Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-07-09 / 28. szám
Thursday, July 9, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD E. H. Neuwald: TV-előf izetéssel... A TV információt terjeszt és ha a jelenlegi műsorokat a hirdetők ellenőrzik, csakúgy mint ahogyan az újságok politikáját is a hirdetők kontrollálják, annál kívánatosabb, hogy olyan TV kezdje meg működését, amely hirdetéseket nem fogad el és műsorát külső, káros befolyások nélkül állitA SUBSCRIPTION TELEVISION, INC. (STY) Santa Monica városában megnyitotta főhadiszállását és a környékbeli lakosokat értesítette, hogy az elsők között lesznek a világon, akik előfizethetnek különlegse TV szolgálatra és élvezhetik annak előnyeit. Ez a különleges TV meglevő állomások mellett az előfizetők lakásába földalatti kábelon 3 uj vonalat vezet be. amelyeken tanulságos és szórakoztató programokat, sportesemények bemutatását és uj, modern filmeket ajánl és igér, anélkül, hogy bármi módon befolyásolná, még kevésbé zavarná a jelenleg működő TV állomások szolgálatát. Az uj vállalkozás érdekessége, hogy ez a TV szolgálat tisztára előfizetésekből akar megélni, mert hirdetéseket — amelyek elrontják a jelenlegi amúgy is nagyrészt rossz programszámokat, — nem fogad el. Az előfizetés ebből áll: az érdekelt fél fizet 10 dollárt a kábel bevezetéséért, annak összekapcsolásáért a meglevő TV-vel és egy kis rádióhoz hasonló doboz beszereléséért. Magáért a szolgálatért az előfizetési dij: egy dollár hetenkint, 52 dollár egy évre Az évi 52 dollár előfizetés soknak hangzik, de figyelembe kell vennünk, hogy ha egy házaspár jó filmeket akar látni, akkor az a mai színházi árak mellet esetenkint legalább 2—3 dollárba kerül. Ahol gyermekek vannak, ott ennél is többe. Az STV ellentétben a mostani TV műsorokkal, uj és jó filmeket fog bemutatni, amelyeket otthon kényelmesen ülve nézhetnek meg az előfizetők, ahelyett, hogy moziba mennének. így megspórolják a beléptidijakat, legtöbb esetben az autózást, esetleg parkolást és a késő éjszakai hazatérést is. A társaság “alapitó tagoknak” a következő ajánlatot teszi: fizessenek öt dollárt, amelynek ellenében bevezetik a kábelt, beszerlik a szükséges kis dobozt és egy évig adják a szolgálatot minden további díjazás nélkül. így öt dollár lefizetése módot ad bárkinek, hogy teljes éven át figyelje az uj szolgálatot, ellenőrizze, hogy a társaság beváltja-e ígéreteit és döntsön afelett, hogy egyénileg megéri-e az előfizetési dijat. Miről van itt szó? Uj kereskedelmi vállalkozásról, amely bizonyos összeg ellenében bizonyos szolgálatot kinál a TV-t kedvelő közönség ama részének. amely megunta a folytonos hirdetési beavatkozást amikor kedvenc programját figvelil. Uj szolgálatot, sportesemények azonnali bemutatását, jó filmeket és általában nívós műsort ajánl a közönség ama részének, amely a cowboy-filmek és a gyilkosságokkal sűrűn spékelt műsorok helyett. tanulságos, művészi és hidetésektől mentes programokat és jó filmeket szeretne élvezni. Olyan vállalkozásról van szó, amelyekhez hasonlókról naponkint ugv Írnak és beszélnek, mint tipikus “amerikai és egyéni magánvállalkozás”, amilyeneknek köszönheti Amerika, hogy a világ leggazdagabb országa lett, ahol majdnem mindenki milliomos, vagy utón van az első millió felé. A jelenleg működő többi “amerikai és egyéni magánvállalkozásnak”, — ha nem is kitörő örömmel, — de rokonszenves barátsággal illenék ezt az újszülöttet körébe fogadni. Ilyesmiről azonban szó sincs. Ellenkezőleg: azok az “amerikai és egyéni” vállalatok, amelyek az STV bevezetésében konkurrenciát látnak, — nevezetesen a mostani “ingyen" TV-vállalatok szervezete, a National Associatihon of Broadcasters (NAB) és a mozi-szinházak, — a harcmodornak meglepő és eddig szokatlan módszerét választották az ujszölött kivégzésére, — mielőtt megszületik: a szavazó polgárságot kérik, hogy ettől a ve- télytárstól szabadítsa meg őket és biztosítsa jövőbeli egyeduralmukat a szórakoztatás terén. A los angelesi Baus and Ross hirdetési irodán keresztül legalább 468,259 regisztrált szavazó aláírását kérték arra a petícióra, amely november 3- án a szavazó listára kerülne és módot