Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-31 / 44. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 31, 1963 Az ebben a rovatban kifejtett nezetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. WWWVWWUWWW»flftlWWWWWWWWWW»»'VI«nW«WWWWWWVVVVWVWWWlWftl>/W>W Mi történik, ha a gyár költözik? KANADA. — Jelenleg Oakville, Ont.-ban lakom, az ideköltözött Ford automobilgyárban dolgozom. Még 19C>l-ban elköltöztették az üzemet Windsor- ról, miáltal súlyos anyagi csapást mértek a város­ra és környékére. Vagy 4—5,000 ember esett ál­dozatul csak a Fordnál és a többi, apró részeket készítő kisebb társulat is, mint a kiscsirkék a kot- lós után, mentek a nagy gyárral. 1956-ban majd­nem véglegesen elvesztettem a munkámat, 13 év után. ami hét évig tartott, többeknek még tovább, mig végképpen kiestek a munkából, vagyis el­vesztették a seniority jogukat. Mivel Windsor va­lóságos “ghost-town” (kisértet-varos) lett, a városi vezetőség és az állami közegek ki tudták járni, hogy 1963-ban újból 3—4 department ideköltö­zött és igy a seniority jogon keresztül ismét mun­kát kaptunk. A munkások 25 százalékát helyez­ték el. 1953-ban az akkori Ford-főnök azt hirdette úgy a rádión, mint a sajtóban, hogy nem kell megret­tenni a Ford-gyár szerelő részének az elköltözteté- se miatt, mert az nem fogja érinteni a windsori és környéki dolgozókat. Azután az itteni szerelési részleget ifjú munkásokkal rendezték be, elsősor­ban a gyorsabb munkatempó miatt, másodsorban a társulat igyekezett megszabadulni egy csomó idős, segelyre szoruló munkástól. Még akkor, 1953- ban a szakszervezetünk vezetői sem vették észre a veszélyt, s csak később ébredtek reá, hogy ez sok helyen szokássá vált országszerte. Sok gyár még külföldre is menekül az idős munkások és a maga­sabb órabérfizetés elől. Még a bányákat is elvin­nék, ha a földet fel tudnák fordítani. Csak azok veszik ezt észre, akik beleesnek ezekbe a változá­sokba. Még a szakszervezeti vezetők is könnyen el­néznek az események felett és ma is hallgatnak azok, akiknek a hangjukat fel kellene emelni. Az alsóbb vezetők józanabb gondolkodásúak, de ezeket igyekeznek háttérbe szorítani, s hamar rájuk fog­ják. hogy az ország technikai fejlődését szabotál­ják, ha kell, még vörösre is befestik őket. Hoó Bernát könyvét én is elolvastam, miután a laptól megrendeltem. Azután pedig, hogy az éles kritikát a lapban olvastam, ismét fontolóra vet­tem a könyv tartalmát, de legfeljebb csak 95 szá­zalékban tudok azzal megegyezni. Szinte szerettem volna megszorítani Hoó Bernát honfitárs kezét, amiért mint egy sorsüldözött munkásember, az idegei megengedték, hogy borzalmas életútját ecsetelje, ami lényegében azonos a mi múltúnkkal, sőt még a jelenünkkel is. Ábrahám Sándor Miért jött apám Amerikába? CALIFORNIA. — A legtöbb ember visszaemlé­kezik még a hat éves korában történtekre is, külö­nösen, ha valami nagy eseményről van szó. Az én apám juhász volt a báró tanyáján, irni-olvasni nem tudott, csak a nevét tudta leírni. De a természet- tudományhoz és a juhok orvoslásához kitünően értett. A nagybátyám magtáros volt a faluban, Nagy Gályán, a báró is ott lakott (a nevét már nem tudom), emlékszem a nagy kastélyra, 30 hold be­kerített vadaskerttel, halastóval. Mindig beszök­tünk játszani, ha nyitva volt a kapu, amig a csősz ki nem kergetett. A nagybátyám kijárta a bárónál, hogy apámat költöztesse be a faluba segédmagtárosnak; igy ke­rültünk a báróval egy utcába, hátsó udvari cseléd- lakásba, ami egy szobából állt és nem volt nagyobb 20x20 lábnál. Mind a négy oldala egy-egy szobá­nak volt beosztva, egy festetlen ajtóval és zsinóros kilinccsel. Abban az évben valamilyen járvány volt azon a vidéken, bátyámmal beleestünk a betegségbe •\nvám mondta később, hogy tífuszjárvány volt, ami két kisebb húgomat el is vitte; nekem a fü­lem mögött, bátyámnak a torkán egy nagy daga­nat keletkezett. Jajgattunk a fájdalomtól, mig egy este apám hazajött a munkából és alig lépett be a szobába azt mondta: Anyjuk, megölöm a gyereke­ket, tedd a lavórt a székre és elővette a borotvá­ját. Fogd meg a gyereket, tartsd a fejét a lavórba s zipp, a daganat ki volt vágva. Telefonunk persze nem volt, de a hir mégis eljutott a csendőrségre. Arra jól emlékszem, amikor a csendőrök meghúz­ták a kilincset és lábbal berúgták az ajtót. Szurony szegezve jöttek, az egyik csendőr a mellényzsebből kivett egy Írást és olvasta: A magyar királyi tör­vényszék nevében, a 303 paragrafus értelmében le van tartóztatva, menjen előttünk. Apám kezét megvasalták és a Fő-utcán kisérték végig, majd bezárták. Másnap eljött a járási kör­orvos és jóváhagyta az operálást, s igy apám csak 10 korona büntetést fizetett és elengedték. Attól kezdve a falu réme lett, hogy meg akarta ölni a gyermekeit. Egy napon azután azt mondta: Anyjuk, itt nem lehet megmaradni, kimegyünk Amerikába. így történt, hogy apám Amerikába került. S. Szilágyi Akik bedőlnek a hazugságoknak PENNSYLVANIA. — Gondolom már olvasták a William Penn (volt Verhovay) konferencia lezajlá­sáról szóló hirt. Az uj elnök Károly Elemér lett, aki a mi osztályunk elnöke. Régi jó barátom ugv ő, mint az itteni delegátusunk. A legutóbbi gyűlé­sünkön kérdeztem tőlük, hogy miként zajlott le a konferencia? Azt mondták, hogy elég jól; erre én azt kérdeztem, hogyan engedhették meg, hogy tá­viratot küldjenek az elnöknek, hogy ne ismerje el a Kádár-kormányt és ne segítsék Magyarországot! A válasz az volt, hogy csak hallanám, mit monda­nak egyesek, akik visszajöttek, hogy a szegény embernek a háztáján van egy kis kertje, de még azt is elveszik tőle. Én pedig erre azt mondtam, hogy tudomásom szerint több ezer köblöst adtak a parasztoknak. Igen, volt a válasz, odaadták ne­kik megmunkálni, de amit terem, azt elveszik. Egy másik ember még azt is mondta, hogy egy tyúkot sem szabad tartaniok. Kérdem erre, hogy akkor mit esznek? Hát elmennek az üzletbe, úgy mint mi. Erre kérdem, hogy a pénzt az üzletben való vásárláshoz honnan veszik? Erre már nem tudott az illető felelni. J. L, Hiányzik neki Rev. Gross cikke BRONX, N. Y. — Nagyon fájlalom, hogy mosta­nában nagyon ritkán olvashatom lapunkban Rév. Gross igen érdekes és tanulságos cikkeit. Remé­lem, hogy nincsen semmi komoly oka annak, hogy nem igen ir és őszintén kívánom, hogy Rev. Gross gyakrabban ékesítse lapunkat gyönyörű cikkeivel, melyek minden alkalommal nagy örömet okoznak nekem és barátaimnak is. M. Sulyok VIGYÁZZUNK EGÉSZSÉGÜNKRE A levegőn keresztül terjesztett betegségek Egyáltalán nem használ egészségünknek, ha be­lélegezzük az autókból kipuffogó gázokat. Ezt álta­lában minden ember tudja, de most már tanul­mányok is igazolják ezt a tényt. A U.S. Public Health Service és a Harvard School a Public Health kivizsgálói összejöttek és az egyik bostoni alagutnál szolgálatot teljesítő 60 alkalmazottat kikérdezték egészségi állapotukra vonatkozóan. A válaszokból megállapítást nyert, hogy 22-en, vagyis 36.7 száza­lékuk valamilyen krónikus légzési zavarral küzd, ami kétszer annyi, mint amennyi a lakosság köré­ben általában felfedezhető. Nagy részüknek krónikus bronchitise van. Azok között, akik több mint tiz éve dolgoznak az alagut­nál, aránylag több volt a beteg, mint azok között, akik csak rövidebb ideje dolgoznak ugyanott. Vagyis minél több füstöt szívnak be az évek folya­mán, annál nagyobb a lehetősége annak, hogy be­tegek lesznek. A dohányzás esetleges következ­ményeit sem hagyták figyelmen kívül, de amikor minden adatot összeegyeztettek, az autókból ki­puffogó gázok hatása látszott a legdöntőbbnek. Mit tehetünk tehát? Elsősorban is a levegő meg­fertőzése (air pollution) azt is jelenti, hogy nem­csak betegek lehetünk, de bizonyos százalékát a betegeknek ez meg is öli. Másodszor a levegő meg­fertőzése sokszor az autók kipuffogó gázától szár­mazik, amit közösségi és egypni lépésekkel orvo­solni lehet, ha komolyan és elegen cselekszünk annak érdekében. (A N.Y. Tuberculosis & Health Ass’n közleménye) Hozzászólás a nagy vitához BRONX, N. Y. — Mostanában volt először al- kálmam lapunkban olvasni a kínai—szovjet állás­pontokról és igen vegyes érzelmekkel, sőt megdöb­benéssel vettem a dolgokat tudomásul, de mi mást is tehetnék? Mint régi harcos, kénytelen vagyok a kínai állás­pontot támogatni. De meg lehet érteni a Szovjet­unió álláspontját is, mert 45 éven át az általános munkásmozgalom élén állt, s az emberiség jövőjé­ért mindent megtett, ami sok áldozattal járt. Még lehet érteni tehát a szovjet polgárokat, hogy most már kissé jobban szeretnének élni és próbálják levezetni az atomháború lehetőségét. Ok is tudják, hogy nem lehet az imperializmusban bizni, bármit is írnak alá, mert azt megszeghetik, ha érdekük úgy kívánja. De mégis megmutatják a világnak, hogy a szovjet nem akar atombombát használni. Valamit szeretnék tisztázni, ami nagyon zavaró­lag hat reám. Feltéve, de meg nem engedve, hogy mindaz, amit a Szovjetunió a különböző államokba, mint India, Egyiptom, Szíria, Kuba, stb. befektet, egy nap a szovjet ellen lesz felhasználva, mind­ezért majd a személyi kultuszt fogják okolni? Ho­gyan lehet azt megmagyarázni, hogy Szíriában megöltek oly sok kommunistát, vagy Nasser bör­tönben tartja a kommunistákat, s Indiában is több mint a fele a baloldali elemeknek a börtön fené­ken van, vagy azt, ami a Kongóban történt? Úgy gondolom, hogy Kina álláspontját igazolja a most felmerülő helyzet, hogy a Szovjet, 45 évi tervgazdálkodás után, Kanadához és az Egyesült Államokhoz fordul búzáért, ahol viszont nincs terv- gazdálkodás. S mindezekért arannyal kénytelen fi­zetni, nem pedig valamilyen ipari cikkel. Le akarom itt szögezni, hogy ez a lap a haladó munkásokat képviseli és nem szeretném, hogy ha ebből a kérdésből kifolyólag egyenetlenség fejlőd­ne ki. Sajnos öreg vagyok és egészségem nem en­gedi meg, hogy résztvegyek a munkában, de a múlt tapasztalatai késztetnek arra, hogy figyelmeztes­sem az olvasókat: a széthúzást nagyon könnyen elő lehet idézni, de visszacsinálni annál nehezebb. Gondoljanak csak arra a régi olvasók, hogy mi volt azelőtt, mennyi olvasója volt a lapnak és mi a helyzet. A kínai—szovjet nézeteltérést nem ez a maroknyi Magyar Szó olvasó fogja eldönteni. A személyi kultusz leleplezése és megszüntetése ben­nünket is megtanított arra, hogy nyitott szemmel nézzük az eseményeket. Kérem az olvasókat, hogy akár megegyeznek, akár nem ezen írásomban felvetett kérdésekkel, írjanak a laphoz, de ne személyeskedő hangon, mert az csak árthat lapunknak. Egyben feltétlenül meg kell egyeznünk: lapunkra okvetlenül szükség van és azt meg kell őrizni. Mautner Bandi ' Uj ultrahangos gyógykezelő készülék A nagyhírű szovjet ultrahangos gyógykezelő készülékek családja a közelmúltban újabb egyed- del gyarapodott: elkészült az UTP—1 tipusu uj hordozható készülék, amely kiválóan felhasználha­tó a betegek otthoni gyógykezelésére. Beépített szabályozó rendszere utján az ultrahangsugárzás időtartama és erőssége nagy pontossággal szabá­lyozható. A kísérletek szerint pillanatnyilag az UTP—1 az egyetlen eszköz, amellyel a hátgerinc­merevedés eredményesen kezelhető. KÉM KELL CSOMAGOLNI! — " ^ NEM KELL VÁMOT FIZETNI! ,, A legrövidebb időn belül segithe- \ < ti rokonait IKKA-csomagokkal! < ► 4 ► Felvessünk rendelést gyógyszerekre. A "Kultúra” < IK meghízottja. — Magyar könyvek. — Saját köny­j - veit Magyf r::o^?oól kihozhatja áltatunk , ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET < : JOSEPH BROWNFIELD \ '»15 Purk Row New York 38, N.Y. < ► Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek < ► Telefon: BA 7-1166-7 < ajla a. aaaÍaaaaa

Next

/
Oldalképek
Tartalom