Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-10-17 / 42. szám
Thursday, October 17, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 GONDOT FORDÍTANAK A FOGYASZTÓKRA Az elnök által kinevezett Consumer Advisory Council megtette első jelentését, amelyben azt sürgette, hogy a kormány nyújtson átfogó felvilágosítást és irányítást a fogyasztó közönségnek mindenről, a házaktól a gyermek karmantyúig. A 11 tagú tanácsot 1962 júliusában nevezték ki Walter Heller ajánlatára, aki az elnök Gazdasági Tanácsadó Bizottságának az elnöke. Mint emlékezetes Kennedy a kongresszus előtt tavaly márciusban mondott beszédében utalt arra, hogy “a kormánygépezet nem fordít kellő gondot a fogyasztók kívánalmaira és nézeteire.” Állítólag ez a kijelentés adott alapot a fogyasztási tanácsbizottság megalakítására. A Consumer Advisory Council széles alapokra fektette a jelentésében adott tanácsait. Kormányvizsgálatot ajánlott: a fogyasztásra kerülő cikkek garantálására, a villanyerő árának állami szabályozására, a gyermekruhák és kötött áruk méreteinek általánosítására, a villanyfelszerelések biztonsági szabályainak állami irányítására, a mérgező anyagok címkéinek egyöntetűségére. Ajánlotta a kozmetikai termékeket piacra kerülésük előtt szigorú biztonsági ellenőrzésnek vessék alá és hogy a Food and Drug Administration folytasson behatóbb felvilágosítási kampányt a fogyasztóközönség számára. A fogyasztásra kerülő húsféléket és más élelmiszereket á Mezőgazdasági Hivatal szigorúan ellenőrizze és egyöntetűen osztályozza. Kormányügynökségek tanulmányozzák és nyújtsanak több felvilágosítást a közönségnek a házvásárlásokról, a családi költségvetésről, a kölcsönök időszerű használatáról, a nemzetközi kereskedelmi egyezményeknek a fogyasztóközönségre gyakorolt hatásáról. Annak a tanulmányozását is ajánlotta a Tanács, hogy szükséges és kivánatos-e a méterrendszerre való áttérés? Erről is ki kell oktatni a fogyasztókat, annál is inkább, mert a nemzetközi kereskedelem egyre jobban terjed. A Tanács támogatta az adminisztráció adólevágási célkitűzését, a polgárjogi törvényhozást és az “igazság” feltüntetését a becsomagolt árucikkeken. Havi folyóirat kiadását is ajánlotta, mint összekötő szervet a kormány és a fogyasztóközönség között. Ez felvilágosítást nyújtana a kormány intézkedéseiről és helyet adna fogyasztók csoportjainak véleményük kifejtésére. Az ország 35,000 posta- hivatala legyen az a hely, ahol nyíltan hirdetnék a fogyasztók érdeklődésére számítható folyóiratokat, amiket különböző kormányügynökségek megjelentetnek — 65 már létező ilyen közlönyt sorolt fel —, s amiket ott meg is lehessen rendelni. Kihangsúlyozta a Tanács, hogy amikor a kongresszus elfogadja a polgárjogi törvényjavaslatot, terjessze ki a néger fogyasztóközönségre is azt a jogot, hogy “szabadon választhasson” és “hozzájuthasson” olyan cikkekhez és nyilvános szolgálatokhoz, amelyek eléréséhez most még nincsen alkalma. A beszerzési lehetőségek megvédése érdekében a Tanács ellenzését fejezte ki az úgynevezett “Quality stabilization” törvényjavaslattal szemben, amely felhatalmazná a gyárosokat, hogy kötelező árakat állapítsanak meg a saját márkájukkal ellátott cikkekre. A Consumer Advisory Council tagjai ismert közgazdászok, egyetemek gazdasági tankarának tagjai, társadalmi szervezetek és fogyasztó érdekeltségek vezetői, közhivatalnokok, stb. A Tanács előterjesztett programja mindenesetre érdekesen hangzik és ha valaha is megvalósulna, az amerikai életmód egy óriási hiányosságát pótolná. Az amerikai vásárlóközönség jelenleg teljesen ki van szolgáltatva a nagy- és kisüzlet, az eladó ügynöksereg, a házalók és szélhámosok, a kölcsön- uzsorások visszaéléseinek. Semmi védelme nincsen ellenük. A Tanács beterjesztette javaslatait és most várhatjuk, hogy mikor kerül sor az elfogadásukra. Ha ez megtörténik, akkor megindul majd a dolgok kitanulmányozása. üjabb jelentés, újabb javaslatok. Ha még a kongresszusnak is beleszólása lesz, akkor. . . várhatunk. Persze, Rómát sem építették fel egy nap alatt. Az orvosok szeretik a saját zsebüket Minden alkalommal, amikor valamilyen egészségügyi államprogramról van szó, az orvosok hangosan tiltakoznak, hogy ez “szocializmus”, amely tönkreteszi az orvos és paciens közötti bizalmi viszonylatot. Ugyanakkor az orvosok a legtelhetet- nebbek, amikor a közpénzből való renumerációról van szó. West Virginia állam népjóléti hivatala kibocsátott egy statisztikai közleményt, amely kimutatja, hogy abban az államban a múlt évben a sze- génysorsu betegek államköltségi kezelésére fordított összegből az orvosok 2 millió dollár jövedelmet húztak. Ebből az összegből az egyik orvos több mint 44 ezer dollárt kapott, egy másik 40 ezer dollárt. Öt orvosnak egyenként több mint 25 ezer dollár és 76 orvos mindegyikének több mint 5 ezer dollár díjazás jutott. Mindezek a privát praxison kívüli jövedelmek voltak. Egyesek azt követelik, hogy az állam lépjen közbe a tulmagas dijakat számitó orvosok ellen, akik közül sokan több mint 100 dollárt keresnek naponta és még azért is dijat számítanak, ha a beteggel csupán az ápolónő foglalkozik. Itt az ideje, hogy az orvosok abbahagyják a szociális egészségügyi javaslatok ellen a jajveszékelést és inkább a saját házuk táján seperjenek. Leszállították az űrkutatásokra fordított összegeket A képviselőház pénzkiutaló bizottsága további redukálással megnyirbálta a kormány tervbevett űrkutatásaihoz szükséges összeget és evvel még inkább kétségessé tette annak a lehetőségét, hogy Amerika még ebben az évtizedben megvalósíthassa a Holdba való Űrrepülést. A bizottság 5.1 milliárd dollárt szavazott meg a National Aeronautics and Space Administration programja részére, amely 612 millió dollárral kevesebb, mint amit kértek és 250 millió dollárral kevesebb annál az összegnél, amelyet a kongresz- szus már helybenhagyott. HÁRMAS magyar kiállítás Tbilisziben. Most nyílik meg a grúz fővárosban a magyar orvosi műszer-, röntgengép- és gyógyszerkiállitás. MOSZKVÁBAN, VARSÓBAN és PRÁGÁBAN rendez szakmai bemutatót októberben Magyarország. A lengyel fővárosban elsősorban a magyar csőbu- torgyártás legújabb termékeit állítják ki. írja: Rev. Gross A. László B. D., Th. ML Sikeres kommunista propaganda Ha a Szovjetuniónak valóban az volna a célja, hogy Közép- és Dél-Amerika országaiban a kommunizmus eszméit hathatósan népszerűsítse és idővel a sajátjához hasonló rendszert meghonosítson, e cél érdekében még csak egy szalmaszálat sem kell keresztbe tennie — elvégzi ezt a munkát a mi külügyi hivatalunk, mint a pinty! A Szovjetnek nem kell egyebet tennie, mint ölhetett kezekkel figyelni a mi State Departmentünk kétbalkezes, kapkodó, ésszerűtlen melléfogásait, amelyek lépésről- lépésre állandóan közelebb taszítják ezeknek az országoknak a szekerét a népi forradalom kirobbanásához. És hogy az előbb-uíóbb bekövetkező népi forradalom nem vezethet máshoz, mint egy Castro- féle megoldáshoz, az talán nem is szorul bővebb bizonyításra. . . Minden alkalommal, amikor az Egyesült Államok elismer egy olyan “kormányt,” amely a törvényesen megválasztott kormánynak az erőszakos eltávolítása révén jutott hatalomra: minden esetben, amikor a mi kormányunk barátságos parolát nyújt egy-egy latin-amerikai katonai diktatúrának, amely fittyet hány a demokratikus rendszer legelemibb követelményeinek, még jobban aláássa és semmissé teszi azt a képzelt jogát, hogy az úgynevezett Castro-diktatura ellen akár még csak a szavát is felemelje — arról nem is beszélve, hogy az ellen fegyveres erőszakkal fellépjen! Mert feltéve ugyan, de meg nem engedve, hogy Castro valóban egy diktátor, aki lábbal tapossa a demokrácia minden eszméjét, nem látom be — és nem láthatja be az emberiség józanul gondolkodó többsége —, miért volna a Castro-féle diktatúra kevésbé megemészthető az Egyesült Államok kényes gyomra számára, mint a többi latin-amerikai diktatúrák, amelyek szemmelláthatólag még egy icurka- picurka büfögést sem okoznak ennek a kényes gyomornak?! A katonai diktatúrák száma a legutóbbi napokban kettővel szaporodott a tőlünk délre fekvő országokban. Aki csak valamelyest ismeri Latin- Amerika történetét, annak nem kell tüzetesen elmagyarázni, hogy ezek a katonai junták mindig a kisszámú, de nagy vagyonú földbirtokosok, iparmágnások és pénzfejedelmek érdekeiért szállnak síkra — a nyomorgó, éhező, rongyos, koldussorsban élő és lázadásra minden percben kész nagytömegekkel szemben. Olyan katonai diktatúráról La- tin-Amerika történelme nem tud, amely e szerencsétlen tömegek érdekében döntött volna meg egy törvényesen megválasztott kormányt és arra kény- szeritette volna a vagyonos osztályokat (valamint a velük egyhuron pendülő U.S.A. tőkés-érdekeltségeket), hogy a 18-ik század embertelen viszonyait visszatükröző, hallatlan kiváltságaikból és előjogaikból csak egy keveset is feladjanak a nép javára. No már most, ha a demokrácia “elsőszámú bajnoka,” az Egyesült Államok kormánya az ilyen katonai diktatúráknak, amelyek a kétségbeesett helyzetben tengődő nép fékentartását tekintik legfőbb feladatuknak, akár erkölcsi, akár anyagi támogatást nyújt, ugyanakkor pedig minden lehetőt és lehetetlent elkövet, hogy a népi érdekeket szolgáló Castro-rendszert elsöpörje a föld színéről, akkor napnál világosabban értésére adja a latinamerikai népnek, hogy szörnyűséges sorsa jobbrafor- dulása dolgában a hatalmas “északi szomszéd” segítségére hiába is számit; onnan néhány szépen- hangzó, de semmitmondó frázison kívül abszolúte semmiféle támogatást nem kaphat. . . Amely pillanatban a latin-amerikai nép ráeszmél erre a reménytelen helyzetre, egyszerűen nincs más választása, mint a nem is olyan távoli Kuba felé irányítani a szemeit és azon töprengeni, miként tudná ő is — a kubai nép példáját követve — lerázni az elviselhetetlenül terhes igát a saját nyakáról. Mert bármit is szajkóz az amerikai reakciós sajtó, rádió és televízió, ne feledjük el, hogy a dél-amerikai nyomorgó tömegek irigységgel és bámulattal tekintgetnek Kuba felé. .. Nekik aztán valóban édeskevés okuk van “rettegni” attól, hogy egy Castro-fajta rendszer venné át a hatalmat az ő országukban — ők csak az igájukat veszíthetik el, hiszen a szerencsétleneknek egyebük egyáltalán nincsen! Rettegésre csak annak az elenyésző töredéknyi vagyonos osztálynak van oka, amely a nagytömegek vérén-verejtékén hízott olyan kövérré, hogy szinte a saját zsírjában fulladozik. A közelmúltban két ilyen friss junta — katonai diktatúra — lépett a szintérre Közép-Amerikában, a törvényes kormányok erőszakos eltávolítása után: az egyik a Dominikai Köztársaságban, a másik Hondurasban. Washington e sorok Írásakor még féltéglával veri a mellét, hogy ezeket az uj “kormányokat” nem hajlandó elismerni, de a múlt (sőt a közelmúlt) szomorú példái alapján minden okunk megvan arra a gyanúra, hogy kormányunk —- némi tessék-lássék habozás és huzavona után —• ezeket a diktatúrákat is a keblére fogja ölelni. Ennél nagyobb szolgálatot a kommunizmus népszerűsítése érdekében Washington nem is tehetne! Minden újabb katonai diktatúra, amely Washington nyílt vagy titkolt támogatását élvezi, egy-egy hatalmas mérföldkő azon az országúton, amely Latin-Amerikának a forradalmasítása felé vezet. Ahol a State Department ilyen hathatós és sikeres propagandát végez a kommunista eszmék terjesztése érdekében, ott bizony vajmi kevés szükség van a Szovjet propaganda-gépezetének a működésére . . . Elvégzi helyette ezt a munkát a mi külügyi hivatalunk, mint a pinty! tuiiintriuiiimiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiimtimiiiiiiiiiiiiitiimmiiiitiilja ! AMERIKAI MAGYAR SZÓ f í 130 East 16th Street | New York 3, N. Y. Elolvastam mutatványszámként küldött | i lapjukat és kérem, hogy további mutatvány- 1 I példányokat küldjenek címemre, minden kö- § | telezettség nélkül. I Név: .................................... I [ Cim: ................................................................................ 1 f Város: ...............................................Állam:............. Megrendelem lapjukat □ egy évre □ félévre (A lap kedvezményes előfizetési ára uj ol- | f vasoknak egy évre $6.00, félévre $3.00.)
