Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-31 / 44. szám

Thursday, October 31, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 aHOGh/ftn én-Cátom... i rja: EHTT Californiában nincs megállás Az ujesztendőt az idén négy napos ünnepléssel köszöntötte California, mert bizonyos kimutatás szerint az állam lakossága túlhaladta az addigi leg­népesebb államét, New York lakosságát. Igaz, hogy egy 10 hónappal később közzétett má­sik kimutás szerint az ünneplés korai volt, mert állítólag New York még egyelőre a legnépesebb állam és az is marad 1964 közepéig — de ilyen csekélységeket Californiában nem veszünk tudomá­sul. Ez az állam sok mindenben az első —, auto­mobilok itt ölik meg a legtöbb embert, a legtöbb csőd is itt van — és nálunk elég annak a kijelen­tése, hogy ez a legnépesebb állam. New York be­szélhet, amennyit akar — a jövő év közepéig. At­tól kezdve azután úgyis hiába beszél! Van valami — van sok minden — ebben az ál­lamban, ami ide vonzza és itt tartja az embereket. Van valami, ami még évtizedek után is emlékez­teti erre az államra azokat, akik rövidebb-hosszabb ideig ide látogattak. Példa volt erre a nemrég el­hunyt Bebrits Lajos, aki 30 év előtti látogatásának emlékeiből irt lapunkban cikksorozatot Californiá- ról. Akik ebben az államban laknak nem is tartják fontosnak, hogy California a legnépesebb állam-e már most, vagy csak 6—8 hónap múlva lesz azzá. Akik itt laknak napról-napra látják a jelét, hogy California intézményei, vállalkozásai, hivatalos fó­rumai egytől-egyig úgy viselkednek, mintha kétsé­gen felüli, egészen természetes lenne, hogy ez az állam mindenben vezet és ezért készül arra, hogy a jövőben is vezetni fog. Az év minden napján átlag 1,600 amerikai szedi fel a sátorfáját az ország valamelyik részében és költözik Californiába. (Naponta ezer ember hagyja el az államot, de erről nem beszélnek.) Arra a kér­désre, hogy mi az, ami ide vonzza őket, sokan sok­féle választ adnak. Egy részük talán hallott arról, hogy Californiá­ban jelenleg az átlagos keresetek 25 százalékkal magasabbak, mint az átlagos amerikai kereset. Ide szaladnak hát, hogy ebből a prosperitásból kive­gyék a részüket. (Akik nem tudnak munkát kapni, azok elszaladnak, de erről sem beszélünk.) Sok embert — különösen az időseket a kiima csábit Californiába. Igaz, hogy itt nincs és soha nem volt “örök tavasz”, de igaz az is, hogy egész éven át minden fajta kiima megtalálható az állam területén: nyáron hólabdázni lehet a Sierrák-ban, télen fürödni és napfürdőzni a sivatagban. (Persze csak azoknak, akiknek nincs más gondjuk-dolguk és van miből fedezni az utazás költségeit.) Az is igaz, hogy természeti szépségekben dús­gazdag ez az állam. Van mindene: tengerpartja, folyói, tavai, sivatagja, erdőségei. Itt van az or­szág legmagasabb hegyorma — a 14,501 láb magas Mt. Whitney —, és az ország legmélyebb pontja, a Death Valley, 276 lábbal a tenger színe alatt. A nemzet-i parkok, a sivatagi, hegyi és tengerparti kirándulóhelyek százai az év minden szakában sok szépséggel várják a látogatókat. Bátran mondhat­juk, hogy ebben az államban minden természeti szépség megvan, ami akármelyik más államban fellelhető, de emellett még itt vannak a csodála­tos Sequoia erdőségek—az óriás fenyők és a vörös fenyők —, amelyek sehol másutt nincsenek és 300—350 lábnyi magasságból emlékeztetik a csöpp­nyi embert: ezt is csak Californiában láthatod, eb­ben is az első, az egyedüli California! Akármi a magyarázat, a tényen nem változtat, hogy California lakossága évenkint több mint fél­millióval szaporodik. A statisztikusok szerint 1970- ben 22 millió, 1980-ban 30 millió lesz az állam lakosainak száma. A jelenlegi 17 millióból, kilenc millió Los Angelesben és környékén tartózkodik. Az állam területén kilenc és fél millió automobil van és kilátás arra, hogy 1980-ban ez a szám 17 millióra emelkedik. Kilátás van tehát arra, hogy California első marad a halálos autószerencsétlen­ségek terén is. Az ország épülő lakóházainak 25 százaléka Dél- Californiában van. Itt épül jelenleg az ország törté­netében legnagyobb magánvállalkozásu uj város­rész a 180 holdas “Century City”. Itt tervezik az ennél is sokkal nagyobb város építését Orange me­gyében, a jelenlegi 93 ezer holdas Irvine Ranch helyén. Az előzetes tervek szerint ebben az uj vá­rosban egy millió ember fog otthont találni, ott, ahol jelenleg 4,000 szarvasmarha legelészik, sok ezer holdon narancsot, citromot és grape fruit-ot termelnek és.2,000 mérföldes csatornázás viszi az éltető vizet az ültetvények öntözésére. Az Irvine Ranch helyén épülő város tervein még csak most dolgoznak, annak megvalósításáról majd az utókor riportere számol be. De már most beszél­hetünk Century City-ről, amely a szemünk előtt épül és amelynek építésére egy fél billió — ötszáz millió — dollárt irányoztak elő a tulajdonosok: az Alcoa aluminium társaság és az angliai Covent Garden cég. A 180 holdon, amelyen három év előtt kezdték el Century City építését, régebben Tom Mix cow- boy-szinész ranch-e volt. Tőle a 20th Century-Fox filmtársaság vette meg és 1935-től 1961-ig itt ké­szültek a Fox-filmek. Az uj város a Santa Monica és Pico Boulevardok és Beverly Hills nyugati ha­tára és a Fox Hills Drive között épül. Az építkezés hatalmas arányairól fogalmat nvujt néhány számadat: a régi mozi-studiók lerombolása 600 ezer dollárba került. Ennél is többe kerül egy millió köbyard föld magaslatokról mélységekbe való szállítása. Egy millió dollár értékű, 1,200 kü­lönböző fajtájú fát ástak ki és helyeztek nagy fa­tartályokba későbbi használatra. Az irodákban több mint 20,000 ember fog dolgozni és 22 apartment épületben 12 ezer lakót fognak elhelyezni. Az üzleti központ hét 3-emeletes épületből fog állni és a $25 millió költséggel épülő szállodának 800 szobája lesz. A 13-emeletes Gateway West épületben, amely mostanában nyílt meg, Century City irodái vannak. Ugyanabban az épületben van a United California Bank fiók-irodája és a Gulf Oil Corporation nyugati főirodája. A Century Plaza Hotelt a Western International ;r"T ▼ ▼' t ▼ ▼ ▼ t t"t t : APRÓSÁGOK . < > Kovács Erzsi rovata < "Vénaszonyok nyara száll a levegőben, Gólyamadár, fecske madár most van elmenőben." Valamikor igy énekelték meg a szép meleg őszi napokat Magyarországon. Persze, itt Amerikában, ahol a nők hamarább harcolták ki a jogaikat, már nem merték vénasszonyok nyarának nevezni, akár­milyen szép és meleg volt az ősz, itt Indian Sum- mer-nak hívják. Most értesültem róla, hogy már odahaza sem hívják többé a szép őszi napokat vénasszonyok nyarának, hanem: “Idősebb Kartársnők Nyara”, avagy “Nyugdíj Korhatárt Súroló Kartársnők Nyara”. Most már meg vagyok nyugodva. Elhiszem, hogy fel vannak a nők szabadítva Magyarországon. A magas korhatárral kapcsolatban eszembe jut, hogy a napokban olvastam egy hires orosz orvosnő haláláról. Dr. Olga Lepeshinskaya 92 éves korá- ben meghalt. Egész életében a hosszú életkort ta­nulmányozta. Szerinte naponta szódabikarbonás meleg fürdő, kevés testgyakorlat és a háborús at­moszféra elkerülése a legjobb szer a hosszú élet­re. Elég szép kort ért el. Dr. Lepeshinskaya többször kijelentette, hogy az emberek átlágos életkora 150 év lehetne, ha normális, szép életet élnének — és szódabikarbo­nás vízben fürödnének. 65 évvel ezelőtt lépett a kommunista pártba és férjével együtt részt vett sok forradalmi mozga­lomban az orosz cár ellen. Egyszer Szibériába száműzték. A Szovjet Tudományos Akadémiának volt a tag­ja. Dr. Lepeshinskaya ajánlotta, hogy két, és fél uncia szódabikarbónát tegyünk a napi jó meleg 'fürdőnkbe; ez még arra is jó, hogy a gyomorról és hasról leviszi a kövérséget. 81 éves volt, amikor ezt felfedezte. Kár, hogy akkor nem szólt, ki tudja, milyen csinos lennék én is azóta. SÁRKÁNY-ERESZTÉS VIETNAMBAN Nem illik egy napon kiejteni sem a két asszony nevét; szentségtörésnek ne vegyék, de meg kell említenem egy másik nőt, aki még nagyon is messzi van a “vénasszonyok nyarától.” Ez nem más, mint a mi hívatlan vendégünk, a tüzesnyelvü sárkány, a Mrs. Ngo Dinh Nhu. Ez a Mrs. Nhu nem több, mint 38 éves, de legalább 15 évvel fiatalabb- nak látszik. (Már ez elég ahhoz, hogy minden nő gyűlölje.) Elhozta magával 18 éves lányát és szebb, csinosabb, mint a lánya. Persze a férfiak 'kidülledt szemekkel bámulják (tisztelet a kivételnek). Hotels építi, amelynek ez lesz a 39-ik szállodája. A dél-californiai Automobile Club és a Pacific Telephone & Telegraph Co. a Gateway West mel­lett építi főhadiszállását. Ez csupán egynéhány a 28 irodai épület között, amelyek 30 emeletnyi ma­gasságban 67 holdnyi területen épülnek. Mindez bizonyítéka annak, hogy Californiában nincs megállás. Los Angelesben és a környéki vá­rosokban alig van olyan utca, ahol nem kopácsol- nak' uj épületeken. Az építészek nem törődnek az­zal, hogy a jelenlegi prosperitást jelentő kormány­rendelések egy szép napon esetleg a felére csök­kennek. Nem törődnek azzal, hogy az üres lakások ezrei hiába várnak lakókra; hogy naponta ezer em­ber hagyja el az állam területét, mert ők csak az 1,600-ról beszélnek, akik ide érkeznek. Nem tö­rődnek azzal sem, hogy New York még mindig a legnépesebb állam, mert ők vakon bíznak Califor­nia rohamos fejlődésében és főként abban, hogy a rekordszámú csőd ellenére is akadnak mindig olyanok, akik megvásárolják az uj épületeket. Közben Los Angeles és San Francisco leromlott slum-negyedeivel sem törődött eddig senki. Azok­ban a legszegényebb négerek és mexikóiak laknak, akik sokáig — túl sokáig — játszották a másod- rangú polgárok szomorú szerepét. De a szellem, amely végigseper az országon, ide is behatolt. A kisebbségek egyre erősebben hallatják hangjukat és egyre többen vannak, akik azt mondják, hogy ezen a téren sincs megállás. Californiában modern lakóházak, uj városok, uj autóutak, uj szállodák épülnek. A lakosság és az automobilok számának gyarapodásával az eddig elkülönítve élő százezrek igényei is megnőttek. Az ő kielégítésük egyik legfontosabb sarkköve az uj, a fejlődésben meg nem állítható Californiának. Már Éva anyánk óta divatban van, hogy egy szép asszony sok mindent el tud intézni, amit még a diplomatáknak sem sikerül. Ez a Mrs. Nhu ezer dolláros ruhákban járkál, a legdrágább hotelekben lakik, drága szőrmékbe burkolózik és óriási vagyont érő gyémántokkal ag­gatja tele magát. Képes volt milliókat költeni err® az útra. Kinek a pénzéből? A mienkből. Amerika ugyan nem erre adta a sok-sok millió dollárt, de miután a Mr. Nhu kezén megy keresztül, a tejfelt előbb otthon leszedik. Reméljük, hogy üres szatyorral megy haza. Kuba népe a hurrikán nyomainak eltüntetésén dolgozik Kuba-szerte lázas munka folyik a hurrikán által a szigetország keleti tartományaiban okozott károk eltüntetésére. Az üzemekben és a hivatalokban önkéntes épitőbrigádok alakultak. A mezőgazda- sági munkások felajánlották, hogy a természeti csapás által sújtott lakosság megsegítésére napon­ta két órával többet dolgoznak, és vasárnap sem tartanak munkaszünetet. Csőgyártás a helyszínen Egy ukrán tudományos kutatóintézetben gép­kocsialvázra rászerelt különleges berendezést szerkesztettek a vékony falu fémcsövek helyszíni gyártására. Az érdekes berendezéssel 0.1—1 mm falvastagságú és 55—820 mm átmérőjű fémcsö­vek állíthatók elő gazdaságosan, a felhasználás szinhelyén. A csövek alapanyaga keskeny fémle­mezszalag, amelyből a berendezés spirálisan fel­csévélt csövet állít elő, majd összehegeszt. Az igy előállított csövek 10 légköri üzemi nyomásig használhatók öntözőrendszerekben, ipari vízellá­tó és szellőztető-berendezésekben, továbbá bá­nyákban. •iiiiim riiiimtiifMiin iiiiifiiiiiiiitiiiiitiiiimiHimuniiii, mm iiiiiiiiiiiiiiiiiiininmiiiiiiu imiir | AMERIKAI MAGYAR SZÓ = 130 East 16th Street 1 New York 3, N. Y. “ a» Elolvastam mutatványszámként küldött 1 lapjukat és kérem, hogy további mutatvány- ’ | példányokat küldjenek címemre, minden kö- ! telezettség nélkül. i Név: ................................................................................ 1 Cím: ................................................................................ j 1 Város: ..............................................Állam:............. Megrendelem lapjukat n egy évre = □ félévre (A lap kedvezményes előfizetési ára uj ol- | | vasóknak egy évre $6.00, félévre $3.00.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom