Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-02-13 / 7. szám
a AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 13, 1964 Világkor üli vereségeink Jobboldali politikai közlöny hosszú listája, befejezés nélkül Szerdai (feb. 5.) lapok első oldalán két hir ragadta meg az olvasó figyelmét. "Ciprusban két bőmbarobbanás rázta meg az amerikai követség épületét." Következett 1,500 ott élő amerikai elszállítása. "Ghánában Amerika-ellenes tüntetés.. 'Yankee, go home' feliratokkal." A U.S. News & World Report, az amerikai nagyüzlet aznap megjelent közlönyében ezt megelőzően cikk jelent meg "Az Egyesült Államok világkörüli vereségei" cimen. Ebben kiegészítette azt a sorozatot, amelynek a fentemlitett két hir csak folytatásaként szolgál. Jajgat a reakció Bajok vannak mindenütt, összeomlanak az Egyesült Államok által lefektetett álláspontok és célkitűzések, mondja a cikk, azután egyenként felsorolja azokat az eseményeket és helyeket, ahol az utóbbi hetekben kiéleződött ez a helyzet, ahol az események az amerikai politikával össze nem egyeztethető irányba haladtak. De nemcsak az ellenfél kerekedett felül, hanem a barátok is “fügét mutattak” Washingtonnak, szól a panasz, pedig "az amerikai adófizetők dollárjai" mindenütt nyújtották a segítséget és most ez a hála! (Megkérdezte valaki az amerikai adófizetőt, hogy beleegyezik-e adódollárjának mikénti fel- használásába?) A jobboldali közlöny mindvégig az amerikai bőkezűséggel és megsegitési szándékkal állítja szembe az eseményeket, amelyek azt mutatják, hogy minden nagylelkűsége ellenére “az Egyesült Államok politikája elidegenítette a régi barátokat anélkül, hogy újakat szerzett volna. Hatalmas számlákat és fejfájásokat aratott az elvárt hála és tekintély helyett.” Európában, Afrikában, Ázsiában, Latin-Ameri- k.*íl::ih meggyengült a dollár hatása és nem az történik, amiért a dollárt odaadták. “Az amerikai nép (?) a háború utáni években több mint 100 milliárd dollárt költött, hogy a nem-kommunista világban barátokat szerezzen. De a gyakorlat azt mutatja, a vásárolt barátság nem tartós." Ez talán az egyetlen helyes következtetés, ami a U.S. News & World Report cikkében fellelhető. A hűtlen szövetségesek Anglia segíti Castrot kölcsönökkel és ipari termékekkel. Kanada ugyancsak; azonkívül sietett Kina és a Szovjetunió segítségére nagymennyiségű búzával. Most. már aztán az amerikai adódollárt is arra használják, hogy megmentsék őket az éhségtől. Mindezt felülmúlja Franciaország eljárása a “vörös Kina” elismerésével, ami bizonyára hozzájárul az ázsiai kis országok semlegesítéséhez, az amerikai befolyás megszüntetéséhez, pedig hány amerikai katona halt meg Korea és Dél-Vietnam harcaiban, hogy megmentsük őket ettől a szomorú sorstól. “Két háborúban is megmentettük Franciaországot,” most mégis igyekszik aláásni befolyásunkat nemcsak Ázsiában, hanem Európában is. “Óhajunk ellenére ellenzi az angolok bevonását a Közös Piacba és szembeszáll a NATO politikánkkal.” Spanyol- ország és Japán is kapaszkodik a kubai és kínai kereskedelem szekerére. Sir Douglas-Home angol miniszterelnök ez év január 26-án panaszkodott arról, hogy az Egyesült Államok siettette Angliát, nyújtson időelőtti függetlenséget afrikai területeinek. És most mégis mi a helyzet? "Az uj nemzetek majd mindegyikében menekülőben vannak a fehérek, a "fekete fajelmélet áldozatai." (Feledve van az évszázadokig tartó gyarmati fehér barbarizmus. Homályba burkolva az elnyomott népek kitartó harca a függetlenségükért.) A cikk írója szerint ezek az elnyomottak a U.S.-nek köszönhetik szabadságukat. Amerika próbálkozott, de nem sikerült az “uj demokráciák” létrehozása. Diktatúrák alakultak. Kongóban nagy a zavar. Afrika keleti részén (Zan- zibárban) kommunista irányzat vette át a hatalmat. A szomszéd országokat csak a visszatérő angol csapatok mentették meg egyelőre ugyanattól a helyzettől. Az egyetlen reménység — a cikk szerint — Dél-Afrilca, amely még akkor is megmarad a fehér uralom és a kommunista-ellenesség hídfője, ha Afrika minden más országa tévútra tér. (És ha nem, hát legfeljebb tévedett.) A U.S. News & World Report 14 olyan területet nevez meg, ahol az amerikaiak helyzete "rosszra fordult... épp akkor, amikor a hidegháborúban bizonyos győzelmek mutatkoztak." Az európai és az afrikai szintéren kívül bajok vannak Vietnamban. (A legújabb hírek beszámolnak arról a bizalmatlanságról, amit a gyakori kormányváltozás a nép körében előidézett és ami a népi felszabadító erők előretöréséhez járul hozzá.) Az amerikai hivatalos becslés szerint, a nagyszámú amerikai haderő jelenléte ellenére is a helyzet “fenyegető.” A Vietnammal szomszédos országok — Laosz, Thailand, Cambodia semlegességre törekednek, ami imperialista nyelven azt jelenti, hogy kommunista, vagy kommunista-barát irányzatok felé hajlanak. Pakisztán haragszik ránk, mert ellenfelének, Indiának adunk fegyveres segítséget és vörös Kínával kacérkodik. Indonézia, melyet szintén mi segítünk, kérésünk ellenére fenyegeti Malaysiát, mely a mi támogatásunkat élvezi, mint angol gyarmati tartomány. (Róbert Kennedy nemrégen személyesen volt Indonéziában, rendbehozni az imperializmus szénáját, de alig távozott onnan, nagy ipari vállalatokat vettek át állami kezelésbe.) A Földközi-tengerpartmenti államokban a következő helyzetekről tesz említést a cikk: Algériában Ben Bella követi a Castro-féle vonalat. Ciprusban Anglia akar rendet teremteni és ehhez Amerika segítségét kéri. (A ciprusi kormány és nép félreérthetetlen formában fejezte ki, hogy ebből nem kér. Szövetségeseink, Görögország és Törökország e kérdés felett egymással volnának hajlandók háborúra kelni. A helyzetet hivatalosan “komoly”- nak minősitik. Forrongó Latin-Amerika Külön fejezetben foglalkozik a cikk Latin-Ame- rikával. Ezt Írja: “Amerikai adófizetők (?!?) hatalmas összegeket ajánlanak fel a latin-amerikai országoknak segély és kölcsön formájában. Mégis, ugyanezek az országok rácsapnak az amerikai üzletemberekre és sok esetben ellopják azt az amerikai pénzt,' amit ott befektetnek, makacskodnak a ‘reformokkal’ szemben, -dőzsölnek a kiadásokban, az Egyesült Államokat “zsugori gyarmati hatalomnak” nevezik. . . Egyes szemlélők azt állítják, hogy az Egyesült Államoknak nincs lehetősége győzni Latin-Ameriká- ban. Egy olyan kis ország, mint Panama, 1,100,000 lakossal és a U.S.-hoz hasonló nagy szavazattal az ENSZ-ben, elég erősnek és fontosnak tartja magát, hogy megtámadja az Egyesült Államokat.” “Még a venezuelai kormány is, amelyért pedig az Egyesült Államok sokat tett, hogy megmentse a vörösöktől, nyilvánosan Panama mellett foglalt állást, még mielőtt az ottani zavargások okai napvilágra kerültek. (Ki ismerné ezeket az okokat jobban, mint egy hasonlóan kizsákmányolt latinamerikai ország népe?) Más latin-amerikai problémát nem említ a cikk, egyelőre Panama horzsolja imperialista érzékenységüket. Az Egyesült Nemzetekben is változott a helyzet Valamikor úgy volt, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége képes volt kezelni és megoldani az ilyen problémákat, sopánkodik a cikkíró. “Most a jelek azt mutatják, hogy az Egyesült Államok olyan helyzetbe került, hogy vereség vár rá a New Yorkban székelő Egyesült Nemzetekben, amelynek számláit nagyjában fizeti.” Ezt a helyzetet az “uj államok” hozták létre. A 113 tagállam közül 77 — több mint kétharmada —• Afrika, Ázsia, Latin-Amerika és a Közép-Kelet “visszamaradott” államai közé tartozik, s ez a tény “az Egyesült Államokat és barátait (?!?)... a világ fejletlen részének kegyelmére bízza.” “Könnyen megtörténhetik, hogy Panama, vagy más picurka ország követelése az Egyesült Államok elitélését eredményezheti az Egyesült Nemzetekben. Hogy elég támogatást szerezzünk egy ilyen lehetőség megakadályozására, nagyon költségessé válhat a ‘külföldi segély’-be burkolt igyekezetünk, hogy a bennünket támogató szavazatokat biztosíthassuk.” Ilyen nyersen tárja fel az amerikai nagyüzlet ezen szószólója az amerikai imperializmus módszereit. így vásárolja meg kis országok korrupt vezetőit, igy biztosítja magának a “többséget”. De mintha már nem bízna ezekben a módszerekben sem, mert már nem hozzák a megkívánt eredményt. Ez a korrupcióra, megvesztegetésre alapozott szemlélet a szülőanyja a “megoldásoknak” is, amivel a cikk befejeződik. Az iró meginterjuolt olyan, vezető személyiségeket, akik “ma nem élveznek népszerűséget.” Az egyik közeledni látja az időt, “amikor az Egyesült Államok legjobbnak tartja majd visszahúzódni a világban és más, nagy ideákkal rendelkező országokra bízni a dolgok vezetését.” Egy másik ajánlat az, hogy “a hatalmas erővel rendelkező Egyesült Államok forduljon vissza az ‘engedékeny” és ‘alamizsnát nyújtó’ politikától, amellyel szeretetet és barátságot keresett a szilárdság politikájához, juttassa érvényre jogait és fektesse le azokat az álláspontokat, amelyeknek követését elvárja.” Nem titok, hogy kik azok az országban, akik az “erőszak” politikájának az érvényesülését szeretnék látni. De ez a beállítás igy is hamisnak hangzik és félrevezető szándékkal bir. Nincs olyan amerikai imperialista, aki nem tudja, hogy az erőszaknak nagyon kellemetlen visszahatása lenne. Ha a kis országok ijesztéséül dobta ki a U.S. News & World Report ezeket a fenyegetéseket megsúgjuk, nem ér vele célt. A kis országoknak nem kevésbé van szükségük az Egyesült Államokra, mint az Egyesült Államoknak minden más országra. De nem “segélyt”, még kevésbé “alamizsnát”, vagy megvesztegetést várnak, hanem egyenlő jogokon alapuló kereskedelmet és más kapcsolatokat. Követelik az egyenjogúságuk elismerését, mint szabad és független államokét az Egyesült Nemzetekben, ahol minden állam szavazata egyenlő hatállyal bir, tekintet nélkül népességének vagy pénztárának nagyságára. Az Egyesült Államok elkerülheti a "vereségeket az egész világon," ha nem fegyveres erővel kényszeríti rá a saját “demokráciáját” más országokra, hanem azok önállóságának kifejlesztésére nyújt baráti segítséget. Az 52 milliárd dollárból, amit most fegyverekre fordít évente, sok jutna kenyérre és a barátság más őszinte kifejezésére. V% VW» V\VWWVWVVWWVV**W*W\\W\W VWVVWWM AZ UTÓBBI 30 ESZTENDŐBEN a legnagyobb hideg a napokban volt Uj-Delhiben. A rendkívül szokatlan hidegnek eddig 24 halálos áldozata van az indiai fővárosban; az északi államokból nyolc fagyhalált jelentettek. ★ AZ UNESCO Neveléstudományi Intézetében, Hamburgban világkonferencia nyílik február második felében. Az ötnapos tanácskozáson, amelyen Magyarország is képviselteti magát, a serdülőkorú gyermekek iskolai egészségügyi felvilágosításának s a családi életre való nevelésének kérdéseit vitatják meg. ★ ISMÉT MŰKÖDIK a bali-szigeti Agung-vulkán, amely tavalyi kitörésével nagy katasztrófát hozott a sziget lakosságára. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Kérem küldjenek részemre .............. példányt az 1964-es Magyar Naptárból. (Ára példányonként $1.50.) Küldjenek naptárt a következő címekre: Név: .................................................................. Cím: ..........................................................,... Név: Cím: Mellékelek a naptárokért $................-t. A beküldő neve:........................................... Címe: ............................................................ MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt a; előfizetésem. Itt mellékelek $. .. . ............-I Cim: .................................................................. Név: ................................................................. Város:.................................... Állam: ....
