Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-10-29 / 44. szám

12

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

Thursday," October 29; -1964

Riport Mississippiből

(Részlet egy helyszíni tudósításból)

McComb, Mississippi. —Az első felszólaló a Szent Pál (néger) metodista templomban tartott mépgyülésen Mrs. Mattielean Dillon volt. Augusztus 28-ikán egy bomba robbant fel udvarukon. A rendőrség nem a bombázókat, hanem Mrs. Dillon férjét tartoztatta le, aki az udvaron barátja autóját javitgatta. Azzal vádolták, hogy garázsmunkát végez városi engedély nélkül. Ugyanakkor “felfedezték”, hogy a villanyvezetékében valami kis hiba volt és. ezért 1«. perbe fogták.

"A börtönben arra akartak kényszeríteni, hogy a néger lakosságot tegye felelőssé a bombázásért. Amikor ezt visszautasította, megkezdték az eljárást ellene engedély nélküli gárázsüzletért és villanyáram lopásért. 600 dollárjába és kilenc hónapi fogságba került neki az, hogy bombát dobtak udvarára.

Ä gyűlésről hazatérő embereket rendőrkocsik és a Ku-Klux-Klan emberei által hajtott és leadófélvevő rádióval ellátott kocsik környékezik. A polgárjogi mozgalom emberei szintén ellátják autóikat ilyen “twö-way” rádióval. Röviden a gyűlés után az egyik polgárjogi munkás egy Baltimore, Md.-i számtantanár jelenti a központban, hogy letartóztatták és rendőrkisérettel hajt a rendőrség felé. Az ok: az autó license plate-je mögött nem volt villanylámpa. Az ilyesmiket a legritkább esetben veszik észre és akkor az illetőt figyelmeztetik, hogy szerezze be a lámpát. A polgárjogi munkást $24.50 pénzbüntetésre Ítélik. Három nap alatt a polgárjogi munkásoknak 350 dollárnyi pénzbüntetést kellett fizetniük ilyen és hasonló okok miatt.

Másnap a rendőrség megállítja Douglas Jen- kins-et, a polgárjogi mozgalomban aktiv helybeli néger fiatalembert:

“Mond, te müveit vagy műveletlen nigger Vagy ?”

— Egyik sem — feleli Jenkins.

A rendőr benyúl a rendőrkócsi kesztyüfiókjába, kivesz belőle egy jégtörő kést, kivesz a zsebéből egy zsebkést:

“Te nigger, neked borotválkozásra van szük- ■ ged'.”

A néger fiatalembernek a ma annyira divatos kis szakálla van. A jégtörő kést a fiatalember szájához tartva '“leborotválja” a zsebkéssel a fiatalember Szakállát.

Két nap múlva ezt a Jenkinst ezúttal égy másik néger társaságában ismét megállítja a rendőrség. Jenkins egy Johnson kampánygombot viselt kabátján.

“Ti niggerek teszitek lehetővé, hogy az a fattyú ismét elnök lehessen.” A rendőrök a két fiatalembert arccal a földnek hasra fektetik, kezeiket fejük mögött kell tartani, mig a rendőrök 45 percig kutatnak kocsijukban. Nem találnak benne semmit. Harrisont, Jenkins barátját szabadon engedik, de Jenkinst bebörtönzik, mivel “nem irta alá hajtási engedélyét.” Négy napig tartják fogdában és aztán 24 dollár pénzbírság kivetése után elengedik.

Rev. Ned Taylor, néger lelkész McComb közelében lakik, 69 acre-es farmján, amelyet ő és családja egy emberöltő nehéz munkájával szerzett. Gyermekei már mind elköltöztek Californiába. ő is szeretett volna utánuk menni, de mi lesz a hitközségükkel ?

A múlt nyáron a Freedom Now- mozgalom képviselője megkérte, engedje, hogy templomában gyülésezzenek. Taylor tanácskozott hitközsége idős tagjaival. Azok mind rettegtek. A “Klan fel fogja égetni templomunkat. Ezt teszik mindenütt. A fehér ember nem enged bennünket szavazni.”

“Úgy látszik, nem olvastátok a bibliát”, válaszolt Rév. Taylor. A hit,cselekedet nélkül, holt ügy, — mondta Szent Imre.”

A templomot kiadták a “Freedom Now” iskolának. Nem telt bele két hét és a templomot fel- 3obbantótták. A következő héten Rev. Taylor egy másik templomban prédikált. Később néhány hívőt hazavitt autóján. Aztán ő is hazament és lefeküdt. Kopogtattak az ajtaján. A megye rendőr- ügyésze volt egy féltucat fegyveressel.

Megkérdezték a lelkészt, hogy elhajtott-e az este Mathew Jackson háza előtt. A lelkész azt »ondta, hogy elhajtott.

“Nem követett valaki egy kis külföldi kocsiban ?”

“Nem követett, senki sem, mondta a tényállásnak megfelelően a lelkész.

“Már pedig Mathew Jackson házára valaki bombát dobott. Úgy látszik, hogy ti niggerek egymást bombázzátok.”

Aztán bilincset raktak a lelkész kezére és a- nélkül, hogy felöltözni engedték volna pizsamában elhurcolták a rendőrségre és egész éjszaka és másnap délelőtt szünet nélkül faggatták.

Sihanouk herceg válaszolt a Times-nak

Norodom Sihanouk herceg levelet intézett a New York Timeshoz, amely az október 15-i számban jelent meg és a következőket tartalmazza:

“Most olvastam Robert Trumbull cikkét az aug. 26-i számukban, amelyben ‘Ázsia mérges fiatalsága’ címén teljesen félrevezető módon magyarázza a márciusi diáktüntetések okait, amelyek az Egyesült Államok követsége ellen Phnompenh-ben történtek.

Mr. Trumbull véleménye szerint ezek a tüntetések sok helyen az ifjúság reményvesztettségét fejezik ki’ és hogy gyakran az Egyesült Államok ellen irányítják azokat a panaszokat, amelyeknek okai máshonnan, sokszor az uralmon levő kormányoktól erednek.’

Szellemes magyarázat, amely azt igyekszik bebizonyítani, hogy az Amerika-ellenes érzés nem helyi eredetű. Mégis hamis magyarázat, még ha Dél- Vietnamra vonatkozik is, ahol a ‘mérges’ fiatalság jól tudja, hogy az U.S. az egyetlen támogatója a diktátor kormánynak, amely lehetetlenné teszi, hogy békében és szabadságban éljenek. Mr. Trumbull magyarázata továbbá egyáltalán nem vonatkozik Kambodzsára. Ezeket Írja: ‘A reményvesztett ifjúság dühét egy leleményes országfő olyan útra tereli, amely megfelel a kormány céljainak. A kambodzsai Norodom Sihanouk herceg egyik Amerika-ellenes kirohanásában rászabadította a diáktömeget az Egyesült Államok követségére Phnompenhben.’

A valóság az, hogy ifjúságunk egyáltalán nem boldogtalan és reményvesztett; A gyors gazdasági és ipari fejlődés előmenetelt biztosit számukra. Az ifjúság teljes szívvel támogatja a kormány szigorúan semleges álláspontját és büszkék országunknak a világban egyre nagyobb fontosságú szerepére. A fiatalság azt is jól tudja, -hogy valódi demokráciá bán él, ahol semmit sem tartanak titokban a nép ■ előtt és ahol valóban a nép gyakorolja a hatalmat.

Ezért nincs szükségem arra, hogy ‘az ifjúság dühét levezessem’ sem az Egyesült Államok, sem más országok ellen. Továbbá arról is értesítem Önt, hogy a váratlan tüntetések után többször felhívást intéztem a diáksághoz, hogy szüntesse be az ellenséges demonstrációt az Egyesült Államok követsége ellen. Számos felhívásomban figyelmeztettem őket arra, hogy az ilyen rendszeres Amerika- ellenesség mellett elvesztik szem elől a többi veszélyt — Thailandot és Dél-Vietnamot — közeli szomszédainkat, amelyek állandó ellenségeink, holott az U.S. ‘ideiglenes’ ellenség.

A valóság az, hogy ifjúságunk — a közvélemény leglelkesebb és legérzékenyebb kifejezője — szomorúan vette tudomásul az Egyesült Államoknak velünk szemben tanúsított ellenségeskedését. Panaszaink túl számosak és túl jól ismertek ahhoz, hogy azokat itt felemlítsem. Most, amikor az amerikai sajtó többsége csatlakozik a saigoni sajtóhoz abban, hogy bennünket megvádoljon a ‘rosszindulatú agresszor’, a Vietcong támogatásával és avval, hogy ebből kifolyólag veszélyeztetjük a békét és ezt a veszélyt minden áron meg kell semmisíteni — érthető, hogy ifjúságunk jóindulata az Egyesült Államok iránt a legalacsonyabb fokra süllyedt.

Távol áll tőlem, hogy még tovább szítsam ezt az ellenszenvet, sőt igyekszem mérges kitöréseiket kordában tartani, hogy hasonló incidensek ne fordulhassanak elő.”

':«30t3S3«3MK3í3£«?S««3£*3£«X3K3£X3£SeS83CX3e3£3SSSS£3tSOS3S3C3Sr

GOLDWATER ELLENZI A SZAKSZERVEZETEKET

"A szakszervezetek súlyosan veszélyeztetik

Amerika szabadságát."

"A szakszervezeteknek meg kell tiltani, hogy

bármilyen politikai aktivitásban résztvegyenek."

"Minden erőmmel támogatom a 'right-to- . work' törvény elfogadását minden államban."

ŐSZINTÉÉI SZÓLVA...

nehéz megirteni, hogy az emberi hiszékenység még a mai, előhaladott világban is milyen hatalmas befolyást gyakorol az emberek gondolkodására és következéskép a cselekedeteire. Hiszékenység nélkül a sok babona és előítélet nem fejlődött volna ki. És az emberek hiszékenysége nélkül a demagógok és zsarnokok a történelem során nem tudtak volna érvényre jutni. Erre kellett gondolnom, amikor a New York Times október 15-i számában olvastam egy híradást Indianapolis-ból. Eszerint Indiana államban, de különösen annak nehézipari kerületeiben, a választóközönség nagy kétségben van aziránt, hogy kire adja szavazatát a november 3-i elnökválasztásban. Mert bár Góldwa- ter iránt bizalmatlanok, a polgárjogokkal kapcsolatos elképzeléseik mégis abba az irányba látszanak terelni őket. És mik ezek az elképzelések? A nagyipari munkásság körében az a hit terjedt el, hogy az 1964-es “Polgárjogi Törvény” azt írja elő, hogy a néger munkásoknak olyan módon kell munkát adni, hogy fehér munkásokat kell helyettük elbocsátani. Már pedig ebből egy szó sem igaz. Mivel azonban a törvény ilyen értelmezése hihető, a néger nép egyenjogúságának demagóg ellenzői ezt a hazugságot igyekeznek elhitetni a munkástömegekkel, melyek már amúgy is nagy aggodalommal figyelik az uatomatizálás folytán fenyegető munkanélküliséget.

Mit mond a törvény?

A törvény nem ir elő egyebet, mint hogy munkaüresedés betöltésénél nem szabad megkülönböztetést gyakorolni négerek ellen csak azért, mert négerek. Tehát a fehér munkások aggodalma, hogy az uj törvény alapján a négerek őket kiszorítják munkájukból, teljesen alaptalan és egyetlen néger vezető sem hangoztatott ilyen követelést. Itt is, mint olyan gyakran a múltban, reakciós és demagóg politikusok és más társadalmi vezető személyek visszaélnek az emberek hiszékenységével és könnyen érthető aggodalmaikra építve, hazug hiteket terjesztenek, hogy evvel a maguk pártjára hajlítsák a félrevezetett választó közönséget. így jutott hatalomra Hitler és Mussolini is.

Hasonló helyzet alakult ki New Yorkban a múlt év folyamán, ahol reakciós érzelmű egyének, akik a négerek iskolai integrációját ellenzik, szervezetet hoztak létre, amely neve szerint szülők és adófizetők egyesülete (PAT: Parents and Taxpayers). Ezek a négerellenes vezetők, bár váltig hangoztatják a négerek iránti szimpátiájukat, ezt az egészen hamis kérdést tűzték ki a szervezet jelszavául: “El- , lenézzük a tanulók autóbusz-szállitását.”

Ez hazug jelszó, mert egyrészt általában csak kis távolságokról van szó, másrészt ugyanezek a szülők nagyon gyakran sokkal hosszabb busz-utazásokat vállalnak saját választásuk szerinti iskolákhoz, végül pedig országszerte elfogadott dolog, hogy autóbusz szedi össze reggel és hozza haza délután az iskolásgyerekeket több mérföldes távolságokról. Tehát a busz kérdése csak ürügy, aminek leple alatt az iskolai integrációt akarják megakadályozni. De a hiszékeny szülők “bedőlnek” a jelszónak, mert úgy tűnik, hogy gyermekeik érdekeit védik.

Ami a munkásság jogos aggodalmát az automatizálás folytán fenyegető munkanélküliséget illeti, itt fel kell ismerni világosan, hogy ki is az igazi ellenfél? Nem más, mint a munkaadó érdekeltségek, főleg a monopóliumok, amelyek az automatizálásból eredő előnyöket, a magas hasznot a saját zsebükbe óhajtják dugni, nem pedig a néger nép, amely kétszeres áldozata ugyanezeknek az érdekeltségeknek. Ezt a munkáért való küzdelmet nem a néger nép iránti ellenségeskedéssel, hanem, ellenkezőleg, a néger néppel való legteljesebb testvéri egységgel lehet csak megnyerni.

Favágó

i««" Gépészmérnököket avattak a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán. Kilenc jeles, illetve kitűnő tanulmányi eredménnyel végzett mérnök vörösdiplomát kapott.

^ Uj turistaszálló építését kezdték meg Kőszegen, a szombathelyit pedig bővítik. A kőszegi a festői szépségű Szabó-hegyen épül, s hetvenen lakhatnak majd benne; a tavasszal adják át rendeltetésének.

PAUL’S SHELL SERVICE

GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonos