Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-07-02 / 27. szám

Thursday, July 2, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD MAGYAR LÁTOGATÓK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Irta: Lusztig Imre . A Kádár kormány liberális politikájának egyik, megnyilvánulása az, hogy egyre nagyobb számban mennek a magyarok látogatóba, szabadságra, kül­földre, a nyugati államokba. Néhányan eljutnak ;ide, az Egyesült Államokba is. A napokban talál­koztam egy jelenleg itt üdülő szabadságát itt töl­tő magyar honfitárssal. Kérdeztem' tőle, milyen észrevételei vannak amióta itt van. (Egy hetet töltött itt, amikor ve­lem találkozott.) Azt válaszolta, hogy minden él­ménye, minden, amit látott; a szép épületek, a sok sok autó, a nagy super marketek, — csak is jó benyomást- keltett, s úgy véli, ez az ország olyan gazdag, hogy az egész világot el tudná lát­ni mindennel. Az egyén, akivel beszéltem, intelli­gens, tanult, felsőbb iskolát végzett középkorú ember, aki tisztában van a marxi tudománnyal, — hiye és aktiv épitője a szocializmusnak Magyar- országon. Mégis észleletéi alapján azt mondotta, nem tudja, hogyan számoljon be társainak, ami­kor hazamegy, mert eddig semmi rosszat nem lá­tott. ; - ' ' ; Harc • két társadalmi rend között Tudjuk azt, hogy az emberiség jövője a két -—a kapitalista és a szocialista — társadalmi rend közti harc kifolyásától függ. E harc legfontosabb és leglényegesebb fázisa az, hogy melyik rendszer hívei tudják meggyőzni az embeirség többségét arról, hogy az ő rendszerük képes a békés élethez szükséges anyagi javakat és szellemi előnyöket nyújtani mindenki számára. E harc kimenetelét befolyásolják a kapitalista országokból, a szocialista országokba utazók ész­revételei. ­Ugyanakkor ennek megforditottja is igaz- A szocialista országokból a kapitalista országokba látogatók észrevételei, kikerülhetetlenül kihatnak e fontos harc kimenetelére. Általánosan elismert tény az, hogy amikor va­laki “szabadságra” megy, azt a lehető legkelleme­sebben akarja eltölteni. így van ez különösen ak­kor, ha a szabadságot külföldön töltjük el. Ter­mészetes tehát, hogy a magyar látogató az Egyesült Államokban kiszabott idejét a világhírű tájak (Niagar Falls, Grand Canyon etc.) világhírű épületek (Empire State Building, etc) hires mú­zeumok (Museum of Art stb.) és hasonló érdekes és-élvezetes látványok szemlélésével óhajtja el­tölteni. Mindezek azonban csak egy részét s nem az EGÉSZ AMERIKÁT ábrázolják. Hogy példával éljek, menjünk sétára New York hires Fifth. Ave- nue-jén. Minden idegen, aki eljön az Egyesült Ál­lamokba, megtekinti New Yorkot s a fenti neve­zetes utcát. Menjünk hát el oda.. " Ez a hires főút a 4-ik utcánál kezdődik, ahol a New York University nagy épületei tárulnak a szemlélő elé. Az Avenue e részén uj, modern sokemeletes, léghütéssel berendezett lakóépüle­tek vannak, amelyekben a házbér $100. szobán­ként — havonként. Menjünk észak felé és áll­junk meg, vagy térjünk be a 34 utcánál levő B. Altman áruházba. It megvárárolhatsz — ha van pénzed — minden jót., amit csak szemed-szád ki- án. Legyen az férfi, női, vagy gyermek ruha, bútor. vagy. ételein a világ minden részéről. Nem hiszem, hogy van a világ bármely városában egy másik áruház, mely. felülmúlná B. Altman áruhá­zát Tovább, a 38-ik utcánál van a Sloan bútor­üzlet. Szebbnél szebb bútort vásárolhatsz itt, le­gyen az francia rokoko, régi amerikai, vagy mo­dern az ízlésedet kielégítheted itt. Persze vá­sárolhatsz perzsa szőnyeget is, vagy bármely más országból importált Sloan-nál csak pénzed tegyen mert az árak magasak De menjünk följebb az Avenuen. Az 52-ik ut­cánál a Cartier ékszerüzletet találjuk. Itt a dél­afrikai arany bányászok, a kongói gyémánt bányá­szok, a belga gyémántcsiszolók munkáját vásá­rolhatod meg. Kaphatsz szép női karkötőt már $5,00 dollárért is. És hasonló olcsóságokat. No, de ne bámészkodjunk el a Cartier kirakatában tün­döklő gyémántokon. Meniük csak tovább. Az 55.- ik utcánál van MARK CROSS bőröndös. Ha sza­badságra mész, és bőröndre van szükséged, Mark Cros-nál vásárolhatsz szebbnél szehbet, s jobbnál jobbat — ha van elegenda pénz«#, * Az 59-ik utcánál van a világhírű Bergdorf Goodman áruház, mely a dúsgazdagok részére ké­szíti a ruhákat, ingeket stb. Hogy fogalmad le­gyen az árakról: egy pár manzseta gomb, csekély 175 dollárba kerül. Van itt gyönyörűnél gyönyö­rűbb ruha, eláll a lélegzeted is szemlélésükben. A hatvanadik utcánál van a Pierre Hotel. Szem­be vele a Plaza Hotel. Mindkettő a luxus maximu­mát nyújtja azok részére, akik képesek az árát megfizetni. Innen feljebb a nyolcvanadik utcáig sok milliómos magánkastélya terül el. Ugyancsak számos uj, modern sokemeletes bérpalota. Itt már a “rent”, a bérlet, nem 100 dollár havonta szobán­ként, hanem 3—4-szer anrtyi. Ezt találjuk tovább, a száztizedik utcáig. Persze nem említem meg az összes látnivaló­kat. Távolról sem. Még nem irtani a 49 utcánál le­vő Rockefeller Center-ről, amely egy sok ház- tömbbről álló “város”, s erről magáról nem ha­sábokat, de könyveket lehetne írni. Minden bi­zonnyal az építészet egyik remekműve. Nem em­lítettem meg az 50-ik. utcánál levő St. Patrick Ca- thedral-t, mely a világ egyik legszebb temploma. Nem említettem sok más nevezetes épületet mint például a 81-ik utcánál levő Metropolitan Museum of Art-ot. Mindezek szemlélése azt a benyomást kelti a látogatóban, hogy az Egyesült Államok valóban az az “affluent society, (bőséges, gazdag társada­lom) melyről a kapitalista rendszer hivei oly so­kat beszélnek és írnak. A szemlélő azt hiszi, hogy az Egyesült Államok tejjel, mézzel folyó ország, ahol mindenkinek van jó lakása, szép ruhája, ele­gendő élelme, autója, orvosi ellátása. Szóval, hogy mindenki jólétben él. És biztonságban. Mi a tényleges helyzet? A tény az, hogy az ötödik Avenuen, a 4-től a száztizedik utcáig látottak, csak az Egyesült Álla­mok EGYIK FELÉT MUTATJÁK BE. Ha az ország másik felét is meg akarjuk ismer­ni, akkor át kell lépni a száztizedik utcán és ott már régi, hetvenöt eves, és még régibb bérháza­kat látunk. A piszok, szemét mindenhol; az utcán,. az udvaron, a házak folyosóin és elkerülhetetlenül a lakásokban is. A patkányok sokasága fertőzi meg ezt az egész-városrészt. Valamikor feltűnést keltett, ha patkány megharapott csecsemőket. Ma már mindennapos esemény, amit már szóra sem érdemesítenek. A város atyái nemrégien nagy hü-hóval hadjáratot hirdettek a patkányok ki­irtására. A Harlemi Lakó-Bizottság jelentése sze­rint, a patkányok száma ma nagyobb, mint a had­járat előtt volt. Láthatsz it munkanélküli fiata­lok százait kóborolni az utcákon, nem tudva mite­vők legyenek. Az a városrész,amely ilyen nyomor- tanyát képez, sokkal nagyobb, mint az a terület, ahol a sok-sok szépet és jót, ételt, bútort, ruhát szemlélted. Jó, jó, — mondja a látogató. Látom, a néger negyed rossz. A négerek helyzete rossz. De a né­gerek a lakosságnak csak 20 százalékát teszik ki. Ez igaz, de az is igaz, hogy a néger nép 60 szá­zaléka él nyomorban. Azonkívül New Yorkban több mint félmillió portorikói osztozik a négerek szegénységében és nyomorában. Továbbá tény az is, hogy az Összes nyomorban élők nyolcvan szá­zaléka FEHÉR. Sok, sok példát lehetne felhozni a két, egy­mással szembetűnő AMERIKA vázolására. Egye­lőre ez a példa, azt hiszem, elegendő. De visszatérek a kiindulási pontra. Jó hogy a magyar honfitársak ellátogatnak kül­földre. Jó, hogy magyar honfitársak ellátogatnak ide, az Egyesült Államokba. De helytelen volna Amerika egyik oldalának tanulmányozása alapján véleményt formálni. Fon­tos volna megismerni AMERIKÁT teljes egészé, ben. Lássuk meg a szépeket, a jókat Sokat tanul­hatunk ezekből. De lássuk meg a rosszat, a nyomort, a munka- . nélküliséget, a szegény negyedeket, az éhbérért dolgozó munkásokat, a nyugdíjasok elégtelen jövedelmét, az orvosi kezelés hallatlan magas árát, az elemi iskolák elégtelenségét, az egyetemi tandíj nagy összegét, amit egy munkás apa nem tud megfizetni és a kapitalista rendszer egyéb hiányosságát­Ebből is sokat tanulhatunk. Ha a látogató megismeri a TELJES AMERI­KÁT, akkor mehet vissza a szocialista Magyaror­szágba és még nagyobb lelkesedéssel folytathatja az épitőmunkát, hogy a szocialista rendszer le­gyen az, mely a legtöbb anyagi és szellemi javat nyújtja majd az emberiségnek. PAUL’S SHELL SERVICE j; GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS | j; 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan | J Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonon| NEU NELL CSOMAGOLNI! NEM KELL VAMOT FIZETNI! 1 , A legrövidebb időn belül segít he- * . ti rokonait IKKA-csomagohkalí < ► ' < , PeteeerOnk rendelést gyógyszerekre. A “Kultur*" < , megruzottjá. — Magyar könyvek. — Saját köny­veit Magyarr»;* goól kihozhatja áltatank * ► KCBIEN ARJEOTZKK1T .< : JOSEPH BROWNFIELD j: i 15 Fark Row New York 38, N.Y.« * Mjjvó-nnemt biztosítás. Hajó- és repfilójegyofe # \ ► Teuton: RA 7-11 «0-7 1} • ... V : -i... v ••• - • . j, t3öjjÖA*ViewVorbei £okor Day í<erui re ! vágyért a-x. y AMERIKAI MAGYAR SZÓ L A. P K.O NFER.EMCIÁJÁNÍ Lűfogcssű meg a inäavyorki m g kid Ili fast I Minden felvilágosításért és rezervációért forduljanak a Kiadóhivatalhoz. . . I;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom