Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-10-08 / 41. szám

RÉSZLETES TUDÓSÍTÁS A MAGYARORSZÁGI FUTBALLMÉRKŐZÉSEKBŐL ■ ■ ■ ■ (Lásd lapunk 16-ik oldalát) Biztosítsuk Goldwatermegsemmisítő vereségét!! under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., tj.*. Vol. XIII. No. 41. Thursday, October 8, 1964 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon: AL 4-0397 INGEN SZAVAZÓ ÉRDEKE GOLDWATER MEGBOKTATÁSA Az 1964-es elnökválasztás sorsdöntő fontossága orszá­gunk minden rétegében egyre tudatosabbá válik. Ha megvizs­gálják Goldwater álláspontját és kijelentéseit a társadalmun­kat érintő bármelyik kérdésben, elkerülhetetlenül arra a meggyőződésre jutnak, hogy a mai idők haladó követelményei­vel ellentétben, mindegyik a visszamaradást szolgálja a fejlő­dés helyett, a háborút az annyira óhajtott és pótolhatatlan béke helyett. Goldwater és a goldwaterizmus annyira ultrareakciós, fasisztaszerü eszméket fejt ki és célkitűzéseket állít fel, hogy konzervatív barátai, a republikánus párt eddigi támogatói is tömegesen pártolnak el tőle. New Yorkban a 124 évi fenn­állása óta republikánus-párti Herald-Tribune napilap kijelen­tette, hogy nem támogathatja Goldwatert és első Ízben indor- szált demokrata-párti jelöltet. Mennyivel mélyrehatóbb érdeke az amerikai nép széles rétegeinek, a dolgozóknak, az értelmiségieknek, a kisüzlet- embereknek, a középosztálynak, a néger népnek, a békéért és haladásért küzdő minden nőnek és férfinek az, hogy Gold­water elnöki reményeit meghiúsítsa. És nem is akárhogyan, hanem olyan nagyszámú szavazat-többséggel, amely lehetet­lenné teszi a goldwaterizmus romboló eszméjének, hogy or­szágunk bármelyik intézményében gyökeret verhessen. Elsősorban a munkásság érdekeit tartjuk szem előtt, mi­dőn rámutatunk, hogy Goldwater esküdt ellensége a szakszer­vezeteknek. Számos kijelentésében kifogásolta működésűket s eddig is mindent megtett a munkásszervezetek tevékenységé­nek korlátozásáért. Következetesen a minimális órabér ellen, a munkanélküli biztosítás kiterjesztése ellen szavazott és a “right-to-work” állami törvények bevezetését nagyban elő­mozdította. Még 1961-ben kijelentette: "Nem hiszek abban, hogy a szövetségi kormány támogassa az oktatási rendszert, az idős poloárok megsegítését, vagy bármiféle egészséqüqyi intézke­dést." Azóta is kitartóan ellene szavazott a Medicare-nek, a tanintézmények és az idősek megsegítésének, úgyszintén a sújtó szegénység enyhítésének. “Chiseler”-nek (szélhámos) nevezte a munkanélkülieket és megvádolta őket, hogy nem akarnak dolgozni. A szakképzetlenekről az a véleménye, hogy hiánvzik belőlük az intelligencia és az ambíció és azért saiát maguk okai helyzetüknek, nem pedig azok a társadalmi kö­rülmények, amelyek megfosztják őket a fejlődés lehetőségei­től. Goldwater a John Birch Society naoy barátja. “Mély benyo­mást tettek rám az ott található embertípusok. Ilyen emberek­re van szükségünk a politikában,” mondotta. Evvel szemben ellenzi a polgárjogok kiterjesztését min­den amerikaira. A Legfelsőbb Biróság i=kolaintegrálási ren deletét nem tekinti törvényesnek. A Civil Rights-törvény ellen szavazott a szenátusban. Goldwater nyíltan uszít a háborúra, nagvobb fegyverke­zésre. az atomfegyver használatára. Valóban iiesztő az a ter­ve. hogy a NATO vezetőségét, ahol a német militaristák van­nak túlsúlyban, az atomfegyverek használata feletti döntéssel bízza meg. “Engem nem ijeszt a felfegyverzett Németország gondolata”, mondotta 1963-ban. Szerintem megéri a kocká­zatot, mert az egyetlen ország, amelytől Oroszország fél, az Németország — fegyverezve.” Már elfelejtette, hogy a tul- fegyverzett német fasizmust az elkészületlenül megtámadott szovjet nép legyőzte. Az elnökválasztás jó alkalmat nyújt az amerikai népnek, hogy egységesen állást foglaljon és visszautasítsa ezeket a széNőséges, népellenes célkitűzéseket, hogy bebizonyítsa, a békét óhajtja és támogatja az erre irányuló lépéseket. Hogy a kormány közbelépését követeli a Medicare, az egyenlő pol­gári jogok, a szakszervezeti szabadság, a nagyon szükséges népjóléti intézkedések, a leszerelés, a szegénység és a mun­kanélküliség leküzdésének érdekében. De ha Goldwaterékat (Folytatás a 2-ik oldalon) MIT ÉS MIÉRT “LEPLEZ” DR. KLÁR? Figyelje jövő heti lapszámunkat! AZ DAW ÉS A GENERAL MOTORS MEGEGYEZTEK, DE A SZTRÁJK TOVÁBB TART A United Auto Workers és a General Motors vezetői, a munkások 12 napi sztrájkja után megegyeztek az uj mun­kaszerződés általános feltéte­leiben, de ezzel még nem szün tették meg a 260,000 munkás sztrájkját, akik a helyi üzemi sérelmek és munkaviszonyok orvoslása végett hagyták abba a munkát. Állítólag kb. 16,000 ilyen kérdés vár megoldásra a GM üzemekben. A szakszer­vezet vezetősége reméli, hogy ezek egy héten belül elinté­zést nyernek. Az országos szer ződés a Ford-al és Chryslerrel előzőleg megkötött szerződés­hez hasonló kedvezményeket nyújt a GM-munkásoknak is. ••••••••••••••••••••MM A FELELET NÉLKÜL MARADT KÉRDÉSEK A Warren-jelentés kimélyitette az Oswald-iigy titokzatosságát eseményeket összekötő kétes mat az utazásra, körülményeket. Azt például, Oswald ellentétes tényke- hogy a disszidált és hazájához dései előtérbe tolták a közvé- hütlen lett Oswald a State I leményben azt a feltevést, Department segítségével ke- hogy a kormányügynökségek rült vissza az országba és hogy! szolgálatában volt. A Warren- egy évvel későbben a magát bizottság ezt azzal az egyszerű marxista-leninistának beval- módszerrel intézte el, hogy lőtt egyén 24 órán belül uj ut- kihallgatta az FBI és a CIÁ levélhez jutott, hogy újra a tanúit, akik azt vallották, hogy szocialista országokba utazhas- Oswald nem volt a szolgála- son, amikor őnála kevésbé tukban. De ki várta, hogy e kontroverziális amerikaiaknak két titkos szolgálat őszintén nem adtak útlevelet és alkal-i (Folytatás a 2-ik oldalon) »••••••••••^«•••••«•••••••••••••••••••••••••«««»••<t A kairói konferenciának nem keil Csőmbe A Warren-bizottság közel 900 oldalas jelentése Kennedy elnök meggyilkolásának kö­rülményeiről, egy célt látszik szolgálni: leszögezni azt, hogy Lee Oswald volt a gyilkos és hogy szövetségesek nélkül, egyedül követte el a világot megrázó bűntettet. A 10 hónapig tartó vizsgá­lat, 552 tanú kihallgatása, a bizonyítékok felsorolása és tetszésszerinti kiválogatása ar­ra mutatnak, hogy a bizottság ennek a ténynek a leszögezé- sével pontot akar tenni a tra­gikus eseményre és napirend­re térni felette. De a vélemények, amiket a jelentés ebben az országban és különösen a külföldön ki­váltott, arra engednek követ­keztetni, hogy ezzel a kér­déssel a világ még sokáig fog foglalkozni. A jelentés távol­ról sem elégíti ki mindazokat, akiknek kételyeik támadtak az FBI-nak, a Titkos Szolgálat­nak és a dallasi rendőrségnek a gyilkosságról megtett jelen­téseivel szemben. A Warren- bizottság jelentésében ezeknek a szerveknek a megállapitá sait követi és a felvett tanú­vallomásokból azokat a tétele­ket fogadta el hitelesnek, me­lyek beillenek ezen megálla­pítások megerősítésébe és visz szautasitotta azokat, amelyek gyengítették vagy megdöntöt­ték volna a hivatalosan ter­jesztett verziót. Az ellentétek halmaza A Warren-jelentés nem nyújt motívumot a gyilkosságra. Os­wald életének lélektani bon­colgatásában keres magyará­zatot. Felsorolja Oswald rövid életének, 24 évének, tekervé- nyes útjait. Apa nélkül eltöl­tött ifjúságát, utazását a Szov­jetunióba, lemondását az ame­rikai honpolgárságáról, házas­ságát egy orosz nővel, vissza- jövetelét Amerikába, újbóli próbálkozásait,;- hogy Kubán keresztül • a Szovjetunióba utazzon, stb. Nem veszi azon­ban tekintetbe a mindezen Hétfőn nyílt meg Kairóban az el nem kötelezett államok konferenciája, amelyen 47 ál­lam hivatalosan és 10 állam, mint megfigyelő vett részt. Csatlakozva a független álla­mok túlnyomó többségéhez, Gamal Abdel Nasser elnök ér­tesítette Joseph Kasavubu kon gói elnököt, hogy Moise Csőm­be jelenléte a konferencián “nem ajánlatos” és helyette maga az elnök jöjjön. Csak három állam ellenezte Csőmbe távoltartását: Libéria, Nigéria és Szenegália, a töb­biek még jól emlékeznek Csőmbe szerepére a katangai felkeléssel kapcsolatban, ami­kor az újonnan függetlenné Brooklyn, N. Y. szövetségi esküdtbirósága a kormány ké­résére beszüntette az eljárást a kémkedéssel vádolt házas­pár ellen. A Szovjetunió szá­mára kém kedéssel vádolt Alexander Sokolov és felesé­ge .Toy Ann Baltch ügyének tárgyalásához már kiválasztot­ták a zsűritagokat és a véde­lem élt avval a jogával, hogy a biróság adja tudomására a koronatanúként szereplő FBI titkosrendőrök lakáscímét. Ezt a biróság teljesítette is. Ezt követően a kormány ké­résére a biróság hirtelen be­rekesztette a tárgyalást és be­szüntette bűnügyi eljárását vált Kongóban a volt belga gyarmatosítók uszításával és pénzelésével válságba hozta az országot. Amellett, úgy isme­rik, mint a külföldi fehér ipar­bárók kiszolgálóját, Patrice Lumumba, az első kongói el­nök meggyilkolásáért is fele­lősnek tartják. A három állam képviselői azért nem mertek Csőmbe elitélése és távoltar­tása mellett állást foglalni, i mert attól tartottak, hogy ez­után a saját korrupt bábkor­mányuk törvényességét is kér­dőre vonhatják. Rádiójelentés szerint Csőm­be Kairóba érkezett, erős őri- ! zet alatt tartják és nem vett részt a megnyitón. avval az indokolással, hogy az eljárás folytatása veszélyeztet­né az ország biztonságát. A két vádlottat őrizetben tart­ják, mert a hatóságok depor- tálási eljárást kezdtek ellenük. Newark, N. J.-ben hasonló vádak alapján indultak meg a bűnügyi tárgyalások John W. Butenko és Igor A. Ivanov el­len, de e sorok Írásakor még kétséges, hogy valóban lefoly­tatják-e a tárgyalásokat. A vé­delem ebben az esetben is kér­te a vád titkosrendőr tanúi­nak lakáscímét és az ügy to­vábbi kimenetele, ill. folytatá­sa attól függ, hogy a biróság megadja-e ezt a jogot. Beszüntették a kémügyi eljárást

Next

/
Oldalképek
Tartalom