Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-02-20 / 8. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 20, 1964 Durovecz András: A FRANCIA NEMZETI MOZGALOM KANAIÁBAN (Befejező közlemény) A Konfederáció, vagyis a szövetséges kanadai állam három fő uralkodó réteg egyezsége utján jött létre; részesedtek a hatalomban az angol gyar­mati hivatalnokok, az erősödő angol—kanadai ipa­ri burzsoázia, s francia—kanadai részről a katoli­kus hierarchia és egy kis számú francia—kanadai tőkés csoport. Bár a Konfederáció azzal, hogy egy­séges ipari kapitalista államot teremtett Brit Észak-Amerikában, haladó előrelépést tett, de to­vábbra is megtartotta gyarmati függőségét. A to­vábbi kapitalista fejlődéssel, majd a 20. század el­ső felében bekövetkezett nagy változások — a belső demokratikus harcokkal — hozták meg Ka­nada részére az önállóságot, mig 1931-ben teljes autonóm státust nyert a Brit Nemzetközösségen belül. Amig tehát Kanada államiságában jelentős vál­tozások mentek végbe, addig Francia-Kanada hely­zete ebben az épitményben lényegében változatlan maradt. A gyarmati helytartók mellett és azok he­lyét átvéve, az angol monopóltőkés uralom egész Kanada meghódításával teljes ura lett a gazdasági és politikai hatalomnak, mellette egy kisszámú francia—kanadai burzsoáziával. Francia-Kanadát igy sikerült alárendeltségbe szorítaniuk. Ebben természetesen közreműködő erőként szolgált a francia klerikális és földesúri reakció, amely vi­szont az angolokra támaszkodva biztosította igy kiváltságos uralmát. Ebből a bonyolult állami és nemzeti fejlődésből ered Francia-Kanadában az a gazdasági, politikai és szociális egyenlőtlenség, ami a kanadai fran­ciákat a nemzeti egyenlőségért való harcra ösz­tönzi. Bizonyos vonatkozásban olyan ez a nemzeti viszony, hogy Frahcia-Kanada (Quebec) mintegy modern gyarmata angol Kanadának, ahol még ma is — különösen a vidéken — bizonyos feudális ál­lapotok uralkodnak. Ez az állapot a hajtóereje a francia nacionalizmusnak, a szeparatista mozga­lomnak, sőt az FLQ bomba-akcióinak, amely “Le az ottawai gyarmatositókkal” jelszóval robbantot­ta fel Quebec városban James Wolfe (a hóditó tá­bornok) és Victoria királynő szobrát. É gazdasági-politikai alárendeltséget világosan a tények szemléltetik. Adatok igazolják például, hogy amig Quebec lakosságának több mint 80 szá­zaléka francia—kanadai, az ipar mindössze 20 szá­zaléka van csak a kezében. Ebben az iparban a munkaadó és hajcsár döntő számban az angol, a dolgozó francia—kanadai. Quebecben a fejenkénti jövedelem kb. 15 százalékkal alacsonyabb, mint például Ontarioban. Az ipari munkabéreket te­kintve Francia—Kanadában általában 20—30 szá­zalékkal alacsonyabbak, mint legtöbb részében Kanadának. S akik még ma is fellengzősen azt kérdezik angol- Kanadában: mi bajuk még ezeknek a franciáknak? •— ezeknek is találóan válaszol a tekintélyes an- golnyelvü “Maclean’s” cimü polgári folyóirat: “Az a tény, hogy még mindig vannak, akik igy teszik fel ezt a kérdést, a francia—kanadaiak ré­szére éppen olyan visszataszitó, mint részünkről a nyilvánvaló válasz megadásának hiánya. Az ő részükről a válasz bámulatosan egyszerű: a saját nemzetüket maguk akarják igazgatni, a sorsukat maguk akarják eldönteni, ők lenni akarnak, nem mint kisebbség, hanem mint társak Kanadában — vagy országot akarnak, amelyben ők lesznek a többség.” A francia—kanadai szeparatista mozgalom veze­tője, Marcel Chaput ezt igy példázta, az ország fő­városára, Ottawára utalva: a szövetségi miniszté­riumokban 1958-ban a magas fizetésű 7,000 állami hivatalnok között mindössze 10 és fél százalék volt francia—kanadai. Viszont az államépületekben a felvonó-kezelő fiuknak 55 százaléka volt francia— kanadai. Ezt a nemzeti alsóbbrendűséget természetesen csak súlyosbítja az a belső állapot Francia-Kanadá­ban, amelyet még feudális csökevények jellemei­nek. A francia lakosság ma is jövedelmének 10 szá­zalékát köteles leadni, mint “dézsmát” a katolikus egyháznak, főleg a farmerek és községi lakosság; a nagy városokban — a munkásság között— az ilyen kötelékek már gyorsan lazulnak. De általá­nos érvényű még az a középkori maradvány, hogy a québeci nők törvényszerű joggal nem rendelkez­nek-; sok ilyen kérdésben mint a kiskorúak, fe- gyencek és elmebetegek vannak osztályozva. In­gatlan ügyben, hivatalos okmányokon az aláirásuk érvénytelen, munkát csak a férj jóváhagyásával vállalhatnak, stb. A francia—kanadai nemzeti mozgalomnak ma már sok irányzata működik a szélső jobbtól a szél­ső baloldalig, felölelve a lakosság minden rétegét, benne a nemzeti burzsoázia bizonyos rétegét is. A nemzeti mozgalom különböző irányzatai, a hala­dottságuk fokához mérten belső reformokért is harcolnak. A nemzeti és reform mozgalom fő ellenzői az összefonódott USA—kanadai monopolista trösz­tök és a velük egy érdekű francia nagytőkések. Mindannyiuk profitérdeke az inditó ok arra, hogy Quebecben a mai állapotokat fenntartsák, ami ol­csó kizsákmányolási lehetőséget biztosit számukra extra profit szerzésére. A katolikus hierarchia vi­szont mindkét lovat igyekszik nyergelni; egyrészt, hogy a tömegek bizalmát megtartsa, mint a fran­cia nyelv és kultúra őreként tűnik úgy fel, hogy hive a nemzeti mozgalomnak; másrészt makacsul szembe fordul az állam és egyház szétválasztására irányuló reformnak és annak, hogy a közoktatás az egyház kezéből állami irányitás alá kerüljön. A jelen pillanatban a nemzeti mozgalomnak a közoktatási reform az azonnali követelése és emel­lett a nők teljes egyenjogusitása. Mikor e sorok Íródnak készül a törvényjavaslat arra, hogy — a történelemben először — a törvényhozó testület határozata alapján közoktatási minisztériumot ál­lítanak fel Quebecben. Mint látjuk tehát, Quebecben a francia nemzeti mozgalmat a nagy és súlyos gazdasági, politikai, szociális és kulturális problémák mozgatják, ame­lyek mind a nemzeti alárendeltség következmé­nyei. Ezek mellett a nagy technikai fejlődés, a nemzetközi viszonyokban beállt sorsdöntő változá­sok Francia-Kanadát is az örvénybe sodorták és ez az objektiv tényező is kényszeríti a régi állapo­tok felszámolására. Ez ad választ azoknak arra a kérdésre is, akik azon tűnődnek: miért most lán­golt fel újra és ilyen erővel a francia—kanadai mozgalom. A gyarmati népek háború utáni nagy felszabadító küzdelmei és győzelmei és közelebb­ről Kuba felszabadító harca, majd a néger nép harca az Egyesült Államokban a teljes felszabadu­lásért — mind olyan ösztönző példák, amik a tel­jes nemzeti egyenjogúság kivivására buzdítják a francia—kanadai népet. A francia—kanadai népnek jogos és igazságos követelése a teljes nemzeti egyenlőség. A harca a nemzeti újjászületésért folyik, amit az egész kana­dai népnek fel kell ismernie és ugyanakkor az eh­hez való jogát is el kell ismernie. Az alapvető probléma a gazdasági, politikai és szociális egyen­lőtlenség — nem a nyelvi és kulturális kérdés. Azonban, ha a központi kormány már kénytelen volt egy bizottságot kirendelni, akkor a nyelvi és kulturális kérdés lehet az első lépés arra, hogy a demokratikus gondolkodású néptömegek úgy francia-, mint angolnyelvü Kanadában közelebb jussanak egymás megértéséhez. A baloldali és a reálisan látó demokrata erők következetesen foglalnak állást amellett, hogy Francia-Kanada részére fenntartás nélkül el kell ismerni a nemzeti önrendelkezéshez való jogot, beleértve az elszakadáshoz való jogot, ha e nem­zet azt úgy kívánja. Az elszakadás joga itt is azt je­lenti, hogy az önrendelkezés alapján két nemzet önkéntesen egyesül vagy szétválik. Az elszakadás jogának támogatása viszont nem jelenti, hogy fe­lelőtlenül és minden áron az elszakadásra bujta­tunk. Ellenkezőleg, a szeparatista irányzatot is meg kell győzni arról, hogy a reális megoldás nem a Konfederáció felbontása — az elszakadás —, hanem egy uj alkotmányra alapozott uj államszö­vetség létrehozása, a két nemzet teljes egyenjogú­sága alapján. Ez most a fő feladata a két nemzet dolgozó, demokratikus tömegeinek, aminek a ge­rincét a két nemzet munkásosztályának szoros egy­sége kell, hogy képezze. Az elszakadás a mai körülmények között felmér­hetetlen károkat eredményezne: szétszakítaná az országot, nemzeti és vallási súrlódást idézne elő, s az egész Kanadának ilyen gazdasági, politikai szétbontásával a legfőbb veszélyt segítené elő — az amerikai imperializmus máris félelmetes beha­tolása előtt nyitná meg a kapukat egész Kanada teljes leigázására. A nemzeti kérdés megoldása tehát nemcsak a franciák, hanem az egész kanadai nép együttes feladata, amit csak a francia—kanadaiak hatalmas népi, nemzeti-demokratikus mozgalma, az angol­nyelvü Kanada demokratikus erőinek támogatásá­val érhet el. E nagy kérdés előtt áll ma Kanada: felbomlik-e mint egy kétnemzetü állam, vagy a nemzeti kérdés demokratikus megoldásával leg­alább rááll arra az útra, ami az egységes, erős Ka­nadát van hivatva megteremteni. Ez volna a leg­nagyobb eredmény a Konfederáció centennáriu- mának megünneplésén 1967-ben. NORODOM SZIHANUK kambodzsai államfő távi­ratban hívta fel Johnson elnök figyelmét arra, hogy dél-vietnami repülőgépek támadást intéztek egy kambodzsai falu ellen. Szihanuk tájékoztatta az elnököt arról, hogy felkérte a genfi értekezlet társelnökeit, Anglia és a Szovjetunió képviselőjét, haladéktalanul hívják össze az értekezletet Kam bodzsa biztonságának szavatolása végett. ★ A CSEHSZLOVÁK Népköztársaság kormánya és a Vatikán, az egyház és az állam viszonyának kér­désében megegyezésre jutottak. Ennek értelmében Josef Berán prágai hercegprímás a jövő hónapban tárgyalások céljából, Rómába utazik. ..................... ......... % Megjött! Itt van! Korlátolt mennyiségben Most kapható! GYETVAI JÁNOS: KÉT VILÁG KÖZÖTT cimü könyve 224 oldalas, keménykötésben ára SÍI.50 Töltse ki az alábbi szelvényt még MAI AMERIKAI MAQYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Kérem küldjenek részemre........példányt Gyetvai könyvéből. Mellékelek $................-t. Név: .................................................................. Cim: .................................................................. Város: ..................................... Állam:----­Clevelandi üzleti kalaui Lapodat segíted, ha a hirdetőinket támogatod! CImvIau I .iihiIhu BOROSS LÁSZLÓ, tulajdonos ohírley Laundry Telefon: wa 1-9466. — 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyök, stb. tisztítása különleges eljárással saját üzemünkben. AL VAS Shell Service Delco Batteries — Firestone Tires — Brake Service. — Tune ups. — Galgany Confectionery Az Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kaphatót valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok, újságok, cukorka és cigaretta. Cincar Home Improvement and Service Company Home Improvement and Real Estate. Tel.: EV 2-SÖ79 Házak modernizálása, átalakítása “á pincétől a tetőig” ULoli Tolit 9. Pa temetésrendezők. Két ingye- JaK2O-l0m <K uOi nes kápolna használata i gyászolók kényelmére. — 12014 és 11713 BUCKET* ROAD, CLEVELAND, O. Tel.: CE 1-0384 és WA 1-442L Louis A Bodnar & Son 3929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefoni MElrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és mun­kásság elismert temetkezési intézete. — Jutányos arak Éjjel-nappal mentőszolgálat Buckeye Jewelers dékíar“-rak és a3án' 11611 BUCKEYE ROAD — CLEVELAND, OHIO Guarantee Auto Service, Inc. 8701 Buckeye Rd., Cleveland, O. — Telefon: CE 1-1862. Body és fender javítások. — Festés és tolatás. — Auto-frame összeszerelés. — Tulajdonos Jerry Roman Lorain Heighls Hardware 11410 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, OHIO Festékek, viJIanyfelszerelési cikkek és építkezési váj­áruk raktára . n,L,_V P|AU1A.e TERMELŐK ÉS ELADÓ* — Orbán s Flowers Telefon. WA 11529 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, OHIO — Virágok minden alkalomra —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom