Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-26 / 52. szám
Thursday, December 26, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Két történelmi interjú A reális meglátások nagy szerepe a békés megoldások lehetőségében (Befejező közlemény) Mit szolgáltak a szovjet távlövegek Kubában? j Jean Daniel francia újságíró Kennedy halála előtt beszélt a volt amerikai elnökkel és dr. Cas- troval az amerikai—kubai viszonyról. A cikk első része Kennedynek részben reális meglátását tűk rözte vissza, amelyben elismerte az amerikai im perializmus bűnét Kuba gyarmati kizsákmányolá sában a forradalom előtt. Castro értékelte Kenne dy őszinteségét, de elitélőleg nyilatkozott a CIA, a Pentagon támadásaival, áskálódásaival és Kuba megszállására irányuló terveivel szemben és elmondta a francia újságírónak, hogy miért fordult a Szovjetunióhoz segítségért, ami a szovjet távlövegek Kubába való elhelyezését eredményezte. A N- Y. Times dec. 11-i számában megjelent cikkében Mr. Dániel igy idézi Fidel Castrot: “Hat hónappal a távlövegeknek Kubában történt felszerelése előtt, az információk halmaza volt birtokunkban a szigetünk megszállását előkészítő uj tervekről, amiket a Central Intelligence Agency vezetői szerveztek, akiket gyötört a Bay of Pigs-ben elszenvedett kudarc, s akik amiatt megalázva érezték magukat a világ szemében. Azt tudtuk, hogy a Pentagon minden befolyásával készen áll a CIA előkészületeit támogatni, de kételyeink voltak Kennedy álláspontját illetően ebben a kérdésben. “Voltak olyan elgondolások, hogy fel kellene hivni figyelmét a veszélyre, hátha meghiúsíthatok ezek a.tervek. Aztán az történt, hogy Aleksei Ad- zhubei, Kruscsev veje látogatott hozzánk, mielőtt Washingtonba ment volna. Az Egyesült Államokban az amerikai kormány feje Jogadta őt, beszélgettek és főleg Kubáról. Egy héttel az interjú után megkaptuk annak a jelentésnek másolatát, amit Adzhubei erről a beszélgetésről Kruscsevnek küldött. “Ez a jelentés indította meg az eseményeket. Mit mondott Kennedy Adzhubei-nek? Figyeljen, mert ez igen fontos: A távlövegek története “Az mondta, hogy a kubai helyzet az Egyesült Államok szempontjából tűrhetetlen és hogy az amerikai kormány nem is hajlandó tovább tűrni. Hogy a békés egymás mellett élés lehetőségét és az erőviszonyok egyensúlyát felborította a szovjet befolyás Kubában. Kennedy emlékeztette az oroszokat, hogy az Egyesült Államok nem avatkozott be Magyarországon, s ez láthatóan követelés volt arra, hogy a Szovjetunió tartózkodjon a beavatkozástól Kuba esetleges megszállása esetén. "Mivel a ‘megszállás' kifejezése nem volt határozottan kidomborítva, Adzhubei nem is jött arra a következtetésre, amire mi jöttünk. De amikor közöltük Kruscsevvel a birtokunkban levő előző információkat, kezdték a mi szempontunkból látni a dolgokat és ők is utánajártak az adatszerzésnek. Egy hónapon belül a kubai és a szovjet kormány meg volt győződve, hogy Kuba megszállása bármely pillanatban bekövetkezhet. Ez az igazság. “Mit tegyünk? Hogyan kapjunk értesítést a megszállás terveiről? Megtudtuk, ez a kérdés Kruscsevet is aggasztja. Kérdezte tőlünk, mit akarunk? Válaszunk az volt: adja tudtára az Egyesült Államoknak, hogy Kuba megtámadása a Szovjetunió megtámadását jelenti.” Dániel kérdésére, hogy mi biztosította őt a szovjetek segítségéről, Castro hivatkozott a Szovjetuniónak Kubával szemben vállalt kötelezettségeire és hogy azóta is a szovjet nép és vezetői folyamatosan bebizonyították végtelen szolidaritásukat Kubával — “hiszen ennek ön is szemtanúja most.” Az errevonatkozó tervezgetésekről nyilatkozva, Castro kiemelte, hogy az oroszok két célt tartottak szemelőtt: megmenteni a kubai forradalmat s elkerülni egy világ összeütközést. így jöttek közösen arra a megállapodásra, hogy a Szovjetunió távlövegeket helyezzen el Kuba területén. “Nem állja meg a helyét az a beállítás, hogy az oroszok azért szereltek fel itt távlövegeket, mert belső problémáik kénvszeritették arra, hogy az Egyesült Államokat provokálják,” mondotta Castro. “Azt mondhatom, hogy sohasem akartak és nem akarnak háborút. “A Szovjetunió válaszút előtt állott: a kikerülhetetlen háború Kuba megtámadása esetén— s ez a szocialista világban elfoglalt helyzetéből és elkötelezettségéből adódott, vagy a háború megkoc- káztatása abban az esetben, ha az Egyesült Államok a távlövegek hatására sem vonja vissza Kuba megsemmisítésének szándékát. A Szovjetunió a szocialista testvériességet és a kockázatot választotta. “Ilyen körülmények között Kuba népe sem utasíthatta vissza a kockázat vállalást. Ez becsületbeli kérdés volt, nemde? Va y talán a becsület nem számit a politikában? De .onikor megegyeztünk a távlövegek beszerelésében, mi nem játszottunk a békével. Az Egyesült Államok játszott a békével, amikor a háborút zsarolóeszközként használta a forradalmunk megbénítására. “A Szovjetunió visszavonta a távlövegeket az Egye sült Államok tengeri zárlata után. Amerika a blokádot eltávolította miután a távlövegeket elszállították.” Elmondotta Castro, hogy öccse Raul, Kuba védelmi minisztere és Che Guevara iparügyi miniszter ment Moszkvába a távlövegek átszállításának megbeszélésére. Három héttel később megérkezett a transzport. Az Egyesült Államok megtudta, hogy fegyverek érkeztek, de csak két hónap múlva jött rá. hogy ezek atomfegyverek voltak. Végeredményben céljuk csupán figyelmeztetés volt, nem agresszió, emelte ki a tényeket Castro. Ezzel a nyilatkozatával Castro megdöntötte azokat a rosszakaratú híreszteléseket, amiket ezzel az üggyel kapcsolatban azóta is terjesztettek. Az eljárás eredménye kielégítő volt, amennyiben leleplezte az amerikai agressziós terveket, megnyerte Kennedy ígéretét, hogy Amerika nem szervez inváziót Kuba ellen és függetlensége tudatában Kuba népe nagyobb biztonságban folytathatta jobb jövője építését. Latin-amerikai fejleményekről A Kennedy által kezdeményezett Alliance for Progréss-ről is nyilatkozott Castro, még hozzá bizonyos elismeréssel, mint helyes kezdeti lépésről a latin-amerikai országok súlyos gazdasági helyzetének megoldása felé. De a monopólizmus a legkisebb reformlépéseket is ellenzi. Milyen felzúdulást okozott az ő első földreform intézkedése, ami pedig csupán 200,000 hektár földbirtok tulajdonosait érintette. “Hát arról olvasott a lapokban, hogy Argentína kormánya az olajipart államosította?”, kérdezte Castro. “Az argentínai kormány! A katolikus és katonai konzervatívok, az amerikai érdekeltségek legmeghittebb lekötelezettjei! Érti ön ezt? Az amerikai tőzsdén ez nagyobb nyugtalanságot okozhatott, mint a castroizmus!” Megvalósíthatók ilyenformán Kennedy reformcéljai? Azt a látszatot akarják kelteni, hogy az Egyesült Államok nem támaszkodik többé diktátorokra, s igy nincs szükség többé Castro-féle forradalmakra. De a trösztök és a latin-amerikai hatalmas oligarchák veszélyeztetve látják hatalmukat és elszabotálják az uj célkitűzéseket. Gáncsolják Kennedy politikáját. A liberális, vagy a liberálisnak látszó vezetőket, akiket az uj célok kivitelezésére kiválasztottak, vagy kinyomják tisztségükből, mint Bosch-t, a Dominikai Köztársaság elnökét, vagy átalakulnak. Betancourt, Venezuela elnöke, nem volt egy Batista. De azzá lett, erősiti meg a tényeket Castro. “Ezzel a helyzettel szemben, hogyan állíthatja komolyan az amerikai kormány, hogy kubai alá- aknázás okozza a latin-amerikai kirobbanásokat. Nekünk megvan a magunk gondja... ami nem jelenti azt, hogy nem állunk ki a népek érdekében, akik szenvednek és harcolnak, mint a venezuelaiak is. De mindenütt a nép határoz és ha a mienktől eltérő rendszert választanak, az nem a mi dolgunk.” Castro nem volt hajlandó annak a kérdésnek részletezésére, amit Mr. Dániel intézett hozzá Kuba és a Szovjetunió viszonyát illetően és amit az Egyesült Államok trösztjei az ország érdekei elleni nemzetközi stratégiának minősítenek. “A kérdés nem helyénvaló”, mondotta. “A Szovjetunió iránt testvéries érzéssel és mély és tökéletes hálával viseltetünk. Az oroszok rendkívüli dolgost tesznek értünk, s ennek néha drágán adják meg az árát. De nekünk megvan a saját álláspontunk, ami néha eltér az övékétől és ezt be is bizonyítottuk. Kellemetlen dolog erről beszélni. Azt bizonyítani magamról, hogy nem vagyok eszköz a kezükben olyan, mintha egy asszonyt kényszerítenének, hogy a köztéren kikiáltsa, ő nem prostituált. ’“Ha az Egyesült Államok tovább folytatja ezt a magatartást, ha fenntartja a blokádot ellenünk, az csak forradalmi légkörünket erősiti, amelyre szükségünk van országunk építése érdekében. Nem is képzeli, mennyi barátra talál a világon az, aki az Egyesült Államok áldozata. Mi semmit sem kérünk, sem dollárt, sem segélyt, sem diplomatákat, bankárokat, vagy militaristákat. Semmit, csak békét és hogy fogadjanak el annak, amik vagyunk!” Befejezésül Castro még csak annyit mondott: “Miután ön visszamegy Kennedyhez legyen ön a béke hírnöke mindennek ellenére. Mint forradalmár, nem neheztelek a jelen helyzetért, de mint államférfiu, kötelességemnek tartom rámutatni arra, milyen irányban található a megértés.” Kennedy már nem kaphatta meg Castro üzenetét, érveléseit. De Uj elnökünk, a külpolitika többi vezetői és főleg az amerikai nép értsen a szóból A békés egymás mellett élés politikája Kubával szemben elengedhetetlen követelmény nemcsak a kubai, hanem az amerikai nép szempontjából is. ______________________________L Morfon Sobell kiszabadításáért Uj elnökünk, Lyndon B. Johnson asztalán van egy kérvény, melyet 27 olasz vezető politikus és intellektuel irt alá. Kennedy elnökhöz címezték a kérvényt, de neki már nem volt alkalma azt átvizsgálni; a dallasi tragédia alkalmával bekövetkezett halála meggátolta ebben. A kérvény Morton Sobell kiszabadítását kéri az Egyesült Államok elnökétől. Morton Sobell 14 éve sínylődik a börtönben és az első perctől fogva hangoztatta ártatlanságát. Felesége, Mrs. Helen Sobell, az olaszországi kérvény bejelentése alkalmával kijelentette, hogy Kennedy elnöknek szándékában volt férjét kiszabadítani. “Nem is tehetett volna mást az elnök, miután a háborús ellenséggel, Németországgal és Japánnal szembeni árulásért elitéit Douglas Chandler és Tomoya Kawakita szabadlábra került. Kennedy nem engedhette volna, hogy ártatlanul elitéit férjem továbbra is a börtönben sínylődjön” — mondotta Mrs. Sobell. Politikai nézetekre való különbség nélkül, olyan emberek Írták alá az olaszországi kérvényt, mint Alberto Moravio, hires iró, Pier Paulo Pasolini, Salvatore Quasimodo, Nobel-dijat nyert költő, Elio Vittorini, az Európai írók Közösségének (COMES) titkára, Renato Guttoso festő, Federico Fellini, filmrendező, Carlo Arturo Jemelo, katolikus filozófus, Leopoldo Piccardi, republikánus párti ügyvéd és politikus, kommunisták, szocialisták, szak- szervezeti vezetők és mások. Kérvényükben kihangsúlyozzák, hogy Morton Sobellt az Egyesült Államok legsötétebb korszakában Ítélték el, s azóta is, betegen, börtönben sínylődik. Úgy érzik, hogy az egész emberi társadalomra ártalmas az igazságnak eme megfeszítése, s kérik az elnököt, hogy vizsgáltassa felül Sobell ügyét és adja vissza szabadságát. Morton Sobellt Atlantából a U.S. Medical Center Prisonba helyezték, Springfield, Mo.-ban, egész ségi állapotának rosszabbodása következtében. Mrs. Sobell kijelentette még, hogy reméli, Johnson elnök visszaadja ártatlan férjének a szabadsá gát, «hogy 14 év után, az ünnepekre már családja körében lehessen. Linus Pauling támogatja a kubai károsultakat Az Emergency Committee for Disaster Relief to Cuba jelenti, hogy megalapítói és támogatói közé sorolja a legújabb Nobel-dijast, Linus Pauling tudóst és feleségét Ava-t, más nevelésügyi, egyházi, üzleti és politikai vezetők mellett. Jelenti továbbá, hogy az elmúlt héten a hatodik orvosságokból álló küldeményt indította Kubába az orkán áldozatainak megsegítésére. A bevásárolt tejpor elszállítási engedélyéért benyújtott beadványt a kereskedelemügyi minisztérium azonban visszautasította, pedig a tejpor nagyon nagy hiány cikk a sújtott területen. A visszautasítást a bizottság elnöke, Sidney J. Gluck, megfellebbezte. Több mint 60 amerikai kiválóság neve szerepel a bizottság szervezeti támogatóinak listáján. Ezek kifejtették elégedetlenségüket az amerikai kor mánynak ilyen súlyos természeti csapással szem ben is elfoglalt merev álláspontja felett, ahol asz- szonvok és gyermekek szenvednek a beállott nél külözéstől és betegségektől. A bizottság az ameri kai nép megértéséhez folyamodik és pénzadomá nyokat kér, hogy a szükséges orvosságokat bevá sárolhassa és elküldhesse. Lapunkhoz beküldött adományokat szívesen továbbítunk a bizottsághoz. WVUWVVWVWIMnmUWVUWVJVVWWVVWnMWVWMtAI» MESTERSÉGES HOLDAK segítségével megvalósi tandó távközléssel foglalkozó európai értekezlet, amely már harmadszor ült össze, Rómában befejezte tárgyalásait és határozatot hozott egy állandó szerv megalakításáról.
