Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-11-05 / 45. szám
Thursday, November 5, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Rácz László: ÉSZAK-AMERIKA POLITIKÁJA DÉL-AMERIKÁBAN Ezzel a cimmel közölte a külügyminisztérium szócsöve: “Foreign Affairs” júliusi számában Humphrey demokrata alelnök-jelölt tanulmányát. Ezt a terjedelmes, mélyreható Írást nemcsak szerzőjének politikai súlya, hanem elsősorban a vizsgálódása alá vont témakör teszi aktuálissá. Humphrey — mindjárt elöljáróban — hivatkozva Spanyol-Amerika fontosságára — szükségesnek látja, hogy az Egyesült Államok külpolitikája jóval nagyobb figyelmet szenteljen ennek a földrésznek, mint eleddig. Márcsak azért is, mert Közép- és Dél-Amerika kétszer olyan nagy területet ölel fel, mint az Egyesült Államok. Lakossága pedig a következő évtizedekben a mostaninak kétszeresére: 450—500 millióra fog felszaporodni. De ami még meggyőzőbb érv az uralkodó osztályok számára: Spanyol-Amerikában az észak-amerikai tőkebefektetések, ez év elejéig, nyolc milliárd dollárt tettek ki. A külkereskedelmi forgalom pedig az Egyesült Államokkal, csak az elmúlt évben is meghaladta a hat és fél milliárd dollárt. Mindezen adatok előrebocsátásával, Humphrey azt javasolja, hogy Washington igyekezzék szilárd külpolitikai vonalvezetéssel az egész amerikai földrész egységét megteremteni, mert félő, hogy Spanyol-Amerika “kommunista befolyás” alá kerül. De azt is meg kell akadályozni, hogy Nyugat-Európa felé forduljon. Tanulmányában Humphrey — Kennedy nyomát követve — a washingtoni külpolitika legközelebbi és legfontosabb feladatának a “Szövetség a Haladásért” akciónak fokozottabb kiépítését jelöli ki. Ugyanekkor állást foglalt ennek az akciónak bírálóival szemben, akik arra hivatkoznak, hogy ez az elgpndolás a gyakorlatban eddig nagyon csekély eredményeket ért el. Humphrey írásának erre vonatkozó része az, mely Spanyol-Amerika dolgozó osztályait leginkább érdekli, mert a tanulmány szerint a “Szövetség a Haladásért” nem arra irányul elsősorban, hogy Spanyol-Amerika egyes országaiban a gazdasági előrehaladást megvalósítsa. “Sokkal fontosabb, hogy reményt keltsen az élenjáró szellemi munkások és népi tömegekben egy jobb jövőt illetőleg.” Humphrey szerint távolabbi horizontra ez lett volna az elgondolás célja. Mint hozzáteszi, ezt az akciót nem lehet összehasonlítani az Európában sikerrel bevált Marshall-tervvel. Európában egy bár súlyosan megsebzett, de jól megalapozott kapitalista termelési rend “talpraállitásáról volt szó, Spanyol-Amerikában azonban fél-feudális termelési viszonyokkal, tömeg-szegénységgel és fenyegető társadalmi forradalommal állunk szemben. Itt nem úgy, mint Nyugat-Európában — “talpraállítani”, — hanem változtatni, reményt kelteni kell. Az amerikai imperializmus ezen intelligens, józan gondolkodású képviselője— nem úgy mint Goídwaterék, akik a “big stick” politikáját képviselik Spanyol-Amerikával szemben — nem elégszik meg azzal sem, hogy fejlődést, reformokat Ígérjen csupán. Humphrey és társai a “Szövetség a Haladásért” akcióját, mint “erőszaknélküli forradalmat” ajánlják a spanyol-amerikai feltörekvő rétegeknek, mert jól látják, hogy ha az általuk ajánlott “békés forradalom lehetetlen lesz ezekben az országokban, úgy elkerülhetetlenné válik az erőszakos forradalom.” Áz imperializmus újfajta gyarmati politikájának valójában elengedhetetlen feltétele az, hogy az éhező, nyomorban tengődő milliós spanyol-amerikai tömegekben ne haljon meg minden remény; hogy belevigye gondolkodásukba azt, hogy helyzetük jobbra fordulhat és ugyanakkor elterelje figyelmüket “az erőszakos forradalmakról”: a kubai példától. Hogy különösen az élenjáró értelmiség;! rétegekben meggyöngitse-döntse a kommunista tanítást, amely “legjobban vonzza Spanyol- Amerika egyetemein a diákokat.” A célkitűzés világos és önmagáért beszél. De vajon lehetséges-e végrehajtani? Mégha ezt az elgondolást Washington elfogadná is — mintahogy a latin-amerikai ügyek teljhatalmú intézője: Mann államtitkár ismételten a bevált erőszakos módszerek alkalmazását indítványozta — magukat a spanyol-amerikai feudális nagybirtokosokat mindeddig lehetetlen volt arról meggyőzni, hogy e “békés elgondolás” utján földjeikből a nincstelen paraszt- tömegeknek valamit is juttassanak. Hogy csak a legutóbbi példákra hivatkozzunk: Honduras, a Dominikai Köztársaság, Brazília demokratikus kormányzatait katonai összeesküvésekkel döntötték meg, csupán azért, mert ezek a Humphrey által javasolt elgondolásoknak megfelelőleg mérsékelt földreformok megvalósítását Ígérték. Bizonyítékai ezek a példák a marxi megállapításnak, hogy nem volt uralkodó osztály, mely előjigoiról önként lemondott volna. De nézzük az érem másik oldalát is. Az Egyesült Államok imperialista csoportjai maguk sem hajlandók megszívlelni az uj gyarmatositási politikának Humphrey által ajánlott formáját. Változatlanul akarják bezsebelni az extra-profitot a Spanyol-Amerikában befektetett nyolc milliárd dollár tőkéjük után. Brazíliában 1947-ben az észak-amerikai finánctőke nyolcszáztiz millió dollárt fektetett be ipari és kereskedelmi vállalatokba. De ugyanez évben két és fél milliárd dollárt vitt ki profit, tőkekamat, regáliák és szolgáltatások címén. (Lásd “Politica” 106. szám.) Még a gazdaságilag jobban megalapozott Mexikóban is megmutatkozik a gyarmati kizsákmányolás felháborító aránytalansága. Az utóbbi hat évben az Egyesült Államok tőkései 525 millió dollárt fektettek be különböző vállalatokba. Ugyanezen idő alatt 761 millió dollárt könyveltek el extra-profitokban. Humphrey cikkében leplezetlenül mutatott rá a “Szövetség a Haladásért” tényleges célkitűzéseire; hogy ezzel reményt keltsenek Spanyol-Amerika nyomorgó tömegeiben; hogy “erőszaknélküli forradalommal” vívjanak ki jobb sorsot a következő évtizedekben; hogy ne kövessék a kubai példát (melyet H. nyílt fegyveres beavatkozás helyett bojkottal szeretne megfojtani). Elvitathatatlan Humphrey élesszemü meglátása, hogy a remény jelentős lélektani mozgató erő a tömegek forradalmi megmozdulásában. Tény, hogy NémetországHa egészen őszinték akarunk lenni, nyíltan megmondhatjuk; felnőtt rokonaiknak, magyarnyelvű ismerőseiknek nem tudunk jobb karácsonyi ajándékot elképzelni, mint egy előfizetést a Magyar Szóra. Evvel nemcsak az illetőt ajándékozzuk meg, hanem magunknak is jót teszünk, mert igy hozzájárulunk a lap további fennállásának biztosításához. Amellett a haladó szellemű mozgalmat is segítjük az amerikai magyarok körében, mert hiszen jól tudjuk, hogy lapunk milyen fontos szerepet játszik a haladás és béke eszméinek terjesztésében. Amikor gyermekek karácsonyi ajándékára gondolunk, nem hisszük, hogy a Magyar Szó ott is megállná a helyét, ezért igyekszünk egy kis útbaigazítást adni errevonatkozólag. Ez alkalommal a Villanyerőre működő játékokról számolunk be, mert ezek egyre nagyobb tért hódítanak, jórészt a tv-hirdetések eredményeképp. A játékoknak a televízió általi hirdetése annyira megdrágítja ezeket, hogy a 3 vagy 4 dollárért előállított játékot a hirdetési költségek miatt 18—20 dollárért árusítják. Szerencsére ma már számos helyen lehet leszállított áron venni játékokat és ajánlatos a körültekintés ilyen irányban. A zseblámpa-elemre működő villanyjátékok, tekintve, hojy gyermekkkezekbe kerülnek, biztonsági szempontból ajánlatosabbak, mint a házi áramra működők. Viszont ezeknél arra kell figyelmeztetnünk olvasóinkat, hogy az elemeket gyakran kell váltani és ezért “drága mulatság” lehet az ilyen játék ajándékozása. Egy zseblámpa elemre működő játék fogyasztási költsége kb. 10 dollárra rúg, ugyanannyi idő alatt, mint amennyi alatt a háziáramu költsége csak 1 centet tesz ki. Vannak ugyan olyan elemre működő játékok is, amelyekben az elem éltart 20 óra hosszat is, ha nem egyfolytában használják, de ezek kivételes esetek. A legtöbb ilyen játékban az elem tartóssága csak 10—15 óra, de egyesekben 3 órai használat után már hasznavehetetlen lesz. Nem hoz pénzmegtakarítást az sem, ha a szükséges 2 elemből csak az egyiket cseréljük, mert igy rövid időn belül az uj elem is kimerül. Csak úgy lehet a játékok használatával járó költségeket csökkenteni, ha megmagyarázzuk a gyermekeknek, hogy az ilyen játékokat nem szabad szőnyegen, fü- vön szalajtani, vagy más akadály elé állítani és nem szabad velük egyfolytában hosszabb ideig játszani. De utóvégre ki akar ünneprontó lenni? Ha mégis ilyen játékot veszünk, válogassunk a sokféle közül olyat, amellyel az elem nélkül is lehet játszani. Az uj elemek meglepően erős energiát termelnek, ezért különösen az apró gyermekekre ügyeljünk, hogy ne nyúljanak a mozgásban levő játékok alá, mert könnyen becsiphetik kezüban, a harmincas években Hitleréknek páratlan demagógiával sikerült reményt kelteni sok millió munkanélküli munkás és a hasonlóképp éhező kispolgári, értelmiségi rétegekben. Csak ezért jöhetett a világra a nacional-szocialista torzszülött, az esedékes proletár forradalom helyett.. . De maradjunk csak spanyol-amerikai példáknál. Brazíliában a nyomorgó földnélküli paraszttömegek már évtizedekkel ezelőtt, a föld alá szorított kommunista pártba vetették minden bizalmukat, reményüket, hogy emberei megélhessenek. A nép száján a kommunista párt vezetője: Carlos Pres- tes “caballero de la esperanza” (a reménység lovagja) néven lett ismeretes. Mexikóban az 1910-es paraszt forradalom után sem jutottak milliónyi nincstelen parasztok földhöz. Ezek a harmincas években, a radikális Lázáro Cardenas köztársasági elnökben látták újabb reményeik megvalósítóját. Ezért becézik még ma is “Lázár tatának.” Humphrey éleslátása és tagadhatatlanul jóaka- ratu szándéka a “Szövetség a Haladásért” elgondolásának kiszélesítésével, szükségszerűen meg kell, hogy hiúsuljon. Mert hogyan lehessen reményt kelteni a spanyol-amerikai országok dolgozóiban, hogy sorsuk jobbra fordul. Mindaddig, amig a bár uj formájú gyarmati kizsákmányolás, változatlanul véres extra-profitokat sajtol ki belőlük? Dacára az uj katonai diktatúráknak, a felduzzasztott kommunista ellenes propagandának, a spanyol-amerikai dolgozók egyetlen reménye a forradalmi Kubában van. Abban az egyetlen latinamerikai országban, amely felszabadította magát a gyarmati elnyomás alól, amely ezernyi nehézség: bojkott és provokációk ellenére is építi az uj életet, a szocializmust... két. A háziáramra működő játékoknak is vannak hátrányai. Többnyire nincsenek olyan jól elkészítve, mint a rendes villanykészülékek. Egy játék, amelyik jól működik uj korában, könnyen elromlik, a szigetelése elkopik és veszedelmes lehet, mert rövidzárlatot okozhat. Egyes, faliáramba kapcsolható játéktüzhelyek köröskörül olyan forrók lesznek, hogy sebeket okozhatnak. Ha a gyermekek főzni akarnak, okosabb, ha a konyhai tűzhelyen adunk nekik alkalmat erre, felügyelet mellett. Van sok játék villanyvasaló, amely éppen hogy langyos lesz, de vasalni nem lehet vele; van villany-varrógép, amely nem varr. Ha ugyanis a gyermek gazdag képzelőtehetségére van bízva a játék teljesítménye, akkor minek kell egyáltalán a villanyáram? 20 dollárért már kapható elég jó játék-varrógép, amely valóban varr, de a mosógépek, porszívók csak az igaziak zaját utánozzák. A Federal Trade Commission már többször eljárást indított egyes játékok alaptalanul magas áron való hirdetése ellen. A karácsony előtti alkalmi vásárokban a jelzett árnál lényegesen olcsóbban lehet játékokat vásárolni, ha a vevő ezeket szem előtt tartja. A csalódás elkerülése érdekében ajánlatos a játékot előzőleg kipróbálni, vagy ha alkatrészekből áll, összerakni, hogy nem lrányza- nak-e egyes részek, vagy gyártási hiba esetén idejekorán ki lehessen cserélni. Taskentben, Szovjet-Üzbegisztán fővárosában forró ásványvizet tartalmazó hatalmas föld alatti medencére bukkantak. A geológusok két további mélyfúrással uj, termálvízben bővelkedő rétegeket szeretnének felkutatni, amelyek teljes egészében biztosítanák a város távfűtését. Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Én is szeretnék hozzájárulni az 1965-ös MAGYAR NAPTÁR előállításához. — Mellékelek $..........................-tKérem, nyomtassanak részemre .................... példányt a naptárból, melyért itt küldök $.... ......................-t. Név:........................................................................ Cim:........................................................................ Város:............................................Állam:............ A KARÁCSONYI AJÁNDÉKOK FELNŐTTEKNEK, GYERMEKEKNEK