nyújtana arra, hogy a szavazó polgárság az uj vállalatot eltil- sa californiai szereplésétől, — még mielőtt alkalma lett volna az STV érdemei felett dönteni. Annak ellenére, hogy a californiai újságok nagy része elitélte a tényleges vagy elképzelt vetély- társ kivégzésének e durva módját, nagyon sokan bedültek a jól megfizetett hirdetési iroda propagandájának és itt-ott még olyanok is szót emeltek az STV ellen, akik máskülönben tisztán látó, józan emberek. A novemberi választások előtt jó lesz gondolkodni azon, hogy milyen következményekkel járt volna, 4 ha a petroleum kereskedők és lámpagyárosok a szavazó polgárság félrevezetésével megtiltották volna először a gázzal, később a villannyal való világítást; ✓ ha a szénbárók tulajdonosai ugyanilyen módszerrel megtiltották volna a gázzal való fűtést és főzést; ✓ ha a lókereskedők és a kocsi-gyártók megtiltották volna a vasutak engedélyezését, amelyekről a kezdetben “csalhatatlan szakértők” megállapították, hogy “nem praktikus, mert ha egyszer elérik az óránkinti 20 mérföldes sebességet, akkor az utasok ájultan fognak a vasúti kocsik padlóján feküdni;” 4 ha a vasúttársaságok megakadályozták volna automobilok bevezetését, vagy: 4 ha a színház és vaudeville-vállalatok megakadályozták volna filmek készítését és mozi-szinházak megnyitását. Folytathatnék ezt az összehasonlítást a végtelenségig, mert minden újításnak voltak és vannak ellenzői és akik a múltban féltették és a jelenben féltik tekintélyes jövedelemmel járó egyeduralmukat, nem riadnak vissza semmi eszköztől. — legkevésbé hamis propagandától. — hogy a ve- télytársat a legkíméletlenebb módon kivégezzék. Akik bedültek a hamis propagandának, még a novemberi választások előtt gondolkozzanak ezen és gondoljanak arra is, hogy a sajtó- és szólásszabadság az emberiség nagy értékei közé tartoznak. hatja össze. Jelenleg Californiában az úgynevezett “Citizens’ Committee for Fre TV” alakulat toboroz szavazókat ennek a szabadságnak a korlátozására és őket kívánja felhasználni arra a dicstelen szerepre, hogy a mögötte álló érdekeltségek jövőbeli profitját megvédelmezzek Akit az STV nem érdekel, ne fizessen elő rá. Akiket kielégít az úgynevezett “ingyen” TV silány műsora és élvezetet találnak a hónaljkrémek, a cigaretták, a csoda-pilulák. a hajgöndöritők, stb. hirdetéseinek a meghallgatásában, — —élvezzék tovább és szavazzanak az STV bevezetése ellen. De tegyék ezt tiszta meglátással, abban a tudatban. hogy azzal a TV társaságok és mozi-szinház tulajdonosok társai lettek egy olyan vállalat megbuktatásában, amely nem a meglevő műsorok helyett, hanem azok mellé földalatti kábelon három uj vonalon jobb vetítést és nivósabb műsort ajánl az érdeklődőknekEgy ilyen uj vállalat a már meglevő TV állomásokat is jobb műsorok bemutatására serkentené. Hogy erre milyen nagy szükség van, azt általában elismerik azok, akik állandóan kritika tárgyává teszik a mai silány, alacsony nívójú műsorokat, főként a gyilkosságok, erőszakosságok bemutatását, amelyek például szolgálnak az ifjúkori bűnözőknek. A legkevesebb, amit az uj vállalkozás megérdemel, hogy alkalmat adjunk Ígéretei teljesítésére s műsorainak megtekintése után magunk döntsünk annak érdemeiről. • 12345678901011121314151617181920212242233456789097 • S3 ^ Í A SZÁMOK BESZÉLNEK | « írja Eörsi Béla • 12345678901011121314151617181920212242233456789097 • A USA gazdasági képe Az idei elnökválasztásnál a jó gazdasági helyzet nem ad olyan fegyvert az ellenzék kezébe, mint amilyent a Hoover—Roosevelt és Kennedy—Nixon választásnál észleltünk. Kétségtelen, Kennedy elnöksége idején az általános gazdasági fejlődés üteme megélénkült, ezzel szemben Nvugat-Euró- pa prosperitása — bár észlelhető — de már nem oly gyors Ütemű. A Szovjetuniót és Kínát mező- gazdasági balsors érte (óriási szárazság), igy — világviszonylatban — az amerikai gazdasági élet megtartotta vezetőhelyét. Természetesen sok rossz jel is észlelhető. Ezek közt a legfontosabb a munkanélküliség, amely még emelkedni fog. Ima, vagy jókívánság nem segít a társadalmi bajokon. Az automatizálás a munkanélküliek számát növelni fogja. A nem foglalkoztatott ifjúság erkölcsi sülvedését csak a munkaalkalmak állíthatják meg. A túlórázás beszüntetés», vagy a 40 órai munkaidő leszállítása csak ideig őrig fog segíteni. Az automatizálás ezeket a kis előnyöket utoléri és a munkanélküliség továbbra is kisérteni fog. Amellett vannak bizonyos gazdasági ágak. amelyek felhőként jelentkeznek. Ilyen a puhaszén bányászat és a vasutak. A szén a Diese* motorok elterjedése óta elvesztette jelentőségét és aligha kapja vissza régi uralkodó helyzetét, különösen ha az atomenergia olcsóbb lesz. A vasutak valamikor a kapitalizmust jelentették, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon és a legtöbb gonosztettet a kapitalizmus előretörése korában (1850—1900) a vasúttal azonosítottak, amely akkor 2 millió munkást foglalkoztatott. Tőkésítése a nemzeti vagyon egy tized részét képezte. Az ország gazdasági jóléte teljesen tőle függött és éppen a USA terjeszkedése korszakában. A vasutak határozták meg a gyárak hasznát, mennyiért adhatják el termékeiket, milyen árat kapjon a farmer a gyümölcsért, gabonáért, vagy sertésért. Vasutaktól függött hogy egv város felvirágoz zék, vagy elnéptelenedjék. A vasúttársaság nevezte ki a kormányzót és a szenátorokat, és a városi tisztviselők is tőle függtek. Az amerikai vasút ma gyengélkedik. Helyét az autó és repülő-ipar foglalta el. A legjobban ma az elektromos-ipar tört előre: 1939-ben az elektromos készülékek eladása 400 millió dollárt tett ki: 1960-ban 15 milliárdra rúgott. A gyógyszer-ipar fejlődésére mutat, hogy 1939-ben 300 millió. 1961-ben 3.3 milliárd dollár értékű árut adtak el ebben az iparágban. Az eletnivó lényegesen megváltozott a háború befejezése óta. A munkásosztály jövedelme emelkedett. A városi családok 47''*-a elérte éj túlhaladta az $5,000 évi jövedelmet. A munkások gépkezelők lettek és jelentékeny részük, az u.n. fehér-gallérosok (white-collar, irodai alkalmazott) lakónegyedében költözködött. Amerika lakosságát kb. 25—28% adózás sújtja. 1959-ben az adó megfizetése után a lakosságnak $336 milliárd jövedelme maradt meg, amelynek háromnegyed része élelmezés-, lakás-, ruházkodás- és transzportációra ment. A megmaradt egy negyedből 24 milliárd dollárt megtakarítottak; 19 milliárd dollárt orvosi költségekre és gyógyszerre adtak ki; 4 milliárd dollárt vallási és jótékonysági intézmények kaptak: 4 milliárd iskolázásra; 17 millió dollárt kamatokra és bankköltségekre; 16 milliárd dollárt mozira, sportra, könyvekre, kertészetre, utazásra, — egyszóval szórakozásra fordítottak. Általában az iskolázás és a kórházi-orvosi költségek tulgyorsan emelkedtek. Nem feledkezhetünk meg a Nagyipar hihetetlen magas jövedelméről sem, (50 milliárd dollár 1963-ban). A részvények árainak állandó emelkedése is ennek a következménye, pl a Sears Roebuck and Co. részvényeinek ára az utolsó 12 évben megtiszereződött. Ennek dacára Amerikában minden 10 családból 2 szegénységben él (Johnson elnök jelentése szerint). Szegénynek lehet tekinteni mindenkit, akinek családi jövedelme 3 ezer dolláron alul van. A szegény lakosság fele nem fehér, ami azt jelenti, hogy a négerek, mexikóiak, indiánok között, akik a lakosságnak csak 10%-át képezik, a szegények száma a fehér szegények számának ötszöröse. A szegényeknek több mint 40( '< -a a farmer családok sorából kerül ki. A szegény családok felében a családfő nő. A szegénység terhét nagyrészt idős emberek viselik (65 éven felüliek). A jövedelem-elosztás hazánkban nagyon igazságtalan: a jómódúak a lakosság egyötöd (20%-át) képezik és a nemzeti jövedelem 42%-át kapják. A szegény népréteg szintén 20%-a a lakosságnak, de a nemzeti jövedelemnek csak 5%-át kapja. Amerika gazdaságát — tőkés voíla miau — válságok fenyegetik. A legutolsó válság 1960-196:.- ben volt Minthogy a válságok rendszerint 4—5 évenkint jelentkeznek, nem nehéz megjövendölni, hogy nemsokára vége lesz a jelenlegi prosperitásnak, amelynek előnyeiben a lakosság milliói most sem részesülnek. \ PAUL’S SHELL SERVICE $ GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS I 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan S Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonom ______3_