Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-08 / 32. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y Vol. XII. No. 32. Thursday, August 8, 1963 AMERICAN HUNGARIAN WORD, ÍNC., lot) E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397. ■NSW ÉVFORDULÓJÁRA E héten, augusztus 6-án, világszerte nagyon sok helyen megemlékeztek Hiroshima atomtragédiájának 18-ik évfordu- j lójáról. 1945 óta az emberiség békeszerető tömegei minden j évben azzal áldoztak a Hiroshimában és Nagaszakiban az első ' atommerénylet által elpusztitott és örökre nyomorékká tett százezrek emlékének, hogy fogadalmat tettek: meg fogjuk j akadályozni, hogy az emberiség ellen ilyen merénylet még egyszer megtörténhessen. 18 év nehéz és veszélyekkel terhes küzdelme után, a világ békeerői végre bizodalmuk és kitartásuk első gyümölcseként részleges, de örvendetes eredményről számolhatnak be. A három atomhatalom között létrejött moszkvai egyezmény az atomfegyverkisérletek betiltásáról, uj világhelyzetet teremtett meg. Mindnyájan megkönnyebbülve vehetjük tudomásul elsősorban, hogy megszűnik légkörünknek az egészségünket állandóan veszélyeztető nukleáris szennyeződése, ami naponta rettegéssel töltött el bennünket. Az atomtilalmi egyezmény a Szovjetunió által vezetett béketábor, a békés egymás mellett élés elvének gyakorlatban i bebizonyosodott győzelme. A nemzetközi feszültség enyhülése ’ máris érezhető és további fejlődése várható. Politikai körök- j ben mindenütt arról beszélnek, hogy a kelet—nyugati tár-1 gyalásoknak tovább kell folyniok, hogy lépésről-lépésre meg-; oldják a háború elkerülését szolgáló problémákat, az általános ! leszerelést eredményező megegyezésig. El kell ismerni, hogy j ez az ut hosszú és nehéz és azt is, hogy csak ez az ut áll nyitva az emberiség előtt, hogy békében élhessen és a jobb jövőt építhesse. Moszkvában e héten ismét baráti hangulatban gyülekeztek a három atomhatalom vezető személyiségei. Egyben azért, hogy hivatalos aláírásukkal lássák el az atomtilalmi egyezményt. továbbá azért is, hogy következő egyezmények lehetőségeiről is beszélgessenek. Napirenden van a Kruscsev által ajánlott meg-nem-támadási javaslat, amely a'NATO és a Varsói Egyezmény országait Európa békéjének biztosítására kötelezné. Kemény dió, de arravalók a tárgyalások, hogy meg-. puhítsák. Nem szabad szem elől téveszteni a nemzetközi helyzetnek ama reális viszonyait sem, amelyek elől a nyugati politikusok nem térhetnek ki és amelyek az emberiség békevágya mellett nyomós okul szolgálnak a feszültség enyhítésére irányuló lépéseknek. A háborús felkészültség telítettsége (annyi atomfegyver van, amennyi az emberiség és a Földön való életlehetőségek többszöri elpusztítására is elegendő), az elnyomás alól felszabadult népek háborúellenessége, a kapitalista és imperialista gazdaság hanyatlása, stb., uj meglátásokra, “gyötrő átértékelésére kényszerítik a nyugati vezetőket, akik között már vannak, akik kételkednek abban, hogy háborúval megoldhatják a problémáikat. A fennforgó hatások kényszere alatt, óvatosan ugyan, de rátérnek az egyetlen járható ösvényre, a békés egyezkedésre. Nem áltatjuk magunkat, tudjuk, hogy a győzelem még nem teljes. Nemcsak a béke biztosítása van messze, hanem az atomtilalmi egyezmény elfogadását sem lehet még befejezett ténynek tekinteni. Ehhez hazánkban a szenátus kétharmad szavazatára van szükség és az ultrajobb reakciósok, a háborús érdekeltségek kiszolgálói, elég hangosan gáncsoskod- nak. Általában azonban az a vélemény, hogy a kétharmad szavazat meglesz. Az amerikai nép határozottan az atomtilalom támogatására sorakozott fel. A közvélemény hallatja hangját. Egy newyorki irodaépület liftkezelője pl. a maga által szerkesztett petíción 177 aláírást gyűjtött Kennedy elnökhöz az egyezmény támogatására. A hírszolgálat beszámol arról, hogy a világ országainak túlnyomó többsége már bejelentette hajlandóságát az egyezmény aláírására. Határozottan Franciaország és a Kínai Népköztársaság kormánya jelentette ki, hogy ellenzi az egyezményt. Az Adenauer-kormány — miután biztosították, hogy a Német Demokratikus Köztársaság aláírása nem jelenti még annak kötelező elismerését — szintén hajlamos az egyezmény elfogadására. DeGaulle hatalmi törekvése és a kínai vezetők szembenállása a békés egymás mellett élés elvével, képezi alapját a két kormány visszautasításának. A többség pozitív álláspontja azonban feltétlenül hatással lesz a két országra is. Az emberiség élni-akarása és az élet józan követelményei, amelyek a béketábor eddigi munkáját ezzel a részleges, de jelentős eredménnyel koronázták meg, továbbra is befolyással lesznek a történelem fejlődésére, amely elkerülhetetlenül a békés kialakulás utján halad és meg fogja hozni a mindenki által óhajtott békét. Enélkül nincs jövő és nem lehet élet. Csatlakozzunk a Hiroshima elleni bűntett még élő áldozataihoz, akik betegen is a világbéke érdekében fejtenek ki tevékenységet. A békét előmozdító törekvések támogatása mindenkinek emberi kötelessége. Baráti légkörben Írták Moszkvai Egyezményt Ünnepélyes fogadtatás a Kremlin Palotában A Kremlin palota egyik nagytermében, az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió 70 politikai vezető személyisége és U Thant ENSZ--főtit- kár jelenlétében, három ország külügyminisztere hétfőn, aug. 5-én aláírta a Moszkvai Egyezményt, amely kimondja az atomfegyverkisérletek beszüntetését a levegőben, a magas légürben és a viz alatt. A történelmi esemény mindvégig ünnepélyes és baráti hangulatban folyt le. A hírszolgálat a jelenlevők legőszin tébb örömének és a békés kialakulás lehetőségébe vetett reményének kifejezéséről ad jelentést. Az aláírást Gromyko Dean Rusk és Lord Home felköszöntője , követte, akik a szovjet, az amerikai és az angol kormány nevében fejezték ki a béke felé vezető “első lépés” sikere feletti megelégedésüket. A hangsúlyt a “béke és barátság” további fejlesztésére fektették. Azután U Thant, az ENSZ főtitkára gratulált a három nagyhatalom egyeztetőinek, akik végre áttörték az évek óta folyó leszerelési tárgyalások falát. Reményét fejezte ki, hogy a további tárgyalások az atomfegyverek terjesztésének megakadályozását és hordozó eszközeinek (rakéták) csökkentését fogják eredményezni. Sürgette az atomfegyverek használatának betiltását esetleges háborúban, atom-mentes zónák felállítását a föld különböző területein, a meglepetés- szerű támadás lehetetlenné tételét és a leszerelés megoldását. Az aláírást követő közös nyilatkozat a nemzetközi feszültség enyhülésének jeleként értékelte az Egyezményt és annak az óhajnak adott kifejezést, hogy más országok is Kína ellenzi az atomtilalmi egyezményt összkormányfői konferenciát ajánl magukévá teszik a tartalmát. Kruscsev miniszterelnök az aláírás megtörténte után rendezett fogadáson szólalt fel. Az egyezményből eredő nemzetközi előnyökre rámutatva, kiemelte a még megoldandó problémákat, amelyek még mindig háborús veszélyt jelentenek. A megkötött egyezmény eredetileg szovjet javaslat volt és a békeerők kitartása eredményezte a megegyezést, mondotta Kruscsev, amit a világ népei nagy örömmel fogadtak. Az amerikai delegáció Dean Rusk külügyminiszter vezetésével fontos kongresszusi vezetőkből állott. Fulbright, Humphrey, Sparkman, Pas- tore demokrata és Aiken, Sal- tonstall republikánus szenátorok. valamint Stevenson amerikai ENSZ-megbizott voltak a nagyszámú delegáció fontosabb tagjai. Úgy nyilatkoztak, hogy a szenátus minden bizonnyal ratifikálni fogja az Egyezményt. A Kínai Népköztársaság kormánya állást foglalt a moszkvai atomtilalmi egyezmény ellen. Ugyanakkor ajánlatot tett a világ minden országának kormányfői találkozójára abból a célból, hogy mindenféle nukleáris fegyvert megsemmisítsenek. A julius 31-én kiadott kínai nyilatkozat az atomtilalmi egyezményt “piszkos csalás”- nak nevezte és hogy “ez az Egyesült Államok és a Szovjetunió összeesküvése Kina ellen”; hogy a három szerződő fél “atom-monopóliumot” akar létesíteni a többi országok elnyomására és a Szovjetuniót “az amerikai imperializmus előtti kapitulációval” vádolta. A moszkvai újságok közölték a kínai nyilatkozatot, valamint a szovjet kormány válaszát. A szovjet külpolitika •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••I “példátlan” és “sajnálatos”... j “becsmérlése” a kínai álláspont “reménytelenségét és pesszimizmusát” tükrözi visz- sza, mondja a szovjet nyilatkozat, továbbá, hogy ez nem fogja a szovjet kormányt eltéríteni attól az igyekezettől, hogy a nemzetközi nézeteltéréseket békés utón oldja meg. A kínai javaslat, amit minden ország kormányához eljuttattak, ajánlja még a katonai támaszpontok és nukleáris fegyverek eltávolítását külföld ről; atomfegyvermentes zónák létesítését a Csendes-óceán, Közép-Európa, Latin-Amerika és Afrika területén; az atomfegyverek export-importjának és készítési ismertetésének betiltását és mindenfajta atomfegyverkisérletek beszünteté- i sét. Haitiben lázadók szálltak partra Haiti északi részén, a Liber- té öbölben, egy külföldön élő haiti-i lázadó csoport, Leon Cantave generális vezetésével partraszállt és a hírek szerint három várost különösebb ellenállás nélkül elfoglalt. A Cap Haiti-ben működő rádió- tudósitó megerősítette a hirt, hogy a támadók behatoltak. A fasiszta Duvailer-kormány zat alatt szenvedő Haitiben már számos forrongás volt az utóbbi hetekben. A zavaros helyzet kihasználására a többi reakciós és fasiszta csoportok is életbe léptek. "Munkát és S” “Munkát és Szabadságot” a jelszava az augusztus 28-iki washingtoni felvonulásnak. Ez van ráírva arra a jelvényre, amit a szervező bizottság erre az alkalomra elkészített, és amelynek közepén baráti kézfogásban fonódik egybe két kéz. egy fehér és egy fekete. “A polgárok milliói, feketék ás íehereK, vannak munkanélküli mondja a “Felvonulás Washingtonba Országos Bizottsága” röpirata, amely mindenkit az akció támogatására I és az abban való tényleges részvételre szólít fel. Ezzel ad nyomatékot annak a ténynek, hogy a munkával való ellátás nemcsak a néger nép ügye, hanem a fehérek problémája is és hogy együttesen kell kiharcolni a tisztességes megélhetéshez szükséges intézkedé- I seket. Ezért kell a washingto ; ni felvonulást színesebbé ten- j ni, vagyis nagyszámú fehér részvevővel tarkítani. A felvonulás támogatására az ország minden részéből je lentkeznek. A National Council of Churches washingtoni főirodája felhívást bocsátott ki a protestáns egyházakhoz az országban, hogy legalább 40 ezer részvevővel képviseltessék magukat Washingtonban. Hasonlóan a Chicagóban gyü- lésező* National Catholic Conference határozati javaslatban részvételre szólította fel hívőit. Szakszervezetek, politikai és társadalmi szervezetek aktivan (Folytatás a 12 ik oldaton)
