Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-08-08 / 32. szám

2 A vietnami partizánok újabb győzelme A Dél-Vietnamban működő amerikai haderők felháborodtak azon, hogy a dél-vietnami kormány visszavonta erőit a D-zónából, ahol nem volt ké- bes megbirkózni a kommunistáknak elnevezett partizánokkal. Kb. 800 gyalogság elleni akna van a területen elhelyezve, amit a hadsereg maga mö­gött hagyott. A partizánok tudnak az aknákról, mert már néhány emberük áldozatául esett. Most az amerikaiak attól tartanak, hogy az aknákat szakértőkkel távolittathatják el és felhasználhatják az ellenség megtámadására. A kiürített területen van egy repülőtér is, ahol az amerikaiak gyakorló és vezető tanfolyamokat tartottak és itt fogadták azokat a külföldi látogatókat és ujságirókat, akik előtt azt a benyomást akarták kelteni, hogy bent vannak a “kommunista terület szivében.’.’ A kiürítés okául az esős időszak közeledtét ad­ták. ami a hadműveleteket megnehezíti a partizá­nok ellen. Más vélemény szerint azonban a kor­mánynak szüksége van a katonaságra, a főváros­ban folyamatos zavargások leküzdésére. Mikor fogja az amerikai vezetőség belátni, hogy Diem elnök személyében olyan elvetemült fasiszta diktátort támogat, akinek uralma ellen az egész délvietnami nép egyesül és akinek napjai meg vannak számlálva. Párizsban a sztrájkjog korlátozása ellen tüntettek Párizsban hatalmas tüntetés zajlott le a Repub- lique téren, a központi munkásház előtt. Mintegy húszezer főnyi tömeg tiltakozott a sztrájkjog korlá­tozása ellen. A nagygyűlés részvevői elvetették a sztrájkelle­nes törvényt, az erről szóló határozatot küldöttség vitte a parlamentbe. A nemzetgyűlés a késő esti órákban tárgyalta újra a kormány javaslatát, amelyet a gaulleista többség egyszer már megszavazott, de a szenátus 2Ö3 szavazattal 36 ellenében elvetett. A két ház közös egyeztető bizottsága azt javasolta, vegyék le a napirendről, a kormány azonban ragaszkodott a sztrajkellenes törvény megszavazásához. Több ellenzéki képviselő tiltakozása után éjfélkor került ■sor a szavazásra.' A gaulleista többség 257 szavazat­tal 204 ellenében ismét elfogadta a törvényjavasla­tot. A javaslat tehát visszakerült a szenátushoz, amely ismét elutasította. A javaslat törvényerőre emelkedik, ha a nemzetgyűlés harmadszor is jó­váhagyja. Sürgetik az öregkori egészségügyi biztosítást Junius hónapban, az idős polgárok szövetsége nagygyűlést hivott össze Washingtonban, az öreg­kornak kórházi és egészségügyi segélyezését javas­ló törvényjavaslat támogatására. A Council of Senior Citizens által összehivott gyűlésen 40 állam­ból 1.600 kiküldött vett részt, mely alkalommal Kennedy elnök is beszélt hozzájuk és abbeli bizal­mának adott kifejezést, hogy meg fogják szavazni, a törvényjavaslatot, feltéve, hogy a kongresszus elé kerül a legközelebbi ülésszakban. Még számos más kormányvezér és politikus szó­lalt fel a gyűlésen, de az AFL-CIO társadalombiz­tosítási alosztályának vezetője, Nelson H. Cruik- shank volt az, aki rávilágított arra, hogy a szóban- lévő javaslat megszavazásának nem a népszerűség hiánya a legnagyobb akadálya. A nép nagyon jól tudja, hogy erre égető szüksége van a dolgozó munkásnak, hogy mire megöregszik, ne szoruljon betegség esetén mások segítségére, vagy közkegye­lemre, mikor orvosi vagy kórházi kezelést igényel A legnagyobb akadály a kongresszusban van. ahol reakciós körök ijesztő propagandát terjesztenek a társadalombiztosítási afepból fizetett egészségügyi biztosítással járó “veszélyek”-ről. Ezért, a népsze­rű közvélemény hatásos kifejezésére van szükség, amellyel, megfelelő módon a kongresszus tagjai­nak értésére adják, hogy a közönség túlnyomó többsége a javaslat mellett van és annak megszava- lását követeli. Még sok szervező munka kell ah­AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD hoz, hogy ez hatásos legyen. Kennedy elnök kihangsúlyozta, hogy a javaslat terve megszabja, hogy átlagban egy munkás évi 13 dollárral járul hozzá a biztosítási alaphoz,finely egyik dolgozó számára sem jelent nagy megeről­tetést. Az elnök azt is megemlítette, hogy “Nincs Nyugat-Európában egy ország sem, amely már 40, vagy 50 évvel ezelőtt nem vezette volna be azt a biztosítási rendszert, amelyet mi most proponá­lunk. . . itt az ideje, hogy az Egyesült Államok is lépést tartson.” A nagygyűlés határozati javaslatban támogatta az olyan törvényhozás elvét, mint amelyet az An­derson—King kórházi-biztosítási javaslat foglal ma­gában, az öregkoruak szükségletét kielégítő, meg­felelő lakásépítkezést, a saját házukban lakó idő­sebb polgárok számára adókedvezményt és a nyu­galmazott munkások és özvegyek számára maga­sabb aggkori nyugdijat. Ä korminy a lörvényszéken kényszerűi a néger szavazójog megvédéséi Az igazságügyminisztérium az elmúlt hét folya­mán törvényszéki eljárást indított az alabamai Jef­ferson County szavazóbizottság vezetősége ellen, hogy a néger polgárok szavazójogával szemben ta­núsított megkülönböztetés megszüntetésére kény­szerítse. Ez a körzet Birmingham várost is magá­ban foglalja. A bírósági beadványban a kormány továbbá 2032 néger polgár azonnali szavazási nyilvántartá­sát kérelmezi, akiktől 1960 óta megvonták a szava­zásra való nyilvántartás jogát. A kormány azért indítja ezt az eljárást, mert előzetes vizsgálatokból kiderült, hogy a szavazóbizottság kettős mértékkel ítélte meg a négerek és fehérek szavazásra jogo­sító képességét. Ha a fehérek egyszerű feleleteket adtak a feltett kérdésekre, megfelelőnek nyilvání­tották őket, de a négerektől megkívánták, hogy pontos, előírás szerinti feleleteket adjanak. Azok­nak a négereknek, akik bár világosan és értelme­sen. de egyszerű szavakkal fejezték ki magukat, nem adták meg a szavazási engedélyt. Ezt a kettős mértéket azért állították fel, hogy a fehérek és né­gerek között fennálló igazságtalan választási arány számot továbbra is megtarthassák. Mig Jefferson Countyban a 256,300 szavazókor­ban levő fehér közül 120 ezret tartanak számon a szavazási listán, addig a 116,100 néger közül csak 14 ezer élvezi ezt a jogot. Az 1957-ben hozott pol­gárjogi törvényhozás óta már számos más esetben kellett bírósági utón kierőszakolni a déli hatóságok tói a szavazójog tiszteletben tartását. Ez a mostani eljárás, az általános, országos integrációs megmoz­dulások nyomában, minden eddiginél nagyobb méretű. 1 Pentagon kifillja a ka'onaségo! a szegregációs területekről A hadügyminisztérium utasítást adott a katonai parancsnokság vezetőinek, hogy a haditelepek és katonai táborok környékén minden olyan terület­ről tiltsák el a katonaságot, ahol engesztelhetet­len faji megkülönböztetést gyakorolnak. Ezt a ha­tározatot az elnök által kijelölt bizottság ajánlatá­ra léptették életbe. A legsötétebb reakció szószólója, Barry Gold- water republikánus szenátor megtámadta ezt az intézkedést. A támadásban mellette foglalt állást John Stennis. mississippi-i és Strom Thurmond, south-carolina-i demokrata szenátor. A kormány polgárjogi törvényjavaslatának tárgyalása szolgál­tatta az alkalmat erre a kirohanásra. Kennedy sötét színben látja Latin-Amerikáí Kennedy elnök szomorú képet festett az Alli­ance for Progress eredményeiről és problémáiról egy sajtókonferencia alkalmával. Kijelentette, hogy “most az ut hosszabbnak tűnik fel, mint ami­kor elkezdtük.” Azt is mondta, hogy nagyon elked­vetleníti az a tudat, hogy Latin-Amerikában szem­be kell néznünk “a növekedő lakosság, az alacsony árak és az országok egyéb problémáival.” Beismerte, hogy a latinamerikai államok segé­lyezési programja nem sikerült, mégpedig azért, mert a problémák “majdnem megoldhatatlanok“ és mert a helyi és az U.S. vezetőség évekig sem­mit sem tett a problémák megoldására. Azt is el­ismerte, hogy Latin-Amerikában szükséges a for­radalom. Ez lehet véres, vagy vértelen. Annak a reményének adott kifejezést, hogy kellő U.S. segít­séggel a vértelen forradalom fog győzni. Thursday, August 8, 1963 Extra! Extra! Elítélek sgf FBI-ügpoköf! Szinte hihetetlen eseménynek volt szintié ye a chicagói szövetségi bíróság, igazsága,olgádatá'unk uj csúcspontját érte eii A társadalmi osztá.yoa fö­lött álló, pártatlan, igazságos biró, mit sem tö: üd­ve azzal, hogy a hatalmas FBI maharadzsa J. Edgar Hoover ügynöke volt az alperes, könyörtelen, de eréiyes elhatározással 5UJ dollár pénzbírságra ítélte Marlin W. Johnson FBI-ügynököt, titkos po­litikai rendőrségünk érdemes, buzgó tagját. Ugyan miért Ítélte el a szövetségi biró Johnson titkos rendőrt? Talán azért, mert ártatlan embere­ket üldözött? Talán azért, mert könyörtelenül haj­szolt haladó szellemű gondolatokkal gyanúsított polgárokat? Talán azért, mert a munkaadóknál tett feljelentéseivel anyagilag tönkretett embere­ket? Avagy azért, mert még a temetőben is zak­latta áldozatait és valamely progresszív polgár te­metésre összegyűlt autók regisztrálási számát je­gyezte fel? Nem, kedves olvasó, amint talán sejtheti, EGYE­LŐRE még nem büntetik meg az FBI túlbuzgó sze­mélyzetét ilyesmiért. Mindamellett meg kell tap­solnunk Richard B. Austin chicagói szövetségi bí­rót, mert mégis csak sikraszállt a SZABADSÁG ér­dekében. Igaz, a “szabadság” ez esetben Chicago leghir- hedtebb gengszter-betyárja, Sam (Moe) Gianciana- nak szabadsága volt. A szabadság egy és oszthatat­lan.. érvelt Austin biró. Ha az FBI jogtalanul zak­latja Mr. Giancanat, akkor valamennyiünk szabad­sága veszélyeztetve van. Hogy az FBI köztudomású­lag üldöz, hajszol, zaklat, és több ezer amerikai polgár telefonjait lehallgatja, az valahogy eddig sohasem aggasztotta Austin bírót, de tudtunkkal egyetlen más szövetségi kerületi bírót sem. De a gengszter vezér "jogainak" megnyirbálása felhá­borította az érzőszivü birót. Az ügy hátterében az áll, hogy az FBI már hosz- szabb idő óta figyelte Giancanat, Chicago 1. számú gengszterét. Lakása környékén rendszerint két, FBI-ügynökökkel rakott autó állomásozott. A golf­pályán pedig, ahol a chicagói hünszindikátus vezé­re a banda három más vezető tagjával szokott gol­fozni, négy FBI-ügvnök, golfjátékot színlelve, fi­gyelte őket. A rablóvezér érzékeny szive nem tudta elviselni e “zaklatást”. Feljelentette Austin bíró­nál az FBI-t. Austin biró szive megesett a szegény gengsztervezér szomorú sorsán. Tiltóparancsot adott ki, melyben meghagyta az FBI-nak. hogy nem szabad több mint ÉGY KOCSIVAL kísérni Mr. Giancanat, a golfpályán pedig nem szabad a négy FBI-ügynöknek Giancana és társai KÖZVETLEN szomszédságában golfozni, hanem meg kell enged­ni, hogy köztük és Giancana között NÉGY MÁS ember játszhasson, hogy ne idege:itsék Mr. Cián- canát közvetlen jelenlétükkel. Austin biró megkérdezte Johnsont, hogy ki ad­ta az utasítást Giancana figyelésére. Amikor John­son — felsőbb utasításra — megtagadta a vá’aszt, Austin biró a bíróság “megvetése” címén 590 dol­lár pénzbüntetésre Ítélte. Amint később kiderült. Robert Kennedv igaz­ságügyminiszter személyesen utasította Johnsont a válaszadás megtagadására. Az ember szive szinte elérzékenyül, amikor ol­vassa, hogy mily rendületlenül védi Kennedy az FBI személyzetét. Csaknem olyan rendületlenül, mint ahogy Aus­tin biró védi a gengsztervezér zavartalan golfozási szabadságát. Milyen szép volna, ha a szabadság nagy bajnokai érzó' szivük könyörületességét ama börtön felé irá­nyítanák, ahol Morton Sobell, egy ártatlanul el­itéit amerikai polgár már több mint tiz éve sínylő­dik, könyörtelenül kitépve szerető családja, fele­sége, gyermekei köréből. FIGYELŐ A/WGRIKAI w Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2. 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az USA-ban és Kanadában egy évre S10, félévre S5.50. Minden más külföldi országba egy évre S12, félévre S6.50.

Next

/
Oldalképek
Tartalom