Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-05 / 36. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 5, 1963 Victor Perlő: HIRDETÉSEK ÉS A LAPFENNTARTÁSI KAMPÁNY Az újfajta vegyszerek uj veszedelmei Az utóbbi időkben a vegyiparban meghonosodott forradalmi ujitások nyomán ezrével jelentek meg a háztartásban olyan vegyszerek, amelyek a kényelmet és a munka megkönnyítését szolgálják. Legtöbbjük ártalmatlan, de vannak közöttük olyanok, amelyek bizonyos esetekben mérgező hatásúak és a sok uj háziszer között sok olyan szer is akad. amelyre egyesek rendkívül érzékenyen reagálnak. A környezet-okozta betegségekben specializáló orvosok megállapították, hogy 200 ezer olyan különböző háziszer van közhasználatban, amely ártalmas lehet. Azt is megállapították, hogy amire 10 évvel ezelőtt egy tisztítószert használtak, ugyanarra most 5 különböző tisztítószert alkalmaznak. A leggyakoribb bajt okozzák a modern mosószerek, detergent-ek, melyeknek egyike-másika az enyhe viszketegségtől a legsúlyosabb hólyagos bőr- gyulladásig számtalan és hosszantartó bajt okozhat. Az ilyen megtámadott bőr annyira érzékeny lesz, hogy sokszor már a rendes enyhe szappant sem tűri el, de még a vizet sem. Akinek ilyen baja van, csak gumikesztyűben tud mosni vagy mosogatni. Egyes esetekben a napfény vált ki egy bizonyos vegyszer által okozott érzékenységet. Voltak, akik napégetés elleni szert használtak, de csak akkor tört ki rajtuk a súlyos bőrkiütés, amikor napfiir- dőztek. Újabban a kárpitos és ruhakelméket szeny- nyeződés elleni vegyszerekkel kezelik (Seotchgard) és már arra is volt eset, hogy egyeseknek bőre ettől érzékeny lett. A hajfestéknél már régen tudott dolog, hogy csak a iegnagyobb elővigyázatosság mellett ajánlatos használni és használat előtt egy nappal bőrérzékenységi próbát tesznek vele. Mégis előfordulhat az ilyen próba mellett is, hogy a fejen és az arcbőrön súlyos bőrgyulladást okoz a hajfesték. A különböző háziszerekkel járó veszélyeknek nem kis része az a nagyszámú gyermekmérgezés, amelyet ezek a vegyszerek okoznak. Csak a múlt évben 600 ezer öt éven aluli gyermeket mérgeztek meg a házkörül használt szerek, melyek közül 500 halálosan végződött. Egyre gyakrabbak a ragasztók okozta mérgezések, amelyeket a kft gyermekek sokszor megkóstolnak. A ragasztóban lévő mérges vegyszer megtámadhatja a vesét és a májat. Az ifjúság körében újabban feltűnt szenvedély, a "glue sniffing” (enyvszaglálás) is nagy veszedelmekkel jár, mert ha hosszabb ideig folytatják, a májban és vesében ez is gyógyíthatatlan károkat tesz. A szagtalan festékeknek az a veszélye, hogy zárt helyiségben hosszabb ideig belélegzik anélkül, hogy erről tudomást vennének. A régimódi erősszagu falfesték figyelmeztetett arra, hogy szellőztetni kell. Az újfajta háziszerek nagy előnyt nyújtanak a régiekkel szemben, de nagy elővigyázattal használjuk azokat, amig meg nem győződünk arról, hogy minden tekintetben ártalmatlanok. AV\V\V\\V\\\\\\\\VVV\\\Vk\\\V\VW^V\W BÁR AZ ITALFOGYASZTÁS emelkedett az országban, az egyszemélyibe jutó arány alacsonyabb, mint a nrohibició idején volt. Az akkor 1.94 gallon átlagról leszállt 1.37 gallonra a múlt évben. A JAPÁN főváros rendőrségének becslése szerint Tokióban 260 gengszterbanda működik 36 ezer taggal, az országban pedig 5,100 banda 170 ezer embert “foglalkoztat.” ^ ^ A/V\€R1KAI M'w“'- Szó Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Ent, as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. Of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az USA-ban és Kanadában egy évre S10. félévre §5.50. Minden más külföldi országba egy évre §12, félévre §6.50. 8 4 Az itt közölt táblázat kimutatja három vezető lapkiadó vállalat bevételi forrásait 1960-ban. A számok millió dollárt jelentenek: N.Y. Times Hearst Curtis Hirdetésekből 87 98 152 Előfizetésekből 22 65 81 Egyéb forrásokból 3 11 ló Összesen 112 174 249 A N.Y. Times négyszer annyit vett be hirdetésekből, mint előfizetésekből, a Curtis Publishing Co. majdnem kétszer annyit és Hearst 50%-kal többet. A lapkiadó vállalatok között fennálló verseny már régen odavezetett, hogy hirdetőik befolyása alá kerültek s mindazok a lapok, melyek nem voltak képesek nagy hirdetéseket szerezni, kiestek a versenyből. így a legtöbb városban a sajtó monopóliummá vált. Az olvasók nagyon is tisztában vannak ennek a helyzetnek hátrányaival. Az átlag újságban a valóságos újsághírek az ujságoldalak csak parányi százalékát foglalják el. A lapok oldalainak több mint 90' i át hatalmas hirdetések, színes riportok, szenzációk és lényegtelen apróságok töltik ki. Éppúgy, mint a rálió és a TV, az újságok is hirszol- gáltatási rendeltetésük helyett hirdetési ügynökök lettek. Ami még ennél is rosszabb, a hírlapok arra kény szerültek, hogy szerkesztőségi álláspontjukat a hirdetőknek megfelelő keretek között tartsák. Egy nagy hirdető ezer olvasót pótol és a nagy társaságoknak megvan az a jó hirük, hogy a hirdetések elhelyezésénél gyanakvó és szeszélyes természetűek. Igv a hírlapok csak nagyon ritka esetben adnak kedvezőtlen véleményt egy fontos nagyvállalatról, vagy igazgatósági tagról. Ha ez mégis elkerülhetetlen, úgy nagyon tapintatosan teszik és nem olyan szenzációval, mint amilyennel a hatóságokkal bajbakerült munkásnép ügyét kezelik. A hirdetőkkel való viszonyuk eleve megszabja, hogy az újságok a munkás-munkaadó közti vitáknál a nagyvállalatokat előnyben részesítsék. Kis •hirdetési bevétel már elég arra, hogy a kisebbségekkel szembeni faji előítélet irányába terelje őket. A fogyasztási cikkek hirdetése a leggyakoribb, de ez nem mentesíti a lapokat a külpolitikai irányzattal kapcsolatos nyomás alól. A N.Y. Times julius 7-i számának 3-ik részében 4 és fél oldalt töltenek meg a mérnöki-technológiai és művezetői pozíciók nagy hirdetései. Ezek között a legtöbb a municiógyárosok hirdetése — Martin, Fairchild, Northrop, Grumman, stb. Ezek a társaságok, nagyon könnyen máshol is elhelyezhetik hirdetéseiket abban az esetben, ha a Times túlzottan állást foglalna a leszerelés mellett. A nagytársaságoknak többnyire külföldi gyáraik is vannak és ezeknek védelme is a lapkiadók legfőbb érdekét képezi. A nagy cégek és a sajtó közötti viszony jelenlegi mércéje inkább a közös érdek és nem a sajtóra gyakorolt nyomás. A lázadó lapkiadókat már régen kiszorították, gyakran meg is vásárolták olyan emberek, akik maguk is dúsgazdag kapitalisták, világszerte elterjedt érdekeltségekkel, mint pl. John Hay Whitney, a New York Herald Tribune tulajdonosa, vagy a Chicago Tribune feje, McCormick. A nyomdász-sztrájk alkalmával egy nagy newyorki áruház, büntetésül, amiért “tulkorán” kiegyezett a nyomdászokkal, megvonta hirdetését a N. Y. Post-tól és evvel kézzelfogható módon illusztrálta a lapkiadók és más kapitalisták között fennálló közös frontot. Hogy a Magyar Szó nem kap ezekből a jólfizető hirdetésekből, annak nem a kis olvasótábor az oka. Amikor olvasótábora sokkal nagyobb volt, akkor sem kapott hirdetéseket nagyobb cégektől, viszont más, kisebb lapok kapnak ilyeneket. Mindez azért van, mert a Magyar Szó a legállhatatosabb magyarnyelvű munkáslap Amerikában, amely mindig kiállt a munkásérdekek védelmében a bókéért, a leszerelésért és a kisebbségek jogaiért. Ha csak ezektől a hirdetőktől függne, a Magyar Szó már régen megszűnt volna, mint ahogy sokezer más amerikai hírlap megbukott, mert álláspontja — sokszor csupán egész enyhe okokból — a hatalmasok nemtetszésével találkozott. Ami megadja a lehetőséget arra, hogy sajtónk életben maradjon, az az olvasók támogatása, anyagi hozzájárulása. Barátaink sokszor megmosolyogják, ellenfeleink pedig elitélik a gyakori lapfenntartási kampányt. De olvasóink és jóbarátaink, akik józanul gondolkodnak, belátják, hogy a kampánybevételek helyettesítik a hirdetőket a Magyar Szó helyzetében. Sajtónk hasábjain annak a nagy helynek csak kis százalékát foglalja el a lapfenntartási kampány, amit a nagy újságok hirdetésekre fordítanak. Olyan megtakarítások és költséglevágások mellett, amelyek a nagy lapoknál elképzelhetetlenek, az olvasók hozzájárulására vár a feladat, hogy a Magyar Szó előállításához szükséges alapoknak nagy részét előteremtse. Ez mindaddig igy le§z, ameddig a lap a monopóliumok által befolyásolt rendszerben jelenik meg. Vajon hozzájárulnak ehhez az olvasók? Ha fontosnak tartják életben tartani, az üzleti monopóliumok kezében lévő sajtó ferdítéseivel szemben, az egyetlen független, magyar amerikai munkáslapot, akkor a felelet csak igenlő lehet. Ha felmérik azt a tényt, hogy ezzel az igazság szavát védik, nem fogják megerőltetőnek tekinteni az áldozatot. 3ERTRAND RUSSELL NYILATKOZATA KÍNÁRÓL A New York Times augusztus 22-i számában a következő levél jelent meg Lord Bertrand Russell- től: Azok, akik óhajtják a békét a NATO és a Varsói Szerződésbe tartozó országok között, örülnek annak az első lépésnek, amelyet, az atomtilaimi egyezmény jelent a hidegháború megszüntetése irányában és remélik, hogy mindkét oldalról további engesztelő lépések fogják azt követni. Sajnálatos, de nem meglepő, hogy Kinában nem ilyen véleménnyel vannak az egyezményről. Kina kormánya, remélem, hogy tévesen, Oroszországnak és a Nyugatnak egymáshoz való közeledését Kina-ellenesnek tekinti. Mindaddig, amig ilyen álláspontot foglal el, Kina a világbéke megvalósítására egyre nagyobb veszélyt jelent. De nem igen remélhetjük, hogy amig Kínát a társadalom számkivetettjének tekintik, álláspontját megváltoztatja. Ez csak akkor fog megtörténni, amikor úgy Oroszország, mint a Nyugat megszünteti ellenséges magatartását Kínával szemben. Ha ezt tovább folytatják, Kina biztosan rövidesen atom fegyvereket fog készíteni. Éppúgy mint Oroszország esetében történt, ha a jelen politikai helyzet továbbra is fennáll, Kina sokkal hamarabb lesz az atomfegyverek birtokában, mint azt a hivatalos nyugati körökben elképzelik. Kina a világ legnépesebb országa és bebizonyította rendkívüli állhatatosságát, de a nyugattal szembeni ellenségekedése jelenleg csak feltevés. Kívánja, hogy komolyan vegyék Amint a Peking Review aug. 2. száma jelentette, Kina kormánya bizonyos ajánlatokat tett olyan irányban, hogy a világ minden állama “egészében, teljesen, mindent beleértően és határozottan” adja fel a nukleáris fegyverkezést és ennek keresztü1 vitelére “lépésről-lépésre” szerelje le összes ki földi hadi bázisait, állapodjon meg az egész világot behálózó atommentes zónákban és egyezzen meg minderre a világ államfőinek közös konferenciáján. Ezt az ajánlatot komolyan kell venni és nem mint utópiát elutasítani. Ennek elfogadása megoldaná az egész nukleáris kérdést. Mikor Kina kormánya ilyen ajánlatot tesz és a többi nagy hatalmak nem vesznek tudomást róla, üres képmutatás azt állítani, hogy Kin, harciasabb, mint a NATO és a Varsói Szerződésbe tartozó országok. Nem lehet a világ problémáit olyan módszerekkel megoldani, amelyekhez Kina nem járul hozzá. A Nyugat váltig úgy cselekszik, mintha Kina nem is létezne, ezért ne csodálkozzunk azon, ha Kina kormánya olyan hatásos lépésekhez folyamodik, amelyekkel felhívja a világ figyelmét arra, hogy Kínát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Kina jelenlegi ellenségeskedése csupán visszhangja azoknak az ellenséges hangoknak, amelyek a Nyugatról jönnek. Akkor fog megszűnni, amikor ezek is megszűnnek, de addig nem Szörnyű tragédia lenne, ha az Oroszország és a Nyugat között fennálló hidegháború megszüntetése, ha ez sikerül, nem lenne más, mint előjátéka egy másik hidegháborúnak, amely éppoly veszedelmes és amelynek kimenetele éppoly katasztrofális lehet, mint a jelen hidegháború folytatása. Bertrand Russell Wales, 1963 aug. 9 UWVWVWWWWWWVWVWVWWWWVWWWWWWt KIOLVASTAD A MAGYAR SZÓT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE!