Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-09-25 / 39. szám

Thursday, Sept. 25, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13 tuxUmuirvt/ és technika MESTERSÉGES VESE A KIVÁLTSÁGOSOKNAK Elérhetetlen a legtöbb vesebajos számára A tudomány meg tudta oldani azt a kérdést, hogy életben tartson olyanokat, akiknek veséje felmondta a szolgálatot. Az országban több helyen működnek olyan felszerelések, amelyek a nem működő vese helyett átveszik a vér tisztításának folyamatát és a beteget életben tartják. Seattle- ben, a Washington-egyetemen, dr. Beiding H. Scribner vezetésével egy orvoscsoport már évek óta életben tart a vesebaj végső stádiumában szen­vedő betegeket, hetenként kétszeri mesterséges vesegépkezeléssel. Ennek a sikeres kezelésnek hi- rére hivatott körök nagy aggodalommal tekintenek arra az időszerű kérdésre, hogy miként teremtsék elő gyorsan az anyagi fedezetet a kezeléshez szük­séges felszerelésekhez, kezeléshez és hogy mind­azok részesülhessenek benne, akik rászorulnak. A legkonzervatívabb számítás szerint évi 7 ezer dollárba kerül egy-egy beteg kezelése. Azoknak, akik ezt a kezelést kapják, erre egész életükben szükségük lesz. Nem sok olyan egyén van, aki ezt megengedheti magának. Mindeddig sem a köz­egészségügyi hatóságok, sem privát intézmények nem foglalkoztak komolyan avval a gondolattal, hogy a rászorultak mesterséges vesegéppel való kezelésére az anyagi alapot előteremtsék. Egyes adatok azt mutatják, hogy az U.S.-ben évente legalább 2 ezren halnak meg vesebajban, akiket a mesterséges vesével meg lehetne menteni az életnek. Orvosok szerint ezeknek a száma közel áll a 10 ezerhez. Az utóbbi számítás szerint öt­szörösére emelkedhet, ha hozzáadjuk az évente jelentkező uj betegek számát, mig ugyanakkor a régi betegek is további kezelésre szorulnak. Az American Medical Association és a National Kidney Disease Foundation nemrégen a mester­séges vese problémájának megbeszélésére konfe­renciát hivott össze, amelyen semmilyen messze­menő megoldást nem dolgoztak ki, csupán néhány minta gyógytelep felállítását ajánlották, ahol eze­ket a hoszu évekig tartó kezeléseket folytatják. A tömeges kezelésre semmi kilátás nincs, ellentétben olyan más orvostudományi felfedezésekkel, ame­lyeket kidolgozásuk után rövid idővel tömegesen lehetett alkalmazni. Az országban jelenleg féltucat kórházban és klinikán van erre megfelelő felszerelés, ezekben mindössze 40 rászoruló beteg részesül abban a nagy szerencsében, hogy ilyen kezelést kapjon. A legnagyobb központ a Seattle-ben levő Swedish Hospital-ban van, ahol 10 beteget kezelnek, akik­nek veséje többé nem működik. Az egyik beteg már három és fél éve él és dolgozik a saját vesé­je működése nélkül, csupán a vesegép használatá­val. Ilyen központok működnek még Spokane, Wash.-ban, Portland, Ore.-ban, Danville, Pa.-ban, Edmonton, Alta.-ban és Clevelandon. A mesterséges vesegép hiánya arra kényszeríti az orvosokat, hogy ezen élet-halál kérdésben kinos választásokat tegyenek. A Swedish kórház­ban két bizottság választja ki, hogy kinek legyen alkalma életben maradni. Az első bizottság orvo­sokból áll, akik kirostálják az orvosilag alkalmat­lan jelentkezőket. Utána, egy ügyvédből, egy pap­ból, egy háziasszonyból, egy bankárból, egy szak- szervezeti vezetőből és két orvosból álló bizottság végzi a végső kiválasztást. A csoport tagjainak nevét titokban tartják, hogy elkerüljék a külső befolyást és határozataikat széles társadalmi és gazdasági alapokra fektetik. Előnyben helyezik a “kiegyensúlyozott lelkivi­lága 45 éven aluli felnőttet,” akiről feltételezik, hogy közreműködik a kezelésben. Minden egyebet tekintetbe véve, a bizottság előnyben helyezi a családfenntartókat. Csak egy 14 éves leányt kezel­nek Seattle-ben, mert mint az egyik szószólójuk mondotta: “mellőznünk kellett a gyermekeket a családfenntartókkal szemben.” A múlt évben har­mincán jelentkeztek a vesegéppel való kezelésre a Swedish Hospitalban, akik közül az orvosi bi­zottság 17-et választott ki, mig a másik polgári bi­zottság ezeknek számát 10-re volt kénytelen csök­kenteni. Az egészséges személy veséjében 140 mérföld hosszú végtelen finom hajszálcső tisztítja a vért és őrzi a szervezet vegyi egyensúlyát. Enélkül a tisztitó folyamat nélkül a vérben össze­gyűlnek a salaktermékek és urémia nevű mérge­zés fejlődik ki, amely heteken belül halálos. A veseműködés megszakadásának sokféle betegség, vagy sérülés lehet az oka, sok esetben ideiglenes jellegű és gyógyítható. A legtöbb nagy kórháznak van egy bizonyos fajta mesterséges vesegépe, amely rövid időtartamú, heveny vesemüködési zavar kezelésére alkalmas. Ezeket nem alkalmaz­zák hosszutartamu kezelésre, mert sem megfelelő pénz, sem személyzet nincs hozzá. Harminc beteg kezeléséhez állandóan egy orvos, hét technikus és kilenc ápolónő szükséges. A kezelés teljesen fájdalom-mentes. A beteg he­tenként kétszer egyenként 12 órát tölt a vesegép­pel, ágyban fekve, közben olvashat, vagy kártyáz­hat, mialatt a karjába állandóan beszerelt csövön keresztül vére a vesegépen halad át, ahol megtisz­tul és egy másik csövön tér vissza a szervezetébe. A kezelést végző orvosok panaszkodnak amiatt, hogy semmi előkészület nem történik a kezelési központok széleskörű kiterjesztésére és tétlenül kell nézniök fiatal betegeik halálát a pénz és a fel­szerelés hiánya miatt. Gondolkodnak azon, hogy milyen hatása lesz a közönségre, ha köztudatba megy, hogy egy halálraítélt, a Vesebaj végső stá­diumában lévő fiatal felnőttet évi 7 ezer dollárért vissza lehetne adni családjának és a közösségnek. Az Egészségügyi-Közoktatási-Népjóléti miniszté­rium ez évben semmiféle kiutalást nem kért vese­géppel való kezelési program kidolgozására. Az egyetlen kilátás az, hogy a Public Health Service krónikus betegségek osztálya kezdett foglalkozni a kérdéssel és igy lehetségessé válik, hogy esetleg még a jelenlegi szenátusi ülésszak vége felé erre a célra külön 6 millió dollár kiutalását kérik. Ha a kongresszus megadja és a helyi csoportok hasonló összeggel egészítik ki, megvalósíthatják két tucat kezelési központ felállítását és egy évi működését. Minden egyes központban 30 beteget kezelhetné­nek. Az egyetlen kormányszerv, amelynek a mester­séges vesegéppel való kezelésre határozott tervei vannak, a Veterans Administration, amely Los An­gelesben és Hines, Ill.-ban lévő kórházakban keze­lői központokat állított fel. A tervek szerint három éven belül 30 kezelési központ lesz működésben, ahol mind a 200 vagy 300 rászoruló hadviselt keze­lésben részesülhet. Az a helyzet is hátráltatja a vesegépes kezelé­sek programjának kiterjesztését, hogy a sikeres veseátültetések terén nagy eredmények várhatók a közeljövőben. Fennáll az az aggodalom, hogy az egyes városok, vagy intézmények millió dolláro­kat költhetnek a kezelési központok építésére és felszerelésére, melyek a sikeres veseátültetés meg­oldásával azonnal elavulttá válnak. Az átültetés sebészeti kérdéseit már megoldották, az egyetlen akadály csupán a szervezetnek az a reakciója, amely ellenanyagot termel minden a szervezetbe kerülő idegen anyaggal szemben és igy az átülte­tett szerv nem marad életképes. Sikeres veseátül­tetések csak azonos ikrek esetében lehetségesek, mert ilyen esetekben nem fejlődik ki az idegen anyagot kivető reakció. Még csak kísérletezés alatt van egy kezelés, amely a szervezeten belül működő tisztitó eljárás­sal pótolná a vese működését. Még több eddig megoldatlan problémával néznek szembe, többek között a gyakran bekövetkező infekció kikerülésé­nek kérdésével. Más irányban is próbálnak olyan megoldást ta­lálni, amely a vesegép leegyszerűsítésével csökken­tené az előállítás költségét. Egy londoni kórházban olyan géppel kísérleteznek, amelyet az ápoló felül­vizsgálásával a beteg maga is kezelhet. FÉNYCSŐ-ÉPITŐSZEKRÉNY A nyugatnémet Philips-gyár a közelmúltban ér­dekes fénycső-épitőszekrény gyártását kezdte meg. Az ábécé betűit, számokat, továbbá Írásjeleket tar­talmazó épitőszekrényből tetszés szerinti kirakati hirdetésszövegeket lehet összeállítani. A különle­ges keretbe maximálisan 16 darab, 83 mm magas­ságú fénycsőbetüt lehet elhelyezni. A fénycsőbe- tük könnyen és veszélytelenül cserélhetők még üzem közben is. Különösen érdekes, hogy a ne­mesgáz töltésű üvegcsövek és az armatúra között nincs fémes kapcsolat. Ehelyett a fénycsöveket nagyfrekvenciás tér gerjeszti világításra; a nagy- frekvenciás teret az armatúrába épített generátor állítja elő, s a betüállvány alján végighúzódó an­tenna sugározza ki. Az érdekes fénycsőbetük 60 wattosak, s a berendezés a 220 V-os hálózatra csat­lakoztatható. Fémtisztitás “tüpisztollyal” Egy svájci gyár érdekes szerszámot gyárt a kü­lönböző fémfelületek tisztítására. A tüpisztolynak elnevezett érdekes szerszám voltaképpen tűszerű vésők szabadon felfüggesztett kötege, amelyet préslevegő rezegtet. A tüvésők szabad felfüggesz­tése révén a köteg egyes vésői a legkülönbözőbb alakú munkadarabok felületéhez is pontosan illesz­kednek. Az érdekes szerszám a hegesztési varra­tok salaktalanitására, a különböző munkadarabok felületi rozsdátlanitására, fémtárgyak védő fes­tékrétegének eltávolítására, továbbá a kazánkő le­fejtésére használható fel. Az épitőanyagipar automatizálása A Lengyel Népköztársaságban 1962 és 1965 kö­zött a tervek szerint 100 millió zlotyt fordítanak az épitőanyagipari gyártástechnológiák automatizálá­sára. 1965-ben például az üvegpalackok, ballonok, izzólámpaburák és más üvegtermékek 80—100 szá­zalékát már automaták állítják majd elő. Az alap­anyagok adagolását, továbbá az olvasztási folyama­tot különleges berendezések vezérlik majd. A ce­mentiparban önműködő berendezésekkel szerelik fel az őrlőmalmokat és a forgókemencéket. De a téglagyártásban is legnagyobb részben automaták formázzák, vágják és rakodják majd a téglákat. A nagyarányú gépesítés eredményeként még a je­lenlegi ötéves tervben megszűnik a nehéz fizikai munka a lengyel építőiparban. 1966—1967-ben az­után egyes építőipari nagyüzemeket már elektro­nikus számítógépekkel szerelnek fel a gyártási műveletek önműködő vezérlésére. A VILLÁMLÁS ÉS AZ ESŐ Lucretius “De rerum natura” cimü müvében kerek 2000 esztendővel ezelőtt leírta azt a meg­figyelését, hogy viharok alkalmával az egyes vil­lámlásokat hirtelen heves esőhullámok követik. Azóta sokan igazolták már Lucretius megfigyelé­sét, de tudományos alapon még mindig nem sike­rült bebizonyítani: van-e okozati összefüggés a villám és az eső között, és melyik jelentkezik elő­ször: a villám-e vagy az eső? Legutóbb a Bahama- szigetcsoport egyik szigetén rádiólokátorral fi­gyelték a tomboló vihar kifejlődését s megállapí­tották, hogy a sürü villámlásokat a vihar kezdetén nem kisérte eső. Néhány másodperccel a felvilla­nások után azonban heves esőzés indult meg, tehát a jelek szerint a villám váltja ki az esőcsöppek le- zudulását. Lucretius és követői még azt hitték, hogy a villámlást követő mennydörgés idézi elő az esőcseppek lehullását, manapság azonban azt tartjuk, hogy ez a villámlást követő elektrosztati­kus folyamat következménye. A kutatók még to­vábbi vizsgálatokat tartanak szükségesnek a prob­léma megoldására. 40 EZER EXPORT-PAPUCS. A szombathelyi házi­ipari szövetkezet külföldön perzsa és torontáli sző­nyegeiről hires. Az idén újabb árucikkel, a posztó­papuccsal nyerte el a külföldi vevők elismerését, és igy exportra 40 ezer pár papucsot készítenek. C+J> A 284-1K MOZI. Aug. 20-án avatták fel Hermán- szegen az uj mozit és ezzel most már Szabolcs- Szatmár megye valamennyi községében van film­színház. •••••••••••••••••••••••••••••••••••»«•a« NEM KELL CSOMAGOLNI! NEM KELL VÁMOT FIZETNI! ; ,, A legrövidebb időn belül segithe-' * ti rokonait IKKA-csomagokkal! i ► t Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” I > megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját könjr- * j ^ veit Magyf-rcrö^voól kihozhatja általunk 4 ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET \ JOSEPH BROWNFIELD : 15 Park Row New York 38, N.Y. , I > Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek i ! ► Telefon: BA 7-1166-7 'A

Next

/
Oldalképek
Tartalom