Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-03-05 / 10. szám

AMERIKAI MAGYAR SZO - HUNGARIAN WORD Thursday, Match 5:, 196.4 Munkás és szakszervezeti hírek I • Felmondási idő - 10 perc “A vég váratlanul,* figyelmeztetés nélkül, kö­nyörtelenül érte a Lear-Zeigler Heater üzem 40 alkalmazottját,” irta az Olean, N. Y.-i Times-He- rald cikkében, amelyben az üzem hirtelen lezá­rását ismertette. A munkások, akiket nem védett semmilyen szakszervezet, éppen délelőtti kávészünetről tér­tek vissza, amikor összehivták őket és a cég egyik vezetője bejelentette, hogy az üzemet lezárják “azonnali hatállyal”, mert el fogják költöztetni egy másik telepre, Centralia, Ill.-ba. 10 perc időt adtak a munkásoknak, hogy szed­jék össze holmijukat, a megkezdett munkát nem kell befejezniök, blokkolják le kártyájukat és tá­vozzanak. Sem további fizetés, sem .végkielégítés, sem jóléti juttatások. Ki az utcára. Egynek sem ajánlotta fel a cég, hogy áthelyezi Centráliába. Szomorú tanulság arra, hogy milyen védtelenül állnak a munkások, ha nem tartoznak egy erős szakszervezethez. — Átvéve a “Labor”-ból. Az automata fizetőgépek becsapják a munkásokat A Youngstown, O.-i acélmunkások 1330-as lokál­ja határozati javaslatban tiltakozott az ellen, hogy az utóbbi hetekben a munkások közül sokan nem kapják meg a nekik járó fizetés rendes összegét. Egy, két és néha háronvnapi hiány mutatkozott a fizetés összegében és fennáll az a lehetőség, hogy a munkás nem veszi észre a tévedést és akkor nem kap pótlást érte. Ezek a tévedések azóta történnek, amióta a U.S. Steel Corporation tavaly decemberben a pitts- burghi központ irodájában beállított IBM automata gépekkel végezteti az elszámolást. A cél az volt, hogy a fizetések és a munkások más járandósága pontosabban és gyorsabban legyen elintézve. — Ehelyett azonban az történt, hogy sok irodai mun­kás elvesztette állását és az automata gépek a hi­bák sokaságát követik el. Az is megtörténik, hogy a négy-öt napot dolgozó munkás hat napra kap fi­zetést, de a tévedések többsége a munkás hátrá­nyára történik és a hat napot és esetleg túlórá­kat dolgozó munkás négy-öt napos fizetést kap. Ha panaszt emelt, akkor az történt, hogy a követ­kező fizetési napon egyáltalán ném volt számára csekk az irodában. A munkásoknak ebből sok kellemetlenségük származik, mert nem képesek eleget tenni saját fizetési kötelezettségeiknek. Magyarázkodni kell az üzletembereknek, ha nem képes a számlát a ren­des időben kifizetni. Az egyik munkásnak bünte­tést számítottak fel, mert nem tudta a házáért já­ró mortgage-ot kifizetni idejében. Az 1330-as lokál határozati javaslata figyelmez­teti a U.S. Steel Co.-t, hogy a jövőben az ilyen té­vedések vagy tévedések kijavításának elhalasztása, egységes komoly lépéseket von maga után a lokál munkásainak részéről. Mit nyújt a Medicare-javasKat? Négy éve van már a kongreszus előtt a Medi- care-javaslat, amely a King-Anderson Bili néven szerepel most, s amelynek tárgyalását és elfogadá­sát Kennedy és utána Johnson elnök is sürgette. Minden olyan személy, akire a társadalmi biztosí­tási törvény kiterjed, jogos ebben a törvényjavas­latban foglalt kórházi és gondozói (nursing) szol­gálatra. Nem vetik alá anyagi helyzetének szigorú kivizsgálására(means test), nehezen szerzett, meg­takarított pénzétől sem kell megválnia, ha van kis háza, nem kell eladnia és a rokonoknak sem kell adósságba verni magukat, az öreg családtag meg­betegedése esetén. Csupán az szükséges, hogy a munkások, amikor dolgoznak, keresetük egyne­gyed százalékát fizessék be, az eddig keresetükre kivetett társadalmi biztosítási díjazással együtt. Ennek alapján jogukban lesz még nyugdíjba vonu­lásuk előtt kiválasztani a Medicare által nyújtott egészségügyi szolgálatok közül azt, amit legjobb­nak találnak. A következő három közül választhatnak és mi­után valamelyik szolgálatot kiválasztották, azon már nem változtathatnak. 1. 90 vagy ennél kevesebb napi kórházi szolgá­lat. Ennél a beteg legalább napi 10 dollárral já­rul hozzá az első 9 nap költségeihez, ami minimá­lisan 20 dollárt és maximálisan 90 dollárt jelent­het a terhére. 2. 180 napi kórházi szolgálat. Ennél a beteg­nek az átlagos kórházi napi díjnak két és félszeresével kell hozzájárulni a költségekhez. 3. 45 napi kórházi szolgálat. Ennek teljes költ­ségét a szövetségi kormány fizeti. A kórházi szolgálatok mindegyike magában fog­lalja mindazt az egészségügyi ellátást, amiket kór­házban szokásosan nyújtanak a betegnek. Azonban orvosi dij, operáció ára, külön betegápolás és más különleges szolgálat nincs beleszámítva, legfeljebb abban az esetben, ha az illető kórház tanító intéz­mény és ezért ingyen nyújtja ezen szolgálatok va­lamelyikét. Szanatóriumi szolgálatot 180 napig terjedően, beteglátogatást a házba egy év alatt 240 látogatás­ig nyújt a Medicare. A klinikákra bejáró betegek­nek 20 dollárt kell fizetni minden olyan hónapban, melyben ilyen szolgálatban részesülnek. Amint látjuk, a King-Anderson Bili még elég hiányos, még csak kezdetleges lépés az országos egészségügynek közérdekűvé való elismerésére. Az idős polgároknak, ha részleges is, de nagyon szükséges segítséget nyújt — amikor el lesz fo­gadva. Az elfogadását minden lehető módon sür­getni kell a kongresszusnál. A Teamsierek vesztettek a telefon-szavazásnál New York államban a telefon-vállalat munká­sai között lefolytatott választáson a Teamsters Union volt a vesztes abban a kísérletben, hogy át­vegye a munkások képviseletét a Communication Workers of America-tól. A szavazás 12,558 volt a CWA és 8,751 a Teamsterek réssére, s egy függet­len harmadik csoport 574 szavazatot kapott. A CWA az egész országban képviseli a telefon­munkásokat. A newyorki lokál azonban elégedet­len Joseph Beirne elnök vezetésével. A több mint 8,000 szavazat a Teamsterek mellett a newyorki lokáltól eredt. Ez már a hatodik kísérlet Hoffa ré­széről átvenni a newyorki telefonmunkások veze­tését. Az ellene jelenleg folytatott bírósági tárgya­lás is gyengítette Hoffa esélyeit a választáson. Bányászok sztrájkolnak W Va.-ban West Virginiában 400 szénbányász lépett sztrájk ba tiltakozásul egy munkás elbocsátása miatt, az­után kiterjesztették a sztrájkot hat más közeli bá­nyára is. A sztrájkolok száma 2,000-re emelkedett. A bányászok önvédelemből léptek sztrájkba a bányatulajdonosok önkényeskedése ellen. Az el­bocsátott munkás munkaköre a szén kiválogatása volt és a művezető azt állította róla, hogy a látása hibás. A többi bányász a sztrájkkal akarta elejét venni annak, hogy a vállalatok tetszés szerint vé­gezzenek vizsgálatot a bányászok egészségi állapo­táról és önkényesen állapítsák meg, hogy ki meg­felelő és ki nem a munkára. Vége a gabonaszállítási bojkottnak A rakparti munkások szakszervezeteinek veze­tői beszüntették a február 17-e óta folytatott boj­kottot a Szovjetuniónak eladott gabona rakodásá­val kapcsolatban. Johnson elnök az AFL-CIO központi bizottsága elnökének, George Meany-nek levél utján tett ígéretet arra, hogy minden ezután megkötött ga­bonaszerződésben határozottan leszögezik, hogy a szállítás 50 százalékát amerikai hajókon fogják le­bonyolítani. Meany közbenjárására a bojkottot megszüntették. Az elnöki Ígéret nem vonatkozik az eddig meg­kötött szerződésekre. Az AFL-GIQ központ aláássa a nyomdászunió jogait Az International Typographical Union a febru­ári Journal közlönyében vezércikkben tiltakozott az ellen, hogy az AFL-CIO legutóbbi konvencióján elvetette azt a kérelmet, hogy a nyomdászok szak- szervezeti jelzőjét (union label) minden egyes szak- szervezet tüntesse fel minden nyomdai kiadvá­nyán. Ennek a javaslatnak az elvetése azt jelenti, hogy az országban minden szakszervezeti intézmény jo­got formálhat ahhoz, hogy felállítsa saját nyom­dáját és a hagyományos “union label” mellőzésé­vel a szakszervezethez nem tartozó munkásokkal végeztesse kiadványainak elkészítését. Ezt egy ál­lami szakszervezeti tanács, amely az AFL-CIO-hoz tartozik (nem nevezi meg) meg is tette, amennyi­ben a nyomtatás legolcsóbb formáját, “offset press”-t állított fel magának. Ezt nem nyomdászok, hanem irodai munkásnők kezelik, a kiadványokon nem tüntetnek fel semmilyen szakszervezeti jelzőt, még az irodai munkások union label-jét sem. A vezércikk rámutat arra, hogy ez az eljárás ter­jed a szakszervezeti intézmények között és az a helyzet állt elő, hogy az AFL-CIO központ lehető­vé teszi a nemszervezett nyomdák felállítását sa­ját tagintézményeinél. Az ITU készül megtenni a szükséges lépéseket ennek megszüntetésére, s e célból kéri kerületi szerveit, jelentsék a központhoz, ha területükön ilyen eljárásról tudomásuk van. Henry Winston fog beszélni a “Worker” 40-ik évfordulóján Csütörtökön, március 5-én, a newyorki haladó szellemű munkásság a Carnegie Hallban fogja üd­vözölni egyik kiváló harcosát, a börtönben meg­vakult Henry Winstont, aki két évig Európában keresett gyógyulást és most visszatérve a “The Worker” fennállásának 40-ik évfordulóján először fog a nyilvánosság előtt megjelenni, Winston szemevilága a- hírhedt Smith-törvény áldozata lett. A McCarthy-időszak terrorja sok más élenjáró amerikait is áldozatul szemelt ki, va­lamint virágzó munkásintézményeket tett tönkre. A munkássajtó is állandó üldözésnek és támadás­nak volt kitéve és csak fokozott küzdelemnek és a munkások áldozatkészségének köszönhető, hogy a The Worker továbbra is megjelent. Az amerikai munkásság mindennapi érdekeit védő, a demokrácia megerősítéséért a békéért, az elnyomott népek felszabadulásáért és függetlensé­géért, a néger nép és más elnyomott amerikai ki­sebbségek jogaiért harcoló, hetenként kétszer megjelenő újság most már 40 éve végzi nemes munkáját. A Carnegie Hall-t zsúfolásig fogják megtölteni azok, akik értékelik egy munkásujság 40 éves küz­delmét, mert ez visszatükrözi az egész amerikai munkásosztály harcait és dicső eredményeit a mo­nopóliumok és korporációk kizsákmányolási és el­nyomó igyekezeteivel szemben. A The Worker számit minden olvasója és barát­ja további támogatására és hogy március 5-én este 8 órakor ott lesznek a Carnegie Hallban. Latinamerikai művészek zene-, ének- és tánc­számai fogják szórakoztatni a megjelenteket. James E. Jackson, a Worker főszerkesztője lesz a szónok. Belépődíj 99 cent, diákoknak 50 cent. Javaslat a temetési árdrágítók ellen Louis J. Lefkovitz newyorki államügyész a hé­ten javaslatot nyújt be az állami törvényhozó tes­tülethez a temetési költségek felszámításánál gyak­ran előforduló árdrágítások, csalások és egyéb helytelen eljárások ellen. Az államügyész hivatala múlt november óta vizsgálatokat folytat a temet­kezési vállalkozók üzleti módszeiről, amelynek fo­lyamán számos olyan esetet találtak, amelyben előre nem részletezett, felduzzasztott számlákkal használják ki a gyászsujtott családok érzelmeit. A legtöbb esetben a gyászoló vévőnek fogalma sincs arról, hogy a kialkudott temetési árban mi­lyen szolgálatokat adnak és sokszor a busás szám­la benyújtásánál még külön költségeket sorolnak fel. Az államügyész javaslata értelmében minden ilyen eljárás törvénybeütköző lenne és kötelezné a temetkezési vállalkozót, hogy részletezett árki­mutatást adjon a vevőnek mindenről és ne köve­telhessen külön egyéb szolgálatokért. Kötelezővé tenné a koporsókon az árfeltüntetést, amely meg­akadályozná, hogy ugyanolyan temetésért külön­böző egyéneknek más árat számítsanak. A múlt ősz óta folyó vizsgálatoknál számos ta­nút kihallgattak és belenéztek sokszáz panaszeset részleteibe. Lehetséges, hogy nyilvános kihallga­tásokra és hozzászólásokra is sor kerül. r*"*'T * * á/ /f - ^ ^ RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA * y 1437 Third Avenue, New York, N. Y. i (A 81-lk Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 < y mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- < * Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország , I ► minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva

Next

/
Oldalképek
Tartalom