Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-19 / 51. szám
Thursday, December 19, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Két történelmi interjú A reális meglátások nagy szerepe a békés megoldások lehetőségében Egy francia újságíró cikke a N. Y. Times december ll-iki számában szenzációs vonalakban vázolta a Kuba és az Egyesült Államok viszonyának hátterében meghúzódó igazi jelenségeket, amelyek sajnos, nem kerülnek rendszeresen a közvélemény tudomására. Jean Daniel, a L’Express francia hetilap külpolitikai szerkesztője, két kiváló vezető egyéniséggel folytatott interjút, John F. Kennedy volt amerikai elnökkel és Fidel Castro kubai miniszterelnökkel. Amit ezekről az interjúkról közöl, az sok külpolitikai eseményt más színben, valódi jelentőségében tüntet fel, nem úgy, ahogyan azokat az amerikai közvélemény előtt a hidegháborús, imperialista és katonai erők eddig beállították. Ebben a tudatos félrevezetésben rejlik a reakció ereje, amihez a polgári sajtó nagyrésze állandóan segitő kezet nyújt. A legnagyobb amerikai elnök Daniel először Kennedy elnökkel beszélt Washingtonban és azután Castroval. Éppen együtt volt a kubai miniszterelnökkel Havannában, amikor Kennedy meggyilkolásának hire megérkezett. “Castro megrendülve vette a hirt és amikor a telefont letette, háromszor imételte meg: ‘ez nagyon rossz hir’,” irja Mr. Dániel. Az irónia abban van, hogy röviddel azelőtt Castro elismerően nyilatkozott neki Kennedyről, amikor arról beszélt, hogy olyan amerikai elnökre volna szükség, aki képes volna megérteni Latin- Amerika robbanékony problémáit és legalább félúton közeledne megoldásukhoz. “Kennedy lehetne ez az ember,” idézi Castrot. “Neki még megvan a. lehetősége, hogy az Egyesült Államok legnagyobb eluöke lehessen. Az a vezető férfiú, aki végül megértené, hogy lehet egymás mellett élés a kapitalista és szocialista országok között, még Amerikában is. Ebben az esetben még Lincolnnál is nagyobb ember lenne. Tudom például, hogy Kennedy olyan ember, akivel lehet beszélni. Kruscsev- nek is ez a véleménye róla, a vele való beszélgetéseimből ezt a következtetést vonom le. Személyesen sok mindenért teszem őt felelőssé, de azért azt tartom, hogy az utolsó néhány hónap folyamán sok mindent megértett. Meg vagyok győződve, hogy sokkal jobban, mint mások.” Castro azt a gondolatát is közölte Daniel-el, hogy fontosnak tartja Kennedy újraválasztását. Tréfásan meg is jegyezte: “Ha újra látja Kennedyt, megmondhatja neki, hogy ha az biztositaná újraválasztását, hajlandó vagyok kijelenteni, hogy Goldwater a barátom.” A halálhír vétele után már nem tréfált. Szomorúan, komoran ült. “Ki tehette ezt? Egy őrült? Egy Ku-Klux-es?” Komolyan mérlegelte az orgyilkosságnak a fontos nemzetközi problémákra kiható következményeit. Hallgatta a Miamiból érkező rádióadást. Közben beszélt arról, hogy voltak, akik Batistát meg akarták ölni. “Mindig elleneztem az ilyen erőszakos megoldásokat. A forradalmunkat vérbefojtotta volna egy katonai diktatúra” Mikor a rádió Oswald letartóztatását közölte és hogy “orosz kémnek”, majd később “Castro-barátnak” bélyegezték, Castro haragosan kifakadt: “Propaganda! Milyen borzasztó!” Másnap rádión és TV-n beszélt a kubai néphez a “komoly és rossz hírről”... “Mint forradalmárok, ne tévesszük össze a rendszert az emberrel. Mi gyűlöljük az imperialista, a kapitalista rendszert, de nem gyűlöljük az embereket,” mondotta. Dánielnek mielőtt elhagyta Havannát, az a benyomása volt, hogy a harag, a megrendültség, az aggodalom érzelme uralkodik a légkörben, ugyanakkor az amerikai nép iránti testvériesség is érezhető volt. Mr. Dániel október 24-én beszélt Kennedy elnökkel, a DeGaulle-al való viszonyáról, Vietnamról. de legtöbbet Kubáról. Kennedy utalt az európai sajtóra, amely “elvakultnak” nevezi az amerikai álláspontot Kubával szemben, mert nem veszi tudomásul, hogy Kuba az Egyesült Államoktól való függetlenségét nyilvánítja az uj rendszerével. A továbbiakban igy idézi Kennedyt: “Mondhatom: mi nagyon jól tudjuk, mi történt Kubában, mindnyájunk sajnálatára. Kezdettől fogva nagy aggodalommal figyeltem az ottani fejleményeket . .. Úgy érzem, hogy nincs a világon olyan ország, beleértve Afrikát, vagy bármely gyarmati uralom alatti országot, ahol a gazdasági gyarmatosítás, a megaláztatás, a kizsákmányolás rosszabb volna, mint az, ami Kubát emésztette, részben az én országom politikája következtében, a Batista-uralom alatt. Úgy érzem, hogy mi raktuk le az alapját, mi építettük, tudtunkon kivül, egészében mi gyártottuk a Castro-mozgalmat. Azt hiszem, hogy az ilyen hibák összessége veszélyeztette egész Latin-Amerikát.” Ezekkel a szavakkal Kennedy bizonyos tisztánlátásáról tett tanúbizonyságot, még akkor is, ha az amerikai imperializmus szempontjából kereste a tárgyilagosságot, főképpen azért, hogy a többi latin-amerikai országot a hibák felismerésével és elkerülésével megmentse az amerikai nagytőke számára. Meg is mondta, hogy az Alliance for Progress programnak ez a célja. Egy lépéssel to- vábbmenve, elismerte a kubai forradalom igazát, addig a pontig, amig az nem került nemzetközi viszonylatba, amit ő is úgy nevezett, hogy “Castro elárulta a forradalmat.” “Nem vagyok szociológus, elnöke vagyok egy szabad országnak, amelynek felelősségei vannak "a szabad világban,” magyarázta Kennedy a saját álláspontját. Az 1962-es októberi Karib-tengeri krízist, amikor szerinte is a világ az atomháború szélén állott, Kennedy a Castro “függetlenségi vágyából, kommunizmusából, vagy könnyelműségéből eredő tévedésnek” tulajdonítja, csak azt nem tudja, hogy “Castro tudatában van-e ennek, vagy törődik-e egyáltalán vele?” Aztán mosolyogva hozzáfűzte: ART BUCHWALD: NÉGEREK KERESTETNEK VEZETŐ ÁLLÁSBA Legnagyobb cégeink kétségbeesetten keresnek legalább egy négert, akit vezető beosztásban alkalmazhatnak, de csak azóta, amióta a négerek tiltakoznak az állások betöltésénél alkalmazott faji megkülönböztetés ellen, és azzal fenyegetőznek, hogy bojkottálni fognak minden vállalatot, amely- nem alkalmaz négereket. Az Egyesült Államok történelmében a nagyvállalatok most első Ízben udvarolják körül az egyetemi végzettségű négereket, mert létfontosságú számukra az országos bojkott elkerülése. Miután a legtöbb nagyvállalat sohasem alkalmazott négert vezető pozícióban, most azután irtó nagy zavarban van, hogy is fogjon hozzá. A keresés nagyon diszkréten folyik, senki sem akar beszélni róla, de a nagyvállalatok versenye annyira kiéleződött, hogy nem lepődnénk meg, ha körülbelül igy történne a dolog: A Mackerel Soda Co. két alelnökét felkérik, in- terjuolja meg állás ügyben a filozófiai doktorátussal rendelkező néger Thomas Jefferson Jonest. A birminghami eseményeket megelőzően Mr. Jones az egyik newyorki nagyáruház raktárnoka volt. — De most minden megváltozott. ★ “Mr. Jones — igy kezdi az egyik alelnök —, nagyon megtisztelne bennünket, ha vezető pozíciót vállalna cégünknél. Már jóideje keresünk önhöz hasonló nagy képességű vezetőt a Nagyáruházak Palackozási és Eladási Osztályai közötti összekötők élére.” “Pontosabban, milyen beosztás ez?” “Uj munkakörről van szó, amelynek keretében önnek tárgyalásokat kellene folytatnia, jelentéseket és javaslatokat kellene tennie olyan vezetési módszerekről, amelyek vállalati szinten fokoznák a cikkeink iránti vásárlási kedvet.” “Értem már — bólint Mr. Jones —, önök azt akarják, hogy az ajtó közelében üljek.” “Persze, ezt szívesen vennénk, de ennek lényegileg semmi köze a munkához. Miért kérdi?” “A Star Rubber Co. hasonló állást ajánlott, és felkért, üljek az ajtó közelébe, igy ha valaki belép, rögtön látja: ennél a vállalatnál alkalmaznak négereket.” ★ “De nálunk nem ez a fő szempont, Mr. Jones. Sokkal lényegesebb, hogy a lehető legjobb munkatársakat biztosítsuk vállalatunk számára.” “Biztos vagyok benne — válaszolja Jones udvariasan. — És mi lenne a rangom?” “Arról még nem gondolkodtunk.” “Az Ezra Light and Gas Co. felajánlotta a Törött Mérőórák Ügyeivel Foglalkozó Alelnök címet.” “Mi esetleg az Üvegbetétek Visszatérítésével Megbízott Alelnök címmel ruházhatnánk fel.” “Ez igazán jól hangzik — mondja Mr. Jones 7—, “Ha visszajön, ön majd megmondja ezt nekem.” Mr. Daniel azzal az érzéssel távozott az interjúról, hogy “Kennedynek kételyei vannak a kiutat illetően, de keresi a megoldásokat.” Nagy kár, hogy nem hozhatta vissza Castro válaszát Kennedynek. Mert Castro nagy figyelemmel hallgatta az átadott üzenetet, egyes részleteit meg is ismételtette Daniel-el. Azután hosszan, mélyen elgondolkozott mielőtt megszólalt és mindvégig nyugodt hangon adta meg a véleményét. “Azt hiszem, hogy Kennedy őszintén beszélt és ennek lehet politikai jelentősége,” mondotta Castro. Rámutatott azonban a fondorlatokra, a nyomásra, az ellenforradalmi kísérletekre és a sorozatos megtorlásokra, amiket még abban az időben léptettek életbe a kubai forradalom ellen, amikor őt még nem bélyegezhették meg kommunistának. “Kennedy nehéz helyzetet örökölt, de most már látja, hogy becsapták és érzi, hogy az Egyesült Államok elnöke nem teljes ura .cselekedeteinek és azt is megérti, hogy nem tüntethet el bennünket a Latin-Amerikában uralkodó helyzettel együtt.” Egy döntő kérdésről akart részletes információt adni az újságírónak dr. Castro, hogy visszautasítsa azt a róla hiresztelt vádat, hogy ő bármely percben képes atomháborút kirobbantani. Elmondotta a távlövegek igazi történetét. Miként kerültek Kubába? Mi inditotta öt arra, hogy a Szovjetunió segítségét kérje? Miként szolgálták a békés megoldást és Kuba függetlenségét és hogyan hárították el Kuba megszállásának azonnali veszélyét. Az intex^junak errevonatkozó részét jövő lapszámunkban közöljük. és mit hoz a konyhára?” “25,000 dollár, plusz egyéb juttatások, plusz családi ház valamelyik fehér kerületben és a beköltözéstől számított egy hétig rendőrségi védelem.” “A Wagon Train Food Co. 35,000 dollárt ajánlott, plusz egyéb juttatásokat, plusz vállalati klubtagságot.” “Megadjuk” — egyezik bele az egyik alelnök. ★ “Egyébként — jegyzi meg Mr. Jones könnyedén — a Frothy Dairy Co. évi 50,000-et ajánlott, valamint részvény- és profitrészesedést.” “All right — vállaljuk, csak irja már alá!” “Nem tehetem, uraim” — mondja Mr. Jones szelíden. “Miért nem?” “A nagyáruház, ahol raktárnok voltam, éppen most nevezett ki igazgatósági elnökévé.” “S mi lesz a munkaköre?” — kérdi az egyik alelnök. “Az ajtó közelében kell ülnöm.” Ford.: Margittai Alice UWWWAMWMWWMAANIAAfUWUIA/WWIAMWMMUV INNEN-ONNAN WMWWMt(W\MIWWW/WnAMWWWU^/UVWVWWWtf A HIRES HOLT-TENGERI TEKERCSHEZ hasonló, időszámításunk előtti századokból származó, óriási értékű újabb tekercset találtak a Holt-tenger közelében, Masadénál. Heródes egykori erődítményének kazamatáiban. • AZ EGYESÜLT NEMZETEK négytagú szakértő csoportot menesztett British Guianába, az ország aluminium termelési lehetőségeinek tanulmányozására. Mind a négy tagja a csoportnak magyar szakértő. A QUEEN MARY óceánjáró gőzös 80 tonna teher- árut és postaszállitmányt vitt New Yorkból Európába, de a southamptoni kikötőmunkások sztrájkja miatt nem rakodott ki. A szállítmány legalább még kétszer megteszi a tengeri utat, hátha a következő érkezéskor vége lesz a sztrájknak. • RAGYOGÁSMÉRŐT szerkesztettek japán technikusok. A “lusztrométer” az eddiginél jóval pontosabban regisztrálja a gyöngyök ragyogásának értékét. Az uj eszközt az iparban is felhasználják MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Straet New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt a: előfizetésem. Itt mellékelek $.......................-1 Cim: ...................................................................... Név: ..................................................................... Város:............................................Állam: . . .. viwto'.éSM&ipm'mmmwmmrítammwmnm msemm
