Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-10-10 / 41. szám
s AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 10, 1963 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. IMIflftMVVWVMWVWVMMMMVVVVVMMVWMA/VMVVWVM'VVUVVVWVinAfVWVMVVVlfVtAnAAAAftAAAAAAJVinfVW' NÉHÁNY SZÓ A KALENDÁRIUMRÓL ELSINORE, Cal. — A nemrégen elhunyt Geréb József külmunkatársunk szigorúan ragaszkodott azon meggyőződéséhez, hogy a jó kalendárium sikere összeköttetésben van a Groundhog Day-vel, illetve az első kapavágás február végével kell, hogy kezdődjön. Igaz, hogy én nem mindig helyeseltem hasonló állításait, de ebben a1 kérdésben nem vitatkoztam vele, mert hiszen nem tudtam bebizonyítani, hogy a Magyar Szó előbb kiadott kalendáriumai azért voltak-e jók, mert pontosan Groundhog Day-kor kezdték meg azokat. Ezt majd a jövő évi kalendárium fogja igazolni, melyről eddig még keveset hallottunk. Igaz, hogy még vagy három hónap választ el bennünket a kalendárium megjelenésének idejétől, de az eddig kiszivárgott hírekből meg'lehet már állapítani, hogy a Groundhog-apó teória a kalendárium mai kapcsolatban csak annyi értéket képvisel, mint a többi régi népi hiedelem, vagy hä úgy tetszik: babona. Nincs okunk kételkedni a kalendárium sikerében, ha ott látjuk Rev. Gross nevét és Neuwald külmunkatársunkét. Már ezek is garanciát jelentenek az 1964-es kalendárium sikeréhez. Az olvasó megtalálja mindazt, amit egy haladó szellemű kalendárium adhat: irodalmi, művészeti, politikai, tár sadalomtudományi cikkeket, s olyanokat, amelyeket egyszerű munkásemberek Írtak. A kíváncsiság a tudomány Kulcsa, mondja a magyar közmondás. Egy honfitársunk, aki nemrégen érkezett az óhazából, mondta nekem, hogy szeretne tudni valamit a drágakövekről, nem lehetnék-e segítségére ez ügyben? Készséggel felajánlottam neki könyveket, amelyekből bőséges útbaigazítást nyerhet. Sajnálattal utasította vissza azokat, hogy nem tud angolul olvasni. Ez juttatta eszembe, hogy felhívjam figyelmét az 1964-es kalendáriumunk kiadására, amelyben részletes felvilágosítás lesz (képekkel illusztrálva) a drágakövekről. Schubert J. Kinyíltak az iskolák kapui-.-.-. Dorkó Gus,’ kedves kanadai olvasónk beküldte hozzánk magyarországi barátjának levelét, melyből az alábbiakat közöljük: Kedves Barátom! Leveled megkaptam, melyben közlőd, hogy 41- ben megnősültél, már két nagy fiad van, a nagyobbik egyetemre, a kisebbik középiskolába jár. Csak helyeselhetem, hogy szerény kereseted mellett is mindent megteszel, hogy gyermekeid jövőjét köny- nyebbé tedd. El tudom képzelni, hogy milyen áldozatot kell hoznod még Kanadában is, a kapitalizmus viszonyai között ahhoz, hogy két gyereket egyetemi végzettséghez juttassál. Mennyivel köny- nyebb lesz majd az életben megvívni azt a nagy harcot nekik, amit a létért való küzdelemnek szoktunk nevezni. Nálunk már nincsenek ilyen gondjai a munkás szülőknek. A mi dolgozó népünk a szocialista társadalmat építi. Ifjúságunk előtt kinyíltak az iskolák kapui. 18 évvel ezelőtt dolgozó népünk kezébe vette sorsának irányítását. A föld, a gyár, a dolgozó nép tulajdona és ez, kedves barátom, nagyon jó dolog. Te magad is jól tudod ezt, hiszen részese voltál és kisebb mértékben ma is részese vagy annak a szörnyű szenvedésnek, amit a mi népünk évszázadokon átélt. Hány száz és százezer, az élet előtt álló szorgalmas, becsületes, dolgozni és élni akaró fiatal magyar kényszerült arra, köztük te is, hogy fogja a vándorbotot és keserű könnyek között mondjon búcsút a szülőknek, gyermekeknek, testvéreknek, barátoknak és hazának, nagy részük örökre. Ezek a mi véreink nem szívesen hagyták ott szeretteiket és hazájukat. Ma már csak rossz emlékek ezek a mi népünk életében, mert ma a haza a dolgozó népé lett. Igaz, régi gazdái romokat hagytak nekünk, de dolgozó népünk értelme, munkaszeretete a romok helyén egy uj, a réginél szebb országot épített fel. Ez az ország már a miénk, örömével, bánatával. Az ország építésében elért eredményeink, amit e levélben veled dióhéjban összefoglalva közölhetek. Nálunk nincs már koldus, rongyos ember, mindenki dolgozik, nincsen éhező. Leraktuk a szocialista társadalom alapjait az iparban, mezőgazdaságban, valamint a kultúra terén. Nagy eredményeket értünk el a nép gondolkodásának, világnézetének megváltoztatásában. Bátran állíthatom, hogy a nehezén túl vagyunk. Persze vannak gondjaink, problémáink bőven. Olyan gondok ezek, amiket, ha békén hagynak bennünket, már félkézzel is meg fogunk oldani. 20 éves távlati tervünk megvalósításához békére van szükségünk, nem háborúra. Nekünk a háborúból elég volt. Szeretettel köszöntlek barátod: Csuhaj József, Eger Hiányolja Bálint rovatát BRONX, N. Y. — Mi történt, hogy Bálint Imre már nem ir a lapban? Rovatai nekem nagyon hiányoznak. Remélem, hogy nem beteg? Mrs. Gelbman Vajon miért is van szerelem a világon? LOS ANGELES, Cal. — A St. Louis és Vidéke 1963 szept. 27-i lapszámában olvastam egy cikket a következő fejeimmel: Az oroszok megállították a határnál a Vörös Kina vonatját. A cikk: Moszkvából jelentik, hogy a szovjet kormány megállittatta a Peking—Moszkva gyorsvonatot a szovjet—mongol határnál, hogy megakadályozza a Szovjetet támadó propagandanyomtatványok becsempészését. A vörös kínai szerelvényt a határőrök visszaparancsolták az utasokkal együtt Pekingbe, a nyomtatványokat pedig lefoglalták. Ez már a második eset, hogy a Szovjet megakadályozta a támadó propagandanyomtatványok becsempészését. A hírek szerint ezek az esetek csak rontják Oroszország és Peking között az amúgy is rossz viszonyt. — Eddig az újsághír. Vajon miért is van szerelem a világon- De miért is van két szocialista ország között, ilyen áldatlan állapot? Ez nagyon bánt engem. Bebrits Lajos emlékére Piramisként él az amerikai munkások emlékezetében. Végtelen tiszteletünk és szeretetünk jeléül adakozunk az ő emlékére, akivel együtt dolgoztunk az Uj Előrénél. Tímár Sándor és Paczier Flórián twwv* mw««*w«v«««u\m«««wvv«\w KIOLVASTAD A MAGYAR SZÓT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! VISSZATÉR-E GÖRE GÁBOR? A Tücsök cimü uj magyar filmvigjáték sajtókritikáiban szemrehányással illették az újságírók a film alkotóit, amiért a paraszt alakokat ugyneve- zet “göregáboros” vonásokkal formálták humorossá. De elhangzott ilyen kifogás a moziban szórakozni vágyó, és emiatt sok mindent megbocsátó közönség körében is. A mai fiatalok talán már csak hírből hallották Göre Gábor nevét, talán az iskolában tanulták, hogy ennek a nem nagyon kedves emlékezetű irodalmi figurának szülőapja. ma is méltán hires és népszerű Írónk, Gárdonyi Géza volt. Hogyan lehetséges, hogy Gárdonyi, aki közeli és kiváló ismerője volt a Ferenc József-korabeli magyar parasztnak, aki például az Én falum cimü novellagyüjteményében oly szeretettel rajzolja meg a szegény népet, képes volt a hozzá méltatlan parasztcsuf olásra? Egyszer még fiatal újságíró korában, a szerkesztője felszólította Gárdonyit, hogy írjon a másnap szürkének és unalmasnak ígérkező lapszámba valami mulatságosat. Gárdonyi nekiült, s a papírra kanyaritotta: “Tekintetes kiszörkesztő hivatal!” S kérte a levél további részében a szerkesztőséget, “szörkesszék ki az ő bötsületes nevét", hogy bíróvá megválasszák és sorait igy fejezte be: “mejhöz hasolló lyókat kívánok Göre Gábor.” A levél megjelent és oly sikeres volt, hogy —• az író fiának, Gárdonyi Józsefnek életrajzi megemlékezése szerint — attól kezdve mindennap kitalálhatott egy Göre-levelet, ha tetszett, ha nem. Mást, komolyabbat nem is vártak tőle, csak Görét. Ez nagyon elszomorította. Gyűlöletessé vált előtte Göre és egész atyafisága, a Durbints sógor, a Kátsa cigány, a Maros “ebkutya”. De mert arannyal fizették, irta tovább is kedvetlenül Göre “levelejit, költészeti versözettyeit és szózattyait”, amelyek egy csizmás falusi kisgazda látszatra agyafúrt, lényegében ostoba és parlagi észjárásán keresztül együgyü képet festenek, hogy miként is látja és fogja fel a paraszt az akkori politikát, társadalmat, s önmaga helyzetét. Ez a kép éppenséggel nem a paraszt szemléletét tükrözte a világról, hanem a magát -felsőbb- rendünek érző városi polgár lenéző, lekicsinylő szemléletét — a parasztról. Tudta ezt Gárdonyi? Tudhatta, hiszen végül is megtagadta Göre Gábort, ő maga sem tartotta irodalmi munkásságához méltónak. Akkoriban az iró, a művész anyagi függősége, az irodalmat és művészetet eltartó polgári és úri osztály igénye és Ízlése megkövetelte a paraszt “göregáboros” ábrázolását. De ma a nép, beleértve a parasztságot is, birtokosa az irodalomnak és művészetnek, tehát saját Ízlése, igénye, érdeke szabja meg, s nem az uraké, hogy milyen legyen a könyvek lapjain, a festményeken, a mozik vásznán az emberábrázolás. Márpedig a mi Ízlésünk, igényünk, érdekünk ebben sem más, mint maga az igazság. És nem más az a humorban sem. Mégis úgy fordult, hogy egyik-másik mai tárgyú filmvigjátékunk ismét életre szólította a már szerencsésen eltemetett görei szellemet és szemléletet. Mintha csak igy lehetne a falusi szereplőkön jót nevetni. Felbukkant ez a fajta látásmód már a tavaly bemutatott “Felmegyek a miniszterhez” cimü filmünkben is. Ott azonban inkább csak belekeveredett az alkotók találó és csakugyan mulatságos megfigyeléseibe, maga a film egészében elfogadhatóan gúnyolja ki a maradi, földjéhez a legkülönbözőbb furfang árán körömszakadtáig ragaszkodó gazda gondolkodását és viselkedését. Balogh Bódog gazda hátán tehát indokoltan veri el a port a film, de még az ő figurájában is, amelyet Páger Antal játszott kitünően, felfedezhető a visszakacsingatás a már foszladozó göregábori emlékekhez. De még inkább áll ez a már tsz-be lépett népnevelőkre, akik közül egyik-másik a butaságát mintha egyenesen az egykori lepéndi bírótól örökölte volna. A Tücsökben egy faluról a távoli iparvárosba áttelepülő, uj életet alapitó parasztcsaláddal találkozunk, s kiváltképp a mama alakjában azt a pojácát látjuk, akiben a régi városi polgárnak olyan kárörvendő gőgös mulatsága telt. Ma a város nem igy tekint a parasztra! Bizonyos, hogy a film alkotóit nem a lekicsinylés vezette, hanem elvétették a hangot, s visszakanyarodtak a már egyszer oly nagy “sikert” elért ábrázolási módszerhez. Ha a két említett film ilyen szempontból nem is tetszett a jobb Ízlésű városi és a falusi közönségnek, ez nem jelenti azt, hogy a mai parasztember ne lehetne tárgya a szatírának, a vígjátéknak. Vannak ma is jelenségei a falusi életnek, jellemvonásai egyes falusi embereknek, amelyek filmszatírába kívánkoznak. De ma már a gúnyban is megilleti a falusi embert az egyenrangúság a városival — az igazmondás a humorban is. ‘ Sas György A magyarországi Szabad Föld filmkritikája. Álomkoros lovak Alberta kanadai tartományban 900 lovat oltottak be álomkór ellen, mert az egészségügyi hatóságok attól tartanak, hogy az embereket is megfertőzhetik. Az utóbbi időben egy 30 éves farmer álomkórba esett, de állapota már sokat javult. A szomszédos Saskatchewan tartományban egy fogorvos titokzatos betegségben elhunyt, az orvosok szerint valószínűleg az álomkór egy változata okozta a halálát. A kórházban még 50 embert kezelnek hasonló tünetekkel. A szakemberek feltételezik, hogy az álomkórt moszkitók, verebek és baromfiak terjesztik a kanadai prériken.
