Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-08-20 / 34. szám

RÉSZLETES TUDÓSÍTÁS A MAGYARORSZÁGI FUTBALLMÉRKŐZÉSEKRŐL .... (Lásd lapunk 12-ik oldalát) A/V\eRIKAI Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the aci of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.V Vol. XIII. No. 34. Thursday, August 20, 1964 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon: AL 4-0397 AZ AMERIKAI-MAGYAR TÁRSADALOM ÉS GOLDWATER Semmi kétség aziránt, hogy az Egyesült Államok törté­nelmének legfontosabb elnökválasztása előtt áll; amelynek ki­menetele döntő kihatással lesz az egész világra. A magyarszármazu amerikai polgárok nem lehetnek kö­zömbösek azzal a veszéllyel szemben, amit Goldwater esetle­ges megválasztása zúdítana az amerikai népre, a világ béké­jére és különösen szeretett szülőföldjükre. Mert, igen, Gold­water atombombás, vérgőzös agyában Magyarország különle­ges helyet foglal el, mint az ő és a mögötte álló imperialista erők világuralmi terveinek egyik fontos akcióterülete. Egy második ’56-os helyzet lehetőségét idézi fel abban a könyv­ben, amelyben leszögezi politikai álláspontját és terveit, a “Conscience of a Conservative” (Egy konzervatív lelkiismere­te) cimü, Hitler “Mein Kampf’-jához hasonló vallomásában. “Tételezzük fel, hogy Kelet-Európábán felkelés lesz, mint 1956-ban volt Budapesten — mondja egy elmulasztott alka­lom felett siránkozva... — készen kell állnunk megfelelő nukleáris fegyverzettel felszerelt harci egységeinket a hely- szinre bevetni.. . A felkelés közvetlen közelében felállított túlerővel kényszeritsük visszavonulásra a Szovjetuniót.” Itt meg kell értenünk, hogy a háborúra atombombákkal készülők “feltételezése” azonos a háborút kivitelező terveikkel, s erre a megfelelő alkalmat is készek megteremteni. Goldwater messzemenő tervei és kampánya sikere érde­kében máris szövetségre lépett a kelet-európai országok kive­tett és ideszivárgott fasiszta bérenceivel, az úgynevezett “száműzött kormányokkal”, azon hitében, hogy ezek a fizetett senkiházik ittlakó honfitásaikra hatással vannak és szavaza­taikat befolyásolhatták. Felhasználja őket korteskampányá­ban és a Ku-Klux-Klan, a Birch Society és más terrorszerve­zetek mellett az ő segítségüket is igénybe veszi a szavazókat félrevezető, hazug, félelmetgerjesztő koholmányok terjeszté­sében. Legelsősorban persze a “kommunista mumust” használ­ják. amitől ők meg fogják szabadítani a világot és erre alapít­ják háborús propagandájukat. De van-e még számottevő ma­gyar az Egyesült Államokban, aki elhiszi, hogy a szocializmus építése Magyarországon, vagy akárhol a világon veszedelmet jelent a népek számára? Erre csak nem-mel felelhet akárki, aki e sorokat olvassa, hiszen vagy személyesen győződött meg ennek ellenkezőjéről, vagy szavahihető szemtanuktól hallotta és olvasta, hogy a szo­cialista országok a háború ellen vannak, a békét, a békés együttélést hirdetik és mindert erejükkel ennek az érdekében tevékenykednek. Miért kell akkor háborút tervezni ellenük? De az atombomba mellett Goldwater más fenyegetést is rejteget ujjasában. Mint szenátor, a kongresszusban ellene szavazott minden javaslatnak, amely a nép előnyét szolgálta. Ultrareakciós álláspontját megerősítette a konvención, a je­lölést elfogadó beszédében és azóta tett kijelentéseiben is Ezek szerint minden demokratikus intézmény, amit az ame­rikai nép nehéz küzdelmek árán kivívott magának, veszélyben van. Goldwater megszüntetné a társadalombiztosítást, a mun­kanélküli segélyt, a nyugdijat, az öregek, a munkaképtelenek, az özvegyek és árvák megsegítését. A munkásságot megfosztaná szakszervezeti jogaitól és a fokozott kizsákmányolás szabad prédájává tenné. Megakadályozná a Medicare bevezetését és minden más társadalmi juttatást. Megszüntetné a szegénység leküzdésére tervbevett lépéseket. Megfogadta, hogy a Civil Rights tör­vény visszavonását fogja szorgalmazni. Itt álljunk meg egy percre. Nézzünk szembe a Goldwater propaganda legveszedelmesebb eszközével, amit minden lel­kiismeret nélkül használ. Az amerikai népet azzal ijeszti, hogy a néger nép jogos küzdelme jogaiért, a többi amerikai jogainak és előnyeinek megfosztását jelenti. Amit a hitleri faiüldözők a zsidókról állítottak, azt hangoztatják Goldwate- rék a néger szabadságjogokról. Ebben a fasiszta álláspontban nekünk magyaroknak azt kell látnunk, hogy egv Goldwater- győzelem minden nemzeti kisebbségre; külföldi születésűre kiterjesztené a faji szemlélet átkos következményeit. Minden okunk megvan Goldwater megválasztást ellenez­ni és semmi nincs, amivel a józanul gondolkodók támogatását kiérdemelné. Goldwater bukását nem elég kívánni és kivárni. Ők sem bízzák szerencséjüket a véletlenre. Cselekednünk kell a vá­lasztás előtti hetekben, hogy a Goldwater-propaganda ellen­súlyozásával elhárítsuk a veszélyt országunkról, népünkről, a világról. (Folytatás a 12-ik oldalon) megszigorított diktatúra dél-uietnambah A felszabadító mozgalom erősödik. Khanh diktatórikus hatalmát növelték. Növekszik a nyomás a tárgyalások utján való megoldás szükségességére Az amerikai hadihajók és harci repülők Észak-Vietnam ellen folytatott támadásai óta D.-Vietnamban a helyzet rosz- szabb a népelnyomó Khanh- kormány s a beavatkozó impe­rialista erők szempontjából. Az elmúlt héten 96 amerikai helikopter 1,000 főre menő katonasággal megrakva, táma­dást indított a felszabadító erők ellen Saigontól 30 mér­föld távolságban, hogy 2.000 partizánt bekerítsen. Á szen­zációs támadás kudarcban vég' ződött, amennyiben a keresett ellenfél eltűnt a dzsungelben, miután néhány helikoptert harcképtelenné tett. Egy ame­rikai pilóta meghalt. A csatlós Khanh miniszter- elnök, azzal a kifogással, hogy Észak-Vietnam meg fogja tá­madni Dél-Vietnamot, hadiál­lapotot létesített, utazási tila­lommal, az utcán tartózkodás korlátozásával, cenzúrával, de — amint a New York Times tudósítója megjegyzi —*- in­kább az országban észlelhető nyugtalanság elnyomására. Az elmúlt hétvégen az általa irá­nyított katonai klikk Dél-Viet- nam elnökévé nevezte ki U. S. fegyveres beavatkozása Kongóban Az Egyesült Államok légierői­nek négy csapatszállítója aug. 13-án 50 ejtőernyős amerikai katonát szállított Kongóba, hogy Csőmbe kormányát segítse a fel­kelők elnyomásában. G. Mennen• Williams, helyettes államtitkár­ral folytatott értekezleten, Csőmbe hosszutávu felderítő re­pülőgépeket kért Amerikától, amit Washingtonban hajlandók teljesíteni. A hónap elején Ave- rall Harriman, a State Depart­ment megbízásából Brüsszelben j tanácskozott belga kormánymeg i bízottakkal Csőmbe támogatá-! sáról a felszabadulásért harcoló kongói nép ellen. Ezen intézke­dések arra mutatnak, hogy az Egyesült Államok kiterjeszti im­perialista háborús aktivitásait és Kongó polgárháborújában az; elnyomást támogatva, fegyvere­sen beavatkozik az ország bel- ügyeibe. - | Khanht, s ezzel nagyobb dikta­tórikus hatalommal ruházta fel. A népszavazást meghatá­rozatlan időre halasztották el. Úgy az Egyesült Államok­ban, mint Délkelet-Ázsiában és másutt erősödik az a meg­győződés, hogy a helyzetet nem lehet megoldani külföldi katonai beavatkozással és pusz titó vérengzéssel. A vietnami hadsereg harci készsége to­vábbra is lanyha, a nép együtt működésével egyre nagyobb terület kerül a felszabadító hadsereg kezébe és ellenőrzé­se alá, ami annak a jele, hogy a nép nem támogatja az ame­rikai bábkormányt. Nyugati katonai szakértő véleménye szerint “Az Egyesült Államok­nak nagyobb hadsereget kell bevetni, ha meg akarja tarta­ni azt, ami most a kezén van.” Jelenleg több mint 20,000 amerikai katona van Dél-Viet- namban, nem számítva a szá­mos polgári ügynökséget, me­lyek különböző ügyek vezeté­sével vannak ott megbízva. (Folytatás a 10-ik oldalon) FEGYVERSZÜNET A CIPRUSI KRÍZISBEN Az ENSZ Biztonsági Taná­csa és U Thant főtitkár fárad­hatatlan munkájának köszön­hető, hogy kimerítő tárgyalá- I sok után nemcsak a világszö­vetség hivatalaiban, de Anka­rában, Athénban és Nicosiá­ban is elfogadták az ideiglenes fegyverszünetet. Törökország csak napokkal később tett ele- j get a fegyverszünet követel­ményeinek. Tíz nappal ezelőtt Ciprusban a látszólagos ellentétek újból fellángoltak és a hét végén ve­szedelmes provokációvá fej­lődtek. A kulcskérdés a kon­fliktusok mögött Ciprus népé­nek rendületlen küzdelme a valódi függetlenségért. Az 1960-ban kifejlődött harcok és beavatkozások után kötött megegyezés szerint úgy Görög­országnak, mint Törökország-1 nak joga van Ciprus “alkotmá- j nyának védelmében” a kato­nai beavatkozásra. A hírek szerint augusztus 5-én a ciprusi görög csapatok j állítólag megtámadtak néhány | ciprusi török falvat. Ezt köve­tően, aug. 8-án, Törökország­ból küldött hadirepülők bom­bázták a ciprusi görög álláso­kat, amit másnap megismétel­tek. A helyzet hirtelen elmér­gesedett, amint mindkét ol­dalról újabb támadásokkal fe­nyegetőztek és Görögország megfigyelő repülőket küldött Ciprusba. Makarios ciprusi el­nök bejelentette, hogy több, mint 400 ciprusi görög esett áldozatul a légitámadásoknak. (Folytatás a 10-ik oldalon) Az álarc nélküli Goldwater A vietnami háború kiterjesztését sürgette. A tömeggyilkoló fegy­verek mennyiségi és minőségi emelését követelte A Republikánus Párt elnök­jelöltjével kapcsolatban senki­nek nem lehettek túlzott két­ségei. Nyilvánvaló volt, hogy a jobboldali irányzatot képvi­seli. De legutóbbi támadása Johnsondnök ellen talán még a mérsékelten jobboldali hí­veit is megdöbbentette. A világ még fel sem ocsú­dott abból a kábulatából, ame­lyet az észak-vietnami kikötők amerikai repülők -általi bom­bázása okozott, amikor Gold­water már a háború fokozását követelte. Mig a világ közvé­leménye attól rettegett, hogy ez a támadás esetleg egy meg­állíthatatlan katasztrófa elindi' tását jelenti, addig az arizonai szenátor újabb és újabb provo­kációkat követelt. Azért tá­madta az elnököt, mert nem vette programjába az Észak- Vietnam elleni légitámadáso­kat illetve nem tette ezt po­litikája sarkkövévé. Goldwater azzal dicsekedett, hogy nem elégszik meg kevesebbel, mint a győzelemmel. Nem számit, hogy mi az ára. Ennek a Goldwater-féle po­litikának pedig igen nagy len­ne az ára. Dél-Vietnamot tel­jesen megszállnák az amerikai csapatok, az ő elképzelése sze­rint, mert igy biztosítanák a partizánháboru megszünteté­sét. Nem nehéz elképzelni, hogy ez az újabb kaland meny­nyi amerikai fiatal életébe ke- rülne.Arról már nem is be­szélve, hogy ez még koránt­sem biztosítaná a felkelés le­verését. Sőt, fokozná a nép el­keseredését és harcát a nyilt külföldi beavatkozással szem­ben. (Folytatás a 10-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom