Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-07-02 / 27. szám

14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 2, 1964 EÖRSI BÉLA: A BRAZÍLIAI ELLENFORRADALOM A latin amerikai forradalomnak mindenkor a földkérdés az okozója. Érthető, mert hiszen a leg­több helyen a művelhető föld 70 százaléka a la­kosság 2 százalékát képező földbirtokos osztály kezében van. Ennek az elenyésző kisebbségnek gyermekei, rokonai, vendégei a hadsereg tagjai és a földkérdés megoldása különösen reményte­lenné válik, mert a hadsereg ambiciózus fiatal tisztjei amikor jónak látják, — valami szép, de­magóg szólammal mint a “korrupció megszünte­tése”, átveszik a hatalmat. Ezzel egy jó időre ele­jét veszik minden földreformnak. Az elnök sok pénzzel megszökik és megkezdődik a külföldi int- rikálás. Ha a kormány Castro-ellenes, akkor egy ideig a külföldi tőke bevonul, ami alatt főként a USA dollár értendő. 4 Goulart volt elnök legfőbb bűne az volt, hogy Castroval rokonszenvezett — legalább külsőleg, hogy a nép előtt népszerű maradjon. Pedig Gou­lart egyike volt azoknak, akik óriási területeket harácsoltak hazájukban (magyarán: földrablók voltak). A hatalmas ország termőföldjének jelen­tékeny része (több százezer hold) jutott birtokába pár évtized alatt. Belső politikai ellenségei miatt népszerű föld­osztási jelszavakat használt. Kapitalista országban meg kell váltani jó pénzzel a földosztásra kerülő földet- Pénze egy latin amerikai országnak sincs. Goulart az állami országutak melletti, a vasúttár­saság tulajdonában lévő és az állami rezervában még megmaradt parlagon heverő földeket akarta a földnélküliek között felosztani. A gondolat elég elmés, mert ezzel nem bántotta volna meg a nagy földbirtokosokat, akik erősen szervezkedtek. 20 ezer nagybirtokos, minden eshetőségre elkészül­tén “Magántulajdont Védő Hatalmi Erőt” szerve­zett, amellyel valóságos “magánhadsereget” lé- tesitett. Nem lett rá szükség — a hadsereg elker­gette az elnököt. A USA kormánya pár órán belül elismerte a tábornokok kormányát. Az ellenforradalmi kor­mány egy hét alatt 10.000 politikai foglyot bör- tönzött be. Nem is volt elég börtön, luxus hajót használtak fel segítségül. A rendőrség a baloldali aktól több százezernyi dollárt kobozott el. Amikor Castro börtönzött be ellenforradalmárokat, az ál­szenteskedő amerikai sajtó krokodilus könnyeket hullatott. A braziliai bebörtönzötteket ugyanez az amerikai sajtó egyszerűen “kommunisták”-nak nyilvánította és a dolog felett napirendre tért. Az uj elnök Humberto Castello Branco tábor­nok a bankárok, nagyiparosok és kereskedők ba­rátja. Hive a külföldi pénz beözönlésének. Az olaj- forrásokat nem fogja az állam tulajdonába ven­ni, — egyszóval jó fiú lesz. A földreform égető kérédését még egyetlen ellenforradalomnak sem sikerült elhallgattatni. ( A horthy ellenforrada­lomnak sem sikerült Magyaországon.) így az uj el­nök a kulákokat kivánja megerősiteni. Adóenged­ményt igér, ami természetesen jó, de főként a ku- lákoknak- Amellett olcsóbb hitelt és technikai se­gítséget is kilátásba helyez. Ehhez hasonlót lát­tunk Oroszországban az 1905-ös forradalom leve­rése után, amikor a kormány a kulákok osztályá­nak megteremtésén dolgozott. Egy latin-amerikai állam sem tud földreform nélkül fejlődni. Az országnak fogyasztó kell és az csak a nagy tömeg, a szegény parasztság lehet. A latin-amerikai országok ipart akarnak teremteni. Fogyasztó nélkül az ipar, — megannyi amerikai dollár segítséggel sem tud fejlődni. Egy angol diplomata, aki most újságíró, végig utazta a latin-amerikai államokat (kettő kivételé­vel) és azt tapasztalta, hogy a szegény paraszt­ság, a városi lakosság és a diákok Castro hívei, sőt imádói. Az ellenforradalom el tudja halasztani még az igen szerény földreformot is, de nem tudja a Castro iránti rajongást kiölni. Előbb-utóbb nagy változásokra kerül a sor egész Dél-Ameri- kában, még Brazíliában is. WMVVWAfWVIAMUVUlWUIlUUWWAAMMAMUWVMW v* Ipari és mezőgazdasági kiállitás nyilt Székesfe­hérvárott; Fejér megye 23 ipari üzeme és állami gazdaságai adnak számot a kiállításon eredménye­ikről. ★ u* A kétezredik termelőszövetkezeti gazdát köszön­tötték a Hajdu-Bihar megyei termelőszövetkezetek múlt év őszén átadott önálló debreceni üdülőjé­ben. ★ Feloldották a ponty, a kecsege és a harcsa fo­gé ;i tilalmát Pest megye, valamint a főváros terü­letén. EN0Z1SZ, TAKSZIM VAGY CIPRUS FÜGGETLENSÉGE? Enozisz, vagyis Ciprus egyesítése Görögország­gal, és “takszim” vagyis Ciprus felosztása görög és török államra — ez a két verzió áll annak a tárgyalássorozatnak tengelyében, amelyet a NA- TO-országok folytattak az elmúlt hetekben, és amiért úgy a török mint a görög miniszterelnök süvegei Washingtonban. Cipruson már hétezer ENSZ-katona van, de a romantikus szépségű szigeten a tragédia nem ért véget. Riasztóan növekszik a halottak és sebesül­tek száma, és fenyegetően nehezedik a súlyosbo­dó gazdasági helyzet minden ciprusira. A lövések a szigeten dördülnek el, ciprusiak a halottak, de a bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy az ütközet nem a ciprusiak érdekeiért fo­lyik. A NATO-hatalmak már az első pillanatban “védenceket” kerestek a szigeten, beavatkoznak, és ezzel megakadályozták, hogy a nézeteltérése­ket a két közösség békésen rendezze. E rövid cikkben most nem vállalkozunk arra, hogy az öt­hónapos harcra visszatekintve végigkövessük a protektorok felelősségét. Itt most csupán néhány uj mozzanatra szeretnénk rámutatni: a külföldi beavatkozásnak a jelenleg kialakult kétféle kon­cepciójára. Takszim, ez törökül ketéosztást jelent. A török kormány azt bizonyítgatja, hogy Ciprus területé­nek északi 40 százalékán szeparatista török álla­mot kell létrehozni, mert a két nemzetiség együttélése megvalósíthatatlan. Ankara nem csi­nál titkot abból, hogy ezt a török államot nyom­ban katonai szövetségébe akarja vonni, s mint­egy 85 évi távoliét után újra “jelen akar lenni” a szigeten. A százezernyi ciprusi török közül na­gyon kevesen lelkesednek ezért a különálló uj or­szágért. Még a Times megállapítása szerint is — ezért a célért alig kétezer török volt hajlandó fegyvert fogni: a fanatikusak. Ez a megoldási mód két gazdaságilag életképtelen és egymással ellenségesen szembenálló államot hozna létre, a legcsekélyebb függetlenség nélkül! MOST pedig nézzük meg mit jelent az Enozisz, a görög eredetű jelszó: A görög lakosság egy része' 1955—1959 között fegyveres harcot vívott az angol gyarmati ura­lom ellen a Görögországgal való egyesülésért. De ez a küzdelem nem Enozisszal, hanem Ciprus füg­getlenségének kikiáltásával végződött. Mindezt a gyarmatosítók abban a reményben “fogadták el”, hogy Ciprus gyengesége, elszigeteltsége miatt va­lójában sohasem tud élni a szabadsággal, és az angol haditámaszpontok révén az marad, ami volt: “elsüllyeszthetetlen brit repülőgép-anyaha­jó” a Földközi-tenger keleti medencéjében. Jelenleg azonban az Enozisz jelszava nem Cip­rusról indult ki, hanem az amerikaiak dobták be a köztudatba. Azt hogy Washington miért vállal­ta a szigeten időszerűtlenné vált jelszó feleleve­nítését, a Times diplomáciai tudósítója azzal in­dokolja: “Ez a megoldás volna a leginkább elfo­gadható a NATO szempontjából.” Mit jelent ez a Washingtonban gyártott Eno­zisz? A semleges politikát folytató köztársaság függetlenségének megsemmisítését, Ciprus beol­vasztását a görög monarchiába, amely az agresz- sziv NATO tagja — az első pillanatra nyilvánva­ló. De a terv ennél ravaszabb, álcázott buktatókat is tartalmaz. Nem területileg akarja kettéosztani Ciprust, hanem a görög lakosságnak a független­ség védelmezése idején kialakult egységét akarja megbontani. Ebben az egységben fontos szerepet játszik a jól szervezett erős baloldal, amelyre a Makariosz-kormány mindig biztosan támaszkod­hatott. Görögországban a kommunista párt még mindig be van tiltva, általában a baloldal most csatázik a demokratikus jogok megszerzéséért. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy az Enozisszal Washington a ciprusi hazafiak egysé-- gére és a munkásmozgalomra akar lesújtani, mert attól fél, ha a sziget függetlensége teljessé válik, akkor a nyugatiak elvesztik befolyásukat, vagy ahogyan ők fogalmazzák: “a kormány köny- nyen kommunistává válhatna.” Ebben az érvelés­ben a “kommunizmus” — propaganda, mumus, a lényeg az, hogy az Egyesült Államok és partnerei számára eleve elfogadhatatlan egy semleges Cip­rus, amelyre nincs befolyásuk. Az amerikai terv­ben a Görögországhoz való csatlakozás formális, a lényeg: Ciprus Enozisza a NATO-val. A CIPRUSÉRT folyó versengés elszabaditotta a szenvedélyeket Görögországban és Törökor­szágban egyaránt. Ez a NATO délkeleti szárnyát megbénulással fenyegette. Most az amerikaiak békiteni akarják a NATO-partnereket, és a terv részletei arra irányulnak, hogy egyik állam se for­dítson hátat sértődötten az agresszív szervezet­nek. Washington kísérleti ballonokat engedett fel, javasolta, hogy Ciprusról költöztessék el a török lakosságot, és hogy Törökország Enozisz esetén kárpótlásul Görögországtól kapja meg Rodoszt vagy Leszboszt esetleg más görög szigetet. Bármely változat, akár az Enozisz, akár a ket­téosztás Ciprus elkötelezettségét jelentené a NA­TO mellett. A ciprusi kormány és a szigetlakok véleménye azonban az, hogy a ciprusi kérdés megoldásának nincs más alternatívája, mint a teljes függetlenség. Ez az igazi rendezés a nyuga­ti tervekben csak mint fenyegető rémkép ötlik fel. A függetlenség ugyanis átszakitaná azt a há­lót, amelyet a NATO szőtt Ciprus köré. A halottak és sebesültek — ciprusiak: görögök és törökök. Az imperialista propaganda éppen er­re hivatkozva hirdeti a két közösség egymás el­leni háborúját. De aki itt megáll, az nem látja a fától az erdőt. A fő ütközet a ciprusi nép és az imperialisták között zajlik. Ez a harc a ciprusiak harca a NATO ellen, az angol és az amerikai im­perializmus ellen mely igyekszik Ciprust megtar­tani közép-keleti stratégiai és rendőri bázisának. A ciprusi kérdés megoldását, bármennyire nincs is Ínyére a NATO-hatalmaknak, csak a sziget tel­jes függetlensége alapján lehet megtalálni. Csak a ciprusi nép döntheti el jövőjét, minden külföldi beavatkozás nélkül. Mint ahogy jogos a ciprusi nép követelése, hogy számolják fel a sziget terü­letén levő külföldi katonai támaszpontokat. Csak ezek nyomán számithatunk arra, hogy valóban béke költözik Afrodité szigetére. M. S. IMMWfUUWWUWUUWUlMVWWWAMVUWWWUIAlinlMmM ** Három uj gimnázium építését tervezik Pécsett, összesen 38 tanteremmel, elsősorban a két bányász lakótelep oktatási hálózatának bővítésére. Az épít­kezéseket az idén megkezdik, s 1966 végéig a har­madik gimnáziumot is átadják rendeltetésének. Clevelandi üzleti kalaui Lapodat segíted, ha a hirdetőinket támogatod! Orban’s Flowers ™0K " 11529 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, OHIO — Virágok minden alkalomra — Qhirlaw I amnlru BOROSS LASZLö, tulajdonol oninej Laundry Telefon: WA 1-9466. — 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyök, stb. tisztítása különleges eljárással _______________saját üzemünkben. »L VAS Shell Service ™ ÍST&E Delco Batteries — Firestone Tires — Brake Service. — Tané ups. —­Galgany Confectionery Az Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kaphatót valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok, újságok, cukorka és cigaretta. Gincar Home Improvement and Service Company Home Improvement and Real Estate. Tel.: EV 2-6070 Házak modernizálása, átalakítása “a pincétől a tetőig" Jakab-Tofh & Co. temetésrendezők-Két in**­** nes kápolna használata a gyászolók kényelmére. — 12014 és 11713 BUCKET! ROAD, CLEVELAND, O. Tel.: CE 1-0384 és WA 1-442L Louis A Bodnar & Son vInXotzót_etke*é­S929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefoni MEIrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és mun­kásság elismert temetkezési intézet«. — Jutányos árak Éjjel-nappal mentőszolgálat Buckeye Jewelers déktái^fSkk’órák és alán* 11611 BUCKEYE ROAD — CLEVELAND, OHIO Guarantee Auto Service, Inc. 8701 Buckeye Rd., Cleveland, O. — Telefon: CE 1-1862. Body és fender javítások. — Festés és tolatás. — Auto-frame összeszerelés. — Tulajdonos Jerry Roman Lorain Heights Hardware 11410 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, OHIO Festékek, villanyfelszerelési cikkek és építkezési vas­áruk raktára

Next

/
Oldalképek
Tartalom