Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-09-05 / 36. szám

Thursday, September 5, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3

Az automáció előnye és hátránya

Az automáció egyre nagyobb előtérbe nyomulásával felmerül az a kérdés, hogy meghozza-e azt a jólétét, tartalmasabb és boldogabb életet, amelynek jegyében megindult, vagy pedig eljut arra a fokra, amelyen nem a társadalmat fogja szolgálni, hanem öncél lesz belőle.

Ennek a lehetőségnek valószinüségét mutatja, hogy Kennedy elnök jónak látja a közeljövőben egy Elnöki Automációs Bizottság kinevezését, amely hivatva lesz ennek a bonyolult és sokaldalu kérdésnek a mélyére jutni és erről nem később, mint a jövő év végén jelenteni. Az elnök nyiltan feltette a kérdést, hogy emberi szempontból nem követel-e a technikai fejlődés túl magas árat? Az elnök idézte Vasúti Bizottságának kijelentését, amelyben ezeket mondják.

“. • • Még az előnyös forradalmi ujitások is túl magas árat követelnek az által, hogy nagy zavarokat okoznak.”

Sokan kérdezik, milyen lélektani hatása lesz az automációnak a társadalomra, amely erkölcsileg elfogadta, hogy munkával keressük meg kenyerünket és az egyének életük leghasznosabb éveit munkában töltsék. Már ma is bekövetkezett egyes iparágakban, hogy úgyszólván a gépek végeznek minden munkát, az ember csak a gépekre ügyel, a teljesítményhez képest egészen alárendelt minőségben.

Érdekes, hogy ilyen erkölcsi kérdéseket soha nem tesznek fel azoknak a multimilliomosoknak és családjaiknak, akik életük “hasznos” éveit csak a kuponok levágásával töltik és akik számára az élet kulturális és művelődési, sport-testedzési, tanulMezőgazdasági teljesitményben a Szovjetunió csak 8 évvel van az Egyesült Államok mögött, je: lentette egy érdekes hírben a N. Y. Times egyik tudósítója. Ebben a cikkben beszámolt arról a beszélgetésről, amelyet Roswell Garst, Coon Rapids, iowa-i gazdálkodóval folytatott, aki nemrég tért vissza a “vasfüggöny” mögötti negyedik körútjáról. Sok olyan tény tűnik ki ebből az újságcikkből, amelyről a szovjetellenes hangulat következtében az amerikai közönségnek nem volt módja tudomást szerezni.

A coon-rapids-i gazdálkodó keresztezés által nemesített kukoricamag termelésével foglalkozik és ezekből nagy mennyiséget adott el 1955-ben a Szovjetuniónak. Négy évvel ezelőtt vendégül látta farmján Kruscsev miniszterelnököt és megismertette vele gazdálkodási módszereit.

Mr. Garst elismeréssel nyilatkozott a szovjet termelés eredményeiről. Elmondotta, hogy első látogatása alkalmával, 1955-ben a Szovjetunió 30 évvel maradt Amerika mögött a mezőgazdaságban. Azóta úgy a Szovjetunióban, mint Romániában és Magyarországon meghonosították a hibrid kukoricát és ez alatt az öt év alatt többet fejlődtek, mint az U. S. a nemesitett kukorica használatának első 15 évében.

Ezek az országok 5 évvel ezelőtt alig ismerték a műtrágyát. Ma már olyan nagy iramban építik a műtrágya-gyárakat Romániában és a Szovjetunióban, akárcsak az Egyesült Államokban tették az 1950-es években. Ezért is és a több esőzés következtében, az idén rekordtermést várhatnak. Ma már egyre elterjedtebben használják a műtrágyát a szocialista államokban és egyre több tapasztalatot szereznek ezen a téren. Mr. Garst megjósolta, hogy a kelet-európai államok az idei termésben meglepő eredményeket fognak felmutatni.

Rövid 8 évvel ezelőtt Kelet-Európábán még ökrös szekérrel és lóerővel végezték a mezőgazda- sági munkát, mondotta. A mostani látogatás alkalmával már csak itt-ott látott lovakat, ezeket is csak a sáros utakon használták szállításra. Megállapította, hogy annyira elterjedt a traktorok használata, mint nálunk, Amerikában. Evvel óriási időmegtakarítást és a termelés ugrásszerű megnövekedését érték el.

Ezek között már egyik ország sem tartozik az élelmiszerben szűkölködő országok közé. Jelenleg Közép- és Dél-Amerikának, Indiának és Ázsiának van szüksége élelmezési segélyre. A Szovjetunió mezőgazdasági fejlődése az utóbbi években 50-szer akkora volt, mint 'ezeknek a területeknek a termelése együttvéve. A szocialista államokban kifejlesztették a fiatal, “broiling” csirke tenyésztését is, amiről azelőtt nem is hallottak. A csirke nem lesz többé luxusétel ezekben az országokban, mint eddig volt.

mányi és szórakozási lehetőségei mind nyitva állnak. Ezek a gazdasági szakértők és lélekbúvárok az automáció jövőjét csak a fennálló korlátozott, ki zsákmányoló rendszer keretén belül tudják elképzelni, odáig már nem terjed tanulmányuk és képzelő tehetségük, hogy belássák: a lényegesen uj termelési viszonyokhoz radikálisan uj társadalmi rendszer is szükséges.

A jelen helyzetben azonban azoknak, akiket érint, a gépesítés továbbfejlesztése csak munka- nélküliséget és kilátástalanságot jelent. A szakszervezeteknek egyre komolyabban kell foglalkoznak avval, a kérdéssel, hogy az automációval szemben megvédjék a munkásságot és annak előnyeit biztosítsák a részükre. John I. Snyder, az U.S. Industries vezérigazgatósági elnöke úgy nyilatkozott, hogy a jelen helyzetet nem lehet a “gazdasági forradaloméinál összehasonlítani, mert akkor csak a termelési eljárások voltak idejétmúltak. A mai komplikált gépek az embert tették időszerűtlenné.

Mi nem hiszünk abban, hogy az ember időszerűtlen és ennélfogva szükségtelen lett vagy lesz a modern társadalomban. (“Ember” alatt persze a dolgozó tömegek széles rétegeit értik, mert ugyebár a vezérigazgató urakat nem tartják időszerűtlennek.) Mi hiszünk abban, hogy a dolgozók meg fogják találni az útját és módját annak, hogy a technikai haladás, az automáció segítségével egy jobb, gazdagabb és emberibb jövőt teremtsenek maguknak. Addig is, amig ez bekövetkezik, hatásos szervezkedéssel és erőteljes, szolidáris megmozdulásokkal, a munkásság elháríthatja vállairól az automáció súlyos következményeit.

Még tokát tanulhatnak az Egyesült Államoktól a mezőgazdaság terén, mondotta Garst. Kell, hogy a szovjet szakértők még gyakrabban látogassák az amerikai termőföldeket, köztük Mr. Garst farmját is, ahol az idén majdnem megkétszereződik a kukoricatermés a fokozottabb műtrágyázás, a korábbi ültetés, a helyes gaz- és rovarirtás következtében.

Mr. Garstnak az a véleménye, hogy mennyiségben a Szovjetunió nem fogja tudni utolérni Amerikát, mert itt a talaj- és klima-viszonyok kedvezőbbek. Amellett itt is állandó újításokat vezetnek be a termelésben. Azonban egy évtizeden belül a Szovjetunió, amellett, hogy meg fogja oldani minden élelmezési problémáját, a világ éhező országainak nagy segítségére lehet.

Az antibiotikum nem gyógyítja a hűtést

Egyre több olyan hülés elleni orvosságot látunk a gyógyszertárakban, amelyekben az eddigi, többé kevésbé sikeres hülést enyhítő szerek mellett, antibiotikumok is vannak. A múlt hét folyamán a Food and Drug Administration utasította a gyógyszergyárosokat, mutassanak fel bizonyítékot arra, hogy a különböző nátha elleni pasztillákban, orr- cseppekben és befecskendezésre való gyógyszerekben hatásos hülés ellen a hozzáadott antibiotikum. Ezt az utasítást a receptre irt gyógyszerekre is kiterjesztették.

Az FDA szószólójának becslése szerint 15—25 gyógyszergyárnak 50—70 gyártmányára vonatkozik a rendelet. Jelentette, hogy egy hat személyes, szakértőkből álló bizottság az illinois-i egyetem orvosi szakosztálya professzorának vezetésével azt a megállapítást tette, hogy nincs semmi bizonyíték arra, hogy akármelyik baktériumölő szernek jótékony hatása volna a közönséges nátha vagy légzőszervi megbetegedésekre. Ez az antibiotikumokra is vonatkozik. A közönséges náthában szenvedők között nem akadályoznak meg komplikációkat és az egyébként egészségeseknek nincs szükségük reájuk.

Az orvosszakértők megállapították, hogy “olyan gyógyszerben, amelyben fájdalomcsillapító, az eldugulást enyhítő, a lélegzést megkönnyítő szerek vannak, az antibiotikumnak a hülésre semmi hatása nincs, továbbá arra sincs klinikai adat, hogy a baktériumos komplikációk megelőzésénél eredményes a használata. Ha van esetleges enyhülés, azt az orvosságban levő egyéb szerek eredményezik és teljesen szükségtelen az antibiotikum hozzáadása.”

Akinek náthája van, jól teszi, ha csak a megszokott enyhítő szerekkel igyekszik könnyíteni magán és ne használja a sokat hirdetett “csodagyógyszereket”, hacsak orvosa valamilyen okból elő nem írja. A közönséges náthának még mindig nincs orvossága.

Tiltakozás a nyomortanyák ellen

Talán semmire sem alkalmazható jobban az a mondás, hogy “túl kevés és túl későn”, mint azokra a hangosan behirdetett inspekciókra, amelyekkel New York város lakásellenőrzöje végezteti az elhanyagolt, lezüllött nyomorlakások felülvizsgálását. A városi közigazgatás evvel foglalkozó hivatalának vezetője, Harold Birns jelentette a polgár- mesternek, hogy a nyomortanya-háziurak ellen vezetett kámpány első hónapjában 12 ezer 267 esetben találkoztak a bérházbiztonsági törvények megszegésével.

Ebben az uj programban a lakóházak felülvizsgálását úgy végzik, hogy a város négy kiválasztott negyedében inspektorok csoportja a pincétől a tetőig megvizsgálja a házakat, egyiket a másik után, A lakásoknak legalább 60 százalékát belülről is meg kell tekinteni és ahol kifogásolni valót találnak, ott vagy bérleszállitásokat ajánlanak, vagy a háziurak megbüntetését. Amelyik házban nagyon veszélyes állapotokat találnak, azokat a házakat a hatóságok lefoglalják és a lakhatásra alkalmatlannak minősitik.

Ez mind nagyon szép, a baj csak ott van, hogy egy kicsit elkésve fogtak hozzá. A város nyomortanyái már hosszú évek óta megvannak és a régebbi jobb épületek is lassacskán leromlanak az ingatlanspekulánsok hanyagsága miatt. Sok ház kézről kézre jár a haszonhajhászók között, de egyik sem tartja érdemesnek, hogy a házat karbantartsa és a lakók egészségét és biztonságát megvédje.

Ezekre a siralmas állapotokra hívta fel a figyelmet a Congress of Racial Equality egy csoportjának akciója. Teherkocsiban összegyűjtöttek a nyo- mortanyák környékéről el nem takarított rozoga bútorokat, rozsdás ágyrugókat, matracokat stb. és ketrecben a kövér patkányok közül is egyet, amelyekből bőven van az elhanyagolt, leromlott házakban, sőt még egy zacskóra való svábbogarat is magukkal vittek. Elhajtottak vele a City Hall Plazára és ott a városháza előtt elkezdték lerakni az összegyűjtött rakományt, hogy szemléltető módon bemutassák és kihangsúlyozzák, hogy nem tűrik tovább ezeket a rettenetes állapotokat. Ugyanakkor tiltakozó felvonulással is alátámasztották követeléseiket, melyben angol és spanyol feliratokkal és jelszavakkal hangoztatták, hogy “Slumlords Must Go!” (El a nyomor-háziurakkal). A városházánál az alkalmazási integrációért már hetek óta pi- ketelő CORE-tagok is csatlakoztak a tüntetéshez és a teherkocsi-rakomány nagy részét sikerült lerak- niok a City Hall közelében, amikor a rendőrség észrevette és megakadályozta, hogy befejezzék a megkezdett munkát. A CORE-tagok közül a rendőrség nyolcat, különböző közrend és köztisztasági rendszabályok megsértésének vádjával letartóztatott.

Ebben az esetben a városi hatóságok nagyon felháborítónak és ízléstelennek tartották, hogy a nyomortanyák lomjait és szennyét nyilvános helyre, méghozzá a City Hall közelébe akarták kidobni. Evvel a demonstrációval azonban szemléltető módon' dörzsölték a városatyák orra alá, hogy a sokmilli ót kitevő gettólakóknak sem tetszenek a férges la kások, a leromlott épületek, az egészségtelen lakásviszonyok. Ezeknek orvoslására nem elégszenek meg többé a tessék-lássék megoldásokkal.

“Biztosított” jövedelem nem biztosit munkát

A Timken Roller Bearing Co. az uj munkaegyezmény pontjairól tárgyal a United Steelworkers of America megbizottaival, a Canton, Wooster és Columbus, O.-i üzemeiben dolgozó 9,000 munkás számára, akik a szakszervezet 1200-as lokáljának a tagjai. Nézeteltérés merült fel azonban a “biztosított évi kereset” kérdésében és mert a szakszervezet nem fogadta el a vállalat által errevonatko- zólag tett ajánlatot, a vállalat nem hajlandó a bérkérdésről ilyen alapon tovább tárgyalni.

A vállalat öt évre szóló egyezményt ajánlott, s évi biztosított keresetet azon munkásoknak, akik két évet egyfolytában dolgoztak, évi 1600 munka órás alapon. A szakszervezet ragaszkodott az évi

2,000 biztosított munkaórához és hogy az öt évi garancia azokat a munkásokat is érintse, akiket közben letesznek és esetleg egy évig nem dolgoznak. Megtakarítási és haszon részesedésről is szó volt, de a vállalat úgy az errevonatkozó, mint az előbbi ajánlatát visszavonta.

Az egyezkedés tovább folyik és a már lejárt munkaegyezmény hatályát meghosszabbították szeptember 8-ig.

AMERIKAI MEZŐGAZDÁSZ VÉLEMÉNYE A SZOVJETUNIÓRÓL