Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-07-18 / 29. szám
$ AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Budapest-fürdő város ' Irta: BEBRITS LAJOS A világ összes nagyvárosai között egyedül Budapest mondhatja magáról, hogy fürdőváros. Teljesen egyedülálló, hogy az ország fővárosa, kulturális és gazdasági központja egyúttal nagymértékben gyógyhely és üdülőhely is legyen azáltal, hogy ehhez fürdők állnak rendelkezésére. Budapest ez a kivételes nagyváros, amely ezeket a tulajdonságokat egyesiti magában: a természeti adottságoknak különleges csoportosulása biztosította az idejutás előfeltételeit és az embernek csak fel kellett ezeket ismernie és tudatosan fel is használnia. Amint itt a földben található, régészeti és történelmi bizonyitékok mutatják, ez a felismerés már évezredekkel ezelőtt megtörtént. Hosszú idővel a római korszak előtt a Kárpátokban és az Alföldön át nomadizáló, de hosszabb időre le is telepedő népek, még a kelták előtti időben is és maguk a kelták is, felismerték és felhasználták a budai oldal meleg forrásait. Jöttek azután a rómaiak kétezer évvel ezelőtt. Ezt követően a középkor magyar lakossága, majd a törökök szintén a mai lelőhelyeiken használták fel a melegvizeket. A meleg ásványviz előtörése helyén megmaradt jellegzetes kőzetkristály-képződmények arra mutatnak, hogy ezekben a geológiai korszakokban a melegfor rások helye lényegesen magasabb szinten volt, mint napjainkban. A legújabb korszakban már egészen mélyen fekszenek, de a spontán feltörő melegvizü forrásokon kivül természetesen mesterséges mélyfuratu kutak is szolgáltatnak meleg ásványvizet. Budapest jelenlegi területén 123 helyen törnek felszínre a melegvizek. A feltörő viz igen nagy mennyiségű, forrásai és kutai naponta több mint 40 millió liter meleg és megközelítően ugyanannyi liter langyos vizet szolgáltatnak, de a langyosviz is tele van ásványi tartalommal. Hallatlanul érdekes a meleg források geológiája. Általában a geológia egyike a legérdekesebb tudományoknak. Kézzelfogható magyarázatot ad arra, miként keletkezett Földünk egésze, de különösen annak felszíne. Elkergeti fejünkből mindazt, amit a reakciós vallásrendszerek a Föld keletkezésére vonatkozóan belénk akartak rögzíteni, isten teremtő erejére való hivatkozással. Elkergeti mindazt az áltudományos, babonás meséken alapuló felfogást, hogy rekordnak számitó rövid idő alatt — 6 nap — nőtt ki a végtelenül komplikált, de minden részletében a leglogikusabban egymásba kapcsolódó menete a Föld rétegei kialakulásának; a legvilágosabb és legkitűnőbb magyarázatát szolgáltatja nemcsak holtrétegek, de a mai földfelület létrehozásának, rég kihalt növény és állatfajták. a mai élők megteremtésének, melyben természeti erők játszották a döntő szerepet. Mindenki nek ajánlom, hogy néhány népszerűnek tartott geológiai munkát elolvasson, szívja magába az olvasmány tartalmát és ne engedje többet feledésbe merülni. Uj és szebb világ tárul fel előtte. A melegforrások megjelenését és vizük összetételét Budapest területének geológiai felépítése szabja meg: A Duna mostani partjai mentén évmilliókkal ezelőtt a Föld középkorának vége felé ismételt nagy földkéregmozgások következtében megszakadt a rétegek összefüggése és egyrészük függőleges irányban többszáz méter mélyre zökkent. Ez okozza, hogy a Gellérthegyet alkotó dolomitot a Városligetben a Széchényi fürdő mellett fúrt artézi kutnál a felszín alatt 917 méter mélységben találták meg. Akkor a mai budai hegység kőzetei a hegyképző nyomás hatására összerepedtek és ezek a repedések elősegítik a felszíni vizek beszivárgását a föld belsejébe. E vizek a repedések és hasadékok karsztos üregeiben továbbjutva feloldották az e mélységben talált kövezetekből az ásványi sókat, de viszont mind mélyebbre és mélyebbre jutva átvették a mélyebb és melegebb szintekben meglévő magasabb hőmérsékletet is. Nemcsak ez történt. A felszínről lefelé hatoló vizek egyesültek a földmélységben keringő vizerek- kel, amelyek ásványi oldatokkal szinte telítve voltak. E vizek régebbről szintén magasabb hőfokkal rendelkeztek és a végbement egyesülésnél a felülről jövő vizek hőmérséklete megint emelkedett. A mélyebb helyeken teljesen gőzzé változtak e vizek, amely gőz azután a felső, még vízből álló erezetet alulról erős nyomásnak tette ki és a fölfelé áramlás is előállt ennek következtében. Miközben ezek a folyamatok végbementek, újabb és újabb rétegek oldható anyaga került bele e vizekbe. A legmélyebbre lehatolt és keveredő viz ismét fölfelé mozogva elhozta magával a mélyebb rétegek rádiumos, rádiumemanációs és kéntartalmú olvadékát is, s végül a föld felszínéhez közeljutva, utat tört magának az állandóan belülről ható nyomás hatása alatt is, egészen ki a föld felszínére. Belső földrétegekből származó oldalékok magyarázzák meg a keserüvizes kutak keletkezését is, mert olyan kőzetek is voltak érintve, ame- ilyekben ilyen sóoldalék volt található. A keserüviz források általában nem nyújtanak látványosságot és vizüket gyógyítás céljára palackozva használják. A termális vizforrások fölött azonban és az azok mellett hatalmas fürdőintézmények létesültek. Ez már természetesen a mi korunkra esik. A források hőmérséklete igen tág határok között váltakozik. A fúrt kutak közül legforróbb a Széchényi fürdő, 76 fok Celsius. A Császárfürdő 62 fok Celsius. E források igen nagy hőfokuak és ezért fürödni bennük csak lehűtés után lehet. A többi termálforrás túlnyomó többségének hőmérséklete azonban olyan, hogy minden különösebb hűtés nélkül fürdésre használható. A források hőmérsékletének különbsége megengedi, hogy a fürdőzők szervezetének legmegfelelőbb fürdőket alkalmazzák. A budapesti termálvizek lényeges alkotórésze a kén, amely az emberi szervezet életműködésében igen fontos szerepet játszik. A termálvizeink másik fontos tulajdonsága a rádióaktivitás. A jelentős mennyiségű gáz alakjában jelenlevő rádió- emanáció nemcsak a bőrön át szívódik fel a fürdővízből, hanem a levegőbe jutva belélegzéskor a tüdőn át is bekerül szervezetünkbe. A rádióaktiv anyagok hatása az általuk kibocsátott sugárzáson alapszik, amely a sejtek működését mélyrehatóan befolyásolja. Nagy mennyiségben mérgező, kis mennyiségben gyógyító hatású. A budapesti gyógyvizekben jelenlévő rádióaktiv anyagok a szervezet életfolyamataira serkentően hatnak. Gyulladásos folyamatok gyógyulását elősegítik és a fájdalmat csillapítják. A termálvíz fürdőkura fontos kiegészítője az iszap-kezelés. A legtöbb budapesti fürdőben a fel- melegitett gyógyiszapba göngyölik a betegeket. A Lukács-fürdőben azonban a szabad ég alatt van melegvizü iszapföld. Az iszapkezelést akkor alkalmazzák, ha erélyesebb ingerhatást akarnak kiváltani. A gyógyfürdőkben végzett kúrákhoz a fürdésen kivül hozzátartozik a masszázs, a torna és a villanykezelés. A legtöbb budapesti gyógyfürdőben mindezeknek a lehetősége biztosítva van. Súlyosabb betegek részére, akik nehezebb mozgásokat nem tudnak végezni, távolabbi lakóhelyekről nem tudnak naponta a fürdőbe járni, a gyógyfürdők A MAVAG-KOLÓNIA fürdőjé- fodrász is áll a látogatók nek előcsarnoka, ahol büfé és rendelkezésére mellett gyógyszállók állnak rendelkezésre. A budapesti termálforrások nagy vizbősége és különböző hőmérséklete megengedi, hogy uszodákban, az üdülő- szórakozó fürdőkben is felhasználják, s hogy strandfürdőket is természetes melegvízzel lássanak el. A budapesti egyik-másik fürdőépitmény télen- nyáron óriási forgalmat bonyolít le és hatalmas telepe valóságos látványosság számba megy. Ter- málvizii uszoda és strandfürdő van a Gellért-, a Rudas-, a Lukács-, a Császár-, a Széchényi-fürdö- ben, a margitszigeti Palatínusban, a római fürdőben és a Pünkösd-fürdő területén. Nincs hely részletesen ismertetni ezeket az intézményeket és csak arra szorítkozunk, hogy egyet szélesebb vonásokban mutassunk be. A legjobb lesz, ha a Lukácsfürdőt és az egész fürdőtelepet vesszük elő ilyen célból. A forrásait már több, mint 2,000 éve ismerjük. A rómaiak fedezték fel és használták, de lehet, hogy már azok előtt is a vándorló népek. Időnként eltömődhettek a csodás források, de aztán, szinte robbanás-vagy gejzirszerüen megint felujhodtak és bőven bugyogtak. Mátyás király korában is jól ismerték, a törökök is fejlesztették és számosán jártak ide a messzi Keletről gyógyulni. Hires hely a Lukács-fürdő ma is. Meghitten és otthonosan jár-kel itt a halandó, aki felesküszik erre a vízre. A hatalmas, sokablakos fürdő kényelmes térségekkel, nemes egyszerűségével hozzátartozik a főváros hírességeihez. A kénes iszap kösz- vényt gyógyít. A gőzfürdő 40 fokos medencéiben a lábak és hátak fájdalma, a görcs és a merevedés eltűnik. Varázsa van a víznek, varázsa a viz- párák közt hangtalanul dörzsölő kezeknek, amelyek végigjárják a test lankadt tagjait és szaporább áramlásba hajtják a vért. A Lukács-fürdő szép platánfái már túlnőtték az épületet, simogató árnyékukban ilyenkor nyáron békésen, puha széken vagy pádon elnyujtózkodva eltűnődhetik a gyógyulást kereső és majdnem egyhangúan mindenki, aki erre járt, arra az eredményre jut, hogy a kúra kitünően használt, egész ségesen mennek el az itt gyógyulást keresők. Man- kógyüjteményük nincs, mert más helyeken, ahol - a kezelést nem is kisérte gyógyulás, mert a víznek nem volt ilyen hatása, a mankók elszedésével akar a profitra dolgozó fürdőigazgatóság a maga intézménye mellett propagandát csinálni, a csalás azonban végül mégis kiderült és a mankógyüjtésnek azóta rossz a színezete is. Számos, vendégkönyvbe való beírás a gyógyulást kereső ember részéről, gazdagabb emberek által elhelyezett márvány- és réz-plakettek szólnak ékesnyelvü hálálkozásról és arról, hogy visszatérve ide ismét és ismét gyógyulást és hosszú életet nyertek a látogatók. A táblákon sok az arab irás is, de németül, angolul és franciául, valamint más nyelveken is megtaláljuk a hála és elismerés kifejezését a vízért és a megelégedés kifejezését az ápolók, az orvosok és a fürdő iránt. A Lukács-fürdő azért is felettébb érdekes, mert egész széles elterjedésében hévíz források fölé épült. A mellette elhúzódó utcák csator- nanyilásaiból is pára száll föl. Az egész terület úgyszólván egyetlen vízfelület, tónak is nevezhetnénk sok apró szigettel és a tó fenekéről meleg források buzognak, persze mindez befedve. Fölötte a villamos kettős sínpárja áll. A villamos a Császár-fürdőnél és a Lukács-fürdő mellett, a két házsor fölött tulajdonképpen hídon jár. Hídon járkálnak ott az emberek is, ha nem is tudják. Az alatta lévő tó nagyon hires. Régtől adja a gyógyító vizet és szüntelenül. Ismerték erről a régi Buda királyi palotáit lakók, de a köznép is. Ismerték a törökök, később, amikor balneológusok, a fürdőzési tudományág legjobb ismerői figyelték a működését, a legpontosabban megállapították, hogy ez a tó nagy víztömegével az összes budai hévizek hidrosztatikus szabályozója. Amikor ugyanis kieresztették a tó vizét, más fürdőkben is, nemcsak a Lukácsban, süllyedt a fürdő víztükre és egészen leapadt. Amikor azonban ismét feltöltődött a Lukács-fürdő tava, a többi helyeken is visszaállt, á régi vizszint és a fürdők használhatók voltak. Az egészségügyi kormányzat, ennek irányítása mellett a budapesti Fővárosi Tanács mindent elkövet, hogy a fürdők működésében tapasztalható hibák és bajok kiküszöböltessenek. Most elsősorban arra ügyel, hogy a fürdők gyógyitó hatásukban érvényesüljenek. Az általános tisztálkodási fürdést és strandolást más, nem gyógyfürdős helyeken kell Budapest népének kapnia. Az a törekvés, hogy a legjobb gyógyhelyek szinte kizárólag csakis a betegségeket enyhitsék, azoktól szabadítsa meg a gyógyfürdőket látogatókat, akik saját országunk területéről, de külföldről is mind nagyobb számban, mind tömegesebben érkeznek Budapest fürdővárosba. J Thursday, July 18, 1963
