Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-28 / 22. szám
EGY TÍZÉVES ÉVFORDULÓ Tíz évvel ezelőtt, 1954 május 17-én a Legfelsőbb Törvényszék meghozta nevezetes döntését az'iskolák integrálására. Nagyban folyik a kiértékelés arravonatkozólag, hogy milyen eredménnyel járt az elmúlt tiz évben a bíróságnak ez a rendeleté, amely szerint az iskolákban a négerek és fehérek kö zös tanítását kell bevezetni. Az adatok azt mutatják, hogy ez idő alatt éppen az iskolaintegrálás területén történt a legkisebb változás. Ellenben a rendelet uj fejezetet nyitott a néger nép szüntelen küzdelmében. hogy alkotmányos polgárjogainak érvényt szerezzen. Olyan széleskörű és mélyenjáró demokratizáló mozgalom indult meg, amely az ország egész gazdasági és társadalmi életének megváltoztatására lesz nagy hatással. Az egyenlő tanulási lehetőség megtagadása a néger gyermekeknek. egyik alapoka annak, hogy felnőtt életükben nincsen a fehérekkel egyenlő lehetőségük jobb munkaalkalmak betöltésére, magasabb keresetre és magasabb színvonalú életmódra. Ezt a tényt misem hozta annyira a nyilvánosságra, mint a l egfelsőbb Bíróság döntése után megindult küzdelem az iskolák integrálásának megvalósítására. A harc a déli államokban kezdődött, de hamarosan kiterjedt az északi -álla mokra is. ahol a néger gettók, az elkülönített lakóterületek, képezték alapját az elkülönített iskoláknak. A nagyvárosok néger- lakói, a fehér lakosság megértésével és segítségévei erélyes támadást intéztek az elkülönített tanítás ellen, amit a néger és portorikói gyermekek számára leromlott, tulzsu folt. patkány- és féreglepte régi épületekben, hiányos felszerelésekkel. kevés és régi könyvekkel, kevés és nagyjából má- sodrangu tanítókkal, nyújtottak. A harc teljes erővel folyik tovább, egyre változó és magasabb színvonalú módszerekkel (Folytatás a 2-ik oldalon) GOLGWATER A SEPUBLIKÁNttS PÁRTNAK SEM FELEL MEG Amerika két politikai pártjának szoros köteléke a mono polisztikus nagytőkével és korporációkkal tény. amelyhez nem fér kétség. Lincoln elnök idejének kivételével, amikor az uj Republikánus Párt volt a nép pártja, az amerikai néptömegek és a szakszervezeti mozgalom nagyobb befolyást volt képes gyakorolni a Demokrata Párt vezetőire a közérdeket érdeklő imvekben. Ez a helyzet ma is fennáll, ami azt a véleményt rögzíti meg az amerikai tömegekben, hogy a két párt közül a Demokrata Párt a liberálisabb. A Demokrata Párthoz állanak közelebb az ipar és nagytőke azon vezetői is. akik a változó világhelyzetet józanabbu! Ítélik meg és hajlandók alkal mazkodni. Több politikai és más vezető személyiséget találunk ezen az oldalon, akik a háboruellenes. a békés egymás mellett élés politikájára hajlamosak. ..mint a republikánus pártiak oldalán. -lit P Az elnökválasztási éveket a nagy politikai ígérgetések félrevezetések és becsapások éveinek lyhet nevezni. Ilyenkor a legréakciósabb republikánus politikus is igyekszik nagyon liberális szint ölteni és néha sikerül is meggyőzni a választók többségét. Bár a 2 .világháború után a republikánusokat csak Eisenhowernek a háborúban szerzett népszerűsége volt képes hatalomra juttatni. Ezt a népszerűséget most is igyekeznek a maciik előnyére kihasználni, de ugvlátszik az ultrareakcio túllőtt a célon. A kiélezett belföldi és nemzetközi problémák az elnök- választási versenyben döntő szerepet játszanak. A Republikánus Párt igazi politikáját a mostani kampányban az ultrareakciós Goldwater szenátor képviseli, aki hónapok óta a legszélsőségesebb háborús uszítással és a polgárjogok elleni agitá- lással próbál híveket toborozni, az előválasztásokon a konven- eiós jelölő bizottságokat maga mellé állítani. De Goldwater legvadabb ellenzékiességét olyan kérdésekkel szemben, mint a polgárjogok, a szegénység elleni hadiárat. a Medicare, a társadalmi biztosítás, a kubai és más külföldi politika, felülmúlta az a kijelentése, amit a vietnami háború már eddig is minden képzeletet felülmúló borzalmas, embertelen barbár módszereinek kiegészítésére tett. Az American Broadcasting Companv országos adóprogramján azt ajánlotta, hogy Dél-Vietnamban használjanak alacsony hatóerejü atombombát a fák lombjainak felégetésére, mert (Folytatás a 3-ik oldalon) A Legfelsőbb Bíróság fontos döntései A Legfelsőbb Bíróság hétfőn kihirdetett döntései közül nagyjelentőségű az, amelyik a Virginia állambeli Prince Edward megye 1959 óta bezárt iskoláinak megnyitására vonatkozik. A megye fehér fajgyűlölői annakidején az integrált. iskolákat elrendelő 1954- es döntés elkerülésére bezárták az összes iskolákat és a megyei törvények módosításával közpénzen fenntartott magániskolákat hoztak létre a fehér tanulók számára. Prince Edward megyében 1959 óta a néger gyermekeket megfosztották az iskolábajárás lehetőségétől. A főbírók egyhangú döntésükben leszegezték, hogy az alkotmány tiltja az iskolák lezárását bármely állam egy megyéjében, mialatt a többiben rendesen működnek. A döntés azt is kiemelte, hogy az isko laintegrálás “m e g fontolásá nak” ideje — amire az eredeti rendelet lehetőséget nyújtott —, elmúlt és “többé nem lehet megfosztani a tanulókat alkotmányos joguktól, hogy a többi tanulókkal egyenlő ok tatásban részesüljenek.” Letartóztatták a zsidó vezetőket Az American Jewish Congress 12 országos vezetője a Világkiállításon a jordáni pavilon előtt tüntetéssel tiltakozott egy falfestmény ellen, melynek egyik jelenete Izraelt vádolja íeieiüsseggel az arab menekültek szenvedéseiért. Dr. Joachim Prinz, az AJO elnöke volt a tüntetés vezetője. Előzőleg Robert Moses, a Világkiállítás Vállalat elnöke, a falfestmény eltávolítására benyújtott kérelmet elutasította és nem adott engedélyt az AJC-nek a piketelésre. Mindamellett a zsidó vezetők kivonultak a tüntető feliratokkal a jordáni épület elé. ahol mind a 12 tüntetőt a Pinkerton rendőrök rendzavarásért letartóztatták. Dr. Pinz kijelentette, hogy alkotmányos jogaikkal élnek, RÖVIDHÍREK A MUSEUM OF MODERN ART ! New Yorkban ünnepélyes keretek között u.iból megnyílt-. A múzeumot újjáépítették és két uj szárnnyal bővítették. SEOUL. Dél-Koreában egyetemi hallgatók már második hete kor mányellenes tüntetéseket tarta- ! r.ak. Jelszavaik: “Éhezünk! ... , Szabadságot a Letartóztatott 1 Diákoknak! . . . Szóiásszabadsa- trot az Esre.eineken!” 133 diákot I letartóztattak. Tizenhárom arab állam követe látogatást tett Dean tfttisk külügyminiszternél, hogy kife- : jezzék aggodalmukat Izrael elnökének, Levi Eshkolnak közeli látogatásával kapcsolatban Az Egyesült Arab Köztársa- ság követe. Mostafa Kamel később úgy nyilatkozott, hogy a diplomaták azon félelmüknek I adtak kifeiezést. hogy az izraeli államfő látogatásának célja “szabad kezet adni Izrael- | nők agressziós lépésekre a Közép-Keleten. az arab-amerikai jóviszony aláásásával.” amikor piketelnek és nem félnek a letartóztatástól. Dr. Prinz úgy nyilatkozott az újságíróknak: “Piketelni fogunk és vállaljuk a következményeket. Engem már egyszer letartóztatott a Gestapo, többé nem félek tőle.” Prince' Edward megye vezető személyei a döntés első átolvasása után még mindig remélik, hogy kiutat találnak az iskolák integrálásának elkerülésére. A Főbiróság ugyanis nem érintette azt a kérdést, hogy van-e joga az államnak szubvencionálni magániskolákat, vagy sem. Ha ezt a jogot fenntarthatják, a magániskolák fennmaradását biztosítva látják. A Főbiróságnak egy másik döntése megerősíti az üzleti, vállalatok jogát ahhoz, hogy szakszervezetektől kártérítést -követeljenek a Taft-Hartley- törvényben megtiltott bojkottintézkedések esetében. A Főbiróság helybenhagyta az American Tobacco Company ellen hozott pernek az újratárgyalását, amelyben egy Lucky Strike cigarettafogyasztó, rákos megbetegedéséért kártérítést követel a vállalattól. STEVENSON A BIZTONSÁGI TANÁCS ELŐTT A kormány sürgősen visszarendelte Adlai Stevensont. az Egyesült Nemzetekbeli főmeg- bizottját európai körútjáról, tekintettel arra, hogy Dél- kelet-Ázsiában a helyzet saját szempo ntjából rosszabbra fordult. Csütörtökön Stevenson a Biztonsági Tanács gyűlésén hosszú beszédben vázolta a washingtoni kormány által tervezett lépéseket, amelyekkel a délkelet-ázsiai országokat “meg akarja menteni a kommunizmustól" Stevenson beszédére Nikolai T. Fedorenko szovjet UN- megbizott válaszolt. Megvádolta az Egyesült Államokat, hogy háborút folytat Dél-Viet nam népe ellen és hogy a szomszédos Cambodia ellen is agressziót követ el. A Biztonsági Tanács tulajdon k éppen Cambodia kormánya feljelentésének megtárgyalására jött össze, melyben Cambodia megvádolta az Egyesült Államokat, hogy Dél- Vietnamból fegyveres csapatokat irányított a területére, megsértette határát cambodiai falvak ellen intézett támadást és több lakos halálát okozta. Stevenson beismerte, hogy agresszió történt, de ezért a felelősséget áthárította a Dél- Vietnamban folyó háborúra, amit szerinte “külföldi erők folytatnak a délvietnami nép ellen a Vietcong-on keresztül.” (Folytatás a 2-ik oldalon) Sztrájkkal tiltakoznak a speed-up ellen Clevelandon, a White Motor Cp. 3.500 munkása abbahagyta a munkát, amikor az üzem- vezetőség bejelentette, hogv egy külső üzemvezetési szaktanácsot nyújtó céget alkalmazott a gyár termelőképességének tanulmányozására és javi tások eszközlésére: A gyárban nehéz teherautókat gyártanak és a sztrájkoló munkások között 3.000 gyári és 500 irodai alkalmazott van. Tagjai a United Auto Workers 32-es lokáljának. A sztrájk állítólag a szakszervezet megkérdezése nélkül indult. A lo kál vezetősége a munka újra felvételére szólította fel a munkásokat, mert a gyárvezetőség addig nem hajlandó tárgyalni a felmerült problémákról. A munkások visszamentek dolgozni. A gyárosok ma« cé^ekk-d való versengés céljából előli vösebb munkamódszereket akarnak bevezetni. vagyis gyorsítani a munkamenetet. A munkások eddig is panaszkodtak a nagy speed-unról. érthető. hogy tiltakoznak a futószalag tervbevett meggyorsítása ellen. Vol. XIII. No. 22. Thursday, May 28, 1964 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon: AL 4-0397.
