Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-08-20 / 34. szám

Thursday, August 20, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Munkás és szakszervezeti hírek ___________' 'I •________________________________________N___________________________ Csökkent munkanélküliségről jelentenek A Johnson-adminisztráció politikai ellenfelei az­zal vádolják Wirtz munkaügyi minisztert, hogy “politikát üz” a munkanélküliségi statisztikával, hogy a helyzetről jobb képet nyújtson, mint ami­lyen valójában. A legutóbbi Labor Department jelentése szerint a munkanélküliség júliusban 0.4 százalékot esett az előző hónaphoz képest. Ez négy év óta először az 5 százalék alá szállítja a munkanélküliség sta­tisztikáját, ha nem is az igazi tényállást. Legutóbb 1960 februárjában volt a munkanélkü­liség 4.9 százalékban kimutatva. Ezen egy hónap kivételével, 1957 októbere óta az arány az 5 szá­zalékon felül volt. Tefíát hét éve állandó, tartós, magas munkanélküliség van az országban és a gazdaság fejlődésével úgy a foglalkoztatottak, mint a munkanélküliek száma emelkedik. Júliusban a foglalkoztatottak száma 452,000-el emelkedett, ami a szezon velejárója, bár ez a szám valamivel több a tavalyinál. A csökkenés a mun­kanélküliek számában 879,000, ami 300,000-el több a szokottnál. A statisztikusok a változást jelentős­nek értékelik, azonban óvatosan kijelentik: “nem Ígérjük, hogy az elkövetkező hónapokban az arány nem ugrik vissza az 5 százalék fölé.” A változást egyáltalán nem tekintik “drámai”-nak, hiszen egy évvel ezelőtt 5.6 százalékos volt a munkanélküli­ség és azóta minden hónapban volt csekély csök­kenés. Wirtz munkaügyi miniszter szerint a 3,800,000 vagy annál is több munkás, “nagyon sok ember, hogy azokat távoltartsuk a csúcs-prosperitás része­sedéséből.” Terjeszkedik a Ford-vállalat A Ford autóvállalat igazgatósága bejelentette, hogy Ypsilanti és Rawsonville, Mich.-i alkatrésze­ket készítő üzemeit kiterjeszti, a három évre ter­vezett, 1,600,000,00Q dolláros, bel- és külföldre vo­natkozó terjeszkedési program keretében. Az uj gyárüzemeket 1965 augusztusában tervezik meg­nyitni és állítólag további 2,000 munkást fognak alkalmazni. Jelenleg a két üzemben összesen 8,250 alkalmazott van. Életbelép az $1.15 minimális órabér A Labor Department felhívta a munkáltatók fi­gyelmét, hogy az 1961-ben a kongresszusban kisaj­tolt törvény értelmében életbelép az $1.15-ös óra­bér 3,600,000 munkás részére, akikre a Fair Labor Standards törvény addig nem vonatkozott. Ugyan­akkor ezek a munkások, többségükben a kereske­delmi és kiszolgáló ipar dolgozói, a heti 42 óra után ledolgozott időért másfélszeres túlórái bére­zésre jogosultak. A törvény $1.25-ben állapította meg az országos minimális bért, amit három ada­golásban juttat a legjobban kizsákmányolt mun­kásmillióknak. Az $1.25 csak egy év múlva lép érvénybe. Miéri drágul a megélhetés? Nagy hőséget és szárazságot jelentenek az or­szág különböző részeiből. A Mezőgazdasági Hiva­tal 12 államban 293 megyét “sújtott területnek” minősített, s ezzel az ottani farmereket kormány­kölcsönökre jogosította fel. A középnyugaton és középdélen a legelők kiszáradása sietteti a vágó­marhák eladását. Ugyanott a gabona, a gyapot és főzelékfélék csökkentett mennyiségű betakarítását várják. New York állam tejtermelői a tej árának emeléséért folyamodtak. A kormánysegitségért és az árak emeléséért fo­lyó kampányokat igen kétes színben tünteti fel a Mezőgazdasági Hivatal egy másik, nyomonkövető jelentése, amely szerint a farmtermelés ez évben megközelíti a csúcsteljesítményt, “a komoly csa­padékhiány ellenére is. “Egyes termények meghaladják a tavalyi rekord- termést, másoknál a csökkenés nem több mint 5— 6 százalék. Az ellentétes jelentések arra engednek következtetni, hogy utat nyitnak az élelmiszerek további drágulásának. Ne vásároljuk sztrájktörők kenyerét Az American Bakeries Company üzemében, Winston-Salem, N. C.-ban, a Teamsters Union 391- es lokáljához tartozó munkások sztrájkba léptek, az uj munkaszerződés feletti nézeteltérések kö­vetkeztében. Az unió szerint, a sztrájk a vállalat más üzemeire is kiterjedhet, ha megfelelő egyez­mény sokáig nem jön létre Winston-Salemben. A követelés: 5 napos, 40 órás munkahét a mostani 6 napos 40 órás munkahét helyett, továbbá három éven keresztül 10 cent órabéremelés évente, jobb vakációs juttatás és nyugdíj-tervezet létesítése. A kenyérsütők jelenlegi bére $1.53-tól $1.97-ig ter­jed óránként és a vállalat 5, 6 és 7 cent emelést ajánlott a következő 3 évre, amit a szakszervezet nem fogadott el. A vállalat vezetői a sztrájk ellenére az üzem to­vábbi működését helyezték kilátásba, természete­sen sztrájktörőkkel. A fogyasztók legyenek figye­lemmel az American Bakeries cég termelvényeire bevásárlásaiknál.---------------­Öthetes sztrájk után Az ország legnagyobb réztermelője, a Kennecott Copper Corporation, munkásainak öthetes sztrájk­ja után megegyezésre jutott . az International union of Mine, Mill and Smelter Workers szak- szervezettel, amely 3,800 munkást, a cég alkalma­zottainak 44 százalékát képviseli. A vállalat négy államban levő üzemeiben a United Steel Workers Union, amely 2,100 munkást, vagyis 24 százalékot reprezentál, azonkívül négy kisebb szakmai szak- szervezet is sztrájkol, de ezekkel még nem történt egyezkedés. Az egyezmény szövetségi közbenjárók segítségé­vel jött létre. A részleteket még nem hozták nyil­vánosságra, mert előbb a szakszervezeti tagok hoz­zájárulása szükséges. Csak annyit közöltek, hogy az uj munkaszerződés három évre fog szólni. A szakszervezeti egyezmények más fémtermelők­nél is lejártak, de az újak megkötésével várnak, mert nyilván a Kennecott-al történt megállapodá­sok lesznek irányadók az ipar többi üzemeiben is. Az öregeket sújtják leginkább a magas orvosi költségek A Chicago Daily News egy cikkben ismertette az idős polgárokat sújtó problémákat és nyomós , indokokat sorolt fel a számukra kórházi, ápolóott­honi és egyéb egészségbiztosítást nyújtó Medicare- törvény megszavazására. Az égető szükséglet il­lusztrálására a következő esetet közölte: “Egy 76 éves, roskadt ember feküdt a Cook County-i Oak Forest jótékonysági kórház egyik ágyában. Egyik lába amputálva volt, cukorbajban szenvedett. Ki­látástalan jövő várt reá. Előzőleg privát kórházban volt, ahol a kórházbiztositás 1,500 dollárral járult a költségekhez. ‘De én még 5,000 dollárral tartoz­tam a kórháznak’, mondotta a páciens. ‘Mikor el­fogyott a pénzem, azt mondtam nekik: Hívják a rendőrséget! Nem tudok többet fizetni, dobjanak ki!’ Onnan az Oak Forest kórházba szállították, ahol a havi 185 dollár költséget a közjótékonysági alap fizeti. Nemcsak reménytelen és megalázó, ha igy kénytelen valaki élete végét lemorzsolni, ha­nem amellett megterheli a közvagyont.’.’ Az öregkorral járó magas orvosi és kórházi költ­ségek sokszor az amúgy is nehéz sorsban élő hoz­zátartozókra hárulnak. A privát egészségügyi biz­tosítások a biztosított költségeinek csak egyhatodát fizetik. A jobban javadalmazó biztosításokat a leg­többen nem engedhetik meg maguknak. A Medicare törvény ellen a legnagyobb erőfeszí­tést mindig az American Medical Association fej­tette ki. 1960-ban nagyban felkarolta a Kerr-Mills- javaslatot, amelyet az egyes államoknak külön kel­lett megszavazniok és amely legjobb esetben is kétséges előnyöket nyújt. Egy szenátusi albizottság 1963-ban arra a megállapodásra jutott, hogy a Kerr-Mills-törvény “hatástalan, szűkmarkú”, amel­lett a segélyben részesülőnek meg kell esküdnie, hogy teljesen nincstelen. A Medieare-törvényről jelenleg kihallgatások folynak a szenátus pénzügyi bizottsága előtt. A kormány és a törvényjavaslat támogatói megkí­sérlik, hogy az aggkori nyugdíj csekély felemelése mellett — amit a képviselőház megszavazott —, a szenátus a Medicare-javaslatot is törvényerőre emelje. Az automaták kiszorítják az embert A tudományos színezetű fantasztikus regények gyakori témája, hogy a jövő világában az automati­kus, tökéletesített “robot”-ok átveszik alkotójuk szerepét, elhatalmasodnak felette és kiszorítják az embert még az irányítás színteréről is. A Center for Democratic Institutions egyik ki­adványában John Wilkinson kiváló tudós-filozófus kijelenti, hogy a számlálógépek olyan fokra jutot­tak, hogy úgyszólván már határozni tudnak és fennáll annak a veszélye, hogy ha ez tovább igy tart, a computerek az emberiségre káros ha­tározatokat visznek majd keresztül. Mr. Wilkinson kijelenti, hogy ha információt lajstromozó gépeket összekapcsolnak, ezek egy­mással olyan “eszmecserét” folytathatnak, illetve konklúziókat vonhatnak le, amelyeknek az emberi civilizációra beláthatatlan következményei lehet­nek. Ha oly módon kapcsolják össze ezeket, hogy az egyiknek az eredménye a másiknak beadott kér­dése lesz, a konklúzióknak ide-oda való kicserélésé­vel és váltakozásával kiszámíthatatlan eredmények jelentkezhetnek. Ilyen hálózatok azért jönnek lét­re, mert az emberi ész nem képes elég gyorsan működni, hogy ellenőrizhesse és résztvehessen a folyamatban. Ha a gépek által elért konklúziókat nem tudják kellő szakértelemmel megbírálni, úgy az súlyos gazdasági vagy politikai válságra, sőt még nukle­áris háborúra is vezethet. Mr. Wilkinson nagyon pesszimisztikusan látja a helyzetet. Úgy érzi, hogy már most ott tartunk, ahonnan nincs visszatérés és úgyszólván semmit sem lehet tenni ennek az irányzatnak megváltozta­tására. A kiadványban az intézet néhány más tudósa, közöttük Robert M. Hutchins elnök, kétségbe vonja ezeknek a feltételezéseknek politikai es gazdasági vonatkozásait és abban sem értenek egyet, hogy lehetetlen'visszaállítani az ember szerepét az ipari termelés és adat-közlekedés terén. Érdekes megfigyelést tesz Mr. Wilkinson, amikor azt mondja, hogy a technológiai társadalomnak ve­leszületett gyengesége, hogy a mennyiséget fonto­sabbnak tartja a minőségnél. Szerinte ez az oka an­nak, hogy a rendkívüli, korlátlan technikai fejlő­dést óriási menyiségü, kétes értékű árucikkek ter­melésére fordítják. Persze Mr. Wilkinson nem hatol a dolgok mé­lyére, mert ha ezt tenné, akkor előbb-utóbb rá­jönne, hogy a kapitalista rendszer anarchisztikus termelési módszere és veleszületett ellentmondá­sai azok, amelyek ezt a káoszt előidézik. A szocialista rendszer számára a technológiai fejlődés nem anarchiát, hanem áldást jelent. A ciprusi görögök elutasították a Ü.S. által küldött plazmát Makarios elnök kérésére az Egyesült Államok 2,000 pint vérplazmát küldött a ciprusi görögök­nek. A csomagoláson az a figyelmeztetés állt. hogy ha a tartalma felrázás után zavaros lesz, akkor nem használható. Nicosiái hírlapokban olyan hírek jelentek meg, hogy a küldött plazma olyan régi készitményii, hogy használata halálos veszeueiemmel jár. r^í U.S. követség szószólója kijelentette, hogy ugyan­azt a plazmát küldték Ciprusba, mint amié az ame­rikai hadseregnek szállítanak. A ciprusi görög hatóságok jelentették, hogy az első három felbontott üvegben a plazma romlott volt, ezért az egész szállítmányt visszautasították. ________________________5. Intelem fájdalomcsillapítók használatához A Food and Drug Administration uj szabályo­kat léptetett életbe, amelyek megkövetelik, hogy a gyógyszerkészitők a phenacetint tartalmazó fáj­dalomcsillapítóikra figyelmeztető feliratot tegye­nek. Az uj szabály az orvosi recept nélkül vásárolt védjegymárkás árukra vonatkozik. Az említett gyógyszert már régóta alkalmazzák más vegysze­rekkel együtt fájdalomcsillapítónak, de ujaoban rájöttek, hogy használata nagy adagokban, vagy hosszú ideig a vesére ártalmas. Néhány jólismert .gyártmányt újabban phonace- tin nélkül készítenek. Ezek közé tartoznak az Ex- cedrin és az Anacin fájdalomcsillapítók. Az FDA szerint a phenacetin az uj felirattal és az utasítás szerinti használattal ártalmatlan és hasz'nts szer a fájdalom ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom