Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-09-25 / 39. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 25, 1963 Balatoni üdülés " Irta: SCHMIDT ARTUR A Balaton mindig szép és csak bősz viharok ese­tén félelmetes egy kicsit. Ritka itt a rossz időjá­rás, még tavasszal is. Mi is jó időt “fogtunk ki” fe­leségemmel az idén. Először jártunk Balatonvilá- goson, amelyről régebben kevesen hallottak. A balatonkörnyéki tőzsgyökeres Veszprém megyeiek is többet hallottak a múltban a Schlicker- meg az Engel-Lugosy birtokokról, mint erről a szerény fürdőtelepről. Mit láthat az ember egy ilyen “el­dugott” helyen? A tizenöt percnyire fekvő Siófok csak érdekesebb kell, hogy legyen! Mi minden­esetre Világost választottuk és jól pihentünk. Nem volt hiány élményekben sem. Egy nap sétaközben beszédbe elegyedtem Cétán Mihály utkaparóval. Meglepett, hogy koros ember létére még dolgozik. így indult a beszélgetés, mely­nek folyamán megtudtam, hogy neki még három év kell a megkívánt 10 évi szolgálati időhöz nyug­díjaztatás előtt. Mielőtt tovább mentünk volna, Cétán meghívott a Felső-telepi házába. A meghí­vást köszönettel elfogadtam. Elgondolkoztam az eseten. A felszabadulás után több mint 18 év telt el, ha valaki azóta csak 7 évet dolgozott mi mással foglalkozott? Másnap felkerestem Cétánékat. Azt már tud­tam, hogy az első felesége, felnőtt lányával együtt elhagyta és most az USA-ban élnek. Kicsit korán jöttem és a második felesége a kis kerti lugasba invitált, miután saját jóakaratából, mindent, amit csak lehetett megmutatott a házon belül és körül. A szép szoba-konyhás-verandás ház, a gondozott virágkerttel az ablak alatt egy négyszáz-szögöl te­rület utcai részén áll. Mögötte van a nyári konyha, a jégverem, a szép gyümölcsös, amely egyben konyhakert és szőlő is, és hátul, egy fonott keríté­sen túl van a gazdasági udvar három süldővel, sok­sok kisebb-nagyobb csibével, serdülő kacsával és- csirkével. Felesleges volt megkérdezni, hogyan él­nek? Cétán élettársa özvegy parasztasszony volt, mi­előtt másodszor férjhez ment. Azelőtt, rövid meg­szakításokkal, majd tiz éven át súlyos beteg volt és állami költségen gyógykezelték. Két komoly mű­téten esett át, mielőtt helyreállították az egészsé­gét, “már, amennyire lehetett”, mondja. Cétánné fia kohóipari mérnök, leánya műszaki rajzoló, ve- je elektromérnök és gyönyörüszép 4 éves unokája ott szaladgált körülöttünk, virágokat szedve aján­dékcsokorba. “Ők a városban laknak, csak látoga­tóba jönnek hozzánk,” mondta Cétáné, miközben én jegyzeteltem, és mintegy összegezve a mondot­takat, hozzáfűzte: “Máma urak vagyunk a múlt re­zsimhez képest!” Az asszony lelke mélyéről fakad­tak ezek az egyszerű szavak, amelyekben leszűrte egy hosszú élet nehéz áron szerzett tapasztalatát. Cétán a telket hét évvel ezelőtt olcsón vette az államtól. Régebben a bátyjánál dolgozott egy kis szappangyártó üzemben, az meg nem biztosíttatta munkását. A házat mostani feleségével együtt hoz­ták jelenlegi állapotába. Cétán s felesége kijelen­tették, hogy nincs semmi különösebb gondjuk, jól érzik magukat, és a nyugdíj, a kis gazdaság mellett teljesen biztosítja majd megélhetésüket. Cétánékhoz közel van egy volt uradalmi cseléd és mostani termelőszövetkezeti tag két-családos háza és nagyobbacska gazdasági udvara. Ott szép tehén mellett még ló is van és fuvarozással is fog­lalkoznak. A csendes megjegyzésemre, hogy ugy- látszik, mások sem élnek rosszul itt, ezt a választ kaptam: “Ezek jobban élnek, mint a grófok ré­gen.” Ki az, aki közülünk nem élte át, majdnem egy teljes életen át, azt amire Ady gondolt, amikor le­írta, hogy “Húsz esztendős legénynek vackán — álmodik a nyomor. . .” A II. vh. után Magyarország Európa egyik jelen­tős méretekben elpusztított területe, és gazdasági­MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $..........................-t Név: ............................................................................. Cim: ........................................................................... Város:................................................Állam:_____ lag egyik legelmaradottabb országa volt. A bűnös nagyurak kezén az úgyis szegény ország teljesen tönkrement. Ebből a szerencsétlen helyzetből, eb­ből a borzalmas mélységből mentette ki az orszá­got a nép munkája, alkotó ereje, amelyet a szocia­lista társadalmi rendszer mozgósítani tudott és amely a munkás és paraszt kormány minden irá­nyú hathatós támogatását élvezte. És, mert a kor­mány kiállt a munkások és dolgozó parasztok érde­ke mellett, mert szavára hallgatott az értelmiségiek túlnyomó többsége, megtörtént a csoda, amelyről a nyugati lapok mélységesen hallgatnak: az ország ipari termelése 13 év alatt (1949—1962), majdnem négyszeresére emelkedett. * Természeti adottságait tekintve, a kedvező idő­járásra, a számtalan gyógyvíz-forrásra, a hegyi le­vegő és szőlő-diétás gyógykörzetekre, a Dunán­túl szemnyugtató bájos tájaira, a Balatonra, a Ve­lencei tóra, a kedvező vadászati és horgászati lehe­tőségekre gondolok, amikor azt Írom: Magyaror­szág Európa egyik legjelentősebb üdülő központja, recreation belt-je lehetne. Az ország minden ere­jével harcol a szocializmus megvalósításáért, és ennek keretén belül, a természeti adottságok maxi­mális kihasználásáért, a népjólét gyorsabb emelé­séért. Az üdülőfejlesztés is a termelő erők fejlesz­tését szolgálja. A világosi üdülés számomra uj tar­talommal töltötte meg ezt a gondolatot. A tőke- befektetési lehetőségek fokozásának szempontjá­ból az idegenforgalom, kétségtelenül, nagy jelen­tőséggel bir. Olaszország (jövedelme az idegenfor­galomból 1961-ben $755 mii. volt), Ausztria (1962- ben 350 milliót keresett ezen) és Jugoszlávia (1962- ben 40 milllió bevételt nyugtázott) példája eléggé beszédes. A világosi, kb. 70 m. magasságban húzó­dó fennsik nagyszerű fürdőváros kiépítésére adna lehetőséget. A körülbelül 10 km. hosszú síkságról gyönyörű kilátás nyílik a tóra. Ha valaki ezt meg­nézi, az feltétlenül értékelni fogja ezt a helyet. A másik kedvező körülmény, hogy a hely majdnem szélmentes és az eső is ritka itt. Az üdülőfejlesztésnek évekre szóló átfogó terve van. Az ok, amiért a kérdést itt felvetettem az, hogy rá kívántam mutatni arra, hogy ilyen vonat­kozásban is milyen elmaradott-országot vett át a nép. A fejlesztés máris folyik, habár Világoson még csak a dolgok kezdeténél vannak és a távlati dolgokról nem igen beszélnek. Világos három év­vel ezelőtt lett község. Beszélgettem a tanácselnök­asszonnyal, Kelemennével és Banyó tanácstitkár­ral. Megtudtam, hogy a száz körüli magánvilla mellett van 28 nagy intézményi és vállalati üdülő stranddal. Egy törpe vizmü épül és a jövőre a köz­ség minden házába bevezethetik a folyóvizet. Az üdülőkben már van folyó viz. A községi fejleszté­si tervek elég jelentősek és arra mutatnak, hogy bár egyelőre a legfontosabb feladatunk pótolni a kapitalista múlt mulasztásait, beleértve az üdülő lehetőségek mind fokozódó bővítését, felhasználá­sát, a jövőben az üdülőfejlesztés még nagyobb mé­reteket fog ölteni. A tizennyolc éves szocialista or­szágunk tudja, hogy mit akar, és el fogja érni azt. Érdekes Kelemenné története. Ö is, férje is, salgótarjáni acélgyári munkások voltak. A gyár­ból küldték őket a gödöllői mezőgazdasági főis­kolára, majd, mint szakembereket, a világosi me­zőgazdasági nagyüzemekbe. Három évvel ezelőtt választották a tanácsba. Most is tanul a marxizmus- leninizmus esti egyetemen. Három gyermeke kö­zül az idősebb hamarosan régész lesz, a másik ket­tő pedig a közép, illetve az elemi iskolában tanul. A családnak van gépkocsija és ez sokban meg­könnyíti a munkát és a tanulást, nem is szólva a pihenésről. Kelemenné elnökasszony figyelmeztetett, hogy a pártonkivüli tanácstitkár 25 éve megszakítás nél­kül dolgozik a közigazgatásban. Látva meglepeté­semet, Banyó mosolyogva bizonyította az állítás igazát és hozzáfűzte, hogy a rendszerváltozás sok más közigazgatási hivatalnokot sem érintett. Az ő helyzete nemhogy rosszabbodott, hanem határo­zottan javult a felszabadulás óta és a megbecsülés ma sokkal nagyobb. A községi tanács hivatali helyiségében beszél­gettünk a tervekről és azok folyamatban lévő meg­valósításáról. Mindez éppen olyan reális, felhőtlen és szép, mint az ablakon keresztül látható, kék ég­bolttal egybeolvadó, kékeszölden csillogó, Balaton nyugodt felülete. UTOLSÓT LOBBAN A PETRÓLEUMLÁMPA... Kigyult a fény Sövényháza tanyavilágában — Nagymama, nagymama! Ég a villany! —ro­hant lelkendezve Kovács Mariska a szomszédjuk- ben lakó özv. Szécsényi Antalnéhoz. Az idős asz- szony korát meghazudtoló fürgeséggel ugrott a villanykapcsolóhoz —és fényárban úszott a szoba. A gyermekszemek ragyogtak, Szécsényi néni arcán pedig csöndben patakzott a könny. Hatvan- fkét éve él a tanyavilágban, távol a várostól, a kultúrától. Látástól napestig a földeken dolgo­zott, esténként csak rövid ideig gyújtották meg a füstös petróleumlámpát, azután nyugovóra tért a népes család. És 62 év után, életében először, gyufa nélkül teremt fényt családjának. Együtt a tsz-szel Székelytelep — Sövényháza tanyavilágának egy része — villamosításának története van. Úgy kez­dődött, hogy a telep tanácstagja, id. Lajos Ist­ván bácsi elhatározta, hogy a kulturális életkö­rülmény “első lépcsőjét” megépítteti Rendszeres vendége volt a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat szegedi üzletigazgató­ságán Hörömpő József főmérnöknek. Kérését évekkel ezelőtt elutasították, hiszen a telephez igen mesziről kellett volna elvezetni az elektro­mos energiát. — Majd ha tsz lesz a közelben—mondta 1958-ban Hörömpő főmérnök —, akkor teljesíteni tudjuk a székelytelepiek kérését. 1961-ben alakult meg Sövényházán a Zöldha­lom Termelőszövetkezete és ettől kezdve még gyakoribb vendég volt Lajos bácsi a DÁV-nál. — Tsz már van! — érvelt. — De villany még nincs. Tizenkét házban És 1963. augusztus 17-én este kigyulladt a fény Sövényházán a Székelytelepen is. A tanyavilág “főutcáját” villany világítja és 12 termelőszövet­kezeti gazda vezettette be a villanyt. Lajos Istvánékkal a kisteleki áruházban talál­koztunk. Vásároltak. Nagy volt a tét. Televízió és rádió között kellett Lajos néninek választania. A rádió mellett döntött, s nagy örömmel vitték a Zöldhalom Termelőszövetkezet tejeskocsijára a ha­talmas, 2,800 forintos Pacsirta készüléket. A legnagyobb öröm Azután a háztartási gépek osztályát keresték fel Lajosék. A gazdaasszony úgy hallotta, hogy legjobb a szögletes mosógép, de ilyennel nem tud­tak szolgálni s elképzelésének megvalósításáért in­kább vár néhány hetet. A villanyvasaló is a nagy bevásárlószatyor mélyére süllyedt. A DÁV szakemberei jelenleg Tápé község uj településeinek villamosításán dolgoznak. A Béke utcában már állnak az oszlopok. Rövidesen ki­gyullad a fény itt is. A Dobó István utcai lakosok társadalmi mun­kával segítették a villamosítást. Kiásták a vil­lanyoszlopok helyét, most már csak a bekötést várják. Várnak a fényre Sövényházán a hoffnertele- piek is. Szemerédi Györgynek, a Piros Rózsa Tsz tagjának csinos tanyáján már minden készen áll. A modern csillárok is a helyükön vannak. A szere­lők itt is az utolsó simításokat végzik. Néhány hét és az alföldi tanyákról is messzire világit a fény. Az uj feladat Jeles naphoz érkeztünk. 1963. augusztus 20-a a faluvillamositás utolsó napja. Az ország 3207 községéből egyetlen sincs villanyáram nélkül. 1945—1962 között 1933 községet villamosítottak. Csongrád megyében még szebb az eredmény az országosnál. 1959-ig befejezték a falu villamosi— tását. Utolsóként 1959-ben Csengéién és Puszta­szeren gyulladt ki a fény. Most már a szétszórt településeken a sor. H. L. <r ' iS -> íj) j» ; RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA ■ 1437 Third Avenue, New York, N. Y. * * (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 < * Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- < * Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország , ► minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva , MAGYARORSZÁGI JEGYZETEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom