Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-03-05 / 10. szám

Thursday, March 5, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD JL MIBE KERÜL A POLITIKAI KAMPÁNY ? Ma már nem állja meg a helyét az a régi ameri­kai tradieió, hogy akármelyik újszülöttből idővel elnök lehet. A fakunyhóból a Fehér Házba került elnökről már csak a történelemkönyvek emlékez­nek meg. Az elnökválasztástól lefelé, egészen a helyi állami tisztségek betöltéséig, csak olyan egyén engedheti meg, hogy jelöltesse magát, aki­nek korlátlan anyagiak állnak a rendelkezésére. A politikai élet éppolyan fényűző időtöltéssé fa­jult Amerikában, mint a yachtolás vagy a lovas­póló, amelyet főképp csak a kiváltságosak enged­hetnek meg maguknak. Egy virginiai állami képvi­selő jelölése és megválasztása 1963-ban megkíván­ta, hogy a jelölt három évre felfüggessze ügyvédi praxisát, hogy egy szakértőt alkalmazzon a kam­pányhoz szükséges adatok összeállitására és hét használt autót vegyen a választási hirdetések cél­jaira. A választási röpiratok postai szétküldése 12 ezer 600 dollárba került, az újság- és rádióhirdeté­sekre 5 ezer dollárt költött. A kampány összesen több mint 24 ezer dollárba került. Ha számításba vesszük, hogy ezt az összeget egy aránylag jelentéktelen politikai hivatal betöltésére fordították, akkor elképzelhetjük, mennyibe ke­rülnek a nagyjelentőségű kampányok. Kiket jelölnek? Az elnökválasztásnál például senki sem várhat­ja, hogy bármelyik párt is jelölje, ha nem ismerik az országban. Két módja van annak, hogy a magas politikai pályára aspiráló egyént megismerjék az ország széliében és hosszában és megkedveljék. Az egyik módja az, hogy beutazza az országot, részt- vegyen nagygyűléseken, felvonulásokon és vitaes­téken. Kell, hogy rádión és televízión előadásokat tartson és könyvet Írjon vagy Írasson magáról. Óriási személyzetre van szüksége a kampány ve­zetékére s beszédei megfogalmazására és a renge­teg egyéb részletmunka elvégzésére. A népszerűsítésnek egy másik módja lényegesen olcsóbb, de kevés embernek van alkalma hozzá. Ilyen alkalom jutott Eisenhowernek, aki politikai pályafutása előtt már hírneves lett, mint a nyuga­ti szövetségesek legfőbb katonai parancsnoka, vagy ahogyan Truman, Nixon és Johnson elnyerte az alelnöki jelölést. Akinek nincs hasonló szerencséje, az számíthat arra, hogy 1 millió dollárba fog kerülni a jelölte- tése. John F. Kennedy saját adatai szerint 912 ezer dollárt fektetett be a jelöltetésébe. Ez az összeg fedezte a kampányközpont felállításának, az egyes helyi kampánygócpontoknak, az utazási költségek­nek, a szakértők és a többi alkalmazottak fizetésé­nek költségeit, azonkívül amit az egyes helyi de­mokrata klubok Kennedy jelöltetésére költöttek. Éles megvilágításba hozza ezt a tényállást 1960- ban Hubert Humphrey szenátor szárnypróbálga­tása az elnökjelöltségre. A Kennedy-család mér­hetetlen vagyonával szemben a szenátor csak kor­látolt összegekkel rendelkezett és nem engedhette meg egy tizedét sem annak, amit Kennedyék a számos körzeti kampány-irodára, a hivatásos véle­ménykutatásra és szónoklat-irókra költöttek. A wisconsini kampány elvesztése után Humphrey úgy nyilatkozott, hogy 17 ezer dolláros adóssága mellett úgy érzi magát, mint a kis sarki fűszeres, aki a nagy supermarket láncolattal próbál verse­nyezni. Még sikerült előteremtenie 25 ezer dollárt a west-virginiai kampányra, de ott, egyedül a tele­víziós beszédekre, Kennedy 34 ezer dollárt költött. Ilyen körülmények között ki engedheti meg ma­gának a politikai pályafutást? Senki más, csak az, aki mérhetetlenül gazdag, vagy aki a kampányra fordított összegekért hajlandó a lelkét is eladni. A diszkrimináció megszüntetésére Los Angelesben a Teamsters Union 595-ös lokál­ja egy élelmiszer nagykereskedő céggel kötött munkaszerződésbe olyan szakaszt foglaltatott be, amely szerint öt polgárjogi szervezet van feljogo­sítva arra, hogy bármelyik munkátkereső egyén panaszát kivizsgálja, ha az arra vonatkozik, hogy a cég részéről megkülönböztetésben részesült akár faji, vallási, nemzetiségi, korbeli, vagy nembeli alapon. A cég a Spartan Grocers, Inc. és a szerződésbi foglalt szervezetek, az NAACP, az American Civil Liberties Union, a Congress of Racial Equality, a Mexican-American Political Association és aj American Jewish Congress. A felmerült esetek, ben akármelyik szervezet tárgyalást folytathat .i céggel és ha szükséges döntőbíróság elé viheti a» ügyet. A Teamster lokál titkára számit arra, hogy a jö­vőben megkötendő munkaszerződéseknél is fontos egyezkedési pont lesz ez a kérdés. Mindebből az következik, hogy a politikusok az országot nem a nép érdekében, hanem a kiváltsá­gos csoportok céljainak megfelelően kormányoz­zák. Nem lehet várni olyan törvényhozóktól, akik a kiváltságosakat képviselik, hogy a nép szükség­leteinek megfelelő hatásos társadalmi vagy gazda­sági reformokat foganatosítsanak. Kennedy elnök is megsokallta demokratikus rendszert fenyegető ezen veszélyt és külön bizott­ságot nevezett ki a politikai kampányköltségek ki­vizsgálására, evvel a megjegyzéssel: “Nem egészséges a demokratikus rendszerben, vagy a kormány erkölcsi színvonalának megvédé­sében, ha a politikai jelöltek nem függetlenek.” A befolyásos körök azonban megakadályoznak minden olyan mozzanatot, amely bármely módon korlátozza hatalmukat és a nép kezébe igyekszik visszahelyezni a kormányzás gyeplőjét. • 12345678901011121314151617181920212242233456789097 • j A SZÁMOK BESZÉLNEKI írja Eörsi Béla-4 OO • 12345678901011121314151617181920212242233456789097 • Az Egyesült Nemzetek jelentősége Az Egyesült Nemzetek Szervezete (U.N.) sokban hasonlít egy olyan vitázó gyülekezethez, amely ülései végén határozatait sohasem viszi keresztül. Mindamellett ma már vannak az ENSZ-nek olyan funkciói, amelyek — ha nem is igazolják a hatal­mas költségeket, amiket az egyes államok visel­nek — mégis reményre jogosítanak. Az ENSZ mű­ködését három osztályba sorozhatjuk: a) humani- hárius (embervédő); b) ahol a jogos és jogtalan pa­naszokat a világ közvéleménye elé lehet vinni; c) a háború elkerülése. Humanitárius működés Ez alatt a technikai segítséget kell értenünk. Ilyen pl. a gyermekvédelmi alap (U.N. Children’s Fund), a menekültek felsegitése, amely talán a legfontosabb feladat. Gondoljunk itt az arab mene­kültek millióira, akik Izrael peremén élnek és éhen halnának, ha az ENSZ napi pár centtel nem segé­lyezné őket. Természetesen a világ más részein is vannak ilyen segélyre szorulók. Szükség van pl. a malária kiirtására, a benn­szülöttek beoltására. olyan betegségek ellen, ame lyek a primitiv népek között pusztítanak és sem ismeretük, sem anyagi lehetőségük nincs oltó­anyag beszerzésére; a világ népeinek felvilágosí­tására a mezőgazdaság alapfogalmairól, mint pl a trágyázás szükségessége, stb; gátak építésére az ár­vizek megakadályozása céljából, a viz felhasználá­sára, a termésnek pusztulástól való megmentésére és a villanyerő fejlesztésére. Az ENSZ-nek módjában áll statisztikát készíte­ni az egyes országok gazdasági, egészségügyi, né­pesedési adatairól, ami elősegíti az államok hely­zetének ismeretét. Mindezek működési körébe tar­toznak, vagy tartoznának. Panaszok nyilvánosságra hozatala Több mint száz ország tartozik e testületbe, ami talán biztosítja az ENSZ jövőjét. Megalakulása ide­jén, 1945-ben, szinte az Egyesült Államok külügyi hivatalának fiókvállalata yolt. A hidegháború első tiz évében az ENSZ tagjai úgy szavaztak, ahogy azt a U.S. megkívánta. A latin-amerikai államok csu­pán egy kis amerikai intésre, szinte kivétel nél­kül a többséggel szavaztak. Volt egy kis csoport (eleinte 4—5 tagból), amely a Szovjetunió köré csoportosult, de komoly panaszok meghallgatására sohasem került a sor. Semleges állam csak egy volt: India. Még emlékezhetünk arra, hogy minisz­terelnökét, Nehrut milyen ridegen fogadták az Egyesült Államokban akkoriban, mert Dulles kül- ügyminisztersége idején bűn volt a semlegesség. Azért kapott Pakisztán nagy hadi segítséget az Egyesült Államoktól, hogy megfélemlítse Indiát. Azóta azonban sok uj állam került az ENSZ-be, ami lényeges változást jelentett. Most van egy ko­moly semleges tömb, az ázsiai, afrikai gyarmati sorból kikerült államokból, és ezek nem csatlakoz­nak volt elnyomóik csoportjához. Igaz, hogy ezek­nek az államoknak nincs kiképzett hadseregük, de a nagy tömegekben van az erejük. Ha még nincs is döntő befolyásuk a szavazásnál (amit a techni­ka módszerével meg lehet akadályozni), van er­kölcsi erejük és az imperialista államok egymás­közti ellentéteit is ki tudják használni. Ez észlelhe­tő volt, amikor Kina ENSZ-tagságáról szavaztak, amikor — először a szervezet életében — többség­re jutottak (bár eredménytelenül); ugyancsak a Portugália elleni küzdelemben a gyarmatosítás kér désében. Természetesen ezek a szavazási győzel­mek írott malasztnak bizonyulnak, mert nem kö­veti őket gazdasági bojkott. Ilyesmit láthattunk annak idején, amikor Mussolini leigázta Abesszí­niát; egy nagyhatalom sem tett komoly lépéseket az akkori népszövetségi határozat keresztülvitelé­re. Ugyanez a helyzet áll fenn most a dél-afrikai kormány elleni harcban, amely elnyomja nem-fe­hér lakosságát. A háború elleni küzdelem Az ENSZ a nagyhatalmak, főleg az Egyesült Államok kénye-kedvének van kitéve, aminek főleg financiális okai vannak. Az Egyesült Államok vise­li ugyanis az ENSZ terheinek legnagyobb részét. A nagyhatalmak érdekei sokszor éles ellentétbe kerülnek egymással, mint pl. a Kongó esetében, amikor az uj állam meggyengítése először Belgium majd Franciaország érdeke volt. Utóbb azonban Anglia is hozzájuk csatlakozott, a Szovjetunió pe­dig Lumumba megölése után nem foglalkozott többé a kérdéssel, s nem is volt hajlandó az ENSZ csapatok költségeinek ráeső részét megfizetni. A háború elkerülését (bár ez volna egyik feladata) az ENSZ egyelőre nem tudja magára vállalni. Csak akkor tehet valamit, amikor a kis államok akar­nak háborúsdit játszani s ha nem áll mögöttük egy vagy több nagyhatalmi érdek. A háború elkerülését az atom- és rakéta-fegyve­rekkel szembeni félelem sugallja. Ma ezek a fegy­verek oly rettenetesek, hogy egy nagy háború az ENSZ nélkül is elkerülhető. Az ENSZ gyengesége a nagyhatalmak őszinteségé nek hiányában keresendő. Tudatában vannak an­nak, hogy világháború ma lehetetlen, de még sem adnak olyan fegyvert az ENSZ kezébe, amellyel a háborút meg tudná akadályozni. Erre csak akkor van kilátás, amikor nem lesz győző és legyőzött, amikor az állami kiadások több mint felét nem ha­difelszerelésekre fordítják. De bármilyen gyenge is az ENSZ, mégis hasznos munkát végez a háború megakadályozására, mint a világ lelkiismerete és erkölcsi ereje és ugyan­ilyen hasznos munkát végezhet a jövőben is. Több a haláleset ti Hot! beavatkozás miatt GENF. — A tiltott magzatelhajtások következ­tében 1950 és 1960 között több haláleset történt, mint bármikor azelőtt — állapítja meg az Egész­ségügyi Világszervezet jelentése. Ezzel szemben a megjelölt időszakban lényegesen csökkent a ter­hességből eredő és a szülések következtében tör­ténő halálesetek száma. A tiltott beavatkozások száma jelentősen emelkedett; e beavatkozások okozták a terhesség alatt bekövetkező halálesetek 10 százalékát. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint, Ausztráliában 1950-ben az elhalálozott terhes nők 17.9 százaléka, 1960-ban azonban már 24 százaléka halt meg magzatelhajtás következtében. Svájcban 1950-ben a terhes nők 12 százaléka, 1960-ban 20.4 százaléka, Angliában pedig 18.1 százaléka (1950: 16.4 százalék) halt meg tiltott beavatkozás követ­keztében. KIOLVASTAD A MAGYAR SZÓT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! KÉM KELL CSOMAGOLNI! "’-j NEM KELL VÁMOT FIZETNI! „ A legrövidebb időn belül segithe- * ► ti rokonait IKK A-csomag okkal! < í u 4 < í, FNiYewflnk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” ^ ► megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját köny- : veit Magyarodnál kihozhatja áltatank < v < ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET ; JOSEPH BROWNFIELD • ► 15 Park Row New York 38, N.Y. < | ► Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek , ; ► Teteíon: BA 7-1166-7 , 1 k A A — -f-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom