Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-08-08 / 32. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 8, 191-3 Ml EMELKEDIK GYORSABBAN? A MUNKÁSOK KERESETE, VAGY A MEGÉLHETÉSI ÁRAK? A statisztikai számadatokkal dobálózó Labor De­partment beszámolt arról, hogy júniusban a gyári munkások heti átlagkeresete eddig a legmagasabb fokot érte el. Ez a Wall Street Journal verziója szerint $100.61, a N. Y. Times-é szerint $88.37 volt hetenként. A ledolgozott átlagos heti munkaidő 40.9 óra volt. Ebből persze nem az következik, hogy minden gyári munkás 100 dollárt, vagy 88 dollárt keresett, vagy 4L órát dolgozott. Ismerjük már azt a módszert, amivel az átlagot megállapít­ják. összeadják a keveset a sokkal, megosztják és amit ebből kapnak, az képezi az átlagot. Vagyis voltak, akik kevesebbet kerestek és vol­tak, akik ennél is többet. Voltak, akik részidőt dolgoztak, és mások, akik túlóráztak. Ez az utóbbi tény adja a magyarázatát a fenti számadatoknak. A Labor Department havi jelentése ki is emeli: “Junius közepén a magasabb keresetek 11 százalé­kát túlórázó munkások kapták." A mai munkaviszonyainkban rejlő egyik igaz­ságtalanság a túlórázás, ahogyan a munkáltatók szembeállítják egymással a dolgozók két rétegét, azokat, akik a gyárak előtt, vagy munkaelhelyezők­nél ácsorognak, várva a jó szerencsét, hogy vala­hová dolgozni hívják és azokat, akiknek van állá­suk és a rendes munkaidőn kívül túlórákra is benn tartják őket a munkán. A holnaptól való félelem, a külön kis kereset, csábítóan hat a munkásokra és vállalják a túlórát, de az is fennáll, hogy nem védekezhetnek ellene, ha a munkáltató megköve­teli tőlük, mert a munkaszerződés nem tiltja és a munkáltatóknak ez sokkal előnyösebb, mint uj munkásokat felvenni. A szakszervezeteknek problémát okoz munka- nélküli tagjaiknak elhelyezése, ezért intézkedniük kellene ezen áldatlan állapot megszüntetése iránt, mert ezzel legalább részben segítenének a munka- nélkülieken. Visszatérve a “magas” heti 100 dolláros kere­setre, rámutathatunk arra, amit az amerikai mun­kás úgy is tud, hogy ez az “amerikai magas élet- színvonal” külföldi propaganda szempontjából hangzik csak jól. de itt reálisabb szemmel nézzük a dolgot. Többgyermekes családnál még ez a kere­set sem üti meg azt a mértéket, amit a kormány gazdasági szakértői állítanak fel egy négytagú csa­lád rendes megélhetéséhez. Emelkednek a megélhetési árak Néhány nappal az első statisztikai jelentés után uj fejcimek jelentek meg a lapokban: “Júniusban rekordmagaságot értek el a megélhetési árak.” Ezzel megsemmisül a magasabb keresetnek tulaj­donított jelentőség, a megfeszített túlórázás sem nyújt magasabb életszínvonalat a dolgozóknak. A szükségleti cikkek árindexe az utóbbi években állandóan emelkedik. Ha az átlagot vesszük, akkor e téren sem látunk tiszta képet. Átlagban a júniusi áremelkedés csak 0.4 % volt az országban, New Yorkban 0.8%.Az utóbbi 5 évben összesen 6.6%­os volt az ország átlag áremelkedése, a m -vyorki 8.7%. Ez magában nem hangzik olyan be zalmas- nek, mig közelebbről meg nem vizsgálju az ada­tokat és azt nem látjuk, hogy a mindennapi szük­ségleti cikkek árainak emelkedése jóval megha­ladja az átlagot és a dolgozók megélhetési viszo­nyait aránytalanul megnehezíti. A cukor ára pl. júniusban 32%-kal és az egy év előtti árhoz képest 44%-kal emelkedett. Felment a cigaretta (dobozonként 7%-kal), a gáz, a villany, a háztartási berendezési cikkek, ruházati cikkek ára, több helyen emelték a fogyasztási adót, a birtok adót, az egészségügyi biztosítási dijakat. Ami a mindennapi háztartásban a legfontosabb, az élelmiszer, szintén megdrágult. A kenyér, a hús, a gyümölcs és főzelék ára magasabb. A tava­lyi fagyos idő okozta károsodás kifogásával a fa­gyasztott gyümölcslevek (orange és grapefruit juice) árát azonnal emelték, bár akkor hatalmas készletekkel rendelkeztek a termelők. Ma már kétszer annyit fizetünk értük, és az árak megma­radtak az idei jobb termés ellenére is. New Yorkban az árdrágulás magasabb, mint másutt. A kimutatás szerint 4%-al emelkedtek a kiszolgálási árak. A gyümölcs és főzelék árak de­cember óta 17.6%-kal magasabbak. Most, a nyár folyamán, szezon idején, érték el a csúcsmagassá­got, s ebből az árak további emelkedését következ­tethetjük. Gazdasági szakértők már előre figyel­meztetnek, hogy ősszel számos szükségleti cikk árát fogják emelni az üzletekben. Vigasztalásul ismertették, hogy hűtőszekrények árát levágták a nyár folyamán és olcsóbban lehet televíziót is vásárolni, de nem az újabb modelle­ket. A MODERN ÉLET BEFOLYÁSA AZ ÉLELMISZER-TERMELÉSRE Az utóbbi időkben egyre többet hallunk arról, hogy rovarirtó szerek korlátlan és elővigyázatlan használata milyen káros befolyással van a rovar- és állatvilágra, a halakra és az emberre is. Nap­nap után egyre több tudományos kutatás, megfi­gyelés, vagy valóságos tapasztalat erősiti meg eze­ket az észrevételeket. Sokféle oldalról közelitik meg ezt a kérdést és nemcsak a rovarirtó szereket, hanem a modern földművelésnél alkalmazott különböző eljárásokat és mesterséges beavatkozásokat is újabban szoro­sabb megfigyelés alá veszik. A táplálkozás tudománya még gyermekkorát éli. Bál- már ősrégi idők óta tudjuk, hogy a jó . táplálkozás az alapja a jó egészségnek, de azt még eddig nem állapították meg, hogy a különböző be­tegségek kifejlődésénél milyen szerepe van az egyes ételeknek és az ételeket alkotó vegyietek­nek és milyen étel fogyasztása, vagy hiánya idéz elő bizonyos betegségeket. Itt nem arról beszé­dünk. amiről az orvostudomány tud, mint a jól ki­egyensúlyozott étkezés és a vitaminok, hanem a táplálkozás tudományának azon óriási, ismeretlen részéről, amivel csak rövid ideje kezdtek foglal­kozni. Evvel a kérdéssel foglalkozott két tudós, egy állatorvosi tudományos szervezet 100 éves évfor­dulója alkalmával tartott nagygyűlésen. A tudósok, dr. Mark L. Morris és dr. Wayne 0. Kester, be­számolóikban rávilágítottak arra, hogy mivel Ame­rikában. a modern társadalom kifejlődésével, csak úgy találomra végeztek a körülvevő természetben alapvető változásokat, ezzel annyira megváltoztat­ták a természet egyensúlyát, hogy úgy az állat, mint az embervilág táplálására súlyos következ­ményeket idéztek elő. Rámutattak arra, hogy a közlekedés, a külön­böző ételkonzerválási eljárások és hütött raktáro­zások kifejlődésé lehetővé tette az élelmiszerek hosszú távolságra való elszállítását. Ez azt ered­ményezte, hogy a termelők a végletekig kihasz­nálták az egyes termőhelyeket, a föld összetétele megváltozott és ennek orvoslására tervszerütlenül alkalmazták a különféle műtrágyákat, anélkül, hogy tanulmányozták volna, hogy a földnek mire van szüksége. Az ilyen, helytelenül alkalmazott műtrágyázás azt idézte elő, hogy a bennelévő ár­talmas vegyszerek a legelőn az állatba és innen az emberbe kerültek. A termőföld megváltozásá­val az ételek is megváltoztak. Dr. Morrisnak az a véleménye, hogy sem a takarmánynak, sem az emberi fogyasztásra termelt növényzetnek nincs meg az a tápértéke, mint két generációval ezelőtt volt. Sürgeti a kormányt, hogy tanulmányozzák át a földművelési eljárásokat, amelyek a termő­föld vegyi összetételét befolyásolják és hogy en­nek milyen hatása van az emberi és állati szerve­zet egészségére. Kihangsúlyozta azt is, hogy már évek óta ku­tatják a viruszok titkát. Ehelyett talán jobb lenne megállapítani, hogy mi a baja a termőföldnek, amelyen az emberi és állati táplálék terem, hogy olyan hiányok állnak be a szervezetben, amelyek súlyos betegségeket idéznek elő. A táplálkozás tudománya komplikált. Sok tanul­mány szükséges még ahhoz, hogy valamilyen be­pillantást nyerjünk a táplálkozásnak az egészség­re gyakorolt közvetlen hatásába. A modern tech­nológia fejlődését nem tarthatjuk vissza és ez nem is lenne helyes. Ellenkezőleg, ne találomra és a vegyi-ipar által gyakorolt nyomás hatása alatt tör­ténjen a földművelés, hanem a legalaposabb, a legszélesebbkörü tudományos- munka alapján. litotta Erhard gazdasági minisztert, hogy azonnal tegyen további erélyes intézkedéseket, és más me­zőgazdasági termékek behozatalát is tiltsa meg. Egy ilyen intézkedés azonban a francia és olasz mezőgazdasági exportőröknek okozna súlyos káro­kat. Több nyugati kommentátor azt hangoztatta: “a Közös Piac agrármechanizmusa felborulóban MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek 5 .......................-t Név: ... ............................................................. Cim: ................................................................. Város:............................................Állam:____ Gátolják az amerikai csirke-kivitelt Az Európai Közös Piac miniszteri tanácsa Brüsz- szelben megtartott gyűlésén visszautasították azt az amerikai követelményt, hogy a fagyasztott csir­ke export vámtarifáját jelentős arányban csökkent­sék. 1962 aug. 1, és 1963 május 31 közötti idő­szakban a Közös Piac országaiba exportált ame­rikai csirke tarifája 4.5 centről 14.2 centre emel­kedett fontonként. Ez az árdrágítás ezen idő alatt 60 százalékkal csökkentette az Egyesült Államok csirkekivitelét. Az Egyesült Államok Nyugat-Né- metországgal folytat versenyt ezen a téren, amely a Közös Piac országok csirkeszükségletének 9Ö százalékát látja el. Washington figyelmeztette a Közös Piac országait, hogy ha e téren nem törté­nik hamarosan jóvátétel, megtorlásokat fog eszkö­zölni. Ez az illető országok exportcikkei vámtarifá­jának emelése formájában fog megnyilvánulni, vagy a csirkeveszteség összegének megfelelő áru teljes eltiltásával az amerikai piacról. Ezt a vesz­teséget évi 46,000,000 dollárra értékelik. A szenátus Külügyi Bizottsága érdemlegesen foglalkozott a kérdéssel, miután fennforog az a lehetőség, hogy a jövőben más amerikai gazdasági termékeket is kirekesztenek a Közös Piacról. A szenátorok követelik, hogy a Közös Piac tartson nyitott ajtót az amerikai termények előtt. Chris­tian Herter a kormány különleges megbízottja a kereskedelmi egyezmények folytatására. Újabban két asszisztenst neveztek ki melléje. Mezőgazdasági ellentétek a Közös Piacon A zöldség- és főzelékfélékben mutatkozó túl­termelés újabb bonyodalmakat okoz a Közös Piac országainak egymás közti viszonyában. A nyugat­német mezőgazdaság követelésére ugyanis a bonni kormány átmeneti behozatali zárlatot rendelt el a zöldbabra és az uborkára. Hollandia hevesen tilta­kozott mert a Nyugat-Németországba szánt zöldség szállítmányok jelentős részét a szeméttelepekre kell irányítani. A nyugatnémet parasztszövetség viszont kevesli a kormány intézkedését, és felszó­van. óvakodjunk a repedthéju, vagy tisztállan tojástól Szövetségi egészségügyi hatóságok figyelmeztet­ték a közönséget arra, hogy ne használjon repedt, vagy tisztátlan héjú tojást. Azért küldték ki ezt a figyelmeztetést Washingtonból, mert az országban 40 kórházból jelentettek ételmérgezést, amit fer­tőzött tojások okoztak. A tojásfertőzést egy salmonella derby nevű bak­térium okozza, amely egészséges embereknél csak rövidlej ár atu gyomorrontást és hasmenést idéz elő. Legyöngült állapotban levő kórházi betegek­nél súlyosabb következményei lehetnek. A baktérium a hő hatására könnyen elpusztul. Ezért, a biztonság kedvéért, jó a tojást annyi ideig főzni, ameddig a fehérje megkeményedik. Még a sertéseknek is jót tesz a hütött levegő Az ohioi földművelésügyi kísérleti állomás szak- véleménye szerint, a sertések “életszínvonalának emelésével” a sertések szaporodását lehet élőidé*- ni. Ha hütött levegőjű ólban és megfelelően össze­állított diétával etetik a nőstény sertéseket, ezek életükben legalább e^ malaccal többet tudnak létrehozni az átlagosnál. A kísérletek bebizonyították, hogy ebben nagy szerepet játszik a hütött és nedvességtől mentesí­tett levegő. Ilyen körülmények között a sertéster­melést még fokozatosan növelni lehet. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom