Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-09-17 / 38. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 17, 1964 Egy kiváló nő életrajza Emlékünnepély New Yorkban Kedden, szeptember 22-én este 8 órakor Eliza­beth Gurley Flynn tiszteletére emlékgyülés lesz New Yorkban a Community Church-ben, 40 East 35th Street alatt. A nagy munkásvezetőnő hamvait New Yorkba szállították és az emlékünnepély után a chicagói Waldheim temetőben helyezik végső nyugvóhe­lyére. Az amerikai munkásmozgalom kimagasló har­cosa, Elizabeth Gurley Flynn, szeptember 5-én, 74 éves korában, Moszkvában meghalt. A század- eleji amerikai szakszervezeti mozgalom szeretett és bátor agitátora és szervezője, akinek neve tün­dökölni fog a jobb jövőért küzdő dolgozók törté­nelmében, tagja volt az Amerikai Kommunista Párt háromtagú országos vezető bizottságának és 1961 óta a párt elnöke volt. Egy hétig feküdt be­tegen a moszkvai Központi Klinikán, ahol króni­kus betegsége mellett kifejlődött komplikációknak legyengült szervezete nem tudott ellenállni. Elizabeth Gurley Flynn 1890 augusztus 7-én Concord, New Hampshire-ben született. Apja, Tho­mas Flynn, Galwayból származó kőbányai munkás­ból lett mérnök ir függetlenségi forradalmár volt és családjában a politikai viták napirenden voltak, amelyekben rendszerint a megnemalkuvó forra­dalmi elvek győztek. 1906-ban a Flynn család a Bronxban lakott, New Yorkban és Miss Flynn akkor végezte utolsó tan­évét a Morris High Schoolban. Az év januárjában a Flynn házaspár a másik három gyermekkel, a 13 éves Kathy-vel, a 11 éves Tom-mal és a 8 éves Bina-val, -— mivel útiköltségre nem tellett —, gyalog elsétált a West 125-ik 'Utcában levő szocia­lista klubba, ahol 15 éves leányuk, Elizabeth, szép­számú közönség előtt “Nők a szocializmusban” ci- raen előadást tartott. Fiatal korában már szervező volt Miss Flynn nemsokára az International Workers of the World (IWW) szervezője lett. Az IWW moz­galom főleg a nyugaton terjedt el. Jelszava volt: “Egy Nagy Szakszervezet” (One Big Union, vagy O.B.U.) és tagjait köznyelven “Wobblies”-nek ne­vezték. Mint ennek szervezője, Elizabeth gyakran megjelent a munkásszervezetek nélküli városok­ban, a rendőrség tilalma ellenére beszélt a mun­kásokhoz és sokszor, amikor a rendőrök körülvet­ték, ártatlan szemeket emelt rájuk és azt kérdez­te: “Mit akartok, egy csitri ir lánytól?” Mikor a többi IWW agitátorral együtt börtönbe került, fiatal leány létére éppoly bátorságot mutatott, mint a legedzettebb munkásvezérek. 1909-ben férjhezment John Archibald Jones IWW szervezőhöz, de házassága rövid idő múlva válással végződött. Egy fia született, Fred, aki 1940-ben meghalt. Elizabeth tovább folytatta tevé­kenységét a munkások megszervezésében. Fontos szerepet töltött be a Lawrence, Mass.-i elkesere­dett szövőgyári sztrájkokban 1912-ben, Mrs. Mar­garet Sangerrel együtt, aki később pionérmunkát végzett a születéskorlátozás terén. Abban az évben a szállodai munkások megszervezésében is részt- vett. Az akkori hirlapok úgy Írtak róla, hogy “egy 22 éves leány vezeti a hotelmunkásokat. Ő szer­vezte meg a szakácsokat, a konyhai alkalmazotta­kat és a pincéreket jólmüködő szakszervezetbe és módját találja annak is, hogy a nagyközönség tud­jon róla.” A Paterson, N. J.-i selyemgyári sztrájkoknak is Elizabeth volt egyik szervezője 1913-ban. A követ­kező két és fél év folyamán lázitásért és anarchiá­ra való uszításért kétszer is vád alá helyezték. A rendőrség szembeötlően hamis tanúvallomása után a bíróság kénytelen volt elejteni ellene a vádat. 1916-ban Miss Flynn-nek vezető szerepe volt a minnesotai vasércbányászok sztrájkjában és az el­ső világháború idején kampányt szervezett az IWW tagok védelmi alapjának előteremtésére. Része volt az American Civil Liberties Union megalapí­tásában, amelynek 1940-ig tagja maradt. A huszas években nagy tevékenységet fejtett ki Sacco és Vanzetti munkásmártirok védelmében. Mindvégig az alkotmányos jogokért harcolt 1937 óta tagja volt a Kommunista Pártnak, ahol rövid időn belül vezető szerepet játszott. Neve be­vésődött nemcsak a párt, hanem az Egyesült Álla­mok egész haladó szellemű mozgalmának történel­mébe. Tevékenysége mellett könyveket és újság­cikkeket is irt. Évekig rovatot vezetett a Daily Workerben, először “A párt élete”, később “A jobb világért” címmel. 1955-ben “I Speak My Own Piece” (Megmondom a magamét) címmel önélet­rajza jelent meg. 1951-ben a többi kommunista ve­zérrel együtt őt is letartóztatták az elnyomó Smith Act alapján. Az ebből eredő tárgyalásokon a vé­delmét ügyvéd nélkül, saját maga látta el. Az al­kotmányellenes vörös hajszában börtönbüntetésre ítélték, amelyből több mint két évet töltött az Al- derson-i női fegyházban. Később könyve jelent meg az ottani tapasztalatairól “The Alderson Sto­ry” címen, amelyet Magyarországon is kiadtak “Börtön élményeim” címen. (Második közlemény) A Wall Street és Kalifornia vezető pénzérde­keltségei húsz éven keresztül küzdelmet folytattak a középnyugati iparbárókkal a Republikánus Párt kontroljáért. A “liberális nemzetköziek” álltak szemben a “konzervatív elszigetelődés” (isolation­ists) híveivel. Ezek az elnevezések azonban félre­vezetők. A wall-street-i “nemzetköziek” a valóság­ban “intervencionisták”, azaz a beavatkozás hívei olyan országok belügyeibe, amelyekben befekteté­seik vannak. “Liberálisok” abban az értelemben, hogy hozzásegítik magukat a kormány-szubvenciók­hoz és a nemzetgazdaságnak saját érdekükben va­ló szabályozásához. Az “izolációsok” sok esetben túltesznek rajtuk a militarizmusban és a harcias­ságban — de kevésbé érdekeltek a tengerentúli szövetkezésekben. 1944-től 1960-ig minden választás alkalmával a Wall Street csoport győzött. Döntő küzdelem folyt le 1960-ban Eisenhower és Taft között. De a “kon- zervativok”-nak sikerült hatalmi pozíciókat sze­rezni a pártgépezetben és dominálták a kongresz- szusi republikánus delegációt. Időzközben ebbe a csoportba hatalmas politikai és gazdasági irányza­tok nyomultak be és egyesültek. „ A néger nép nagy küzdelmei Washingtont ki­sebb engedményekre kényszeritették, és a mun­kásmozgalom által támogatott demokraták tovább mentek ebben az irányban, mint a republikánusok. A déli oligarchia, a négerek legdurvább elnyomói és kizsákmányolói, egy idő óta a republikánusok felé fordulnak és különösen a “konzervatív” szárnnyal lépnek szövetségre. A távolnyugat és a középnyugat nagyobb politi­kai befolyást nyert, szenzációs gazdasági erősödé­süknek és népességi növekedésüknek megfelelően. Texas olaj—állattenyésztő- és gyapot gazdaságát fokozta a nagy vegyészeti ipar, az elektronikus és hadianyag üzemekkel való gyarapodás. A Texas államot Washington állammal összekötő sarlóalaku terület az ország hadifelszerelési gyárainak és ka­tonai berendezéseinek fő központja. Szülőföldje a reakciós militarista milliomosok és alárendeltjeik nagy csoportjának. A világ erőviszonyaiban beállt változás a szocia­lizmus és a nemzeti felszabadulás javára arra in­dította a Wall Street jól informált és józanabb ré­tegét, hogy a közös fennmaradás érdekében bizo­nyos korlátozott megállapodást kössön a Szovjettel. Ez az irányzat azonban még mindig bizonytalan, kétszínű, és a meredekpolitika, a gyarmatosítás, a nukleáris fegyverek terjesztésének terve, a zabo­látlan kommunista-ellenes propaganda kiséri. Számos kapitalista, aki kevésbé informált az ügyek valódi állásáról, nem képes egyensúlyt tar­tani ebben a zűrzavarban. Nagy hatással van rájuk az ultrareakció vádaskodása Washington “gvenge- ségé”-ről. A zavarosban halászók a maguk előnyé­re használták ki ezt a helyzetet és tekintélyes tá­mogatást szereztek fasiszta-militarista irányú szer­vezetek felépítésére. Goldwatert használták eszközül ezen irányzatoknak a tradicionális középnyugati republikánizmus szel­lemében való egységesítésére. A folyamat közben megerősödtek és vészjóslóan reakciós jelleget öl­töttek. Goldwatert ebben a célkitűzésben segítet­ték olyan személyi adottságai, mint a titkolózó bi­zalmaskodása, kisvárosi nyárspolgáriassága, vezér­őrnagyi rangja, magasrangu katonatisztekkel való barátkozása, a Ku-Klux-Klan-isták, a Birchisták, a nácik iránti kétségtelen szimpátiája. Földrajzi háttere és üzleti összeköttetései hasonló fontossággal bírnak. Arizona a leggyorsabban fej­lődő állam az országban, népessége hat év alatt 50 százalékkal emelkedett. A fejlődés hajtóereje a hadi elektronika, ez Phoenix-ben összpontosul, Ez év junius 23-án a Legfelsőbb Bíróság meg­semmisítette az Internal Security törvény ama szakaszát, amely megtiltja az útlevél kiutalását a Kommunista Párt és egyéb haladó szellemű cso­portok tagjainak. Ennek kérvényezéséhez Miss Flynn és Herbert Aptheker a párt teoratikusa adta be a folyamodványt. A sokatjelentő bírósági hatá­rozat után Miss Flynn, újonnan szerzett útlevelé­vel a Szovjetunióba utazott. Izvesztia, a Szovjetunió hivatalos kormánylapja, az első oldalon jelentette a halálhírt és közölte a Központi Bizottságnak az amerikai KP-hoz intézett részvétnyilatkozatát. A New York Times hosszú, elismerő cikkben méltatta E.G.F. érdemeit az amerikai munkásmoz­galom terén. amely egyúttal az állam fővárosa és Goldwater la­kóhelye. A nagy fegyvergyárak a General Electric, a Sperry Rand, a Motorola, a Garrett Corporation és más korporációk tulajdonát képezik. Goldwaterék és a velük üzleti viszonyban álló Bimsonék állanak az ottani helyzet magaslatán, mint Arizona és a szomszéd államok legnagyobb bankházának, a Valley National of Phoenix tulaj­donosai. A bank vagyona az utóbbi 10 évben 120 százalékkal nőtt, a fegyvergyárak és az igazgató- sági tisztviselők befektetéseivel. A 41-ik helyet fog­lalja el az ország bankjai sorában. Egy másik bank­kal együtt, amelynek szintén a tulajdonosa, közel 100 fiókja van az államban. A Goldwater-család már régen jobban kifizetődő üzleti szférába helyezte érdeklődése központját. Túladtak a viszonylag kisjelentőségü áruházi ér­dekeltségeiken és 1962-ben eladták a Lehman Brothers’ Associated Dry Goods Companynak. Goldwater felesége, született Margaret Johnson, a kétharmad-milliárd dollár évi forgalommal ren­delkező Borg Warner Company, chicagói nehéz­ipari vállalat, örökösnője. Felesége által Goldwa­ter nemcsak .nagyobb tőkéhez jutott, hanem felbe­csülhetetlen kapcsolatokra is szert tett a “konzer­vatív” republikánusok hagyományos pénzeszsák­jaival. Ez tehát Goldwater, a militarista-ipari komplexu­mokhoz tartozó bankár, a csoport közvetlen politi­kai szószólója a Ku-Klux-Klan, a John Birch-isták, a középnyugati reakció és a texasi olaj mágnások dédelgetett bajnoka. Következő cikkünkben megmutatjuk, hogyan győzte le a wall-streeti erőket a republikánus kon­vención, s hogyan sorakoznak fel a pénzügyi érde­keltségek a novemberi választásra. Kalifornia az első állam az országban - a lakosok számát illetően Bár Kalifornia már 1962 óta a lakosság számá­ban vezető államnak tekinti magát, ez a tény hiva­talosan csak most kapott elismerést. A népszám­láló hivatal 1964 julius 1-i dátummal megállapítot­ta, hogy Kalifornia lakossága 18,084,000, New York 17,915,000 lakójával szemben. NewYork azon­ban magának követeli a vezető szerepet a polgári lakosság terén, amiből valamivel több van, mint . Kaliforniának, ahol katonaságból van több. Pennsylvania és Illinois továbbra is a harmadik, illetve negyedik a népesség terén. Texas Ohio elé került ötödiknek. A többi helyet a tizedikig, sor­rendben Michigan, New Jersey, Florida és Mas­sachusetts foglalja el. A legkisebb népességgel továbbra is Alaska rendelkezik, Wyoming után. Ugyancsak julius 1-én az ország lakosságának számát 191,334,000-ben állapították meg. Az el­múlt évben a növekedés kb. 2,700,000 volt. Egy több tonna súlyú, aranytartalmu sziklatömb az “alapköve” a dél-afrikai aranybányászat köz­pontjában, Welkomban épülő uj városházának. C+J> Bibliográfia a munkásmozgalom irodalmáról. —« A Szabó Ervin Könyvtár központjának Budapest- gyüjtemény osztálya teljesen részletes bibliográ­fiát készít az 1919—1945-ös évek fővárosi munkás- mozgalmáról szóló irodalomról. A felszabadulás irodalma címmel közzéteszik az ide vonatkozó tör­ténelmi müvek jegyzékét is. ELLENTMONDÁS, EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZET®! 1 Victor Perlő: KIK FINANSZÍROZZÁK A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYT?

Next

/
Oldalképek
Tartalom