Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-10-29 / 44. szám

Thursday, October 29, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 A HATOMAT BEÜZENT BUDAPESTRE Irta: FODOR ERNA Meg vagyok győződve arról, hogy a Magyar Szó olvasói tudnak arról, hogy a Hortobágy beüzent Debrecenbe. Ady, az aranytollu költő jó ötven év­vel ezelőtt ezt megjósolta. Most azonban az tör­tént, hogy Budapestre üzent be. Azt üzente jó hangosan: “Jövünk, csikóstul, a debreceni 5 foga- tosokkal, karikással, ekhós szekérrel, ménessel és a Bodrit sem hagyjuk otthon.” Senki se higyje ám, hogy ebből nagy baj lesz, ellenkezőleg. A Mező- gazdasági Kiállitásra jöttek. Szarvas István 43 éves számadó csikóssal beszél­getünk, vagy csak éppen hallgatjuk, hogy mit ma­gyaráz. Úgy van öltözve, mintha most csöppent volna ide a gémeskut mellől. Nem is beszéli a hor­tobágyi tájszólást, mint a mellette álló csikós. Szarvas István most nyerte el a Pünkösdi Király címet, miután lovaglás közben elvitte az “ászlót”. Ezt már nem is lehet hortobágyi csikósnak máskép mondani. Futtában kapta el. Valaki azt kérdezte tőle, hát hogy most Pünkösdi Király, miben nyil­vánul meg a királysága? Egyik legfőbb dolog, mondja, hogy behajtja a lovát a lucernásba és azért őt senki felelősségre nem vonhatja. Aztán addig táncolhat a Pünkösdi Királynővel, amig jól­esik, még az asztal tetején is. A badacsonyi csárdá­ban ő rendeli a nótát a népi zenekarnál. Aztán hazamegy és lefekszik a selyem paplanos ágyba a felesége mellé. Hátha nincs a Pünkösdi Király­nak felesége? “Szeretője csak van — mondja a számadó — hát miért csikós a csikós, csak azért, hogy a ménesre vigyázzon?” A vita ezzel le volt zárva. A Pünkösdi Király nyaka köré kerítette a karikást és indult lova felé. Addig is, a bábolnai ménes csikósai mutatták meg, hogy milyen lovaik vannak. A hortobágyiak csak úgy a kerítés mellől nézték a bábolnai brics- kát, a díszbe öltözött fekete szalagos kalapu ko­csist, a vékonynyelü ünnepi ostorral. Repültek, mint a táltosok, ha lassított a kocsis, a lovak tánc­lépésben mentek előre. Az, amit Bábolnáról lát­tunk, mind uj nevelés volt. A magyar nyilas ban­dák az egész bábolnai ménest maguk előtt hajtot­ták nyugatra. Egyse került belőlük vissza. A mén­telepet 1789-ben II. József császár alapította. A ménes gyönyörű állatokat tenyésztett ki és mai ló­állománya meghaladja az ezret. A régi ménest visszaállították. Hailé Szelasszié, Etiópia császá­ra legutóbbi magyarországi látogatása alkalmából a bábolnai ménest olyan fontosnak tartotta, hogy egy napot ott töltött. A következő az arab kancák ötös fogata volt. Ez a fogat nyerte el az egyik ver­seny nagy diját. Utánuk vágtatott a csupa szürke ötös lipicai. Az ülő közönség előtt lelassítottak és tánclépésben haladtak tovább. A hortobágyi csikósok csak úgy csettintettek a nyelvükkel. Nekik is nagyon tetszett. Meg voltak győződve, hogy akármit mutatnak a bábolnaiak, azt a hortobágyiak is tudják bemutatni, még pedig jobban. Hát ez a nemes vetélkedés nagyon szép. Hortobágy nem kis kutya. A Tisza partján körül­belül 2,000 négyzetkilométer terület, amely a Ti­sza és a Hortobágy folyó szabályozása előtt nagyon vizenyős volt. A Tisza árvizei rendszeresen elöntöt- ték. A szikes puszta a folyó áradásaival alakult ki. Az ország legszárazabb vidéke ez. Az aszály nagyon gyakori. Napfényben nagyon gazdag. Azt mond­ják, évi 2,000 óra napsütést kap átlagban. A szi­kes talajt most is vagy 60,000 katasztrális holdra becsülik. A mesterséges öntözés azonban halad a Keleti Főcsatorna és a Nyugati Főcsatorna felépi- tésével. A viz behozatalával nagy halastavat léte­sítettek. A mezőgazdálkodás a nagy állami gazda­ságokban intenzivebbé vált. Az árvalányhajas ős­pusztaság már csak mintegy 20,000 katasztrális holdon maradt meg. A Hortobágynak ma már fele szántó, a másik fele rét és legelő. Rizst is ter­melnek. Ez a világ legészakibb rizstermelő vidéke. Eddig 72,000 katasztrális holdat öntöznek, de a Nyugati Főcsatorna segítségével meg akarják azt háromszorozni. Azt mondják, hogy a Hortobágy évszázadokkal ezelőtt lakott volt. A tatárjárás után 32 települése volt, de a török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett. A Hortobágy lakossága MINDENKI IRHÁT Jó ANGOL LEVELET Több mint száz levelet tartalmazó könyv. — Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető $1.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East 16th Street, New York 3, N. K­gyér, a nagyobb települések a szélen vannak. Itt va Egyek, Tiszacsege, Balmazújváros. Nádudvar, Nagyiván, valamint Debrecen város is. Most azon­ban a nagy állami gazdaságok lakótelep- és munka­hely jellegű építkezéseivel fejlődésnek indult. Kossuth ötös fogatja Erre a kis ismertetésre csak azért volt szükség, mert várni kellett a debreceni ötös fogatra. Meg is indultak. Először lassan, aztán akárcsak a szélvész. A hangszórón azt jelentették, hogy a kocsi, ame­lyet az öt ló röpit, Kossuth Lajost vitte, amikor Debrecenben volt a kormány. Három kis úttörő csinosan öltözve, két kis fiú és egy kis leány, ülé­sükből felálltak és szalutálva várták, hogy a fogat elhaladjon előttük. “Jaj, de édesek”, mondta egy idősebb ember mellettünk. Talán, ha nem szégyel- te volna korát, ő maga is szalutált volna a nagy szabadsághős emlékének. Ezután négy csikós kék ingben és gatyában, szélesrámáju kalapban, kari­kásukat csörditve, hajtotta a ménest a zöld gyep­re. A csikók csak úgy robogtak, az ostorok pattog­tak és a Bodri kutya ugatott. Az egyik csikós, mi­után a ménes újra együtt volt, ráparancsolt a lo­vára, hogy feküdjön le. Az szót fogadott. Ő maga is lefeküdt és a ló nyakára hajtotta fejét, akár a cirkuszban. A mellettünk ülő bácsi újra elmondta egynéhányszor, “Jaj, de édes.” Közben néhány csi­kó elcsavargott, mire Bodri utánuk eredt minden parancsszó nélkül. A számadó csikós felütötte a sátrát és hozzá fogott a vacsorafőzéshez. Az üst alatt már ropogott is a tűz. Közben megérkeztek a debreceni kupecek csikót venni. Kiválasztottak egyet, aztán áldomást ittak. A csikót a szekérsa- roglyához kötötték. A ló azonban jól be volt ta­nítva szerepére, mert az égnek sem akart társaitól elszakadni. Nekifeszitette a lábát a földnek és csak akkor indult el a kocsival, mikor az egyik csikós megveregette a nyakát. A közönség, mint jó szí­nészt, meg is tapsolta. Ezután jött Debrecen város ötös fogata. Elől három ló, hátul kettő, csak úgy, mint a többi ötös fogat. A három első ló középsője egy fehér pony­vával volt letakarva és a fejét egészen közel a földhöz tartotta. Ez a gyönyörű fogat a régi “forspontot” jelképezte. A középső ló azért tartot­ta a fejét közel a földhöz, hogy a szekér a már meglevő kerékvágásban mehessen, a ponyva pedig azért volt a hátán, hogy már messzire feltűnjön és jelezze az esetleg szembe jövő szekérnek, hogy egymásnak ne hajtsanak. Ezt a fogatot, mint régi emléket tartják fenn, emlékezve azokra az időkre, mikor a “freeAvay” és a “high-way” ismeretlen fogalom volt. A csikósok újra lóra ültek és a karikás ismét pattogott, csattogott, akárcsak egy géppuska. Lo­vat azonban nem érintett. Indult a ménes hazafelé. Bodri kutya elől kalimpált. Tudja a ménes az utat, ilyenkor nem kell attól félni, hogy valame­lyik rossz irányba téved, tudta ezt Bodri is, ezért kutyagolt elől. De nem Debrecenig. Vasúton men­nek haza, úri módon. A csikós pedig előkeriti a bicskáját, a füstöltet és úgy szalonnázik. régi­módra. RÖVIDEN « s* Széndioxid-lelőhelyet találtak — olajkutatás közben — a Vas megyei Ölbő község határában. A lelőhely teljes feltárását megkezdték. t'* Tovább bővül a nyírségi csemegeszőlő-övezet. A szabolcsi gazdaságok összesen egymillió gyökeres oltványt használnak fel az idén a csemegeszőlő- telepitésekhez. c-t~a s* A munkásmozgalom Vas megyei történetéről kiállítást készítenek elő Szombathelyen, a felsza­badulás 20. évfordulójára. s* Magyar műszaki tudományos filmnapokat ren­deztek október 25 és 31 között Belgiumban, az év elején Budapesten tartott belga filmnapok viszon­zásaként. iS Négyszínű villanyujság kidolgozásával kísérletez nek a Villamosautomatikai Intézetben, ahol a töb­bi között uj rendszerű tranzisztoros eredményhir­dető táblák konstruálásán is dolgoznak. pm A Vöröstorony kincse, Hollós Korvin Lajos tör­ténelmi regénye, Moszkvában orosz nyelven 30 ezer példányban megjelent. Hagymakiállitás nyílt a makói múzeumban. A ki­állítás szervezői hangszalagon megörökítették a legjobb hagymatermesztők véleményét, az apáról fiúra szálló termelési “titkokat” is. s* Több mjnt 700 ezerre növekedett a Svájcban dolgozó külföldi munkások száma, a legfrisebb je­lentések szerint. s* Apácaludat lőttek a szigetközi Arak község ha­tárában. A múlt század vége óta ez a harmadik apácalud, amelyet ezen a környéken elejtettek. A ritka madár preparálás után a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola állattani tanszékének gyűjteményébe kerül. s* Lenin-renddel tüntették ki a 200 évvel ezelőtt alapított leningrádi Ermitázs kollektíváját a dolgo­zók esztétikai nevelésében szerzett nagy érdemek­ért. s* Újabb távol-keleti ország, Pakisztán lépett az Ózdi Kohászati Üzemek termékei, hengerelt árui vevőinek sorába. Az üzem az év elejétől eddig ese­dékes exporttervét mintegy 4 százalékkal túltelje­sítette. A hatvani Felsőfokú Zöldségtermesztési Techni­kum 1965 januárjában levelező évfolyamot indít a termelésben dolgozó szakemberek részére. A ta­gozaton a tanulmányi idő hat félév. Felvásárolták a félmilliomodik hektoliter mustot a Duna—Tisza közén, az ország legnagyobb szőlő- termelő vidékén. A szakemberek becslése szerint még körülbelül ugyanennyit fognak a kereskede­lemnek átadni. «IIMWVVIWVWMMVVVWWW/VWWWWWWVVVVWW^VVVVWVVVWVMVWVVVVWWVVWIVVVVVVWVWI^ s* Nagyüzemi méretekben palac­kozzák a mustot a Helvéciái Ál­lami Gazdaság szakemberei és a Kecskeméti Konzervgyár mérnö­kei. A friss vörös, fehér és ve­gyes borszőlőfajták levéből 30 ezer üveget töltenek meg s hoz­nak forgalomba a télen a gazda­ság mintaboltjában. e-fJ s* Gépesítik a kis kőbányákat. A Kő- és Kavicsipari Tröszt műsza­ki fejlesztési tervei alapján éven­te két kis bányában szüntetik meg a nehéz fizikai munkát kor­szerű rakodó-, szállító- és kőtörő berendezésekkel. C+-0 l s* Vasúti szerencsétlenséget aka dályozott meg két bátor 11, illet­ve 13 éves kislány az NSZK-beli Zweibrück közelében. Észrevet­ték, hogy a vihar hatalmas fatör­zseket döntött a sinekre egy ka­nyarban. a közelgő motorvonat elé futottak, a sinek közé álltak és feltartóztatták. MIKROKLIMA-ALiLOMAS létesült Hortobágyon. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem meteorológiai tanszéke kutatóinak sátrába mintegy 100 ká­belen jutnak el a lég- és talajhőmérsékleti, a sugárzási, valamint párolgási ada­tok, s ezeket hat színíró elektromos műszer automatikusan rögzíti. A képem dr. Justyák János docens a mérőműszereket ellenőrzi (MTI Foto rr Fényes Tamás felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom