Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-08 / 32. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 8, 191-3 Ml EMELKEDIK GYORSABBAN? A MUNKÁSOK KERESETE, VAGY A MEGÉLHETÉSI ÁRAK? A statisztikai számadatokkal dobálózó Labor Department beszámolt arról, hogy júniusban a gyári munkások heti átlagkeresete eddig a legmagasabb fokot érte el. Ez a Wall Street Journal verziója szerint $100.61, a N. Y. Times-é szerint $88.37 volt hetenként. A ledolgozott átlagos heti munkaidő 40.9 óra volt. Ebből persze nem az következik, hogy minden gyári munkás 100 dollárt, vagy 88 dollárt keresett, vagy 4L órát dolgozott. Ismerjük már azt a módszert, amivel az átlagot megállapítják. összeadják a keveset a sokkal, megosztják és amit ebből kapnak, az képezi az átlagot. Vagyis voltak, akik kevesebbet kerestek és voltak, akik ennél is többet. Voltak, akik részidőt dolgoztak, és mások, akik túlóráztak. Ez az utóbbi tény adja a magyarázatát a fenti számadatoknak. A Labor Department havi jelentése ki is emeli: “Junius közepén a magasabb keresetek 11 százalékát túlórázó munkások kapták." A mai munkaviszonyainkban rejlő egyik igazságtalanság a túlórázás, ahogyan a munkáltatók szembeállítják egymással a dolgozók két rétegét, azokat, akik a gyárak előtt, vagy munkaelhelyezőknél ácsorognak, várva a jó szerencsét, hogy valahová dolgozni hívják és azokat, akiknek van állásuk és a rendes munkaidőn kívül túlórákra is benn tartják őket a munkán. A holnaptól való félelem, a külön kis kereset, csábítóan hat a munkásokra és vállalják a túlórát, de az is fennáll, hogy nem védekezhetnek ellene, ha a munkáltató megköveteli tőlük, mert a munkaszerződés nem tiltja és a munkáltatóknak ez sokkal előnyösebb, mint uj munkásokat felvenni. A szakszervezeteknek problémát okoz munka- nélküli tagjaiknak elhelyezése, ezért intézkedniük kellene ezen áldatlan állapot megszüntetése iránt, mert ezzel legalább részben segítenének a munka- nélkülieken. Visszatérve a “magas” heti 100 dolláros keresetre, rámutathatunk arra, amit az amerikai munkás úgy is tud, hogy ez az “amerikai magas élet- színvonal” külföldi propaganda szempontjából hangzik csak jól. de itt reálisabb szemmel nézzük a dolgot. Többgyermekes családnál még ez a kereset sem üti meg azt a mértéket, amit a kormány gazdasági szakértői állítanak fel egy négytagú család rendes megélhetéséhez. Emelkednek a megélhetési árak Néhány nappal az első statisztikai jelentés után uj fejcimek jelentek meg a lapokban: “Júniusban rekordmagaságot értek el a megélhetési árak.” Ezzel megsemmisül a magasabb keresetnek tulajdonított jelentőség, a megfeszített túlórázás sem nyújt magasabb életszínvonalat a dolgozóknak. A szükségleti cikkek árindexe az utóbbi években állandóan emelkedik. Ha az átlagot vesszük, akkor e téren sem látunk tiszta képet. Átlagban a júniusi áremelkedés csak 0.4 % volt az országban, New Yorkban 0.8%.Az utóbbi 5 évben összesen 6.6%os volt az ország átlag áremelkedése, a m -vyorki 8.7%. Ez magában nem hangzik olyan be zalmas- nek, mig közelebbről meg nem vizsgálju az adatokat és azt nem látjuk, hogy a mindennapi szükségleti cikkek árainak emelkedése jóval meghaladja az átlagot és a dolgozók megélhetési viszonyait aránytalanul megnehezíti. A cukor ára pl. júniusban 32%-kal és az egy év előtti árhoz képest 44%-kal emelkedett. Felment a cigaretta (dobozonként 7%-kal), a gáz, a villany, a háztartási berendezési cikkek, ruházati cikkek ára, több helyen emelték a fogyasztási adót, a birtok adót, az egészségügyi biztosítási dijakat. Ami a mindennapi háztartásban a legfontosabb, az élelmiszer, szintén megdrágult. A kenyér, a hús, a gyümölcs és főzelék ára magasabb. A tavalyi fagyos idő okozta károsodás kifogásával a fagyasztott gyümölcslevek (orange és grapefruit juice) árát azonnal emelték, bár akkor hatalmas készletekkel rendelkeztek a termelők. Ma már kétszer annyit fizetünk értük, és az árak megmaradtak az idei jobb termés ellenére is. New Yorkban az árdrágulás magasabb, mint másutt. A kimutatás szerint 4%-al emelkedtek a kiszolgálási árak. A gyümölcs és főzelék árak december óta 17.6%-kal magasabbak. Most, a nyár folyamán, szezon idején, érték el a csúcsmagasságot, s ebből az árak további emelkedését következtethetjük. Gazdasági szakértők már előre figyelmeztetnek, hogy ősszel számos szükségleti cikk árát fogják emelni az üzletekben. Vigasztalásul ismertették, hogy hűtőszekrények árát levágták a nyár folyamán és olcsóbban lehet televíziót is vásárolni, de nem az újabb modelleket. A MODERN ÉLET BEFOLYÁSA AZ ÉLELMISZER-TERMELÉSRE Az utóbbi időkben egyre többet hallunk arról, hogy rovarirtó szerek korlátlan és elővigyázatlan használata milyen káros befolyással van a rovar- és állatvilágra, a halakra és az emberre is. Napnap után egyre több tudományos kutatás, megfigyelés, vagy valóságos tapasztalat erősiti meg ezeket az észrevételeket. Sokféle oldalról közelitik meg ezt a kérdést és nemcsak a rovarirtó szereket, hanem a modern földművelésnél alkalmazott különböző eljárásokat és mesterséges beavatkozásokat is újabban szorosabb megfigyelés alá veszik. A táplálkozás tudománya még gyermekkorát éli. Bál- már ősrégi idők óta tudjuk, hogy a jó . táplálkozás az alapja a jó egészségnek, de azt még eddig nem állapították meg, hogy a különböző betegségek kifejlődésénél milyen szerepe van az egyes ételeknek és az ételeket alkotó vegyieteknek és milyen étel fogyasztása, vagy hiánya idéz elő bizonyos betegségeket. Itt nem arról beszédünk. amiről az orvostudomány tud, mint a jól kiegyensúlyozott étkezés és a vitaminok, hanem a táplálkozás tudományának azon óriási, ismeretlen részéről, amivel csak rövid ideje kezdtek foglalkozni. Evvel a kérdéssel foglalkozott két tudós, egy állatorvosi tudományos szervezet 100 éves évfordulója alkalmával tartott nagygyűlésen. A tudósok, dr. Mark L. Morris és dr. Wayne 0. Kester, beszámolóikban rávilágítottak arra, hogy mivel Amerikában. a modern társadalom kifejlődésével, csak úgy találomra végeztek a körülvevő természetben alapvető változásokat, ezzel annyira megváltoztatták a természet egyensúlyát, hogy úgy az állat, mint az embervilág táplálására súlyos következményeket idéztek elő. Rámutattak arra, hogy a közlekedés, a különböző ételkonzerválási eljárások és hütött raktározások kifejlődésé lehetővé tette az élelmiszerek hosszú távolságra való elszállítását. Ez azt eredményezte, hogy a termelők a végletekig kihasználták az egyes termőhelyeket, a föld összetétele megváltozott és ennek orvoslására tervszerütlenül alkalmazták a különféle műtrágyákat, anélkül, hogy tanulmányozták volna, hogy a földnek mire van szüksége. Az ilyen, helytelenül alkalmazott műtrágyázás azt idézte elő, hogy a bennelévő ártalmas vegyszerek a legelőn az állatba és innen az emberbe kerültek. A termőföld megváltozásával az ételek is megváltoztak. Dr. Morrisnak az a véleménye, hogy sem a takarmánynak, sem az emberi fogyasztásra termelt növényzetnek nincs meg az a tápértéke, mint két generációval ezelőtt volt. Sürgeti a kormányt, hogy tanulmányozzák át a földművelési eljárásokat, amelyek a termőföld vegyi összetételét befolyásolják és hogy ennek milyen hatása van az emberi és állati szervezet egészségére. Kihangsúlyozta azt is, hogy már évek óta kutatják a viruszok titkát. Ehelyett talán jobb lenne megállapítani, hogy mi a baja a termőföldnek, amelyen az emberi és állati táplálék terem, hogy olyan hiányok állnak be a szervezetben, amelyek súlyos betegségeket idéznek elő. A táplálkozás tudománya komplikált. Sok tanulmány szükséges még ahhoz, hogy valamilyen bepillantást nyerjünk a táplálkozásnak az egészségre gyakorolt közvetlen hatásába. A modern technológia fejlődését nem tarthatjuk vissza és ez nem is lenne helyes. Ellenkezőleg, ne találomra és a vegyi-ipar által gyakorolt nyomás hatása alatt történjen a földművelés, hanem a legalaposabb, a legszélesebbkörü tudományos- munka alapján. litotta Erhard gazdasági minisztert, hogy azonnal tegyen további erélyes intézkedéseket, és más mezőgazdasági termékek behozatalát is tiltsa meg. Egy ilyen intézkedés azonban a francia és olasz mezőgazdasági exportőröknek okozna súlyos károkat. Több nyugati kommentátor azt hangoztatta: “a Közös Piac agrármechanizmusa felborulóban MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek 5 .......................-t Név: ... ............................................................. Cim: ................................................................. Város:............................................Állam:____ Gátolják az amerikai csirke-kivitelt Az Európai Közös Piac miniszteri tanácsa Brüsz- szelben megtartott gyűlésén visszautasították azt az amerikai követelményt, hogy a fagyasztott csirke export vámtarifáját jelentős arányban csökkentsék. 1962 aug. 1, és 1963 május 31 közötti időszakban a Közös Piac országaiba exportált amerikai csirke tarifája 4.5 centről 14.2 centre emelkedett fontonként. Ez az árdrágítás ezen idő alatt 60 százalékkal csökkentette az Egyesült Államok csirkekivitelét. Az Egyesült Államok Nyugat-Né- metországgal folytat versenyt ezen a téren, amely a Közös Piac országok csirkeszükségletének 9Ö százalékát látja el. Washington figyelmeztette a Közös Piac országait, hogy ha e téren nem történik hamarosan jóvátétel, megtorlásokat fog eszközölni. Ez az illető országok exportcikkei vámtarifájának emelése formájában fog megnyilvánulni, vagy a csirkeveszteség összegének megfelelő áru teljes eltiltásával az amerikai piacról. Ezt a veszteséget évi 46,000,000 dollárra értékelik. A szenátus Külügyi Bizottsága érdemlegesen foglalkozott a kérdéssel, miután fennforog az a lehetőség, hogy a jövőben más amerikai gazdasági termékeket is kirekesztenek a Közös Piacról. A szenátorok követelik, hogy a Közös Piac tartson nyitott ajtót az amerikai termények előtt. Christian Herter a kormány különleges megbízottja a kereskedelmi egyezmények folytatására. Újabban két asszisztenst neveztek ki melléje. Mezőgazdasági ellentétek a Közös Piacon A zöldség- és főzelékfélékben mutatkozó túltermelés újabb bonyodalmakat okoz a Közös Piac országainak egymás közti viszonyában. A nyugatnémet mezőgazdaság követelésére ugyanis a bonni kormány átmeneti behozatali zárlatot rendelt el a zöldbabra és az uborkára. Hollandia hevesen tiltakozott mert a Nyugat-Németországba szánt zöldség szállítmányok jelentős részét a szeméttelepekre kell irányítani. A nyugatnémet parasztszövetség viszont kevesli a kormány intézkedését, és felszóvan. óvakodjunk a repedthéju, vagy tisztállan tojástól Szövetségi egészségügyi hatóságok figyelmeztették a közönséget arra, hogy ne használjon repedt, vagy tisztátlan héjú tojást. Azért küldték ki ezt a figyelmeztetést Washingtonból, mert az országban 40 kórházból jelentettek ételmérgezést, amit fertőzött tojások okoztak. A tojásfertőzést egy salmonella derby nevű baktérium okozza, amely egészséges embereknél csak rövidlej ár atu gyomorrontást és hasmenést idéz elő. Legyöngült állapotban levő kórházi betegeknél súlyosabb következményei lehetnek. A baktérium a hő hatására könnyen elpusztul. Ezért, a biztonság kedvéért, jó a tojást annyi ideig főzni, ameddig a fehérje megkeményedik. Még a sertéseknek is jót tesz a hütött levegő Az ohioi földművelésügyi kísérleti állomás szak- véleménye szerint, a sertések “életszínvonalának emelésével” a sertések szaporodását lehet élőidé*- ni. Ha hütött levegőjű ólban és megfelelően összeállított diétával etetik a nőstény sertéseket, ezek életükben legalább e^ malaccal többet tudnak létrehozni az átlagosnál. A kísérletek bebizonyították, hogy ebben nagy szerepet játszik a hütött és nedvességtől mentesített levegő. Ilyen körülmények között a sertéstermelést még fokozatosan növelni lehet. 4