Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-04 / 27. szám

Thursday, July 4-th 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 'BERLINI VAGYOK” szas vita után végül mégis megszavazták és igy Alaszka végre megkapta a régen nélkülözött el­megyógyintézetet. KÉTEZER évvel ezelőtt, ez volt a legbüszkébb kijelentés: “Civis Romanus sum” Római polgár vagyok. Ma, a szabad világban, ez a legbüszkébb kijelentés: ‘Ich bin ein Berliner.’ Berlini vagyok.” __mondta Mr. Kennedy a berlini falnál tartott be­szédében. Illő tisztelettel Kennedy elnök és hivatalos be- szédirói iránt, különvéleményt jelentünk be elnö­künk fenti kijelentése mindkét részével kapcsolat­ban. Kétezer évvel ezelőtt nem a legbüszkébb, hanem a leggőgösebb kijelentés volt az, hogy “Civis Ro­manus sum.” Kétezer évvel ezelőtt egy, a rabszol­gaságon alapuló s az egész ókori világ kizsákmá­nyolásából dőzsölő társadalom tagjainak volt ez a gőgös büszkélkedése. S csaknem pontosan kétezer esztendővel ezelőtt egy ilyen “Civis Romanus”, név szerint Pontius Pilatus volt az, aki megfeszi- tette a názáreti Jézust, aki bizony nem büszkél­kedhetett a római polgársággal. Kétezer évvel eze­lőtt ezek a büszke “civis románusok” és zsoldosaik égették fel a jeruzsálemi templomot, mészároltak le 50,000 zsidó férfit, nőt, gyermeket. Kétezer év­vel ezelőtt “civis románus”-ok korbácsolták a rab­szolgák millióit bányák mélyén, gályákban, ültet­vényeken Egyiptomban, Kappadociában, Szíriá­ban*, Hispániában, Angliában, Galliában, Dáciában és mindenütt az akkor ismert nyugati világban. Kétezer évvel ezelőtt ezek a “büszke” polgárok akasztottak keresztfára 7,000 rabszolgát a Via Ap­pián. Ha minket kért volna fel Kennedy elnök a ber­lini “üdvözlő beszéd” írására, akkor bizony ki­hagytuk volna belőle a mondat eme első felét. De kihagytuk volna belőle a mondat második felét is, hogy a ‘'szabad világban” ma az a legbüszkébb ki­jelentés hogy: “Berlini vagyok”. Illő tisztelettel megkockáztatjuk, hogy mi tudunk sokkal jogo­sabb és indokoltabb büszkélkedésről. Birmingham néger munkásainak, háziasszonyainak, iskolásgyer­mekeinek sokkal több joguk van büszkélkedni, mint a berlini burgereknek. Medgar Evers, Rev. Martin Luther King, James Baldwin népének sok­kal több joga van büszkélkedni, mint a berlini nyárspolgároknak. Az amerikai “freedom ride- rek”-nek, “freedom walker-”eknek, William Moore polgártársainak, a Women’s Strike for Peace tag­jainak van joguk büszkélkedni. De a berlinieknek? De volna jogcime Sztálingrád, Varsó, Coventry, Hirosima és talán még ezer más város polgárainak büszkélkedni városuk szerepével. Sztálingrád (Volgográd) polgára ezzel büszkél­kedhet: “Az én városomban, az én fiaim törték de­rékbe Hitler szabadságtipró, népgyilkoló hadigé­pezetét (amelyben oly sok berlini polgár szolgált.) Varsó polgárai joggal büszkélkedhetnek a gettó népe hősiharcával a nácik ellen. Coventry ezzel büszkélkedhet. “Volt idő, ami­kor csaknem egyedül viaskodtunk a nácikkal. Vá­rosunkat elpusztították, de akaratunkat nem tud­ták megtörni.” S Hirosima polgárai szomorúan büszkélkedhetné­nek: “Mi vagyunk az atomkorszak mártirvárosa. Legyen a mi mártirságunk az emberiség megváltá­sának záloga.” Ezer és ezer más városnak szerte a világon van egy vagy más jogcime büszkélkedni. De Berlin polgárainak? Azoknak, akik 20 esztendővel ezelőtt ép oly nagy számban és ép oly lelkesedéssel ‘HeiT- ozták Hitlert, mint ahogy most éltették Kennedyt? Kihagytuk volna tehát Kennedy elnök fenti mondatának a második felét is. És, ha már itt tartunk, akkor már ne is teketó­riázzunk tovább, kihagytuk volna mi bizony az egész beszédet! Mert ebben a beszédben Kennedy elnök homlok- egyenest ellentétes kijelentést tett a két héttel az­előtti nagy feltűnést keltett — és nyilván sokkal több megfontolással irt — beszédével, amelyben eddigi hidegháborús magatartásunk átvizsgálását javasolta az amerikai népnek. Tovább menve, ha minket kérdezett volna Mr. Kennedy, mi kihagytuk volna az egész németor­szági látogatást. Nyugat-Berlin polgárainak nem volt szüksége Kennedyre. Már csak azért sem, mert OTT MÁR NINCS FAJI KÉRDÉS. A faji kér­dést Berlin “büszke” polgárai elintézték 18-20 év­vel ezelőtt Hitler és Éichman útmutatásai szerint az ugyancsak “büszke bergen-belseni, mauthau- seni és más német polgárok közreműködésével. De annál több szüksége vart Birminghamnak, Jaeksortnák, Cambrídgenek és számos más ameri­kai városnak Kennedv Hfc látogatásáfa. Ezekben a városokban elnökünk sokkal több jogcímmel tehette volna fel a kérdést, hogy: A SZABADSÁG OSZTHATATLAN. OTT, AHOL EGY EMBER RABSORSBAN ÉL, KI TE­KINTHETI MAGÁT SZABADNAK? Figyelő. Az Un-American Biz. újabb kudarca Atörvényességet felrugó módszerekkel műkö­dő Un-American Activities Committee csúfos ve­reséget szenvedett a Legfelsőbb Bíróságnak. Ed­ward Yellin ügyében hozott döntése által. Yellin, egy 35 éves, egészségügyi téren működő kutató mérnök, arra kérte az őt beidéző Un-American Committee-t, hogy zárt ülésszakon vezesse le a kihallgatását. Ezzel szándékozott elkerülni azt a káros hatást, amit ennek a jól ismert karrier-rom­boló bizottságnak a beidézése és nyilvános kihall­gatása a jövőjére nézve jelentett. Miután ezt a ké­rését a bizottság egyik vezetője megtagadta, Yel­lin az Első Függelékre hivatkozva megtagadta a választ a kihallgatáson. Ezért a “kongresszusi biz- zotság elleni tiszteletlenség” vádjával Yellint el­itélték. Yellin ennek következtében elvesztette a National Science Foundation ösztöndiját, amit elő­zőleg megnyert a továbbtanuláshoz. A Legfelsőbb Biróság 5—4 arányban Yellin Ítéletét megsemmisítette. És pedig azon az alapon, hogy az Un-American Committee saját szabályai­val ellentétben járt el, amikor nem vette figye­lembe Yellin kérését a zárt kihallgatásra. Az Un-American Committee sok évi működését összetört karrierek, becsületes emberek hírnevé­nek sárbatiprása, alkotmányos jogok és a törvé­nyesség ellen elkövetett sérelmek, sok szenvedés és szomorúság kiséri. Ezért folyik kampány az or­szágban, hogy a bizottságot szüntessék meg. A kongreszusban képviselők követelik, hogy vonják meg ennek a népszerűtlen bizottságnak kártevő működéséhez szükséges összeg kiutalását. Eddig a reakciónak sikerült a követelést leszavazni. New Yorkban, kedden, julius 2-án este a HU- AC megszüntetéséért működő bizottság rendezé­sében Yellin- győzelmi összejövetelt tartanak a TOWN HALLBAN (113 West 43 St.) ahol Yellin és az Amerika- ellenes bizottság más áldozatai is fel­szólalnak. Jegy ára 99 cent. Már az elmegyógyintézeteket is komunisiának nevezik TALÁN semmire sem tekintenek annyi előíté­lettel és megnemértéssel, mint az elmebajra és az elmegyógyintézetekre. Csak rövid idő választ el bennünket attól a kortól, amelyben az ideg és el­mebajosokat “ördögtől megszállotténak tekin­tették, amelyért “bünhödniök” kellett és ezért a legkegyetlenebb bánásmódban részesítették őket. Manapság még sokan vannak a felvilágosultság- nak ilyen ellenségei, akik mindent megtesznek, sokszor sikerrel, hogy a lelki és idegbajok megelő­zésére és gyógyítására irányuló programot meg­akadályozzák. Ilyenfajta propaganda és kijárócsoport működé­séről számoltak be az American Psychiatric Assn. St. Louisban tartott gyűlésén megjelent orvosok. A University of California orvosi fakultásának idegorvosa dr. Alfred Auerbach elmondotta a gyű­lésen résztvevőknek, hogy az ilyen kijárócsopor­tok nagyban működnek jónéhány államban és ki­terjesztik aktivitásukat mindenfelé. Evvel nagy­ban veszélyeztetik a lelki egészség megóvására irá­nyuló programot és megakadályozzák az evvel fog­lalkozó intézmények fejlődését és kiterjesztését. Dr. Daniel Blaine elmondta, hogy bizonyos kö­rök kihasználják azt a körülményt, hogy a közön­ség fél szembenézni az elmebetegség súlyos és egyre növekvő problémájával. Dr. Sigmond M. Lebensohn felidézte, hogy 1956-ban is működtek ilyen káros befolyású csoportok, amikor a kong­resszus előtt feküdt megtárgyalásra annak a javas­lata, hogy Alaskában, — ahol eddig ilyen nem lé­tezett, — elmegyógyintézetet állítsanak fel. Az el­mebetegségben szenvedő alaskaiakat két ezer mér­föld távolságra, Portland, oregoni privát szanató­riumba kellett küldeni gyógykezelésre. Ütődött észjárású kijáró csoportok elárasztották a kongresszust levelekkel, amelyben az alaskai kór­házról szóló tervét “uj amerikai Szibéria”-nak ne­vezték, amelybe a “kommunizmus ellenségeit fogják száműzetésbe küldeni.” Ez a kampány olyan sikeres voU hogy raevT n ’ ' 11 s »Hrvém óriási siker volt a védelmi piknik Jun. 23-án, vasárnap óriási sikerrel zajlott le az Amerikai Védelmi Bizottság 9. évi nagy piknikje Camp Midvalen. Több ezer ember vett részt az egész napos kiránduláson, ahol a különböző nem­zetiségek készítették el finomabbnál finomabb éte­leiket. A bizottság egyik elnöke, Prof. Pettibone Smith üdvözölte rövid program keretében a meg­jelenteket ecsetelve a bizottság munkáját. A Védelmi Bizottság ezúton mond köszönetét tá­mogatóinak s barátainak azért a nagy segítségért, amit a piknik lerendezésében nyújtottak. Heiyreáliitoffák Magyarország rendes tagságát az ENSz-ben Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének múlt csü­törtöki zárógyülésén, Magyarország delegációja először 1956 óta résztvett a. gyűlés minden funk­ciójában. A közgyűlés 87 szavazattal elfogadta a megbízó levelek bizottságának jelentését, amely minden tagállam kiküldöttjének megbizó levelét rendben találta. Tiz állam nem vett részt a szava­zásban. A magyar küldöttség megbízólevelének külön, hivatalos elismerése a közeljövőben várható. Koncentrációs táborok Dél-Vietnamban Lelkészek Vietnam Bizottsága néven vallási vezetőkből álló csoport újsághirdetésben hivta fel a figyelmet arra, hogy az US koncentrá­ciós táborok felállításában segédkezik Dél Viet­namban és tiltakoztak a Vietnamnak adott katonai segély ellen, amelyet ott a vallásszabadság el­nyomására használnak fel. A külügyminisztérium “stratégikusan elhelye­zett falvak” felállításában segédkezik, mely a mi­nisztérium véleménye szerint nagyon sikeres meg­erősített csoportosítása a parasztoknak a parti­zánharcosok ellen. A lelkészcsoport a hirdetésben kimutatta, hogy ezeket a falvakat, a valóságban koncentrációs tá­borok céljára épitik. Tiltakozás a jogfosztó törvénykezés elten A North Carolina Egyetem három ágának veze­tősége tiltakozott az ellen a törvény ellen, amely megtiltja, hogy kommunisták, az alkotmány ötö­dik függelékére hivatkozók és mások az egyete­men szónokolhassanak. A vezetőség tagjai által aláirt okmányban av­val vádolják az állami törvényhozó testület köz­gyűlését, hogy nem adtak alkalmat a szóbanlevő egyetemnek, a hozzászólásra és evvel a káros és szükségtelen eljárással megszegték a szólássza­badságot. A jogtipró törvényt az ülésszak bezárása előtt, nagy sebtében, az érdekeltek tudta nélkül sza­vazták meg. Az egyetem vezetősége felhatalmazta kurátorait, hogy tegyenek intézkedéseket a tör­vény megsemmisítésére. U THANT BUDAPESTEN Lapzárta előtt érkezett jelentés, hogy U Thant ENSz főtitkár hétfőn, jul. 1-én Budapestre érke­zett. Ez a hivatalos látogatás végleg megszüntette a világszervezetben Magyarország ellen mestersé- gnees keltett ellenséges hangulatot. János Péter külügyminiszter vezetésével fogadóbizottság vár­ta a repülőtéren, majd Kádár János miniszterel­nök a Parlament épületében fogadta a főtitkárt U Thant nyilatkozott a nemrég kiadott amnesztia rendeletről, hogy az, Magyarország politikai stabi­lizációjának megelégedést keltő megnyilvánulása A/WCRIKAI _ p (-y/^a.gre^c€r‘ Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P. O. of New York, N. Y. Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. — Minden más külföldi országba egy érre $12.00, félévre ttüfc ^”*>©84

Next

/
Oldalképek
Tartalom