Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-02-13 / 7. szám

Thursday, February 13, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Náci mozgalom Amerikában A fajgyűlölő csoportok között egyre jobban fel­üti a fejét az antiszemita, fasiszta propaganda a középnyugaton és különösen Chicagóban. Az American Jewish. Congress és az Anti-Defamation League felhivta a figyelmet, hogy számos vidéken zsidónak nem adnak el házat, vagy nem adnak ki lakást és az alkalmaztatásban is mellőzik őket. A szinesbőrü lakosság ellen alkalmazott megkülön­böztetés mellett az antiszemitizmus is meglehető­sen elterjedt. A demokratikus intézményeket alá­ásó fasiszta csoportok működéséről alább sorolunk fel néhány példát. November 25-én, Kennedy elnök temetése nap­ján, a chicagói Loop-ban zöldbetüs nyomtatásban röpirat jelent meg a következő szöveggel: “Egy zsidó marxista ölte meg az elnököt. Tá­mogassa pártunkat, az Amerikai Náci Pártot. Már régóta próbáljuk felkelteni amerikai polgártársa­ink éberségét ezeknek a zsidó árulóknak a veszé­lyére. A gyilkos a puskát egy zsidótól vette, itt Chicagóban.” A röpiratot George Lincoln Rockwell irta alá, aki úgy jelölte meg magát, mint az Amerikai Náci Párt vezetőjét, amely párt a Nemzeti Szocialisták Világszövetségének amerikai osztálya. A nácik sa­ját állitása szerint pártjuk irodát állitott fel Los Angelesben, Miamiban, Chicagóban és Arlington, Va.-ban. Egyik szószólójuk úgy nyilatkozott, hogy antiszemita programjuk mellett egy másik fő.cél- juk az, hogy Amerikában népszerüsitsenek egy irányzatot a négereknek Afrikába való kitelepíté­sére, amellyel “megszüntetnék a faji feszültsége­ket” és megvédenék a fajok “tisztaságát.” Vannak, akik úgy vélik, hogy nem érdemes so­kat foglalkozni az Amerikai Náci Párt tevékeny­ségével, mert csak egy elkülönített szekta nevet­séges próbálkozásairól van szó. Az Anti-Defama­tion League lapja, a “Facts” is ilyen hangon irt és adatokat közölt a náci párt jelentéktelen tag­ságáról és pénzügyi helyzetéről. Nincs kétségünk aziránt, hogy ezek az adatok helyesek, de mégis úgy látjuk, hogy még sem mutatják meg a nácik valódi befolyását, összeköttetéseit és alattomos propagandáját. Ha bepillantást akarunk nyerni a nácik műkö­désébe, azt kell kérdeznünk: Kik a szellemi és pénzügyi támogatói az Amerikai Náci Pártnak? Milyen összeköttetései vannak más fasiszta szer­vezetekkel és az országban megbújt volt náci há­borús bűnösökkel? Milyen kötelékek fűzik a Chris­tian Crusaders, a Minute Men, a John Birch So­ciety és a White Crusaders csoportokhoz? A mult év február 8-án “Independent American Council” néven volt nácikból álló csoport alakult meg Christ N. Herr vezetésével, aki a megszállás alatt Jugoszláviában a náci rendőrség tagja volt. Más nácikkal együtt 1944-ben Németországba szö­kött és később az Egyesült Államokba került. A vezetőségbe tartoznak még az amerikai körökben jólismert antiszemita nácibarátok, mint Leonard Enders, dr. Ludwig Fritsch és Hans Reichel is. A több mint harminc tagú vezetőség hetenként egy­szer gyülésezik egy másik reakciós német szerve­zet, a German American National Congress helyi­ségében. Dr. Fritsch 1949-ben könyvet irt, amelyben saj­nálkozását fejezi ki afelett-, hogy Amerika Német­ország ellen harcolt a múlt világháborúban és igy siránkozik: “Csapataink romhalmazba döntötték a Kereszténység és a fehér faj bástyáját, Németor­szágot.” A könyvben antiszemita kitételekkel il­leti Roosevelt elnököt és kormányát. Az Independent American Council vezetőségé­nek egy másik tagja, Hans Reichel összeköttetés­ben áll olyan más fasiszta nemzetiségbeliekkel, akiket szülőhazájukban a háború alatt elkövetett tömeggyilkosságokért és más bűnökért köröznek. Ezek között vannak a magyarországból szökött Zichy Emmanuel gróf és grófnő, Petrakovics Jenő, dr. Sólyom Fekete és Vitéz lelkész; a menekült reakciós lengyel kormány volt főkonzulja, dr. Ka­rol és sokan mások, többek között a horvát usztasi fasiszták és a román vasgárdisták volt tagjai. Hans Reichel a középnyugaton megjelenő Abend post nevű német napilapnál működik, amelynek azelőtt helyettes ügyvezetője volt. Reichel és kol­légái az Amerikai Náci Párt vezetőivel közvetlen és közvetett kapcsolatokat tartanak fenn. Reichel bankettet rendezett a jólismert náci bundista Leo­nard Enders születésnapja tiszteletére, amelyen az ünnepség levezetője Christ N. Herr volt. Ö mu­tatta be a főszónokot, a jobboldali érzelmű Charles V. Falkenberg ügyvédet, aki nagyban elbüszkél­kedett fasiszta összeköttetéseivel. Támogatta an­nakidején a hírhedt Father Coughlint és ő védte azokat a letartóztatott nácikat, akik egy chicagói mozi előtt piketeltek, Sammy Davis Jr. filmje ellen, akit "coon-Jew boy'.'-nak neveztek. A náci csoport egyéb összeköttetései egyenesen a Birch Society ajtajához vezetnek. Agybeteg el­gondolásaikkal hozzájárulnak a közhangulat meg- mételyezéséhez és mérgük beszivárog a tudatlan tömegek közé. Gálád módon támadták nemcsak Roosevelt elnököt, hanem Kennedyt és Eisenhow- ért is, avval vádolva őket, hogy túl “kesztyűs kéz­zel bánnak” a kommunistákkal és azért is, mert az integráció, vagy az egészségügyi biztosítás érde­kében valamennyire állást foglaltak. Újabban War­ren főbírót is támadásba vették. Tekintet nélkül a náci csoportok jelentéktelen szervezetére, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a reakciós front minden egyes alkotó eleme, vagy függeléke, úgymint a náci párt is, hozzájárul a szélső jobboldali erők befolyásához. Minden al­kalmat meg kell ragadnunk arra, hogy megmutas­suk a működésűkben rejlő veszélyeket és serkent­sük a küzdelmet az alattomosan működő náci és más reakciós csoportok ellen. Támogassuk a náci­ellenes nagygyűlést, amelyről bővebb információt alább közlünk. a a a - ----------------------­Lincoln Ábrahám és a demokrácia Kentucky államban, egy fakunyhóban látott elő­ször világot az Egyesült Államok első mártir-el- nöke. Ifjúságában erdei favágó, mezőgazdasági munkás, hajóslegény, majd kereskedősegéd volt egy illinoisi vegyeskereskedésben. Első köztisztvi­selői állása a falusi postamesterséggel kezdődött. Kölcsönkapott könyvekből képezte magát tovább a nehéz munkát követő éjjeleken át, úgyhogy az ügyvédi vizsgát is letehette. Ezután már három­szor is beválasztották az illinoisi állami képviselő­házba. A legközelebbi lépés a washingtoni képviselő­házba vezette. 1858-ban lett neve országszerte is­mertté, amikor szövetségi szenátori állásra pályá­zott és pedig azzal a programmal, hogy a rabszol­gaságot ki kell irtani. “Ha rabszolga nem szeret­nék lenni, rabtartó sem lehetek. Ez a felfogásom a demokráciáról. Aki nem vallja ugyanezt, nem gon- dolkozhatik demokratikusan.” Már elnök korában mondta Baltimore-ban a kö­vetkezőket: “Mindnyájan demokráciáról beszélünk, de nem értjük alatta ugyanazt a dolgot. Sokan azt hiszik, hogy a szabadság azt jelenti, hogy azt tehetik, ami nekik tetszik, azt tehetik a saját személyükkel és a munkájuk termékeivel. De olyanok is van­nak. akik azt gondolják, hogy a szabadság azt je­lenti, hogy a mások személyével és mások mun­kája termékével is azt tehetik, ami nekik tetszik.” Lincolnt másodszor is megválasztották az elnöki tisztre. A szerencsét kívánó, üdvözlő levelek közt van egy az' International Workingmen’s Associa- tion-tól is. (Nemzetközi Munkásszövetség.) Kari Marx irta • a levelet. A polgárháborúra célozva mondotta: “A titáni küzdelem kitörése óta Európa munkássága ösztönszerüleg érzi, hogy a csillagsá­vos lobogó az ő osztályuk sorsát viszi dűlőre. A sikert biztosítja, hogy a vezetés Lincoln Abrahám- nak a kezében van, a nép egyszerű fiának, aki egy rabszolgaságban senyvedő faj megmentésére vál­lalkozott és a társadalmi rend átszervezésére.” Lincoln tragédiájához tartozott, hogy amikor a háborút győzelmesen fejezte be, véget ért életé is. John Wilkes Booth 1865-i gyilkos merényletét az elnök már 1861-ben előrelátta. Philadelphiában mondta akkor -a következőket: “Politikai meggyő­ződésem alapja a Függetlenségi Nyilatkozat, mely nemcsak a mi nemzetünknek adott szabadságot, hanem reményt nyújtott arra minden népnek, minden időben. Azóta minden nép tudja, hogy a terheket mindenkinek arányosan kell viselnie. Megmenthetjük-e hazánkat ezen az alapon? A leg­boldogabb ember volnék a világon, ha segítenék ebben. De ha fel kellene adnunk ezt az elvet, hogy azzal a hazát megmenthessük, inkább azt választa­nám, hogy öljenek meg, semmint, hogy elveimet feladjam.” A Függetlenségi Nyilatkozat elveit azonban nem kellett feladnunk és bárhol a világon, ahol embe­rek szabadságáért küzdenek, Lincoln Ábrahám szelleme vezérli őket. American Council Egy munkáslap 40 éves évfordulójára Egy haladó szellemű, munkás sajtó 40 éves fenn­állása nagy szó. Hát még ha. egy olyan újságról van szó, mint az angolnyelvü “The Worker”, amely meg­indítása óta szálka volt az amerikai reakció szemé­ben, mert bátor, vezető szószólója volt mindig az amerikai munkásság érdekeinek. Olyan nagyjelentő­ségű, hatalmas munkásmegmozdulásokban, mint a ’30-as évek drámai gazdasági krízisében megindított kampány a társadalmi biztosítás és a munkanélküli segély törvénybe iktatására, a szervezetlen munkásmil liók ipari uniókba való megszervezésére, ami létre­hozta a CIO-t, a “The Worker”, akkor még napilap, nagy szerepet játszott. Hogy csak ezt a két kiemelke­dő eseményt emlitsük meg. Az amerikai munkásság kitartásának köszönhető, hogy ez a sajtóorgánum a McCarthy-idők üldözését keresztülvészelte. Súlyos veszteségei voltak, mert a szerkesztőit, munkatársait egymásután bebörtönöz­ték, olvasóit üldözték, stb. és ennek következtében most már csak hetenként kétszer jelenik meg, de ki­tűzött célját, a nép és a munkások érdekeiért való harcot, nem adta fel. Most is elölj ár a békéért, a nemzetek békés egymás mellett éléséért, baráti kap­csolataiért való küzdelemben, felvilágosításban. A “The Worker” New Yorkban a Carnegie Hall­ban fogja megünnepelni 40 éves évfordulóját, csütör­tökön, március 5-én, este 8 órai kezdettel. Akik erre az ünnepélyre eljönnek, azok kifejezik támogatásukat napjaink legfontosabb tárásadalmi kérdéseivel szem­ben, a béke, az egyenlő polgári jogok, az iskolák in­tegrálása, a munkanélküliség megszüntetése és a né­pek más követelései érdekében. A“WORKER” 40 éves évfordulóját ünnepli a Carnegie Hallban csütörtökön, március 5-én, este 8 órai kezdettel A demokrácia, a haladás legerősebb angolnyelvü szószólója v* az iskolai integrálás v* a házbérsztrájk a szövetségi polgárjogi törvények v* az $1.50 minimális bér magyar származású támogatóit is szeretettel meghivja —nivós szórakoztató program Főszónok: JAMES E. JACKSON, a “Worker” főszerkesztője Belépődíj 99 cent NAGYGYŰLÉS > 5 2 az Egyesült Államokban rejtőző \ háborús bűnösök ellen 1 2 A Committee Against Nazism and Anti-Semitism rendezésében február 27-én, csütörtökön este i 7 órakor a HOTEL DIPLOMAT-ban 108 West 48th Street, New York City SZÓNOKOK: Rév. Milton A. Galamison, a new- 5 yorki iskolai integráció szervezője. — Paul 2 O’Dwyer, a városi tanács tagja. — Mrs. Ruth £ Gage Colby békemozgalmi vezető. — Rabbi S. s Burr Yampol a náci-ellenes mozgalom országos g vezetője1 és Charles R. Allen, iró. Gyülésvezető: Sam Pevzner

Next

/
Oldalképek
Tartalom