Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-02-13 / 7. szám
Thursday, February 13, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Náci mozgalom Amerikában A fajgyűlölő csoportok között egyre jobban felüti a fejét az antiszemita, fasiszta propaganda a középnyugaton és különösen Chicagóban. Az American Jewish. Congress és az Anti-Defamation League felhivta a figyelmet, hogy számos vidéken zsidónak nem adnak el házat, vagy nem adnak ki lakást és az alkalmaztatásban is mellőzik őket. A szinesbőrü lakosság ellen alkalmazott megkülönböztetés mellett az antiszemitizmus is meglehetősen elterjedt. A demokratikus intézményeket aláásó fasiszta csoportok működéséről alább sorolunk fel néhány példát. November 25-én, Kennedy elnök temetése napján, a chicagói Loop-ban zöldbetüs nyomtatásban röpirat jelent meg a következő szöveggel: “Egy zsidó marxista ölte meg az elnököt. Támogassa pártunkat, az Amerikai Náci Pártot. Már régóta próbáljuk felkelteni amerikai polgártársaink éberségét ezeknek a zsidó árulóknak a veszélyére. A gyilkos a puskát egy zsidótól vette, itt Chicagóban.” A röpiratot George Lincoln Rockwell irta alá, aki úgy jelölte meg magát, mint az Amerikai Náci Párt vezetőjét, amely párt a Nemzeti Szocialisták Világszövetségének amerikai osztálya. A nácik saját állitása szerint pártjuk irodát állitott fel Los Angelesben, Miamiban, Chicagóban és Arlington, Va.-ban. Egyik szószólójuk úgy nyilatkozott, hogy antiszemita programjuk mellett egy másik fő.cél- juk az, hogy Amerikában népszerüsitsenek egy irányzatot a négereknek Afrikába való kitelepítésére, amellyel “megszüntetnék a faji feszültségeket” és megvédenék a fajok “tisztaságát.” Vannak, akik úgy vélik, hogy nem érdemes sokat foglalkozni az Amerikai Náci Párt tevékenységével, mert csak egy elkülönített szekta nevetséges próbálkozásairól van szó. Az Anti-Defamation League lapja, a “Facts” is ilyen hangon irt és adatokat közölt a náci párt jelentéktelen tagságáról és pénzügyi helyzetéről. Nincs kétségünk aziránt, hogy ezek az adatok helyesek, de mégis úgy látjuk, hogy még sem mutatják meg a nácik valódi befolyását, összeköttetéseit és alattomos propagandáját. Ha bepillantást akarunk nyerni a nácik működésébe, azt kell kérdeznünk: Kik a szellemi és pénzügyi támogatói az Amerikai Náci Pártnak? Milyen összeköttetései vannak más fasiszta szervezetekkel és az országban megbújt volt náci háborús bűnösökkel? Milyen kötelékek fűzik a Christian Crusaders, a Minute Men, a John Birch Society és a White Crusaders csoportokhoz? A mult év február 8-án “Independent American Council” néven volt nácikból álló csoport alakult meg Christ N. Herr vezetésével, aki a megszállás alatt Jugoszláviában a náci rendőrség tagja volt. Más nácikkal együtt 1944-ben Németországba szökött és később az Egyesült Államokba került. A vezetőségbe tartoznak még az amerikai körökben jólismert antiszemita nácibarátok, mint Leonard Enders, dr. Ludwig Fritsch és Hans Reichel is. A több mint harminc tagú vezetőség hetenként egyszer gyülésezik egy másik reakciós német szervezet, a German American National Congress helyiségében. Dr. Fritsch 1949-ben könyvet irt, amelyben sajnálkozását fejezi ki afelett-, hogy Amerika Németország ellen harcolt a múlt világháborúban és igy siránkozik: “Csapataink romhalmazba döntötték a Kereszténység és a fehér faj bástyáját, Németországot.” A könyvben antiszemita kitételekkel illeti Roosevelt elnököt és kormányát. Az Independent American Council vezetőségének egy másik tagja, Hans Reichel összeköttetésben áll olyan más fasiszta nemzetiségbeliekkel, akiket szülőhazájukban a háború alatt elkövetett tömeggyilkosságokért és más bűnökért köröznek. Ezek között vannak a magyarországból szökött Zichy Emmanuel gróf és grófnő, Petrakovics Jenő, dr. Sólyom Fekete és Vitéz lelkész; a menekült reakciós lengyel kormány volt főkonzulja, dr. Karol és sokan mások, többek között a horvát usztasi fasiszták és a román vasgárdisták volt tagjai. Hans Reichel a középnyugaton megjelenő Abend post nevű német napilapnál működik, amelynek azelőtt helyettes ügyvezetője volt. Reichel és kollégái az Amerikai Náci Párt vezetőivel közvetlen és közvetett kapcsolatokat tartanak fenn. Reichel bankettet rendezett a jólismert náci bundista Leonard Enders születésnapja tiszteletére, amelyen az ünnepség levezetője Christ N. Herr volt. Ö mutatta be a főszónokot, a jobboldali érzelmű Charles V. Falkenberg ügyvédet, aki nagyban elbüszkélkedett fasiszta összeköttetéseivel. Támogatta annakidején a hírhedt Father Coughlint és ő védte azokat a letartóztatott nácikat, akik egy chicagói mozi előtt piketeltek, Sammy Davis Jr. filmje ellen, akit "coon-Jew boy'.'-nak neveztek. A náci csoport egyéb összeköttetései egyenesen a Birch Society ajtajához vezetnek. Agybeteg elgondolásaikkal hozzájárulnak a közhangulat meg- mételyezéséhez és mérgük beszivárog a tudatlan tömegek közé. Gálád módon támadták nemcsak Roosevelt elnököt, hanem Kennedyt és Eisenhow- ért is, avval vádolva őket, hogy túl “kesztyűs kézzel bánnak” a kommunistákkal és azért is, mert az integráció, vagy az egészségügyi biztosítás érdekében valamennyire állást foglaltak. Újabban Warren főbírót is támadásba vették. Tekintet nélkül a náci csoportok jelentéktelen szervezetére, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a reakciós front minden egyes alkotó eleme, vagy függeléke, úgymint a náci párt is, hozzájárul a szélső jobboldali erők befolyásához. Minden alkalmat meg kell ragadnunk arra, hogy megmutassuk a működésűkben rejlő veszélyeket és serkentsük a küzdelmet az alattomosan működő náci és más reakciós csoportok ellen. Támogassuk a náciellenes nagygyűlést, amelyről bővebb információt alább közlünk. a a a - ----------------------Lincoln Ábrahám és a demokrácia Kentucky államban, egy fakunyhóban látott először világot az Egyesült Államok első mártir-el- nöke. Ifjúságában erdei favágó, mezőgazdasági munkás, hajóslegény, majd kereskedősegéd volt egy illinoisi vegyeskereskedésben. Első köztisztviselői állása a falusi postamesterséggel kezdődött. Kölcsönkapott könyvekből képezte magát tovább a nehéz munkát követő éjjeleken át, úgyhogy az ügyvédi vizsgát is letehette. Ezután már háromszor is beválasztották az illinoisi állami képviselőházba. A legközelebbi lépés a washingtoni képviselőházba vezette. 1858-ban lett neve országszerte ismertté, amikor szövetségi szenátori állásra pályázott és pedig azzal a programmal, hogy a rabszolgaságot ki kell irtani. “Ha rabszolga nem szeretnék lenni, rabtartó sem lehetek. Ez a felfogásom a demokráciáról. Aki nem vallja ugyanezt, nem gon- dolkozhatik demokratikusan.” Már elnök korában mondta Baltimore-ban a következőket: “Mindnyájan demokráciáról beszélünk, de nem értjük alatta ugyanazt a dolgot. Sokan azt hiszik, hogy a szabadság azt jelenti, hogy azt tehetik, ami nekik tetszik, azt tehetik a saját személyükkel és a munkájuk termékeivel. De olyanok is vannak. akik azt gondolják, hogy a szabadság azt jelenti, hogy a mások személyével és mások munkája termékével is azt tehetik, ami nekik tetszik.” Lincolnt másodszor is megválasztották az elnöki tisztre. A szerencsét kívánó, üdvözlő levelek közt van egy az' International Workingmen’s Associa- tion-tól is. (Nemzetközi Munkásszövetség.) Kari Marx irta • a levelet. A polgárháborúra célozva mondotta: “A titáni küzdelem kitörése óta Európa munkássága ösztönszerüleg érzi, hogy a csillagsávos lobogó az ő osztályuk sorsát viszi dűlőre. A sikert biztosítja, hogy a vezetés Lincoln Abrahám- nak a kezében van, a nép egyszerű fiának, aki egy rabszolgaságban senyvedő faj megmentésére vállalkozott és a társadalmi rend átszervezésére.” Lincoln tragédiájához tartozott, hogy amikor a háborút győzelmesen fejezte be, véget ért életé is. John Wilkes Booth 1865-i gyilkos merényletét az elnök már 1861-ben előrelátta. Philadelphiában mondta akkor -a következőket: “Politikai meggyőződésem alapja a Függetlenségi Nyilatkozat, mely nemcsak a mi nemzetünknek adott szabadságot, hanem reményt nyújtott arra minden népnek, minden időben. Azóta minden nép tudja, hogy a terheket mindenkinek arányosan kell viselnie. Megmenthetjük-e hazánkat ezen az alapon? A legboldogabb ember volnék a világon, ha segítenék ebben. De ha fel kellene adnunk ezt az elvet, hogy azzal a hazát megmenthessük, inkább azt választanám, hogy öljenek meg, semmint, hogy elveimet feladjam.” A Függetlenségi Nyilatkozat elveit azonban nem kellett feladnunk és bárhol a világon, ahol emberek szabadságáért küzdenek, Lincoln Ábrahám szelleme vezérli őket. American Council Egy munkáslap 40 éves évfordulójára Egy haladó szellemű, munkás sajtó 40 éves fennállása nagy szó. Hát még ha. egy olyan újságról van szó, mint az angolnyelvü “The Worker”, amely megindítása óta szálka volt az amerikai reakció szemében, mert bátor, vezető szószólója volt mindig az amerikai munkásság érdekeinek. Olyan nagyjelentőségű, hatalmas munkásmegmozdulásokban, mint a ’30-as évek drámai gazdasági krízisében megindított kampány a társadalmi biztosítás és a munkanélküli segély törvénybe iktatására, a szervezetlen munkásmil liók ipari uniókba való megszervezésére, ami létrehozta a CIO-t, a “The Worker”, akkor még napilap, nagy szerepet játszott. Hogy csak ezt a két kiemelkedő eseményt emlitsük meg. Az amerikai munkásság kitartásának köszönhető, hogy ez a sajtóorgánum a McCarthy-idők üldözését keresztülvészelte. Súlyos veszteségei voltak, mert a szerkesztőit, munkatársait egymásután bebörtönözték, olvasóit üldözték, stb. és ennek következtében most már csak hetenként kétszer jelenik meg, de kitűzött célját, a nép és a munkások érdekeiért való harcot, nem adta fel. Most is elölj ár a békéért, a nemzetek békés egymás mellett éléséért, baráti kapcsolataiért való küzdelemben, felvilágosításban. A “The Worker” New Yorkban a Carnegie Hallban fogja megünnepelni 40 éves évfordulóját, csütörtökön, március 5-én, este 8 órai kezdettel. Akik erre az ünnepélyre eljönnek, azok kifejezik támogatásukat napjaink legfontosabb tárásadalmi kérdéseivel szemben, a béke, az egyenlő polgári jogok, az iskolák integrálása, a munkanélküliség megszüntetése és a népek más követelései érdekében. A“WORKER” 40 éves évfordulóját ünnepli a Carnegie Hallban csütörtökön, március 5-én, este 8 órai kezdettel A demokrácia, a haladás legerősebb angolnyelvü szószólója v* az iskolai integrálás v* a házbérsztrájk a szövetségi polgárjogi törvények v* az $1.50 minimális bér magyar származású támogatóit is szeretettel meghivja —nivós szórakoztató program Főszónok: JAMES E. JACKSON, a “Worker” főszerkesztője Belépődíj 99 cent NAGYGYŰLÉS > 5 2 az Egyesült Államokban rejtőző \ háborús bűnösök ellen 1 2 A Committee Against Nazism and Anti-Semitism rendezésében február 27-én, csütörtökön este i 7 órakor a HOTEL DIPLOMAT-ban 108 West 48th Street, New York City SZÓNOKOK: Rév. Milton A. Galamison, a new- 5 yorki iskolai integráció szervezője. — Paul 2 O’Dwyer, a városi tanács tagja. — Mrs. Ruth £ Gage Colby békemozgalmi vezető. — Rabbi S. s Burr Yampol a náci-ellenes mozgalom országos g vezetője1 és Charles R. Allen, iró. Gyülésvezető: Sam Pevzner
