzáadva az 1964 évet, 4,964 évet kapunk. Tehát már kb. 5,000 évvel ezelőtt voltak gazdag uralkodók, mérnökök, akik nagyokat alkottak és már az ő idejük előtt felépült az önzés, az “enyém” elmélete. S még mindig viselünk háborúkat, még mindig öljük egymást az “enyém”-ért és a “hit”-ért. A már tízezer évvel ezelőtt kitalált tanok a mai napig is hatalmukban tartják az embereket. Igaz, nem voltak ezek a tanok tökéletesek, sokszor kellett azokat módosítani, amikor a fejlődés következtében egyes tanok igaztalannak, hazugnak bizonyultak. A most zajló egyházi zsinat (Ecumenical Council) is egy ilyen épületjavitásnak számit. Pl. a hat napos világteremtést ma már próbálják másként magyarázni, hogy az értelmesebb és felvilá- gosodottabb emberekkel is elhittessék. A vizözön- ről szóló tan sem felel meg a valóságnak, mert soha sem lehetett annyi viz a Földön, hogy mindent elöntsön, s nem lehetett soha olyan nagy bárka, amely minden élőlényből be tudott volna fogadni egy párt. Az uralkodó osztályok, összefogva a több mint 250 hitvallással, ezideig képesek voltak uralmon maradni a világ nagyrészén; de már recsegnek, ropognak az építmények, a boszorkányégetés kiment a divatból, már kutathatjuk a világ titkait, amiért a régi időben máglyahalál járt. Ma már elfogadott tény, hogy a Nap bolygói a belőle leszakadt anyagból képződtek. A Hold pedig több mint valószínű, hogy a Földről szakadt le. Hogy mindez hogyan történt, az még vita tárgya. Lehetséges, és sokan hiszik, hogy más nagy csillagok közeljutása olyan mágneses erőt adott a kezdetleges Napnak, annyira felgyorsította, hogy mint egy villamos felszerelés, amelyet ha erősebb mágneses gyűrűbe teszünk, felgyorsul és szétszóródik, a Nap is igy járt, nagy mértékben megnövekedett forgása következtében leszórta magáról a felesleget. De talán soha sem fogjuk megtudni, hogy tényleg igy történt-e, vagy ha igen, mikor volt mindez? Hogy nem úgy volt, ahogy az érdekeltek tanítják, az bizonyos és erre ma már sok bizonyíték van. Az uralkodó osztályok módszere a népet megosztani, szétforgácsolni, egymásra uszítani. A hitvallásokkal, a különböző nemzetiségűek és fajuak egymás elleni uszításával könnyű volt uralmukat megtartani. S nem elégedtek meg azzal, hogy a mostoha természet szétszórta a népeket mind nagyobb területre, létrehozva ezáltal a különböző nyelveket és fajokat, isteneket kezdtek teremteni, hogy még könnyebben uralkodhassanak. A hitvallások azóta is a legerősebb támaszai a nép kizsákmányolóinak. Mire adhatna választ a Hold-kutatás? Régen tudjuk, hogy a Föld belseje forró, bizonyítják ezt a tűzhányók, a forróvizü források. Ezt a tüzet nem ember csinálta, a Föld magával hozta (némely elmélet szerint), amikor a Napból leszakadt és gömbbé alakult. Égő gömb volt a Földünk milliárd évekig, amig annyira lehűlt, hogy kéreg fejlődhetett rajta. Sok millió év kellett ahhoz, hogy ez a kéreg annyira megvastagodjon és lehűljön, hogy a viz megmaradhasson. Látjuk, ha tüzes téglára vizet csöpögtetünk, a viz szétfröcs- csen és gőzzé válik, csak amikor már lehűlt, akkor marad meg a viz rajta. A Föld is igy volt, nem is lehetett másképpen. Vízre volt szükség, mielőtt az élet kifejlődhetett. Akkor a Föld már sok millió éves volt; hogy meddig volt együtt a Nappal, mielőtt a leválás megtörtént, nem tudjuk. Akkor mikor történt a teremtés? Természetesen soha sem történt meg, mert a világűr és a csillagok örök- életüek. A Hold kutatása is adhatna némi felvilágosítást a Föld múltjáról. Persze még mindig vannak, akik szeretnék az igazságot eltakarni és a népet tudatlanságban tartani, akik még műidig azt szeretnék elhitetni, hogy a Föld lapos és széleinél a nagy semmiségbe lógathatjuk lábunkat és ha egyáltalán gondolunk a Föld milyenségére, azt hisszük, hogy ez és a mennyország áll a világmindenség közepében és minden csak ezeknek az érdekében létezik. Pedig arra is gondolni kellene, hogy bármely irány ba megyünk sohasem fogunk valamilyen kőfalba ütközni, mert mindig a világűr közepében leszünk, aminek se hossza, se szélessége, se vastagsága nincs. Éppen igy vagyunk az idővel is, annak sem volt kezdete és vége sem lesz soha, csak nekünk, élőlényeknek van kezdetünk és végünk. Eltűntek a szárazföld legnagyobb állatai, a dinozauruszok, csak nagy csontvázaik bizonyítják, hogy valaha léteztek. Eltűnünk mi is éppen úgy, de a világmindenség megmarad. Ha a kezdetre gondolunk, kérdezzük meg magunkat, mi volt a kezdet, mi volt a teremtés előtt? Idő volt, s az nem áll meg, nem vár sem születésekre, sem elhalálozásokra, sem nemzedékek kihalására. Az idő nem állt meg, amikor a dinozaurusz kihalt és nem vett tudomást sem a legnagyobb uralkodó, sem a legkisebb szúnyog elmúlásáról. Az idő mindig megy tovább, soha megállítani nem lehet. Pedig változások mindig voltak úgy a Földön. mint a világűrben, s mindig lesznek. Idővel minden emberi alkotás el fog tűnni, nem száz vagy ezer év múlva, talán nem is egy millió év múlva, de ez mellékes, egyszer el fog tűnni — feltámadás nélkül. Bizonyíték erre a naprendszer fennállása milliárd évek óta. A világűr tele van csillagokkal, egyesek milliószor nagyobbak a Napnál. A világűrből nincs kiút, ami benne van, az benne is marad, mert csak ez az egy világűr van. Nincs szobákra osztva, nincs a másvilág, a mennyország részére elkülönítve, s nem is lehet. Mindezeket jobban megérthetjük, ha fontolóra vesszük, hogy a kutatók a Föld korát négytől hat milliárd évre becsülik. Ez a bizonyítéka annak, hogy a Föld anyaga nem rothad el, nem enyészik el. Voltak mindenféle korszakok, de elmúlni sohasem fog, múltja elég garancia arra. Formáját biztosan változtatni fogja, nem lesz mindig anyag, gázzá, porfelhővé válhat sok milliószor örökéletében; felbomlik majd alkotó elemeire és a megújhodási folyamat újra a Nappal és bolygóival fogja egyesíteni, uj ciklust adva neki. Vajon miért nem tételezhetjük fel, hogy egy életi ciklus után, mint halott bolygó keringjen a világűrben örökkön örökké, a végtelenségig? Vagy, hogy kezdet nélküli örökéletében ez volt az első ciklusa? A természeti erők sokkal bölcsebbek, minthogy igy legyen. Az üstökösök és a naprendszer kiszámítható rendje ezt látszik bizonyítani. A Holdon felállított megfigyelő állomás arra is választ tudna adni, mi hozta vissza a négyszer megismétlődő jégkorszakokat? Nem valószínű, hogy a Föld tengelyének elmozdulása következtében történtek, mert a Föld- és Nap-távolság ugyanaz lévén, a napsugarak ugyanannyi hőt hoztak; hogy a sugarak kisebb vagy nagyobb vizterületre estek és több párát és felhőt hoztak létre olyannyira, hogy azok okozták a jégkorszakokat, azt egy kissé nehéz elfogadni. Elgondolkodva a mennyországot tüzzel-vassal támogatókon, jó volna tudni: meg tudnák-e mondani, mivel van ez a nagy világűr négy részre osztva? Egy része nekünk, élőknek, másik része a mennyországnak, harmadik része a purgatórium- nak és negyedik része a pokolnak? Mivel vannak ezek egymástól elkerítve, elkülönítve? A Holdon felállítandó megfigyelő állomás talán ezt is kifürkészheti. Mindenesetre jó volna tudni erre a választ. Az Ostor MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA ^ i 130 East 16th Street iíj New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $......................A li rCím: ........................................................................................... Név: .................................................................. Város:......................................Állam:.............
