Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-02-27 / 9. szám

Thursday, February 27, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 12 Egyet sem tartóztattak le Adoula tagadja Csőmbe vádjait A kongói miniszterelnöki hivatal közleményt hozott nyilvánosságra azzal kapcsolatban, hogy Csőmbe egy belga lapban megjelent cikkben, majd madridi sajtóértekezletén a többi között Adoula miniszterelnökre hárította a felelősséget Lumumba és társainak meggyilkolásáért. A közlemény sze­rint Adoula egy kongói bíróságon Csőmbe ellen becsületsértési pert indít. Ugyancsak felszólította a volt tartományi vezetőt, hogy terjessze elő állító­lagos bizonyítékait. Elloptak egy Rubens-festményt A brüsszeli Képzőművészeti Múzeumból elloptak egy hires Rubens-festményt. A nagy belga mester­nek a “Négerfejek” cimü tanulmányát egész Bel­giumban jól ismerik, mert a festmény képmása már régóta szerepel az 500 frankos bankjegyeken Á szakértők számítása szerint a képet Rubens 1615 körül festette, amikor művészi teljesítményé­nek tetőfokán állt és egy északafrikai néger mat­róz volt a modellje, akit az antwerpeni kikötőben fogadott fel. A képen feltüntetett néger fej feltűnően ha­sonlít a mártírhalált halt Patrice Lumumba kongói népvezérre. A muzeum kurátorának véleménye szerint — mivel a képet nagy szakértelemmel vet- tik ki keretéből — szakértők követték el a lopást. A kép értékét 200,000 dollárra becsülik, de érté­kesítése úgyszólván lehetetlen, mert a remekmű­vet mindenütt ismerik. Eltűnése után 2 nappal a festmény visszakerült a múzeumba. Egy 19 éves belga fiatalember kö­vette el a laopást, aki $17,000-nak megfelelő belga frankot próbált kicsikarni a múzeumtól. Feszült helyzet Dél-Koreában Dél-Koreában, az amerikai katonai támaszponto­kon, az utóbbi hetekben katonai őrök négy koreait, köztük egy asszonyt és egy 17 éves fiút öltek meg és másik négyet megsebesítettek Az amerikaiak magyarázata az, hogy a bennszülöttek rablási szán­dékkal hatoltak be a támaszpontokra. A koreai napilapok felháborodva gyilkosoknak nevezik a katonai őröket és ennek az országban nagy visszhangja van. Folyamatosan jelennek meg cikkek a lapokban, amelyek támadják Hawze gene­rálist és az amerikai megszálló csapatok parancs­nokát és más vezetőit. A dél-koreai hatóságok egyezményt követelnek az Egyesült Államok­tól arra, hogy dél-koreai bíróságok ren­delkezhessenek büntetőjoggal az amerikai megszál ló csapatok tagjai felett, ha azok bűnt követnek el. Jelenleg még a szolgálati időn kívül elkövetett bűncselekményekért sem vonhatják felelősségre az amerikai katonákat a koreai hatóságok. Ez a megkülönböztetés nagy ellenszenvet szül a nép minden rétegében. Az amerikai csapatok vezetői viszont arról pa­naszkodnak, hogy a behatoláson ért és elfogott koreaiakat a helyi bíróságok nem büntetik meg kellően, több mint a felét az elfogottaknak csupán megrovásban részesitik és elbocsátják. Az amerikai hatóságok mély sajnálatukat fe­jezték ki a halálesetek felett, de hivatkozva a gya­kori dézsmálásokra, kijelentették, hogy az őrök kö­telességüket teljesitik, amikor a koreai behatolók­ra lőnek, ha azok nem követik a felszólítást, hogy álljanak meg. Nemrégen egy amerikai harci repülőgép beha­tolt a Német Demokratikus Köztársaság területére, ami akárhogy nézve is súlyosabb visszaélés, mint amit egy koreai asszony vagy gyerek elkövethet. Ellenszegült a hivatalos felszólításnak, hogy száll­jon le, mire az NDK-t védő erők lelőtték. Kor­mányszerveink tiltakoztak, pedig jól tudták, hogy ott is csupán kötelességteljesités történt. i \ RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA < y 1437 Third Avenue, New York, N. Y. * (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 < Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. Bar- < > Mitzvah-torták. — Postán szállitunk az ország < ► minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva , fcAA A..A. M.*.*.*.*.*.*.*.*.*.^.^.« Japán halászflották 6,000 mérföldet utaznak, hogy Uj-Zealand parttáji vizein halászhassanak ( és onnan visszatérhessenek. Ott olyan dús fogásra találnak, hogy ezért érdemesnek tartják a hosszú utat. Olyan közel jönnek a szárazföldhöz, hogy a tengerparton strandolok szabad szemmel láthatják hogyan dolgoznak. A new-zealandi kormány még egyet sem tartóztatott le közülük. Ellenben, mivel egyre növekvő számban végzik ezt a felségjogot sértő aktivitást, New Zealand miniszterelnöke, Keith J. Holyoake, tiltakozást küldött Japán kor­mányának, amely azt válaszolta, hogy rendeletileg megtiltotta a japán halászoknak ennek az eljárás­nak megismétlését. Tüntetés Londonban a munkanélküliség ellen Anglia minden részéből összesereglett ezeröt­száz ifjúmunkás tüntető felvonulást tartott Lon­donban, tiltakozásul a fiatalkorúak munkanélküli­sége ellen. A felvonulás előtt a Hyde-parkban gyű­lést rendeztek, amelynek egyik szónoka, egy miun- káspárti képviselő, kijelentette: a múlt évben mint egy 50,000 tizennyolc éven aluli fiatal munkás nem tudott elhelyezkedni. A gyűlés után a tünte­tők “Munkát, kenyeret!” feliratú transzparensek­kel a parlament elé vonultak. Angolai “mérleg” Dr. Agostinho Neto, az Angolai Népi Felszabadí­tó Mozgalom elnöke, Párizsban sajtóértekezleten ismertette az angolai helyzetet. A portugál gyar­mattartók fél évezredes “civilizációs” tevékenysé­gének mérlegét a következő adatokkal jellemezte: Az angolai lakosság 99 százaléka irástu’datlan. Húszezer emberre jut egy orvos. Az újszülöttek 60 százaléka nem éri el az egyéves kort. A benn­szülöttek évi jövedelme kevesebb, mint az átlagos európai munkás egyhavi keresete. ALAGÚT A TENGER ALATT 182 évvel ezelőtt vetődött fel először az Angliát Franciaországgal összekötő alagút terve. Akkor fantasztikusnak tűnt, hogy a tenger — a La Man­che csatorna — alatt alagutat fúrjanak. Azóta is A kubai kormány, amellett, hogy a munkásság és a parasztság legszélesebb támogatását élvezi, újabban bebizonyosodott arról is, hogy a tőkésosz­tály soraiban is vannak meggyőződéses emberek, akiknek fontosabb a szocializmus előrehaladása, mint a tőke gyarapítása. A Pedro Pelegri és Fiai vésnök cég nagy sikere­ket ért el, tőkéje évről évre növekedett és a cég tagjai, az apa és három fia, az átlagosnál jóval na­gyobb jövedelemben részesültek. A régebben val­lásos érmék gyártásával foglalkozó cég újabban kormányrendelésre ővcsatokat és kulcstartókat gyártott. A jólmenő üzletből eredő nagy haszon zavarba hozta a családi cég tagjait, akik mind meggyőződé­ses szocialisták, támogatói a forradalmi Castro- kormánynak, amellett a három fiú tagja a népkato­naságnak. Nem hisznek a privát haszon rendszeré­ben, hanem a kollektiv, szocialista gazdaságban. Úgy érezték, hogy jobb szolgálatot tesznek a kubai kollektiv gazdasági kifejlődésnek, ha az állam rendelkezésére bocsátják az üzemet mintha saját meggazdagodásukra fordítják. Családi tanácskozást tartottak és elhatározták, hogy az 50 ezer pesot kitevő gépeket és más fel­szerelést átadják az államnak, ami múlt október­ben meg is történt. Azóta a 65 éves apa és fiai mint állami alkalmazottak dolgoznak az üzemben. A 45 éves gyakorlattal biró apa végzi a tervezést, a fiuk végzik az anyagbeszerzést, a mühelyi és iro­dai munkát. Egyetlen régi alkalmazottjuk is velük dolgozik. Az egyik fiú, Enrique Pelegri azt mondta az új­ságírónak, hogy “nem működhettünk tovább ka­pitalista módszerekkel egy szocialista államban. Nem tudtuk, mit csináljunk a haszonnal. Ha újra befektetnénk, még több lenne a haszon.” folyt a vita, hogy ne inkább hidat épitsenek-e a tenger felett. A két ország kormánya most meg­egyezett: mintegy 50 kilométer hosszú alagút fogja összekötni Nagy-Britanniát a kontinenssel. A ten­gerfenék alatt áthaladó alaguton ötpencenként in­duló vonatok szállítják majd a látogatókat és a te- herárut. Angliában szenzációs tálalásban közölték a la­pok a hirt — a franciák jóval szerényebbek voltak. Itt már becenevet is adtak a technika születendő uj csodájának, a channel (csatorna) és a tunnel (alagút) szavak összevonásából született a “chun- nel”, vagyis a “csalagut” elnevezés. Az első örömet bizonyos kijózanodás követte, s 24 óra sem telt el a bejelentés óta, de már egye­sek azt feszegették Londonban: nem csal-e az alagutterv, amelyet kétségtelenül választási fogás­ként közöltek ilyen hirtelenség’gel, mielőtt számos fontos részletkérdést tisztáztak volna. A közös köz­lemény egy szerény mellékmondata még át nem hidalt jogi problémákról beszélt. Az angol lapok viszont pénzügyi nehézségeket emlegetnek. Az alagút 160 millió fontba kerülne és elvi megálla­podás van arra, hogy a vállalkozásnak kormány- ellenőrzés alatt kell megvalósulnia, vagyis a szük­séges tőke oroszlánrészét állami költségvetésből kell fedezni. Az Angol Konzervatív Párt pedig a választások előtt ugyancsak bőven bánt a költség- vetési keretek osztogatásával, legalább is a jövő terveket illetően. Egyetemekre, közhivatalnokok fizetésének és a katonák zsoldjának emelésére 10 és 10 millió fontokat Ígért a kormány a következő eszendőkre — s az angol szakértők szerint egye­lőre rejtély, miből teremtik majd elő mindezeken kívül az alagút Angliára jutó 80 millió fontos költ­ségeit. Az első lelkesedés édes izei közé tehát nyom­ban savanyúbbak is kerültek. Az elvi megegyezés az alagút megépítéséről mégis jelentős. Anglia áruforgalma a kontinenssel utóbbi 10 év alatt meg duplázódott. Az alagút az építés megkezdésétől számítva, csak 7—8 év múlva készülhet el. Addig­ra méginkább megnövekszik a forgalom. Kétség­telen, hogy egy ilyen technikai csoda létrejötte meggyorsítja majd a vérkeringést Európa és a brit szigetek közt. De számos lap felveti: nem az lesz-e az alagutterv sorsa is, mint a nagy garral beha­rangozott angol rakéta- és repülőgép építési prog­ramnak: olyan sokáig tart, mig elkészül, hogy ad­digra el is avul. Amint az egyik lap irta: egy ilyen alagutat már a 2000. év számára kell építeni, és ahhoz képest semmiképpen sem elég a kétvágá­nyú vasútvonal, hanem a gépkocsi-közlekedés szá­mára is biztosítani kellene helyet a tengerfenék alatt. Mindennek megvitatására még bőven lesz idő, mert kétségtelen, hogy az alagutra vonatkozó megegyezés sürgős bejelentése elsősorban az an­gol választások közelségét jelzi. A Pelegri család minden tagja fele annyit keres ma, mint azelőtt. Megvan ehelyett az a biztos tuda­tuk, hogy igy nagyobb szolgálatot tesznek a szo­cialista haza felépítésének, ami pedig a jövőt illeti, jobb “befektetést” csináltak, mint amit a legügye­sebb kapitalista valaha is tett. A négy kubai hajóskapitányt megbüntették Floridában Az amerikai vizekre tévedt négy kubai halász­hajó kapitányát Floridában a bíróság fejenként 500 dollár birságra, hat hónapi börtönbüntetésre Ítélte és elrendelte a halrakomány lefoglalását. A pénzbírságot a Kuba ügyét intéző csehszlovák követség két órán belül kifizette, amelynek foly­tán a biró felfüggesztette a börtönbüntetést. A hajóskapitányokat nem engedték szabadon, avval az indokolással, hogy nincs útlevelük. Ennek az incidensnek további fejleménye volt, hogy Cas­tro miniszterelnök, a letartóztatások elleni tiltako­zásul leállította a Guantanamo öbölbeli amerikai támaszpont rendes vízellátását. Az amerikai pa- racsnokság végleg elzárta a fő vízellátási vezetéket és a hadibázison dolgozó számos kubai alkalmazot­tat elbocsátotta. <WVWWVW/W*(VWWWA/WWW\/WUVVWWi DÍSZES rózsaszín márvány koporsóra bukkantak Rómában a házalapot készítő munkások a Via Cas­sia egyik telkén. A régészek a szarkofágban egy fiatal leány aranyszöttes ruhába öltöztetett mú­miáját találták meg; a lányt körülbelül 1800 év­vel ezelőtt helyezték márványkoporsójába. ★ KAMBODZSA, a Kínai Népköztársaság segítségé­vel tervbevette két rakétaállomás építését a Thai­land és Dél-Vietnam-i határok közelében. <WW>W/WWW/>/WWWWWMWWWMWWWWW» WVft/Wy/VWWKVWflOmwuvWWWWWWWWWI A SZOCIALISTA MEGGYŐZŐDÉS PÉLDÁJA KUBÁBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom