Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-08-29 / 35. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD STATÁRIUM DÉL - VIETNAMBAN (Folytatás az első oldalról) lamok kormánya vetette meg lábát, hogy a föld­rajzilag, politikailag és gazdaságilag fontos terüle­tet saját befolyása alatt tartsa és “megakadályoz­za a kommunista eszmék'elterjedését.” A Central Intelligence Agency, a nemzetközi intrikában jára­tos amerikai kémszervezet akkori vezetője Allen Dulles, sikeresen meggyőzte bátyját, John Foster Dulles külügyminisztert, hogy Diem legyen a mi­niszterelnök, mert ő a legalkalmasabb a dél-viet­nami kommunista-ellenes politika és hadjárat ve­zetésére. Amerika szerepe A U.S. azóta is hathatósan támogatja Diem báb­kormányát, óriási katonai és pénzügyi befekteté­sekkel. Szomorú, de a Dél-Vietnamban évek óta végbemenő vérengzések az amerikai kormány és a Pentagon lelkén száradnak. Jelenleg kb. 13 ezer katonai személyzet állomásozik e területen. Na­gyobb része aktivan részt vesz a gerillák elleni har­cokban, a többi a katonaság kiképzésével van meg­bízva. Az Egyesült Államok naponta egy és fél millió dollárt költ erre a célra. (U.S. News & World Report.) A korrupt és népelnyomó Diem-kormány ellen lázadó és évek óta gerillaharcot folytató népi erők mellett uj kormányellenes néptömegek kerültek az előtérbe. Dél-Vietnam lakosságának 80 száza­léka buddhista, de a főleg katolikusokból álló kor­mány megtagadta tőlük a legelemibb vallássza­badságot. A buddhistákat másodrendű polgárok­nak tekintették, mert a katolikusoknak kijáró jo­gokkal ellentétben nem engedték meg, hogy pago­dáik számára földet vásároljanak. Nem volt gyüle­kezési szabadságuk sem, csak külön engedéllyel tarthattak összejöveteleket. Növekszik az ellenállás A számos sérelem kifejezésére a buddhisták má­jus 8-án a tengerparti Hue (Hju) városban tömeg­demonstrációt rendeztek, amely alkalommal a kor­mány rendeletére a rendőrség a tömegbe lőtt és 9 személy meghalt. Ettől kezdve a tiltakozások egyre nagyobb arányokat öltöttek. Habár a budd­histák hivei a passzív ellenállásnak, tiltakozásaik letagadhatatlan jek i annak, hogy a leszámolás ide­je közeledik. A tilt ikozas kifejezésére vallási meg­győződéssel átitatod papok és apácák egymás után szörnyű módon or gyilkosságot követtek el, ami a népet még jobban felizgatta. Diem nagy sietve visszavonta a zászlóhordozási tilalmat, de már ké­ső volt. Az autómunkások kibuktatják vezetőiket DETROIT, Mich. — Az autómunkások elégedet­lenek az iparban uralkodó munkaviszonyokkal, va­lamint vezetőikkel, akik nem tesznek eleget a tag­ság érdekében. Ezt tükrözik a nemrég lefolytatott választások, amelyek során a United Auto Work­ers Union 900. lokáljának egyharmadában a veze­tő tisztviselőket másokkal cserélte ki a tagság. Kilenc amerikai államban és Kanadában vesz­tették el volt tisztviselők a tagság bizalmát és ev­vel együtt állásukat. 67 Ford lokál közül 21-ben választottak uj elnököt. 131 General Motors lo­kálban 27 elnök és 40 egyeztető megbízott vesztet­te el állását. A Chrysler termelő munkásokat magukban fog­laló 27 nagy lokál közül 10-ben választottak uj ve­zetőséget. Az American Motors-nak három nagy lokálja van, ezek közt a Kenosha, Wis.-i 14,000 tagú 72-es és a 9,000 tagú Milwaukee-i 75-ös lokál­ban váltották le a régi vezetőséget. A Borg-Warner autógyártóhoz tartozó hat lokálban is újak váltot­ták fel a régieket. Csupán a repülőgép és a mező- gazdasági gépipar lokáljaiban nem hozott lényeges változást a választás. A 30,000 taggal rendelkező 600-as Ford-lokál elnöke, Carl Stellato 12,000-en felüli szavazata csak néhány százzal volt több mint ellenfeléé, Har­ry Becker-é. Becker azt állitja, hogy a különböze­iét 1,046 levélben beküldött szavazat hozta létre, amelyek alapszabályellenesek voltak és azért a szavazatok átvizsgálását kéri az UAW országos központjától. Becker legyőzte Stellatot az üzemi választáson. Stellato állásfoglalása sok kérdésben nem elégí­tette ki a lokál tagjait. Nem harcolt eléggé a speed-up ellen. A néger egyenjogúságot csak szó­Ä tiltakozások egyre nagyobb arányokat öltöt­tek. A buddhista vezetők követelték, hogy azokat a katonákat, akik a tömegbe lőttek, Ítéljék el és fi­zessenek kártérítést az áldozatok családjainak. A szabad gyülekezés jogát is újból követelték, ami különösen szúrta a szemét az elnök fivérének, Ngo Dinh Nhu-nak — aki az elnök fő tanácsadója — és feleségének. Ez az urhölgy különösen mulat­ságosnak találta a buddhista papok önfeláldozását és a N. Y. Timeshoz irt levelében kijelentette: “...tapsolok, amikor a buddhista pap nyárson sül.” Olyan rendszer, amelyik a kommunizmus el­len harcol, nem engedheti meg a szólás- és gyüle­kezési szabadságot, mondotta, ő a buddhista-elle­nes mozgalom egyik kimagasló vezetője, férje pe­dig a titkos rendőrség feje. Közismert tény, hogy ők uralják a Diem-kormány politikáját és a budd­histák elleni erőszakos eljárást is ők szorgalmaz­zák. Aug. 21-én éjfélkor fegyveres katonaság és rendőrség által megindított támadás alatt különö­sen nagy pusztítást végeztek a saigoni Xa Lói pago­dában, amely az ország legfőbb buddhista temp­loma. Miután elhurcolták a bentlévőket, a templom belsejében mindent darabokra zúztak. A behirde­tett statárium ellenére, másnap reggel 6 ezren tüntettek Hue-ban és kövekkel, kihegyezett botok­kal, sokan puszta kézzel harcoltak a rendőrség puskatusa ellen. A város egyetemi karának 6 pro­fesszorát és dékánját letartóztatták. Nagy az aggo­dalom a lakosság körében a letartóztatottak életé­ért. A hírek szerint a kormány tovább folytatja a vérengzést és egyre több pagodát vett támadás alá, hogy felszámolja a buddhista mozgalmat. Washingtonban nagy zavarban vannak ezek mi­att az események miatt. Az Egyesült Államok szá­mára nagyon kellemetlenek ezek a nyílt elnyomá­sok, mert újra bebizonyosodott, hogy olyan nép­ellenes, zsarnoki kormányt támogatott, amelyet a felszabadulásért harcoló nép nem, hajlandó tűrni. A dél-ázsiai, főleg buddhista vallásu országokban amerikaellenes hangulat van kifejlődőben, amiért a vallási és polgárjogi elnyomás ilyen féktelen megnyilvánulását tűri. Kennedy elnök azonnal elküldte Dél-Vietnamba Henry Cabot Lodge újonnan kinevezett követet, de a Diem által elrendelt hadiállapot elitélésén kívül Washingtonban még nem találják szükségesnek a diplomáciai ^kapcsolatok megszüntetését a Diem- kormánnyal. Attól félnek, hogy ha megvonják a támogatást Diem-től, megbukik a kormány és a népi erők elő­retörése szükségtelenné teszi a Wall-street-i impe­rializmus kiszolgálóinak további ott tartózkodását. lamokban támogatta, a gyakorlatban fajüldözőkkel vette körül magát. Ahelyett, hogy a rövidebb mun­kahétért küzdött volna, ő is, mint mások, akik el­vesztették a választást, vagy csak kis többséggel kerültek vissza a vezetőségbe, a haszonrészesedés elvét tette magáévá. A munkanélküli tagok szava­zatai jelentős tényezők voltak abban, hogy volt tisztviselők kibuktak. Flint, Mich.-ben pl. a “Sixty Now” program támogatói (a program 60 évi korha­tárral havi 200 dollár nyugdijat követel a munká­soknak) ezreknek a szavazatát megnyerték Az üzemekben uralkodó munkaviszonyok miatt a munkások lázadoznak. A szakszervezet Chrysler osztályához 18 kérelem futott be sztrájk engedé­lyezéséért. Ebből a vezetőség hármat helybenha­gyott. Az elégedetlenség az iparban általános. Nincs megegyezés a vasutasok ügyében Augusztus 29-én jár le a vasutas szakszervezetek és a vasút társulatok közti egyezkedés határideje. 22-én, hét nappal a lejárat előtt az egyezkedési tárgyalások megszakadtak, miután a két fél nem volt képes a fennálló éles ellentéteket kiegyenlí­teni és abban sem tudtak megegyezni, hogy milyen feltételek mellett vigyék döntőbiróskodás elé ál­lásfoglalásukat. A vasutbárók 40,000 kazánfűtő azonnali elbo­csátását és a munkabrigádok taglétszámának csök­kentését akarják aug. 29-én életbeléptetni. Ez 80,000 vasutas jövőjét fenyegeti. A szakszerveze­tek a vasútvonalak többségére kiterjedő sztrájkot terveznek megindítani, hogy a fenyegetett mun­kások állását és megélhetését megvédjék. Ezzel az egész kérdés a kongreszus kezébe ke­rül, hogy törvényhozással oldja meg. 5_ Néger volt Ford-munkás főmérnök a Szovjetunióban Harminchárom évvel ezelőtt történt, hogy a Ford gyár rendelést kapott a Szovjetuniótól a Gorkij automobilgyár megépítésére. Ez alkalommal szovjet szakértők látogattak el Ford detroiti gyár­telepére és a műhelyek körültekintése alkalmával észrevették az egyetlen négert, aki a gépszerszám- mühelyben dolgozott. Ford, a szerződés értelmé­ben, technikai oktatókat is küldött és ennek az állásnak betöltésére jelentkezett, többek között, a néger szerszámkészítő, Robert Robinson is. Ma Robinson egy nagy moszkvai golyóscsapágy- üzem főmérnöke. Felelősségteljes állása mellett még eredeti találmányaival is hozzájárult a gyár termelésének kimagasló eredményeihez, amiért számos kitüntetésben részesült. Hosszú története van annak, amig Robinson idáig jutott, összeha­sonlításul, hogy milyen az élete a Szovjetunióban és milyen volt Amerikában, vissza kell men­nünk ifjúkoráig. Tizenhét éves volt, amikor a jamaicai születésű néger ifjú New Yorkba került, mert úgy gondolta, hogy továbbtanulásra ott lesz a legtöbb alkalma. Előzőleg családjával Kubában lakott és ott az egyik cukorgyárban kitanulta a gépszerszám készítést. Nagy csalódások vártak rá New Yorkban, mert a négerek számára elhelyezkedés rendkívül nehéz volt és tanulmányait csak a legnagyobb nehézségek mellett tudta folytatni. Hónapokig rótta az utcá­kat munkát keresve és elvállalt mindenféle alkal­mi munkát, hogy megkeresse a betevő falatot és esti iskolába járhasson. Azután Detroitban próbált elhelyezkedni, de az autógyárakban sehol sem akarták elhinni, hogy egy néger képzett szerszám­készítő lehessen. Végül valaki azt a tanácsot adta neki, hogy legközelebb vállaljon el takarítói állást a Ford-nál. Ezt a tanácsot megfogadta és igy sike­rült bejutnia a Ford gyárba. A véletlen folytán a szerszámmühelybe küldték takarítani, ahol fájó szívvel látta, hogyan dolgoz­nak a többiek, mind fehérek, az ő szakmájában. Nem adta tudomásukra ezúttal, hogy ő is szakkép­zett munkás, mert már elég keserű tapasztalata volt ezen a téren. Később beiratkozott a Ford gyár szakképző tanfolyamára, mert tudta, hogy a tan­folyamot végzett munkásokat a gyárban elhelyezik. Itt tűnt ki azután nagyfokú szakképzettsége és vég­re mint szakmunkást alkalmazták. Ezután sem mentek simán a dolgok, mert a félrevezetett, ak­kor még szervezetlen munkások körében nagy volt a faji előítélet és igyekezték elgáncsolni. Egy al­kalommal valaki készakarva rövidzárlatot idézett elő Robinson gépének villanykapcsolóján és mikor hozzányúlt a villanyáram majdnem agyonütötte. Elsőrendű munkája ellenére is jóval kevesebb fi­zetést kapott, mint a fehér munkástársai. Ezekkel az emlékekkel éles ellentétben állnak a Szovjetunióban szerzett tapasztalatai. A sztálin­grádi (most Volgográd) traktormüvekhez került, ahol több más amerikai specialista is működött Ezek közül néhányan megkísérelték a közös étte­remből kitessékelni néger munkatársukat, de itt már a szovjet törvényekkel találták szemben ma­gukat. A szovjet törvénybe ütköző fajgyűlölő ma­gaviseletükért ezeket a fehér szakértőket elitélték és kiutasították a Szovjetunió területéről. Két év múlva innen Robinson a moszkvai go- lyóscsapágy-gyárhoz került, ahol tovább folytatta esti tanulmányait és hét évvel később letette a gépészmérnöki vizsgát. Ebben a nagy gyárban töl­ti be ma a főmérnöki állást és rendkívüli teljesít­ményeiért nagy megbecsülésben és tiszteletben ré­szesül. Hosszú pályafutása alatt nagyon sok szakkép­zett, fiatal munkás került ki a keze alól, akik ma­guk is folytatják a szakmabeli kiképzést a Szovjet­unió széltében és hosszában. Lehet, hogy talán az ő általa képzett szakmunkások hozzájárulásával ér­ték el a Szovjetunióban azt a nagyfokú precizitást, amellyel a sputnikokat és űrhajókat olyan sikere­sen bocsátották a világűrbe. Valamikor az Egyesült Államok volt az elnyo­mott népek Mekkája, Robinson is ifjú korában a négerek számára a lehetőségek hazájának tekin­tette. Ma már azonban élettapasztalatból tudja, hogy a fiatal amerikai négereknek a nemzetközi füg getlenségi mozgalmak adják meg az inspirációt és annak tudata, hogy a Szovjetunióban az elért nagy eredmények mellett, az ország kötelékébe tartozó nemzetiségbelieknek minden téren egyforma lehe­tőségei vannak. ■••••••»•••••••••••••••••••••••••»••••a« EARL WARREN, a Legfelsőbb Bíróság főbírója, szabadságának egyrészét a Szovjetunióban töltötte és Gagra, Fekete-tengermenti üdülőhelyen Krus- csev miniszterelnökkel találkozott. tAAAAAArWWWXA/WXA/WUVX/WVX/WWVXMAAA/WWWWVXAA/VWWWXA/WWWt/VX/XA/WX/WVA/VUWWUWW Thursday, August 29, 1963

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom